Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

1995. október 5., csütörtök Gazdasági Magazin 7. oldal Gondolatok pro és kontra a Salgó-Expo ’95-ről - Negyven kiállító, több ezer látogató - Vegyes fogadtatás Volt egyszer egy tarjáni vásár, de ne felejtsük el! A salgótarjáni, fogyasztási és beruházási javakat bemutató or­szágos jellegű vásáron 40 kiállító vett részt és több ezer láto­gató tekintette meg. Kísérő rendezvényként minden nap szó­rakoztató műsort láthatott a közönség. A kiállításon képviselte magát az építőanyag-ipar, a járműipar, a bútorgyártás, a rak­tártechnika, a számítástechnika. Vásárolhattunk többek kö­zött gázkészülékeket, konyhagépeket, szőnyegeket, ruhákat, cipőket, bőrtáskákat, illatszereket, festményeket, kerékpáro­kat, térképeket, elektromos gyógykezelési készülékeket, és még sok-sok mindent, természetesen kedvezményesen áron. Keletje van a kerékpárnak, kultusza a kerékpározásnak A termékek használati bemu­tatása vásári pezsgést keltett. Az eladók zsonglőr módjára ej­tették bámulatba a látogatókat. Vitték is a tnindentudó konyhai szeletelőgépet, a gőzvasalót, a szembiztos harisnyát, amely villával szurkálgatva sem sza­kadt szét. A csodálatos vágó élű Solingen késekről nem is be­szélve. Láthattunk elektromos szúnyogirtót, illatosítót, trezo­rokat. Még 33 százalékos me­netjegyi kedvezményről is gondoskodott a MÁV. A viszonylag gazdag vásár­kínálat mégis csalódottsággal keveredett. A kiállítók kevesell­ték a látogatókat, a vásári pro­pagandát, a kevés eladást. A közönség pedig több céget, még nagyobb kínálatot várt. Mindettől függetlenül a tar­jáni vásár legnagyobb erénye azonban az volt, hogy egyálta­lán megrendezték. Az úttörő munka a rendező egri P & P Vásár- és Rendezvényszervező Bt.-t dicséri. A rendezők hívására az or­szág több városából eljöttek a kiállítók, ugyanakkor jeles sal­gótarjáni cégek is képviseltet­ték magukat. A Profeszionál Salgótarján Kft. számítógépeit rendkívüli érdeklődéssel fogadták, a kö­zeli napokban több megrende­lés várható. A Nádasdi Elektro Bt. jelenléte a meggyőző biz­tonság erejével hatott: páncél- szekrényeiket és videorendsze­rüket sokra értékelték a látoga­tók. Az Interspan Kft. és Darankó Zoltán bútorkészítésből szintén jelesre vizsgázott, többen adtak egyedi megrendelést. Az E. M. Fecske Tüzép Kft. a kiállított faházat eladta, sőt újabb rende­lésekre is kötött szerződést. A salgótarjáni Transzport Hyun­dai Kft. Lonstra típusú gépko­csiját többen komoly vásárlási szándékkal keresték. A Prímagáz Hungária ter­mékeiből az infrasugárzós kályhákat és konvektorokat vá­sárolták. A legnépszerűbb a Téglában legjobb a lyukas, mert jó hang- és hőszigetelő A kiállított autók nagy sikert arattak, három Suzuki gazdára talált „mi autónk” volt; a Suzuki Tarján Plaszt három személygépko­csit adott el. To­tójátékuk és sor­solásuk külön is vonzotta a kö­zönséget. A győri WS Tele shop illeté­kese úgy fogal­mazott: másutt ugyan nagyobb volt a forgalom, de veszteségük itt sem keletke­zett. Hasonlóan vélekedtek a pé­csi Mand T Kft. részéről is, mi­után jól fogyott a robotgépük és a szőnyegtisztító koncentrátumuk. Ugyanakkor többen kifogásol­Nincs fejlődés számítógépek nélkül ták az erős ki- hangosítást; tár­gyalásnál, el­adásnál a felek alig értették egymást. Mások a Salgó-Expo '95 feliratú fő­kaput hiányol­ták, s megint mások a büfék, lácikonyhák számát kevesell­ték. Végül egy jó hír: már a jövő évi vásárra gon­dolva, Prókai Sándor főren­dező helypénz- kedvezményt ajánlott fel a most kiállítók­nak arra az esetre, ha 1996- ban is jelen lesz­nek. fotók: gyurián (vendel) Támogatás gépvásárlásokhoz, telepítésekhez Zöld út az agrárkivitelnek Hogyan alakulnak jövőre az agrárágazat szabályozói? - erre kereste a választ a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének gabona-termesztői választmánya. Dr. Máhr András, a MOSZ titkára közölte: 1996-ban a kormányzat 81,2 milliárd fo­rint támogatási keretet kíván elkülöníteni a költségvetésből a mezőgazdasági termelők ré­szére. Ennek a fele kizárólag az export feltételeinek javítá­sára használható fel. Tervek szerint az automatikusan ad­ható támogatások kerülnek előtérbe, s elsőbbséget élvez a gépvásárlás és az ültetvényte­lepítés. A MOSZ a jelenleg is ’ folyó tárgyalásokon szeretné elérni: a kormányzat a jövő­ben ne a tevékenységeket, ha­nem a termelőket támogassa, szabad kezet adva nekik an­nak eldöntésére, mit termesz­tenek, tenyésztenek. Az adótörvények jövő évi változásai több vonatkozás­ban hátrányosan érintik a gazdálkodókat. Az alkalma­zottak tb-járulékának 12 szá­zalékra emelése várhatóan bérfeszültségeket gerjeszt. Sok helyütt csupán 12-13 ezer forintot adnak a felvásár­lók a termelőknek a búza ton­nájáért, míg a tőzsdén már 15 ezer forintot is ér. A kukori­cáért 11 ezer forintot ígérnek, holott az ára a közeljövőben akár a 20 ezer forintot is meg­haladhatja. (bán) Elegendő a vetőmag Nincs ok aggodalomra: ter­mett annyi gabona, amennyi a jövő évi búza elvetéséhez szükséges, és a fémzárolt ve­tőmag mennyisége fedezi a hazai szükségleteket. A termesztőknek nem kell at­tól tartaniuk, hogy nem jutnak államilag minősített vetőmag­hoz — tudtuk meg Neszmélyi Károlytól, az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet fői­gazgatójától. Az idén 50 ezer hektáron mintegy 300 ezer tonna vető­mag termett, ennek 60 százalé­kát fémzárolják. Az államilag minősített vetőmagból évente nagyjából azonos mennyiséget használnak fel a gazdák: tavaly is 156 ezer tonnát vásároltak. Ebben az évben eddig 102 ezer tonna minősített magra került plomba, és a megyék által jel­zett igények alapján további 51 ezer tonna vár fémzárolásra. Gond legfeljebb akkor adód­hat, ha a termelők jelentősen meg akarják növelni vetésterü­letüket. A minősítő intézet azonban a hozzá fordulók kérésére min­den esetben elvégzi a bevizsgá­lást. S minden vetőmag meg­kapja azt a fémzárolt minősí­tést, amelyet szakmailag az in­tézet elfogadhatónak ítél. (újvári) Lehet jelentkezni: aki lemarad, az kimarad Október 30-án lejár a területfejlesztési alap ez évi pályázata Az elmúlt öt évben Nógrád megyében 1,1 milliárd állami támogatás érkezett pályázati úton, és ennek segítségével 4,3 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, illetve 2175 munkahely létesült. A módosí­tott kormányrendelet alapján most újra itt a lehetőség az ön- kormányzatok, a vállalkozók számára, hogy 1995-ben kez­dődő fejlesztéseikhez pénzeket nyerjenek. Nógrádból 37 elma­radott település, 16 elmaradott körzethez tartozó település és 48 olyan település jogosult pá­lyázni, ahol a munkanélküliség meghaladja az országos átlag másfélszeresét. A munkahely­teremtő támogatások felső ha­tára munkavállalónként 700 ezer forint. E korlát alól a kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter felmentést adhat 1 millió forintos határig. A ka­mattámogatás mértéke a felvett hitel 50 százaléka lehet. A ko­rábbi megyei törekvéseket fi­gyelembe véve fontos, hogy a kistérségi fejlesztés keretében támogatás nyerhető megvaló­síthatósági tanulmány készíté­sére is. Most már kormányren­delet írja elő, hogy az elbírálás előtt ki kell kérni a megyei re­gionális fejlesztési tanács vé­leményét is. Értesüléseink sze­rint a KTM hivatalos lapjában a napokban jelenik meg a pályá­zati felhívás, de mivel az nehe­zen szerezhető be, jobb, ha az érdeklődők felkeresik az Ál­lami Fejlesztési Intézet megyei kirendeltségét, ahol a pályáza­tok elkészítéséhez is segítséget kaphatnak. TÁMOGATHATÓ CÉLOK, TÁMOGATÁSI FORMÁK ÉS MÉRTÉKEK A kedvezményezett területek Támogatható célok A támogatás formája gazdasági társadalmi szempontból elmaradott településein a) gazdasági társadalmi szempontból elmaradott körzetek településein b) munkanélküli- séagel legin­kább sújtott foglalkoztatási körzetbe tartozó településein c) kiemelten fejlesztendő településein d) A támogatás mértékének felső határa e) (1) (2) (3) (4) (5) (6) 1- Munkahelyteremtő, illetőleg a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését és termékváltást elősegítő beruházások (min. 20% saját erő megléte mellett) vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, vagy visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában 20 20 20 30 40 40 40 50 kamattámogatás a hitel kamatköltségének %-ában 30 30 30 50 2 A gazdaság fejlesztésével is összefüggő vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 30 30 20 40 beruházások (kivéve a településen belüli gáz- és távközlési elosztóhálózatot) kamattámogatás a hitel kamatköltségének %-ában 30 30 30 30 3- A térségi jellegű válságkezelési, gazdaságfejlesztési programok kidolgozása vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 70 70 70 70 4- Munkahelyteremtéssel járó hu­mán infrastruktúra-fejlesztések vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 30 30 30 30 kamattámogatás a hitel kamatköltségének %-ában 30 30 30 30 1 5- Vállalkozásokat segítő üzletfej­lesztő központok, inkubátor­házak, innovációs és üzleti parkok beruházásai vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 30 30 30 40 6- Közhasznú munkákkal össze­függő gépbeszerzések visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 50 50 50 50 7 Nem mezőgazdasági célú racio­nális földhasznosítás megvaló- ■ sítását szolgáló fejlesztések kamattámogatás a hitel kamatköltségének %-ában, 30 30 30 30 j a) talaj- és környezetvédelmi jel­legű beruházások esetében . vissza nem térítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 30 30­30 g b) vállalkozás jellegű beruházások 9 esetében visszatérítendő támogatás az elismerhető költségek %-ában, 30 30­30 9 8- A falusi idegenforgalom fejlesz­tését szolgáló beruházások kamattámogatás a hitel kamatköltségének %-ában, 40 40 40 40 Megjegyzés: a) a jegyzék 2. oszlopa szerint; b) a jegyzék 3. oszlopa szerint; c) a jegyzék 4. oszlopa szerint; d) a jegyzék 2. és 4. vagy a 3. és 4. oszlopa szerint együttesen; e) a támogatás mértékének felső határa a rendelet 4. §-a szerint elismert költségekre vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom