Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

1995. október 6., péntek Hazai Kórkép 5. oldal Döntések, kezdeményezések, állásfoglalások Pezsgő politikai közélet Mozgalmas napjuk volt csü­törtökön a parlamenti pár­toknak, s több aktuális belpo­litikai kérdésről is kifejtették álláspontjukat. A Szabad Demokraták Szövet­sége bejelentette, hogy az ere­detileg november 4-re tervezett SZDSZ küldöttgyűlését de­cember 2-ra halasztották. A párt tagságának ugyanis több időre van szüksége ahhoz, hogy elemezze a küldöttgyűlés szek­cióüléseire készülő munka­anyagokat. A Magyar Demokrata Fó­rum elnöksége azt reméli, hogy a kormány a Hallgatói Önkor­mányzatok Szövetségével és az egyetemi oktatókkal közösen egy elfogadható tandíjrendszert alakít ki. A párt képviselői en­nek kapcsán arra is emlékeztet­tek, hogy a magyar Országgyű­lés ratifikálta azt a nemzetközi okmányt, amely szerint minden ország megpróbálja ingyenessé tenni az oktatást. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke kemény szavakkal támadta az APV Rt.- t, mert - eredményeihez képest - túlzottan nagy költségvetéssel dolgozik. Ezért szorgalmazzák, hogy az ÁPV Rt. tételesen számoljon be költségeiről, kü­lönös tekintettel a fizetésekről és díjazásokról. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója Kopits György- gyel, az IMF magyarországi képviselőjével találkozott. A megbeszélésen megerősítették a pártnak azt az álláspontját, hogy a gazdasági stabilizációs csomag súlyosan elhibázott lé­pés volt. A kormány eljátszotta annak az esélyét, hogy később a valóban szükséges gazdasági reformokat zökkenőmentesen bevezethesse. Október 23-án legyen méltóságteljes emlékezés A Pofosz közös ünneplésre hív Megosztott a társadalom, ezért különösen fontos, hogy közö­sen emlékezzenek október 23- án a magukat nemzetinek valló szervezetek - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Fó- nay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Ebből a meggondolásból fordult felhívással a különböző parlamenti és azon kívüli pár­tokhoz, tömörülésekhez a Po­fosz: tekintsék a nemzet ünne­pének október 23-át és emlé­kezzenek együttr Az MDF, a KDNP, a Kis­gazdapárt és a MIÉP igent mondott. Felsorakozott a Po­fosz mellé a többi között az ’56-os Szövetség, a TIB, a Poli­tikai Elítéltek Szövetsége, a Recski Szövetség és a Nemzeti Demokrata Szövetség. A Fi­desz-Magyar Polgári Párt még nem adott egyértelmű választ. A megemlékezés 23-án dél­után 3 órakor kezdődik a Bem téren, ahonnan a résztvevők fáklyás menetben a Parlament elé, illetve a Várba vonulnak. Még kérdéses, lesz-e szónoklat a Bem szobornál. Az elnök és a főtitkár viharos csatája Válság a Vöröskeresztnél A Magyar Vöröskeresztnél tovább dúl a belső vihar. Az elnök és az országos vezetőség leváltotta a főtitkárt, aki vi­szont a bíróságnál keresi iga­zát. Közben a főtitkárhelyet­tesből megbízott főtitkár iett. A bonyodalmak kiváltó oka: a főtitkár állítólag túlságosan nagyvonalúan gazdálkodott a pénzekkel. Az egyik kifogásolt eljárás, hogy a főtitkár harmincmilliós kölcsönt vett fel a Vöröskereszt részére, s ellentételezésként a devizatartalékokat kötötte le. A másik probléma, hogy nem lett volna szabad - például - a ru- andai menekülteknek, vagy ép­pen a budapesti Jós utcai rob­banás károsultjainak összegyűj­tött pénzt még időlegesen sem más célra fordítani. Az országos vezetőség nem vonta kétségbe a nagyfokú ön­állósággal dolgozó főtitkár jó szándékát, de úgy vélte, hogy a Vöröskereszt iránti bizalmat megingatta. A volt főtitkár, Szilárd Ist\’án szerint az ellene felhozott vá­dak megalapozatlanok. Állítja, hogy a Vöröskeresztnél rábí­zott pénzekkel az utolsó fillé­rig el tud számolni, s azokat rendeltetésszerűen használta fel. Felmentését munkajogilag is kifogásolja. Hangoztatja, hogy az egész ügy mögött az elnökkel megromlott kapcso­lata húzódik. Megfigyelők felvetik: vajon a Vöröskereszt vezető testüle­téiben milyen döntések szület­tek a kifogásolt ügyekben, hi­szen a testületek feladata az apparátus ellenőrzése volna. A vita még tart, de az biz­tos, hogy az ügy nem használ a Vöröskereszt jó hírének. FEB Kilométerenként 4 forint autópályadíjat szednek az M3-ason Döntés a sorállomány jogállásáról Autópályadíjat fognak szedni - Magyarországon először - az M3-ason, ha a kormány tegnapi döntésének értelmében megépül a pálya újabb szakasza - közölte Lotz Károly közlekedési miniszter a kormányülést követő tegnapi saj­tótájékoztatón. Az autópálya kormányzati beruházásként első lépésben 1998-ig Füzesabonyig, 2003 végére Polgárig, majd az ukrán határig készül el. A költségvetésből évente 2 milliárd forintot költenek rá, 30 milliárdot pedig állami garanciájú hitelből teremtenek elő. (Tudósítónktól) A tervek szerint mai áron 4 forint/km autópálya-haszná­lati díjat kell fizetniük az autó­soknak, a tarifaszámlálás Bu­dapestnél kezdődik. A Ferenczy Europress kér­désére válaszolva a miniszter elmondta, hogy számításaik szerint ebből a díjból 10 év alatt 50-60 milliárd forint fo­lyik be, amit kizárólag az M3­as továbbépítésére és hiteltör­lesztésre használnak majd fel. Az autópálya megépítését és üzemeltetését az állam többségi részesedésével mű­ködő gazdasági társaság végzi. Az építkezést a jövő évben kezdik meg. Ha sikerül a je­lenleginél kedvezőbb hitel­megállapodásokat kötni, fel­gyorsítják az építkezést. A kormány elfogadta a sor­katonák jogállásáról, valamint a honvédségi és rendészeti szervek tanintézetének jogál­lásáról szóló törvényterveze­tet. Ugyanakkor olyan döntést hozott, hogy a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hiva­tásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó terve­zetről további tárgyalásokat kell folytami az érintett érdek- képviseletekkel - mondta Ke­leti György honvédelmi mi­niszter, utalva a rendőrszak­szervezet és a honvédszak­szervezet tiltakozására, illetve készülő demonstrációjára. Elfogadta a kabinet a Nem­zeti alaptantervről szóló kor­mányrendeletet, amely az első tíz évfolyamra rögzíti a tankö­vetelményeket. A miniszterelnök dolgozószobájában megszületett a megállapodás, a téren tiltakozó egyetemisták mégis csalódottak fotó: feb/hajdu andrás Kompromisszum - utójátékkal Elégedetlenül vonultak el a Parlament elóí a tüntető diákok Miközben a Kossuth Lajos téren diákok sokasága folytatta a „Virrasztás a jövőnkért” jelszóval meghirdetett demonstrá­ciót, tegnap délelőtt Horn Gyula - Fodor Gábor művelődési miniszter társaságában - fogadta a hallgatói önkormányza­tok delegációját. A csaknem másfél órás tárgyaláson megszü­letett a kormányzat és a diákság közötti kompromisszum. A hét pontban rögzített megál­lapodás szerint a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége elfogadta a havi 2000 forintos tandíj bevezetését, a kormány pedig vállalta, hogy ez az ösz- szeg '96-ban nem változik. A miniszterelnök tárgyalást kez­deményez a felsőoktatási in­tézmények vezetőivel, hogy a kiegészítő tandíjat a mostani tanévben ne vezessék be, s a kormány ennek jegyében kész a vonatkozó jogszabály módo­sítására. A kialakítandó tandíj­rendszerben figyelembe ve­szik a tanulmányi eredménye­ket, a szociális szempontokat. Támogatja a kormány a hallgatók egyéni és kollektív jogainak újraszabályozását, különös tekintettel a hallgatói önkormányzatok jogainak erősítésére. A kulturális tárca és a hallgatók érdekképvisele­teinek részvételével bizottság alakul, hogy feltárja, milyen - a felsőoktatási törvényben nem szereplő - lehetőségek vannak a diákok anyagi terhe­inek kompenzálására. A tüntetőkkel a Hökosz el­nöke, Szabó László ismertette a megállapodást - szavait azonban hangos elégedetlen­séggel, közbekiáltásokkal fo­gadták. „Nem akarunk tandíjat fizetni!”, „Nem ezért jöttünk ide!” - ilyen és hasonló kom­mentárokkal kísérték a beje­lentést. Szabó László közölte: a megállapodást a Hökosz két hét múlva összeülő közgyűlé­sének kell tudomásul vennie. Ha a testület nem fogadja el, lemond tisztségéről. Csak 14 óráig szólt a tünte­tési engedély, az elégedetlen diáksereg azonban jóval to­vább együtt maradt. Végül élő láncot alkottak a Parlament körül. Délután 4 óra tájban nagy­részt kiürült a tér, az egyete­misták többsége szétoszlott. Az Országgyűlés Alkotmány­előkészítő Bizottsága elfogadta az új alkotmány szerkezetére kidolgozott javaslatot. Azt is elhatározta: a jövőben a társa­dalmi szervezeteket is bevonják az alkotmányozás folyamatába. Zárt ülésen vitatta meg az ét­kezési búza piacán kialakult helyzetet az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottsága. Kétnapos konferencia kez­dődött tegnap a kisebbségi ön- kormányzatok képviselőinek részvételével. A tanácskozáson megtárgyalták, milyen segít­ségre van szüksége az új jogi intézménynek ahhoz, hogy fel­adatait elláthassa. Huszonhétmillió külföldi ke­reste fel idén augusztus végéig Magyarországot. Ez két száza­lékkal nagyobb forgalmat je­lent, mint amit az előző év azo­nos időszakában regisztráltak. Az APV Rt. felügyelő bizott­sága megkezdte a Hungaroton Rt. magánosításának vizsgála­tát. Ez azonban nem befolyá­solja a Magyar Művészek Kon­zorciumával megkötött szerző­dés teljesítését. Csaknem 216 milliárd forin­tos hiány alakult ki szeptember végéig a költségvetésben. De amíg az első negyedévben ha­vonta átlagosan 48 milliárd fo­rintos deficit keletkezett, a má­sodik negyedévben 15 milli- árdra, a harmadik negyedévben havi 8 milliárd forintra mérsék­lődött a mérleghiány. A világ minden tájáról ér­keztek mielőbbi gyógyulást kí­vánó üdvözletek az esztergomi kórházban fekvő Paskai László bíboros prímáshoz. Legutóbb Brazíliából, az ott élő magyar katolikusoktól kapott ilyen tar­talmú táviratot. Az egyházfőt egyébként az intenzív osztály­ról áthelyezték a belgyógyá­szatra. Meghosszabbodnak a bank­számlaszámok december 4-től, mert a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy rendelkezett, hogy a hazai bankrendszerben új pénz- forgalmi jelzőszámokat vezet­nek be. À több millió folyó­számla-tulajdonost érintő vál­tozásra azért van szükség, mert a bankok közötti elszámolási rendszer - a zsíró - egységes számlaszámrendszert követel. Az új pénzforgalmi jelzőszá­mok bevezetésével párhuzamo­san kicserélik a bizonylatokat is. A bankközi zsírórendszer életbelépése nyomán a banki átutalások időtartama lerövi­dült. Az új pénzforgalmi jelző­számok bevezetésével egységes rendszer alakul ki, eddig ugyanis a kereskedelmi bankok különböző számsorokat, néha betűjeleket is alkalmaztak. A katonapolitikus támogatja, a szocialista politikus ellenzi NATO-tagság: igen vagy nem? Szolgálja-e nemzeti érdekeinket hazánk esetleges NATO- tagsága vagy sem? A kérdésre adandó válaszról megoszla­nak a vélemények. Az MSZP Baloldali Tömörülés Platform­jának egyik vezetője, Krausz Tamás az ellenzők, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatója, Gazdag Ferenc az igen­lők táborába tartozik. Az alábbiakban az ő érveiket ismer­hetik meg olvasóink. Krausz Tamás:- Ha már visszanyertük a függetlenségünket, ne haragít­suk magunkra az oroszokat egy ellenkező irányú tömbbe való belépéssel. Ez gazdasági kap­csolataink végét jelentheti. Gazdag Ferenc:- Moszkva inkább gazda­godó partnert, mintsem vele szembeforduló haragost lát majd azokban az országokban, amelyek csatlakoznak a NATO­hoz. Egyébként is számos példa bizonyítja: a NATO határai a stabilitás határai Európában. K. T.:- Hazánk a délszlávok ellen irányuló katonai felvonu­lási területté válna, s ezzel elkö­teleznénk magunkat az egyik háborúzó fél mellett, ami meg­bocsáthatatlan hiba volna. Már az is rossz döntés volt, hogy megengedtük a NATO-gépek- nek a légterünk használatát. A szerbek ezt nem felejtik el. G. F.:- Moszkva a Bizton­sági Tanács tagjaként megaka­dályozhatta volna a Bosznia fe­letti légtérzárlatot, s az átrepü- lés engedélyezésére vonatkozó döntést, de nem tette. A NATO semmit nem akar a délszláv or­szágoktól, fölösleges a szerbek haragjától tartani. K. T..-A jelenleg egy főre számított 66 dolláros katonai kiadásunk a belépéssel négy­szeresére nőne. Hogy varrhat­nánk ezt a terhet a lakosság nyakába? G. T.:-A Magyar Honvéd­ség reformja a NATO-hoz való csatlakozástól függetlenül el­odázhatatlan. Egyébként 120 dolláros egy főre jutó katonai kiadással kell számolni, ha két­harmaddal kisebb, de igen kor­szerű honvédséget alakítunk ki. K. T.:~ A csatlakozás újabb fal építését jelenti. E helyett egy európai biztonsági rend­szert kellene szorgalmazni, amelyben Oroszországnak is helye van. Legyünk bölcsek! G. F.;-Tényleg bölcsnek kell lenni. Érdemes például figyelembe venni, hogy minél több szervezet tagjai va­gyunk, annál közelebb kerü­lünk a fejlett országok közös­ségéhez, s ennek előnyei vi­tathatatlanok. K. T.:- Mindez feltételezé­sen alapszik. Eddig sem kapott Magyarország a nyugattól semmilyen kedvezményt... Takács Mariann Jövőre 310 millió forint a fiatalok szervezeteinek Pályázni kell a támogatásért Ha a parlament is jóvá­hagyja, az idei 50 helyett jö­vőre 310 millió forintból gazdálkodhatnak a gyer­mek- és ifjúsági szervezetek. Kovács Erzsébet, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium Ifjúságpolitikai Osztá­lyának vezetője elmondotta: az ifjúság támogatására fordí­tandó pénzek kezelését jövőre egyetlen szervezet irányítja. A támogatás elnyeréséért a megszokott módon kell-pá­lyázni. Elsősorban az európai ifjú­sági szervezetekkel való kap­csolattartást, az önkormány­zatok ifjúsági egyesületeinek programjait és a pályakezdő fiatalokat kívánják támogatni. Országos információs hálózat létrehozását is elősegítik. Egyre több az iskolások szünidei programjait szervező civil egyesület. Az ő jelentke­zésükre, és a fiatalkorúakat fenyegető veszélyek megelő­zésére alakult szervezetek pá­lyázataira is számítanak. A művelődési miniszter a jelentkezés feltételeit rende­letben szabályozta. A pálya­munkákat szakemberek és az ifjúsági szervezetek képvise­lői bírálják el. A pénzek felhasználását, a tervek megvalósítását az ille­tékesek rendszeresen ellenőr­zik majd. A cél az, hogy a je­lentősen megnövekedett ál­lami támogatásból minél több szervezet részesüljön. B. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom