Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
2. oldal Megyei Körkép Jóval több támogatás kellene a mezőgazdaság talpra állásához ! Nincs értékesítési korlát a gabonánál A napokban a Nógrád Megyei Agrárkamara meghívására Salgótarjánba, a megyeházára látogatott Rednágel Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettese és Az élelmiszer-gazdaság időszerű kérdései címmel tartott tájékoztatót. Ismertette az ágazat jelenlegi és várható helyzetét, majd részletesen foglalkozott az 1996. évi tendenciákkal, lehetőségekkel, a sorra kerülő változásokkal, válaszolt a felvetett észrevételekre, kritikai megjegyzésekre. Lapunk nevében arra kértem, hogy válaszoljon a Nógrád megyét igen érzékenyen és közvetlenül érintő kérdésekre. Rednágel Jenő államtitkár-helyettes-A rendszerváltás óta jelentősen csökkent megyénk mező- gazdaságában a megművelt területek nagysága, az előző kormány ideje alatt 20 ezer hektárral. A folyamat nem állt meg. Az idén 8 százalékkal volt kisebb a nyári betakarítási növény területe, mint ezt megelőzően. Ilyen körülmények között a lakosság ellátása, a mezőgazdasági export növelése céljából szükség van-e a kedvezőtlen adottságú Nógrád megye mezőgazdasági termékeire? Ha igen, milyen intézkedésekkel segíti az FM a megye agrártermelőit?- Bár az idei elképzelések nem jöttek be, az 1994-ben elindult kedvező tendencia viszont tovább folytatódik ebben az esztendőben. Áruhiány várható A mezőgazdaságban 2,5 az élelmiszer-gazdaságban 2,8 százalékos növekedés várható. A gabonánál az előző évi szintet értük el. A búza hektáronkénti hozama 4,2 tonna. A világpiacon most nagyon jó áron eladható. Ebből is látszik, hogy a termés piaci elhelyezése nem okoz különösebb gondot. Egykét éven belül az értékesítésnek nincs semmiféle korlátja. Ellenkezőleg: áruhiány miatt nem tudjuk kihasználni az Európa Unió által jóváhagyott kvótákat sem. Tények bizonyítják, hogy a korábbi évek termelés-vissza- fejlesztési felfogása és gyakorlata nem állja meg a helyét. Az ágazat termelési struktúráját a jövőben nem szükséges alapvetően átrendezni, de elmozdulásra feltétlenül igény van. Az ágazatban továbbra is meghatározó lesz a gabona, ami 60 százalékot képvisel. Mezőgazdasági termékeinknél a külpiacon átrendezés következett be. Az előző esztendőben a gabonaexportunk 52 százaléka az Európa Unió országaiba került. Ebben az évben ez lecsökkent 40 százalékra. A különbözet a volt szocialista államokban talált vevőre, ami a korábban elveszett piacok visszaszerzésére is utal.- Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a nógrádiak csak akkor élvezik a külpiac adta előnyöket, ha versenyképes, valóban az adottságoknak megfelelő, a térségbe illő termelési szerkezetet alkalmaznak. A gabonára, valamint a bogyósok, a nagy hagyománnyal rendelkező burgonya termesztésére, a szarvas- marha- és juhtenyésztésre gondolok. Ezek értékesítésénél a piaci feltételek adottak. Belföldi ellátás A kedvezőtlen térségeknél az általános támogatások mellett egy speciális támogatás lép életbe, amely várhatóan segít a termelés további növelésében, de csak a garantált minőség, a hatékonyság követelményeinek teljesítése esetén, a környezetbarát fejlesztés jegyében.- Az ágazatnak - benne Nógrád megyének is - nemcsak az exportban, hanem a belföldi ellátásban az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia.-Egyébként az ágazat 1996- ban költségvetésből 81,5, más forrásból pedig 9,5 milliárd forintot fordít az ágazat különböző címeken történő támogatására. Ennél jóval több kellene a talpra álláshoz. Az ágazat támogatása 1992-ben csupán 32 milliárd volt. Piaci szervezés 9-Az elképzelések megvalósításában milyen formában és területeken tevékenykedjen az eddiginél jobban a megyei agrárkamara?-Úgy gondolom, hogy a termelés piaci szervezésében, integrációjában kellene az eddiginél jobban kifejteni tevékenységét, illetve nagyobb szerepet vállalnia. V. K. Hatalmi harcok helyett a gondok kerüljenek előtérbe! (Folytatás az 1. oldalról) koalíció fennmaradásával, vagy anélkül történik, nem lényeges. Szükségesnek tartjuk a hatpárti egyeztetéseket, de csak akkor, ha ezeket betartják, nem úgy, mint a médiatörvény esetében. Ne a koalíció válságával tartsák lázban, no, nem az országot, hanem a sajtót, rádiót, televíziót és azok szerkesztőit. Hatalmi harcok helyett a lakosságot érdeklő és életviszonyaikat érintő súlyos gondok megoldásával foglalkozzanak. A törvénykezés az alkotmányos rendnek megfelelően történjék. 2./ Nógrád megye pillanatnyi helyzete rossz. Nagy a munka- nélküliség, a családok jelentős részének megélhetési gondjai vannak. A népesség évente átlagosan 1300 fővel csökken. Jelentős a fiatalok elvándorlása. Ezt a gazdaság fejlesztésével lehet csak mérsékelni. A megyei gazdaság fejlesztésére több program készült. Ezt a Kereszténydemokrata " Néppárt megyei szervezete helyesli, mivel korábban tapasztalhattuk, hogy egyedül üdvözítő programok nincsenek. Az élet fogja megítélni és kiválasztani az elfogadhatót, ami nem biztos, hogy a leghatékonyabbal lesz azonos. A legnagyobb veszélyt megyénkre (és az országra is) a népesség csökkenése jelenti, ami az eltartók és eltartottak arányát tekintve csak rossz megoldásokhoz vezethet. A Kereszténydemokrata Néppárt világnézeti elkötelezettsége folytán is szeretné ezt a folyamatot megállítani, ezért is tartjuk elfogadhatatlannak az általunk kezdeményezett és bevezetett várandósági segély megszüntetését, a családokat segítő gyes, gyed, családi pótlék megnyirbálását. 3./ A Kereszténydemokrata Néppárt -súlyát megyénkben nem elsősorban a taglétszáma jelenti, noha ez is jelentős, hanem az, hogy 68 képviselőt juttatott (a választóknak a velünk szimpatizálóknak köszönve) az önkormányzatokba. Hat városunk közül kettőnek kereszténydemokrata polgár- mestere van, és három kereszténydemokrata alpolgármestere. Jelenleg a lakosság túlélését kötelességünk segíteni ebben a nehéz, remélhetően átmeneti időben. A jövő érdekében pedig azokat az ifjúsági szervezeteket támogatjuk, amelyek célja a keresztény értékrend megismerése, elfogadása. Nógrád megye lakosságának az országosnál is rosszabb egészségi helyzete arra kötelez bennünket, hogy megvédjük, támogassuk egészségügyi intézményeinket, kórházainkat. Megdöbbent a törvény következő előírása. Az önkormányzatok a fekvő- és járóbeteg-ellátást a tb finanszírozási szintjének megfelelően kötelesek biztosítani. Véleményünk szerint nem lehet félig gyógyítani, mert csak ennyire van pénz. Mi minden párttal készek vagyunk az együttműködésre (nem a koalícióra), ha az a lakosság, a megye, az ország érdekeit szolgálja. Nem tudunk viszont egyetérteni azokkal, akik politikai tisztogatásokat folytatva például nem neveznek ki a tantestület által is támogatott iskolaigazgatókat. Taglétszámunk folyamatosan gyarapodik. Ennek okát abban látjuk, hogy a keresztény emberek egyre jobban felismerik, hogy ők is részt vehetnek a közéletben, és azok is csatlakoznak hozzánk, akiket nem világnézeti elvek vezérelnek, de programunkat, céljainkat hitelesnek látják, magukénak érzik és támogatni kívánják. 1995. október 3., kedd A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Politikai „múzeumcsere” A Nógrád Megyei Hírlap szeptember 16-ai számában terjedelmes cikk jelent meg a bányamúzeum helyzetéről. Dr. Horváth Istvánnak és dr. Szvircsek Ferencnek, a Nógrád Történeti Múzeum vezetőinek nyilatkozata késztetett reagálásra bennünket. Az újságíró dicséretes módon, meglehetősen részletes, tárgyilagos tájékoztatást ad a kialakult helyzetről. A jövőt illetően azonban a két vezető nyilatkozata elszomorító. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a pályázaton nyert ösz- szegből új állandó történeti kiállítást kívánnak rendezni. Kifogásoljuk azonban azt, hogy az új kiállítás a kezdetektől csak az államosításig terjedne „szigorúan szakmai” szempontok alapján. Kíváncsian várjuk, hogy kiket hívnak meg a bányától ezen szakmai bizottságba. Nem találunk magyarázatot azon ötletükre, hogy a nógrádi bányászkodás több mint 130 évét kettészakítsák. Külön 80 évre és külön 50 évre. Örömmel vesszük azon jeles személyek életének és munkásságának bemutatását, akik a bányászatban dolgoztak a felszabadulás előtt. Nem érthetünk azonban egyet azzal, hogy az 1945 utáni időszakot ki akarják törölni a múzeum életéből, holott a bányászat fejlődésének fénykora erre az időszakra esett. Ezen korszak is dicsekedhet sok kiváló szakemberrel, akik közül néhányat felsorolunk: Pothornik József, dr. Csillag József, dr. Baán János, Lassan József, Magyarffy Károly, vagy a fiatalabb korosztályból: Cserjést Miklós, Sült Tibor, Szebényi Ferenc, Bercsényi Lajos, Józsa Pál, Zsuffa Miklós,, dr. Bocsi Ottó, Adorján Henrik. Nem feledkezhetünk meg az igen nehéz fizikai munkát végző szorgalmas és becsületes bányászainkról, frontmesterekről, csapatvezető vájárokról. Sokan közülük a hosz- szú évtizedeken keresztül végzett munkájukért számtalan magas kormánykitüntetést kaptak. Például a Kazinczi bordás família, Budaváriék, Domonkosék, Zsidaiék, Kovács László. Megdöbbenéssel tapasztaljuk, hogy a múzeum kiállítótermei szinte üresek, szegényesek. Elvitték id. Szabó István fafaragványait azzal az ürüggyel, hogy azok képző- művészeti alkotások és nem a bányamúzeumba valók. Hangsúlyozzuk, hogy ezeket a fafaragványokat Pista bácsi a múzeumnak ajándékozta. Rendezzenek be belőlük egy. külön termet! Hiányoznak bútorok és egyéb berendezési tárgyak is. Vajon ezek hová tűntek? Egyesek vitatják a külszíni skanzen szükségességét, lét- jogosultságát. Vajon miért? Hosszú idő óta nincs nyitva a bányászmunkáslakás. Az enyészetnek van kitéve és lassan az is lepusztul. Elgondolkodtató számunkra Horváth úr azon állítása, miszerint: „Semmiféle politikai hátsó szándékról nincs szó!" Máshol pedig ezt mondja: - A társadalmi gondolkodás értékeinek megváltozása miatt van szükség az újrafeldolgozásra. Mi kimondjuk, hogy nem elsősorban szakmai, hanem sokkal inkább politikai okai vannak terveik megvalósításának. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy Szvircsek úr szerkesztésében 1987-ben megjelent egy 36 oldalas múzeumi tárlatvezető. Kérdésünk, hogy az akkor leírtakból napjainkban mit tekint igaznak? Véleményünk szerint tehát nem valamiféle korszerű átrendezésről van szó, hanem a múzeum tartalmi jellegének tudatos megváltoztatásáról. Arról van szó, hogy megyénk fejlődését, életét alapvetően befolyásoló történelmi múltunkat mellőzni akarják. Bányásztársadalmunk nevében ez ellen tiltakozunk! Nincs szükségünk arra, hogy minden rendszerváltozás után a bányászat történetét újra és újra értelmezve átírják. Fiikor Balázs ny. szakszervezeti titkár Molnár Tibor ny. főkönyvelő A Nógrád Megyei Hírlap receptversenye: így főzünk mi ! Olvasóink számára a közelmúltban receptversenyt indítottunk. A feladat csupán annyi, hogy ki-ki beküldi hozzánk legsikerültebbnek vélt receptjét, amelyet mi közreadunk. A receptet beküldők között ajándéksorsolást rendezünk, szakácskönyvet, vásárlási utalványokat kapnak a szerencsések. Várjuk továbbra is az Önök receptjeit, névvel, címmel, az ’’így főzünk mi!” jeligével ellátva. Címünk: Nógrád Megyei Hírlap, 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz. Tojás, Szent Jakab módjára ! Válasszuk külön a tojások sárgáját és fehérjét. A fehérjét verjük fel kemény habbá, sózzuk meg és tegyük egy sütőformába. A tojások sárgáját tegyük óvatosan a habra, hintsük meg az egészet reszelt sajttal, s tegyünk mellé mogyorónyi vajdarabokat. Ezután tegyük előmelegített sütőbe és hagyjuk néhány percig sülni. A sós ételeket szeretők számára kiváló csemege. Kovács Gyuláné Hollókő-Zsunypuszta Kíváncsiskodó -Elóvónál Mihaiik Júlia rovata - Telefon: 32-416-455 Aranybánya és fertőzőforrás - Nem került semmibe Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy egyéni gondokkal kapcsolatos kíváncsiskodó kérdéseit, észrevételeit. A 310-589-es telefonon naponta, 10-től 13 óráig kereshetik szerkesztőségünket, de személyesen és levélben is fordulhatnak hozzánk. A fenti számon üzenetrögzítőnk szintén a rendelkezésükre áll. Bűz a zagyva! telepen Úgy hírlik, a Zagyvaróna melletti, hatóságilag lezárt szeméttelepre valami módon ismét szabad a bejárás. Salgótarjáni levélírónk ugyanis azt jelezte, hogy a korláttal lezárt szakasz melletti új földúton szippantós kocsik szállítanak, s ezt nemsokára a környékbeliek is érzékelni fogják ... - Azt mondják, az effajta tevékenység aranybánya, másoknak viszont fertőzőforrás. Hogy ki a felelős ezért? A választ egyelőre csak a szél ismeri - írja olvasónk, aki szeretné, ha az egészségügyi hatóság felfigyelne a szabálytalan szennyvízürítésre. Ilyen is van Tarjánban!- Olyan rosszkedvűen kezdtem a napot, az eső még csak tetézte, aztán olyasmi történt velem, amit muszáj elmondanom- meséli Hegedűs Józsefné, aki a Meredek út. 25. szám alatt lakik. -Eltörött a szemüvegem szára, s bementem az Of ötért szaküzletbe, hogy megjavíttassam. Magammal vittem egy régi, hibátlan szemüveget, arról tetettem át a szárat. Hasonló problémája volt az előttem állónak is, láttam, hogy kifizeti az árat, háromszáz forintot. Barna hajú, fiatal lánynak adtam elő a kérésemet, aki be is vitte az üvegeket a hátsó helyiségbe. Mintegy negyedóráig dolgoztak vele, akkor ugyanaz az eladónő hozta, a kezembe adta: tessék, készen van, nem kerül semmibe. Hittem, rosszul hallok, s zavaromban vissza is kérdeztem: de hát, megcsinálták, s ezért az előző vevőnek is kellett fizetni?! Erre azt felelte, az én esetemben megvolt minden kellék a másik szemüvegről, tényleg nincs miért pénzt adni. Alig tudom elhinni, hogy elég volt a köszönöm. Nem azért, mintha nem tudtam volna megadni, amit kérnek, hiszen természetesen volt nálam pénz. De nem ehhez vagyok szokva, a mai világban mit adnak ingyen? Ezért még egyszer: köszönöm! * * * Legközelebb: egy nyugdíjas karancslapujtői pedagógus úgy véli, jogtalanul fizettette meg vele a szolgáltató a telefonáthelyezés költségét. Panaszos levelére a következő válasz érkezett: pénzét visszaadják, egy feltétellel...
