Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21-22-23 / 248. szám

1995. október 21., szombat Emlékezünk 5. oldal Kié ’56? Avagy: lehet-e a forradalomról ma már objektív képet alkotni? A megemlékezés gyertyáit Salgótarjánban is meggyüjtják Azt gondolom, nem járok messze az igaz­ságtól, ha úgy vélem, hogy az 1956. október 23-án kezdődő eseményeknek több mint har­minc éven át sommásan el- lenforradalom- kénti meghatá­rozásán Pozs- gay Imre 1989. január 28-ai emlékezetes és nagy politikai vihart kavart, a rádió 168 óra . című műsorá­ban elhangzott nyilatkozata — amelyben 1956-ot népfelke­lésként definiálta - jelentette az első igazi áttörést. Annak ellenére is ezt az időpontot tartom az első igazi mérföldkőnek ’56 rehabilitá­lásában, hogy tudom: az úgy­nevezett demokratikus ellen­zék már a '70-es évek közepé­től egyértelműen kiállt ’56 mellett, s az akkori eseménye­ket forradalomnak és szabad­ságharcnak tekintette. Ilyen jellegű megnyilatkozásaik, il­legális kiadványaik azonban még az értelmiségnek is csak egy igen szűk részéhez jutot­tak el, s ennek következtében a társadalom széles rétegeire nem tudtak hatást gyakorolni 1956 megítélése, értékelése tekintetében sem. Vagyis Pozsgay nyilatkoza­tát követően ’56 tudományos igényű kutatásának elvileg megteremtődtek a feltételei, a pillanatnyilag hatalmon lévők sajátos eszközeikkel azonban továbbra is befolyásolják, de legalábbis befolyásolhatják az események objektív feltárá­sára irányuló erőfeszítéseket. Tehát arról van szó, hogy a hazai politikai tömörülések ’56-ból csak azokat a tenden­ciákat emelik ki, csak azokra az eseményekre koncentrál­nak, amelyek jól szolgálják pillanatnyi céljaikat, érdekei­ket. Lásd például a Kahler-féle bizottság tevékenységét, vagy egyszerűen hallgatnak ’56-ról. Tovább nehezíti és bonyo­lítja az ’56-ról eddig kialakult és ezután kialakítandó reális képünket az is, hogy maguk a forradalom és szabadságharc korabeli szereplői közül is so­kan mai szemüvegükön ke­resztül próbálják láttatni az akkori eseményeket, sőt szá­mos esetben önmagukat is. (Az élet paradoxona, hogy azok az ’56-osok, akik egyko­ron oly bölcsen, a politikai né­zetkülönbségeket félretéve irányították az ország, a me­gyék, a települések, az üze­mek mindennapjait, most so­kan közülük beszélő viszony­ban sem igen vannak egymás­sal. Ezt a jelenséget én két szempontból is tragikusnak tartom. Egyrészt: az ’56-osok „testvérháborúja” azok előtt a ma felnövekvő fiatalok előtt zajlik, akiknek most alakul ki valamilyen maradandó képe a 39 évvel ezelőtti, s a világ csodálatát kiváltó magyaror­szági eseményekről. Másrészt: abban látom a tragédiát, hogy a mindenkori hatalom és a mindenkori pártok kényük- kedvük szerint kijátszhatják egymás ellen az ’56-osokat, s így mindig azokat az irányza­tokat tolhatják maguk előtt • védőpajzsként, amelyek pilla­natnyi érdekeiknek a legjob­ban megfelelnek.) Mivel 1956-ot én a magam részéről a magyar történelem azon nagy megújulási, illetve modernizációs próbálkozásai közé sorolom, mint amilyen a Rákóczi-féle felkelés, az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc, valamint az 1918-as polgári demokratikus forradalom volt, az orszá­gos és a me­gyei történeti kutatások egyik legfon­tosabb jelen­kori és jövő­beli feladatá­nak tartom, hogy minél hamarább el­kezdődjön az ’56-os forra­dalom kora­beli dokumen­tumainak (okmánytárai­nak). illetve a megyék, tele­pülések forra­dalom alatti eseményeinek tu­dományos igényű publikálása. Amennyiben ez az elkövet­kező évtizedben megvalósul - Nógrád megyében már talán 1996-ban -, úgy reményeink szerint megteremtődhet az alapja annak, hogy belátható időn belül elkészülhessenek a megyei ’56-os monográfiák, majd ezt követően létrejöhes­sen egy országos összegzés. Csak ezt követően remél­hetjük ugyanis, hogy kezdetét veheti az az idő, amikor mind a felnőttekben, mind a tanuló- ifjúságban kialakulhat egy ár­nyalt, a valóságnak megfelelő, a forradalom minden ellent­mondását, minden nagyszerű­ségét bemutató kép. Amennyiben az előbbi mondataim meggyőzték a kedves olvasót, úgy azt kell válaszolnom a cikk címében feltett kérdés első felére, hogy minden kisajátítási kísérlet el­lenére ’56 és öröksége már most is mindenkié. Míg a kér­dés második felére a válaszom pesszimista: 1956-ról ma még elfogulatlan, felfűtött érzel­mektől mentes képet nem va­gyunk képesek rajzolni. Hogy az itt felvázolt kép mégse legyen annyira sötét, azzal próbálunk segíteni, hogy az elkövetkező napokban, he­tekben elkezdjük közölni a lap hasábjain a megye települése­inek forradalom alatti ese­ménynaptárából azokat a leg­fontosabb történéseket, ame­lyek talán hozzájárulhatnak az eddigi homályos kép megtisz­tításához. A. Varga László Prágában vették észre, hogy a Bem téren koszorúzott. . . Szabó Iván októberi emlékeiből A nyolcvanas évek végéig sejtelme sem volt arról, hogy nemcsak az emlékekben rögzült a harminckilenc évvel ez­előtti kép: diáktársaival a Bem térre vonult és egyike volt azoknak, akik a tüntető tömeg ovációja közben az egyetemi ifjúság nevében koszorút helyezett el a 48-as szabadságharc hős tábornokának szobránál. Nem tudta, hogy azóta már történelmi eseményként számon tartott tüntetésnek ezt a mozzanatát a filmhíradó operatőre is megörökítette. # - Előző nap forró hangulatú nagygyűlés volt a Műegyete­men, amelyen én is felszólal­tam - idézi emlékeit Szabó Iván, az MDF ügyvezető el­nöke. - Ott fogalmazódott meg a határozat, hogy az egyetem minden hallgatója egységesen kilép a DISZ-ből és csatlakozik az „ellenszervezethez”, a ME- TESZ-hez. Hárman kaptuk a megbízást, hogy tudassuk az akkor szinte nyílt lázadász- számba menő döntés hírét a DISZ központi vezetésével, amit meg is tettünk.- Ennek a napnak a történe­téhez tartozik, hogy az egyete­men már kézről kézre jártak a hallgatók pontokba foglalt kö­vetelései. S minthogy lapunk­nak, a Jövő Mérnökének egyik rovatvezetője voltam, telefonon hívtam föl Sándor Iván főszer­kesztőt, aki - lapzárta lévén - már tördelte a friss számot. Az egyetemről diktáltam be a do­kumentum szövegét, így más­nap reggel a mi újságunk elsők között adta hírül országnak-vi- lágnak az egyetemi ifjúság 12 pontos követelését.- Másnap, október 23-án persze ott voltam az elsöprő erejű demonstráción, s a Bem- szobor előtti koszorúzásnak egyik aktív részese voltam. Nem tudtam, nem tudtuk, hogy filmszalagra kerültek a tünte­tésnek ezek a részletei, ahogy máig sem tudom, hogyan kerül­tek ki ezek a filmkockák Prá­gába.-Tény azonban, hogy kike­rültek és az ottani híradósok annak rendje és módja szerint lerakták az archívumba. 1989 őszén a magyar tévé egyik for­gatócsoportja bukkant rá, s ké­szített róla egy másolatot. Minthogy fölismertek, egy rö­vid kópiát ajándékba nekem is hoztak.-Természetesen az „illeté­kesek” e híradórészlet nélkül is tudták, hogy a forradalom nap­jaiban hol jártam, mit csinál­tam, így azután 1957 januárjá­ban három hónapra a Gyorsko­csi utcai börtön lakója lettem. Utolsó éves hallgató voltam, de ugye, 3/2-es számú fogolyként a záró félévben nem látogathat­tam az egyetemi előadásokat, foglalkozásokat. Mégis megtör­tént a „csoda”: valamennyi kö­telező rajzom idejében elké­szült és eljutott a tanárok kezé­hez.- A magyarázat egyszerű: évfolyamtársaim - Sándor Fri­gyes „vezérletével” - elkészí­tették és nevemben beadták a rajz-dolgozatokat. A tanárok pedig - noha tudták, hogy rács mögött vagyok - elfogadták és a félévemet igazolták ... (Koós) Ha nincs a válság, a magyar események másképpen alakulhattak volna Az alku tárgya: Szuezt Budapestért Tekinthető-e nagyhatalmi alkunak, és ha igen, mennyi­ben az 1956-os szuezi válság és az októberi magyar ese­mények közötti összefüggés - erről kérdezte Balogh Sándor történészt a Ferenczy Europress munkatársa.- Az angol fennhatóságot mindenáron megszüntetni kí­vánó Nasszer 1954-ben került hatalomra Egyiptomban. Két évvel később, 1956 júliusában államosította a Szuezi-csator- nát, s ezzel mélyen belegázolt az angolok és a franciák gazda­sági-politikai érdekeibe. Egyiptomot meggyengítik- Míg az angolokat elsősor­ban az aggasztotta, hogy a csa­torna lezárásával csak az egész afrikai kontinenst megkerülve juthattak el a Távol-Keletre, addig a franciák a gyarmataik­ról való kiszorulás miatt szeret­ték volna félreállítani Nasszert. 1954-ben ugyanis a francia fennhatóság alá tartozó Algéri­ában fegyveres felkelés tört ki, amit az egyiptomi kormány tá­mogatott. Franciaország, mi­után elveszítette Vietnamot, és meggyengült a pozíciója Tuné­ziában és Marokkóban, nem akarta feladni Algériát.- Az Egyesült Államok veze­tése ugyan nem támogatta Ang­lia és Franciaország hagyomá­nyos gyarmattartó politikáját, azonban nem viselhette el a számára túlságosan radikális eszméket valló Nasszer Szov­jetunió felé tett lépéseit sem. A nemrég létrejött Izrael állam­nak pedig mindenképpen érde­kében állt a potenciális ellen­ség, Egyiptom gyengítése.- Mindeközben a szovjet ér­dekövezetben - Lengyelor­szágban és Magyarországon - történtek nagy politikai jelentő­ségű események. A lengyelek­nek egy főtitkárváltással sike­rült elkerülniük a fegyveres összecsapást, hazánkban azon­ban teljesen másképp alakultak a dolgok. Júliusban a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) központi ülésén leváltották Rá­kosit, a főtitkári posztra Gerő Ernő került. Mindezek ellenére én, a Moszkvában tanuló aspi­ráns, úgy tapasztaltam, hogy az oroszokat sokkal jobban fog­lalkoztatták a Szuezi-csatoma körüli feszültségek, mint a ma­gyar események.-Hosszas tétovázás után és Eisenhower amerikai elnök ké­rése ellenére - hogy tudniillik a november 6-ai egyesült álla­mokbeli elnökválasztás előtt ne történjen semmiféle beavatko­zás Szuezben -, végül október 29-én az izraeli csapatok meg­támadták Egyiptomot, és mé­lyen benyomultak a Sínai-fél- sziget területére. Öt nappal ké­sőbb az angolok és a franciák is beléptek a háborúba. Amerika passzív maradt- Miért éppen október 29-én történt meg a beavatkozás?- Ez volt az az időpont, ami­kor már úgy tűnt, hogy a ma­gyar események „lecsengtek”. 27-én menesztették Gerőt, Ká­dár János foglalta el a helyét, az MDP-t megszüntették és meg­alakult az MSZMP. November 5-én, az egyesült angol-francia csapatok támadásának napján a szovjet miniszterelnök, Bulga- nyin magához hívatta a francia, az angol és az izraeli követeket, és határozottan felszólította őket a támadás abbahagyására. Néhány óra múlva megérkezett az amerikai figyelmeztetés is, így másnap, november 6-án életbe lépett a tűzszünet.- Tehát a két világhatalom nem akarta megbontani a kö­zöttük kialakult egyensúlyt, mert az beláthatatlan követ­kezményekhez, fegyveres konf­liktushoz vezethetett volna.- Valóban nagyhatalmi alkut kötöttek egymással: az oroszok nem avatkoztak be Szuezben, az amerikaiak pedig nem támo­gatták a magyar felkelést. Gon­doljunk csak bele: a magyaror­szági amerikai nagykövetség végig rendkívül tartózkodó magatartást tanúsított. No, per­sze utólag és a látszat kedvéért háborogtak egy kicsit az újsá­gok címlapjain. Népfelkelés volt '56-ban-Milyen ma az 1956-os események hazai megítélése?- Személy szerint úgy gon­dolom, jó, hogy ez állami-nem­zeti ünnep lett. Ugyanakkor tör­ténészként nem nevezném eze­ket az eseményeket forrada­lomnak, inkább népfelkelésnek. A forradalom alapja ugyanis egy közös program, egy telje­sen más politikai koncepció ki­dolgozása, a társadalmi-gazda­sági viszonyok gyökeres meg­változtatásának vágya és szer­vezett társadalmi erő. Ezzel szemben '56-ban a politikai ál­láspontokban csak egy közös volt: a fennálló hatalom meg­szüntetésének akarata.- Nagyon nehéz megítélni ezt az ünnepet, mert még min­dig politikai indulatok tapadnak hozzá. Mindemellett '56-nak már nincs köze az aktuális poli­tikához, aki mégis ezt állítja, az hibát követ el, és nem a megbé­kélés szándéka vezérli. Szecső Barbara Bárhol, bármikor meleget ad. Mely azonnal meleget ad bárhol és bármikor. Használja akár nyaralóban fő fűtőeszkűzként, vagy otthon - a fűtési idé­nyen kívül - kiegészítő fűtésként; a PB gázzal működő Prímagáz kályha tökéletesen megállja a helyét. S hogy miért? jp Azonnal meleget ad, mert nem a levegőt, hanem a közvetlen környezetet melegíti. §p Gazdaságos és takarékos, mert a kívánt hőfokot Ön állítja be, így az amúgy sem drága gázzal még takaré­kosabban gazdálkodhat. jp Könnyű és gurul is. A palack nélkül bármilyen autó­ban szállíthatja, de a saját kerekein is könnyedén gurul. Kéményre sincs szüksége, mindenhol fűt, ahol gazdája kívánja. fip Könnyen kezelhető. Ugyanazzal a kapcsolóval kezelheti az elektromos gyújtót és a hőfokszabályozót. Sőt, az ára is szívet melengető, hiszen 14.995,• Ft-ért juthat hozzá. Kérjen információt a PRÍMAGÁZ Rt. 250G cseretelepén, a fenti telefonszámon, vagy küldje vissza az alábbi kupont! Cím: Hordozható nyár 1300 Budapest, 3. PF.225. I----------------------­----------------------­B árhol, bármikor meleget ad. Ez érdekel! Név: Cím: Irányítószám : □ □ □ □ NMH ÍZ] Ismertetőt kérek Lj Megrendelem fii PRÍMAGÁZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom