Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-20 / 247. szám

1995. október 20., péntek Hazai Tükör 5. oldal Felvonulások, koszorúzások, emlékezések Mindenki másként ünnepel Az állami szervek, a pártok és civil szervezetek elkészítették programjaikat a közelgő nemzeti ünnep köszöntésére. Tegnap több sajtótájékoztató közös témája volt az október 22- 23-ai megemlékezések programja, a tervezett de­monstrációk politikai jellege. Az október 23-ai állami ünnepi rendezvények Budapesten a nemzeti lobogó fölvonásával kezdődnek, majd a Rákoske­resztúri új köztemető 300-as parcellájánál tartanak emlék­ünnepséget. Az egykori forra­dalmi harcok résztvevőit az Or­szággyűlés elnöke délben ki­tüntetési ünnepségen köszönti a Parlamentben. Délután 6 órakor a Parlament főlépcsőjén mécseseket gyújta­nak, emlékezve a 39 évvel ez­előtti eseményekre és a mártí­rokra. Az ünnepségek központi gondolata, hogy a nemzet éle­tében kivételes egységet hozó történelmi eseményről emlé­kezve tisztelegjünk az áldoza­tok, a mártírok, a hősök emléke előtt. Göncz Árpád köztársasági elnök, aki az USA-ban tartóz­kodik, október 23-án részt vesz a New York-i magyar konzulá­tus fogadásán, illetve a helyi emigráció közös, ’56-os ünnep­ségén. Több ’56-os szervezet és el­lenzéki párt közösen emlékezik meg a forradalom és szabad­ságharc évfordulójáról október 23- án a Bem téren. A szervező- bizottságnál eddig a Független Kisgazdapárt, a Keresztényde­mokrata Néppárt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Nem­zeti Demokrata Szövetség, a Munkástanácsok, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az ’56- os Szövetség és a Pofosz jelezte részvételi szándékát. A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz- Magyar Polgári Párt nem kíván a kisgazdákkal közösen ünne­pelni. Kocsis Lajos, a szervezőbi­zottság elnöke elmondta, nem politikai megmozdulásra, ha­nem közös ünneplésre készül­nek. Csurka István október 22- ei tüntetéséről szólva hangsú­lyozta: a demonstráció sok gondolatával egyetértenek, így a megmozduláson az ’56-osok is részt fognak venni. Tóth La­jos, a MIÉP elnökségi tagja visszautasította azokat az ag­godalmakat, amelyek szerint a 22-ei tüntetésen rendzavarások történhetnek. Dilinkó Gábor, a Corvin közi Bajtársi Közösség elnöke viszont arra kérte bajtár­sait, hogy ne vegyenek részt a tüntetésen, és ne támogassák Csurka Istvánt. Az MDF tegnapi sajtótájé­koztatóján bejelentették: októ­ber 22-én a Bem téren Für La­jos elnök koszorúz. Október 23- án délután a várbeli Dísz téren fáklyás felvonulást tartanak, s a demonstráción szintén Für La­jos mond ünnepi beszédet. Mint Herényi Károly szóvivő hang­súlyozta: az MDF távol tartja magát minden szélsőségesnek minősíthető eseménytől. Meg­jegyezte ugyanakkor, hogy az MDF aggasztónak tartja az operaházi díszelőadás elmara­dását. „Az is szomorúságra ad okot, hogy a köztársasági el­nök, mint egykori ötvenhatos elítélt, nem tartózkodik az ün­nep idején Magyarországon. Az ’56-os társaságok és az elnök között egyre nagyobb lesz a tá­volság” - fűzte hozzá Herényi. Panelházak még száz évig Az elmúlt 25-30 évben épült panelházas lakótelepek olyan örökséget jelentenek, amely- lyel együtt kell élnünk, akár tetszik, akár nem. Az együttélés azonban csak ak­kor lehet zavarmentes, ha a to­vábbfejlesztést, a korrekciót maguk a szakemberek kezde­ményezik és ösztönzik - hang­zott el csütörtökön az Építéstu­dományi Egyesület regionális szakmai konferenciáján. Jelenleg mintegy 35 ezer olyan lakás van hazánkban, amelynek már most időszerű a felújítása, az ezredforduló után pedig még ennél is sokkal több szorul majd rekonstrukcióra. Mivel az épületek lakottak, a korszerűsítésnél jól előkészí­tett, gyors és kifogástalan mun­kát kell végezni. Ráadásul azt sem szabad szem elől tévesz­teni, hogy mindez súlyos anyagi terhekkel jár. Megkerülhetetlen követel­mény tehát, hogy a lakók vagy a tulajdonosok kedvező kamato­zású hitelben részesüljenek. Az ipari és kereskedelmi tárca szak­értői szerint az energiafelhaszná­lást csökkentő épületfelújítá­sokra kapott német hitel is fel­használható lesz erre a célra. A paneles lakótelepek ugyanis még vagy száz évig megmaradnak, így közös érdek a felújításuk. Célszerű, ha a rekonstrukciós munkák közül azok szerepelnek az első helyen, amelyek az ener­giamegtakarítást szolgálják. A kormánytól pedig azt várják, hozza létre a felújításokat előké­szítő tárcaközi bizottságot, ne­vezze ki egyszemélyi vezetőjét, s teremtse elő a munka kidolgozá­sához szükséges anyagi fedeze­tet. Egyetlen személyi szám helyett három azonosító jel Államháztartási törvénymódosítás November végéig elkészül a személyi szám helyébe lépő új személyazonosítási módot tartalmazó törvénytervezet, amit a parlamentnek 1996. március 1-ig kellene jóváhagynia - döntött a kormány tegnapi ülésén. A kabinet elfogadta az ál­lamháztartási törvény módosításának tervezetét. Az ülés után Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal állam­titkára elmondta: három kü­lönböző szakazonosító jelet vezetnének be 1997 januárjá­tól. Az egyik az állami és ön- kormányzati adóigazgatásra, a vámigazgatásra és az illetékre terjedne ki. A másikat a jóléti, szociális és egészségügyi ellá­tások, szolgáltatások területén használnák, míg a harmadik a személyi és lakcím-azonosító jel volna. Gyorsabb átállásra költség- vetési fedezethiány és techni­kai gondok miatt nincs mód, ezért a parlament el elé olyan javaslatot terjesztenek, hogy 1996. december végéig marad­jon érvényben a mostani azo­nosító rendszer. A tegnapi ülésen elfogadták az államháztartási törvény módosítására vonatkozó javas­latot is, s azt ma benyújtják a Háznak. A törvénytervezet há­rom legfontosabb eleme: az ál­lamkincstár létrehozása köz­ponti költségvetési szervként, a kincstári vagyonigazgatóság - mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - felállítása, valamint a költségvetési tarta­lékokról rendelkező szabályok összessége. A kincstári egyszámlát - amelyről az egyes költségve­tési fejezetekben meghatáro­zott összegek átutalhatóak - a Nemzeti Bank kezeli majd. A rendszer működtetésétől ka­matmegtakarítást, sőt kamat- bevételeket is várnak. A kabinet rendeletet alko­tott a tandíjfizetés módosításá­ról. Eszerint a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán az első alapképzésben részesü­lőknek 1996 szeptemberéig nem kell kiegészítő tandíjat fi­zetniük. A korábbi tandíjren- delet erre vonatkozó részét ha­tályon kívül helyezték. A kormány egy másik dön­tésével úgy rendelkezett, hogy kukoricát ezután csak az ipari miniszter engedélyével lehet exportálni. (tam) Hivatalból nem indítanak eljárást a közélet szereplőinek megsértése miatt A politikusnak sokat kell tűrnie Október 23-át idén is sokan, sokféleképpen kívánják meg­ünnepelni. Akadnak olyan csoportok, szervezetek is, ame­lyek elégedetlenségük kinyilvánítására akarják felhasználni az évfordulót: nem egy helyen már előzetesen megjelentek a politikusoknak címzett szidalmak, szélsőségek. Több ismert alkotmányjogászt is megkérdeztünk arról, vajon hol az a határ, ameddig követ­kezmények nélkül támadható, ócsárolható egy-egy közismert személyiség, felelős politikus? Kiderült: az Alkotmánybí­róság megszüntette a hivatalos személy megsértésének tény­állását. Ez azt jelenti, hogy a nekik címzett, róluk szóló durva megjegyzések, netán szitkok miatt hivatalból ma már nem indítanak eljárást. Maga a sértett fél viszont kezdeményezhet ilyet. Ebben az esetben a bíróságnak kell megállapítania, hogy csak­ugyan történt-e becsületsértés, rágalmazás, vagy egyéb elíté­lendő cselekmény. Mindebből az következik, hogy ilyen szempontból is számottevően kibővültek a demokrácia keretei. Tehát an­nak, aki hivatalt, közéleti sze­repet vállal, fel kell készülnie arra, hogy tűrőképességét gyakran próbára tehetik. Ennek kapcsán felmerül, milyen szabályokat tart szem előtt a rendőrség akkor, ami­kor engedélyt ad egy tünte­tésre vagy megtagadja azt? A gyülekezési törvény sze­rint a tüntetés akkor engedé­lyezhető, ha azt 72 órával előbb a hely és a cél megjelö­lésével együtt formanyomtat­ványon bejelentik, továbbá ha a megmozdulás sem a közle­kedés rendjét, sem a közha­talmi szervek munkáját nem veszélyezteti. Mérlegelés kérdése például, hogy az Alkotmánybíróság el­leni tüntetés engedélyezhető-e a testület ülésének idejére. A mérlegelés az illetékes rend­őrkapitányok joga és felelős­sége. Takács Mariann Huszonöt százalékos bérfejlesztést várnak a pedagógusok Új érdekegyeztető fórum alakult Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács néven új fó­rum alakult tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisz­tériumban, Szabó Zoltán politikai államtitkár elnökleté­vel. A testület első ülésén egyebek között tárgyaltak a pe­dagógusok kötelező óraszámának emeléséről, a tanuló- csoportok létszámáról és bérkérdésekről is. Nagy visszhangot váltott ki a napokban a jövő évi költség- vetési törvényjavaslat egyik mellékletének néhány sora, amely lehetséges változatként említi a nevelők kötelező óra­számának és a tanulócsopor­tok létszámának emelését. Szabó Zoltán elmondotta: a melléklet valójában még nem készült el, a kormány nem is tárgyalta meg. A tárca úgy véli: az ilyen tí­pusú szakmai kérdésekről a közoktatási törvénynek kell intézkednie. A jelenlegi jogszabályok fejkvótás finanszírozást írnak elő, amit a költségvetési tör­vény biztosít, de úgy, hogy le­hetőség legyen a finanszírozás módjának, technikájának át­alakítására. Ezt ugyanis szinte minden érintett igényli. Az új érdekegyeztető fóru­mot az érintett kormányzati, önkormányzati és érdekvé­delmi szervezetek vezető kép­viselői akkor tekintik jogilag is teljes értékűnek, ha munká­jába bekapcsolódik a rektori és a főigazgatói konferencia, valamint az Akadémia. A testület ettől függetlenül tegnap megkezdte több más időszerű téma tárgyalását is. A szakszervezetek képviselői ki­fejtették, hogy a pedagógu­soknak, a közművelődésben dolgozóknak a következő évre legalább 25 százalékos bérfej­lesztést kell előirányozni. D. G. Befejezte az Országgyűlés al­kotmány-előkészítő bizottsága az új alaptörvény általános ren­delkezéseivel foglalkozó vitát. A tagok többsége azt szorgal­mazta, hogy az új alkotmány inkább normatív, mint deklara­tív jellegű legyen. Hazánk je­lenlegi elnevezését senki nem kérdőjelezte meg. Harmincöt százalékos bér- fejlesztést és az egészségügyi dologi kiadások 10 százalékos emelését tartja minimálisan szükségesnek 1996-tól az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket, novem­ber 11-én demonstrációt tarta­nak a Parlament előtt. Tiltakozik a Független Kis­gazdapárt amiatt, hogy a Valu­taalap egy munkatársa levelé­vel beavatkozott Magyaror­szág belügyeibe. Az IMF öt pontja elfogadhatatlan a kis­gazdák számára - közölte csü­törtökön Torgyán József párt­elnök. Magyarázatot kémek a Valutaalaptól, az Országgyű­lésben pedig felvetik a pénz­ügyminiszter és az MNB elnö­kének felelősségét. Várhatóan már ma megszüle­tik a megállapodástervezet és befejezi munkáját a médiatör­vényt előkészítő bizottság - közölte Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. A külön­böző párttestületek jóváha­gyása után jogszabályi formába öntik a megállapodást. Nem hagyjuk cserben azo­kat, akik nemzetünk részei. E szavakkal nyitotta meg Kosáry Domokos, az MTA elnöke teg­nap azt a konferenciát, amelyen a hazánkat körülölelő hét or­szágból 24 magyar tudományos műhely - egyetem, múzeum - képviselői vesznek részt. Harmincmillió forint bírsá­got szabott ki a Gazdasági Ver­senyhivatal az Unilever Rt.-re a fogyasztók megtévesztése miatt, mert azonos csomago­lásban (és áron) 12 százalékkal kisebb zsírtartalmú Rama mar­garint hozott forgalomba. Házi muzsika A Magyar Könyvklub új szol­gáltatást kíván népszerűsíteni. A vállalat tevékenységét ismer­tető sajtótájékoztatón Kratoch- will Balázs igazgató beszámolt a Magyar Zeneklub indulásáról, amely kedvezményes áron mű­soros kazettákat és kompaktle­mezeket kínál a közönségnek. Néhány hónap alatt máris hat­vanezer tagot számlálnak. Tekintettel a megnövekedett utazási költségekre, a klub nagy előnye, hogy - miként a könyv - a hanglemez is elérhető áron „házhoz megy”. A 100. adásban a csimpánz a főszereplő. Azok a csodálatos állatok címmel egy magyar tv-sorozat alkotói tizenegy hazai és külföldi állatkert legszebb és legérdekesebb 180 állatának életét, szokásait örökítették meg. A forgatás négy évig tartott. fotó: feb/diósi imre A rosszkedv nem nemzeti sajátosság Lelki sebekre alkoholt? Gyakran hallott „igazság”, hogy megrokkant a lelki egészsé­günk, s a kedélybetegség immár nemzeti sajátosságunk. Dr. Veér Andrást, a népjóléti tárca mentálhigiénés miniszteri biz­tosát arról kérdeztük: csakugyan olyan bús magyarok va­gyunk-e, amilyennek hovatovább önmagunkat is tartjuk?- Körülbelül másfél évtizede fogalmazták meg egyes pszi­chiáterek, hogy „beteg a ma­gyar”, s e téves megállapítás gyorsan gyökeret vert a szak­mában és a köztudatban is. Ám szó sincs róla, hogy lelkileg ke­vésbé ellenállók lennénk, mint más nemzetbeliek.-Akkor mégis, mi lehet a baj?- Az elmúlt évtizedekben helytelen szocializációs folya­matok alakultak ki a társadal­munkban. A kedvezőtlen külső hatásokra és ingerekre sokan azzal válaszolnak, hogy az al­koholhoz vagy újabban a drog­hoz fordulnak „vigaszért”. Ezért az utóbbi tíz-húsz évben folyamatosan nőtt a szenve­délybetegek száma. De a sta­tisztikák nem utalnak olyan po­litikai töréspontokra, megráz­kódtatásokra, amelyek után ug­rásszerűen emelkedett volna az alkoholisták, a dohányosok és a kábítószeresek száma.- Mit tehetünk a rossz közér­zet ellen?- Meg kell tanulni a feszült­ségeket kevésbé önpusztító módon, más csatornákon leve­zetni. A lelki higiénia szakem­Veér András fotó: feb bereit ezen a téren hatékonyan segítheti az oktatásügy és a tö­megtájékoztatás. Sajnos a lelki bajok orvoslásáért folyó moz­galom nálunk még nagyon fia­tal, és technikai feltételei is igen szegényesek. Ezért jelen­tős eredményekre, sajnos csak tíz-tizenöt év múlva számítha­tunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom