Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

Merre, gyarmati mozdonyok? Megalakult a Nógrád Vidéki Regionális Üzletvezetőség, amelynek élére Ágoston László, a helyi vontatási főnök­ség korábbi vezetője került. 2. oldal ■ í.+i Búzaimportra nem lesz szükség Minden alapot nélkülöznek azok á híresztelések, ame­lyek szerint Magyarországon lisztből, búzából és takar­mányból hiány van ... 4. oldal Olimpiai bajnokok Szirákon A „Hubertus” lovagláson október 14-én volt öttusázó hí­rességek is részt vesznek. Először indul az öregfiúk kö­zött Fábián László, a közelmúlt nagy egyénisége. 7. oldal HÍRLAP s Hint tf ~ - y MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1995. OKTÓBER 13., PÉNTEK VI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM ARA: 19,80 FORINT swmw m A japán TDK vezérkarának budapesti bemutatkozása, rétsági tervei Indul a másfél milliárdos beruházás Balról jobbra: Makoto Komoda, a TDK Corporation vezérigazgatója, Megyesi Péter, egykori miniszterelnök-helyettes, Gresina István, Rétság polgármestere, és a leendő gyár vezetői Nógrád megyében eleddig nem került még sor másfél milli­árd forint értékű beruházásra, így a súlyos munkanélküli­séggel, szegénységi problémákkal küszködő megyének iga­zán jó hírt jelentett a szerda esti hivatalos bejelentés: Rét- ságon hozzákezdett a TDK világcég a beruházáshoz. Korhatárról kormányszinten Mindenkinek 62 év: tegnap tárgyalta a kormány a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény koncepcióját. A javaslatot a kabinet meg kívánja vitatni a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek­kel, azután december 15-éig ismét napirendjére tűzi. A tárgyalásra bocsátandó kon­cepció értelmében a nyugdíj- korhatárt hosszabb távon - a férfiaknál és nőknél egysége­sen - 62 évre növelnék. A nők esetében az emelkedés ’97 ja­nuár elsejével kezdődne és kétévenként egy esztendőt ugrana. így 2007-ben érnék el a 62 éves határt. A férfiaknál a kormány egyelőre nem dön­tött az emelkedés mikéntjéről, csak arról, hogy esetükben ’98-tól növekszik a korhatár. (Tudósítás az 5. oldalon) Kiegészül az idősek szociális gondozása Éjszakai betegápolás Röviden Díszpolgár Gyarmaton A balassagyarmati város­atyák legutóbbi ülésükön meghozták azon döntésüket, amely szerint Kovalcsik András tanár, a honismereti kör elnöke lett a Gyarmat díszpolgára. A Városért-dí- jat kap Kertész István nyug­díjas, a zsidó temető korábbi gondnoka, Kovács Ferenc és Nagy Imre pedagógus. A két ismert tanár a Balassi gimnáziumban oktatja a di­ákokat. Október 23-án a ze­neiskolában köszöntik az idei kitüntetetteket. Vár állott, most rom Az egri vár vonzerejének is köszönhetően évente egy­másfél millió turista keresi fel a várost, a műemlék ke­zelője azonban egy fillért sem kap a várostól a világ­hírű épületegyüttes fenntar­tására: a haszon a turisztikai és a vendéglátó-ipari vállal­kozóknál csapódik le, mi­közben a vár falai leomla­nak. A kazamatarendszer­ben beomlások vannak, és halaszthatatlan egyes fal­szakaszok megerősítése. A legsürgetőbb munkák el­végzésére évi több 10 millió forint kellene. Használati díj: később Az Ml-es autópálya kon­cessziós szakaszának épí­tése, a Győr-Hegyeshalom közötti 42 kilométeres rész december végére elkészül. A Budapest és Bécs közötti autópálya hiányzó láncsze­mét január elején üzembe helyezik. A beruházáshoz szükséges 37 milliárd forint nagyobb részét külföldi, ki­sebb részét hazai befektetők biztosították. A pályasza­kaszhoz 33 híd, alul- és fe­lüljáró tartozik. Az új autó­pálya használati díja egye­lőre ismeretlen. A budapesti Kempinsky Hotel Regina báltermében ott volt a megye és Rétság város színe- java, közéleti emberek, intéz­ményvezetők, vállalkozók, képviselő-testületi tagok, és természetesen a japán házigaz­dák, élükön Makoto Komodá- val, a TDK Corporation vezér­Dr. Palkonyay Gábornak, a kamara salgótarjáni szervezete elnökének tájékoztatójából megtudhatta a hallgatóság, hogy a pályakezdő orvos havi bére mindössze bruttó 25 ezer forint. Vagyis a nettó fizetése igazgatójával, Hiroshi Takeu­chi, a leendő gyár igazgatójával, illetve magyar helyettesével, Baksza Imrével. Előbb sajtótá­jékoztatót tartottak, amelyen el­hangzott, hogy a TDK nyilván- tartottan világelső az elektroni­kai alkatrészek tervezésében és gyártásában. Az 1935-ben Tó­csák hétezerrel több a minimál­bérnél, s ezért színvonalas, fele­lősségteljes gyógyító munkát várnak el tőle. Öt év alatt nem kevesebb, mint 480 forint béremelést ér­het el, a tízéves gyakorlat pedig kióban alapított TDK Rész­vénytársaság volt a világ első cége, mely a ferrit 1933-ban Ja­pánban történő feltalálása után azt kereskedelmi felhasználásra kezdte gyártani. A cég azóta vi­lágszínvonalú szervezetté fejlő­dött: világszerte 27 000 főt fog­lalkoztat és több mint 5,4 billió dollár értékű forgalmat bonyo­lít. Makoto Komoda hangsú­lyozta, hogy cégük a világpiac mintegy 50 százalékát birto­kolja, s így a legnagyobb ferrit (Folytatás a 3. oldalon) 24896 forint nettót ér. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a gépkocsi alapfelszere­lés, hogy a továbbképzés nem ingyenes, az infláció pedig 30 százalékos. Ilyen helyzetben az olvasható a sajtóban, hogy az egészségügyi kormányzat nem tervez béremelést. A Magyar Orvosi Kamara tarjáni szerve­zete nyílt levélben is megfo­galmazta ezzel szembeni (Folytatás a 3. oldalon) Phare-pályázaton nyert csaknem 6 millió forint segít­ségével éjszakai betegápoló szolgálatot szervez Salgótar­jánban a városi egészségügyi­szociális központ. A tervek szerint három szak­képzett ápoló áll majd az egye­dül élő idősek rendelkezésére hirtelen rosszullét, az egészsé­gükben váratlanul bekövetkező bármilyen változás esetén. A magányos öregek segélyhívó rendszeren kérhetik lakásukra a szakápolót, aki a helyszínen dönti el, szükség van-e orvosi ellátásra. Az éjszakai betegápolással egészül ki a nógrádi megye- székhelyen az idősek szociális gondozása. A jó ideje működő nappali házi szociális ellátás­ban 33 szakképzett gondozó csaknem 600 idős ember körül lát el testi higiénés és mentális teendőket. Az igény ennél va­lamivel nagyobb, ez idő szerint hatvanan várakoznak a nappali szolgáltatásra. A város egészségügyi-szoci­ális központja mihamarabb tel­jes körűvé óhajtja tenni az idő­sek házi szociális gondozását, hogy a segítségre szorulók mi­nél hosszabb ideig élhessenek megszokott környezetükben. Szakszervezeti segítség a Vajdaságnak Útnak indult a segélycsomag A Szerbiában és Boszniában folyó polgárháború következ­tében az utóbbi időben 75 ezer menekült érkezett a Vaj­daságba. A menekültek több­sége gyermek, nő és idős em­ber. A Vajdasági Szakszerve­zeti Tanács - a korábbi évek­ben kialakult együttműködés alapján - kéréssel fordult az MSZOSZ megyei képvisele­teihez, hogy a menekültek el­látásához szervezzünk se­gélynyújtási akciókat. Az MSZOSZ Nógrád Me­gyei Képviselete útra indí­totta azt a segélyszállít­mányt, mely a menekültek részére ruhaneműket, lábbe­liket és takarókat tartalma­zott. Az akció szervezésében a Salgótarjáni Ruhagyár, a Kazári Kötöttárugyár és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dol­gozói jártak az élen, a fuvart a Champion Kft. térítésmen­tesen biztosította. Nyílt levél Nógrádból az országos elnökségnek Magasabb bért követel az orvosi kamara Nem túlzás: a kezdő vagy néhány éves gyakorlattal rendelkező, a salgótarjáni megyei kórházban dolgozó orvosnak csak az OTP-tartozás törlesztésére elegendő a havi fizetése - hangzott el tegnap a megyei kórházban, a Magyar Orvosi Kamara sal­gótarjáni szervezetének fórumán. Salgótarjánban eszmecsere kultúráról, televízióról, értelmiségről - Pásztón tanácskozás a könyvtárakról Ellentmondás a kultúrában: nyugati modell, keleti életszínvonal- A kultúra állami támogatása a jelenlegi Magyarországon nyugati, mondjuk svájci modellt követ, az állampolgárok életszínvonala azonban messze van a svájciakétól. Ez az egyik legnagyobb ellentmondás ma, amelyik ezt a területet feszíti - mondta Érdi Sándor, a Magyar Televízió Stúdió ’96 című kulturális magazinjának főszerkesztője, aki a pásztói könyvtárosi tanácskozásra érkezvén szakított arra időt, hogy Salgótarjánban, a Balassi könyvtár felkérésére részt vegyen egy értelmiségi fórumon. Mi sem természetesebb, hogy sokat foglalkozott a televízió helyzetével - ráadásul erre kér­dések is ösztönözték. El­mondta, hogy amíg nincs mé­diatörvény, nem várható alap­vető változás az intézmény háza táján, illetve a műsorában, hiszen még az sincs tisztázva, hogy mit kell egy közszolgála­tinak nevezett televíziónak (az MTV 1-2 ugyanis véleménye szerint nem az) teljesítenie. Azt különösen fájlalta, hogy a tele­vízión belül a kulturális terület van a leghátrányosabb helyzet­ben, hiszen egyrészt nem áll mögötte egy olyan befolyásos hatalmi csoportosulás, lobby, amelyik kedvezményezetté tenné bizonyos szituációkban, másrészt - természete sze­rint - inkább viszi a pénzt, mint hozza. Érdi Sándor, a Stúdió ’96 főszerkesztője a megyeszékhelyen értelmiségiekkel találkozott fotó: rigó tibor Érdi Sándor elmarasztalóan szólt az alkotó magyar értel­miségről, amelyik a rendszer- váltás előkészítésében jelen­tős szerepet játszott ugyan, de aztán hagyta magát anyagi érdekek mentén. szétforgá­csolni. Ma már egyik politikai erőnek, pártnak sem fontos igazán az értelmiség, hiszen a saját maga támogatottságát már biztosnak tudja. * Az „Összefogás a könyvtára­kért” országos akció megyei nyitó rendezvényét tegnap Pásztón tartották. Dr. Dobro- voczky István polgármester kö­szöntötte a résztvevőket, a köz­könyvtárosokat, olvasókat és a meghívott vendégeket, közöt­tük Fehér Miklóst, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatóját, Becsó Zsoltot, a megyei köz­gyűlés alelnökét, Bariczné Ró­zsa Máriát, az MKM közműve­lődési főosztály referensét, Nagy Miklóst, IIF koordinációs iroda képviselőjét. „Mit jelent nekem a könyvtár?” címmel írt ki a városi Teleki László Könyvtár és Művelődési Köz­pont a város iskolásai részére pályázatot: az 56 résztvevő kö­zül 14-et jutalmaztak. A könyvtár értéke és funkci­ója című fórum előadója, Ba­riczné Rózsa Mária arról be­szélt, hogy a könyvtár a nem­zeti vagyon része: ennek tarto­zékaként a könyvtáros is az. Nagy Miklós előadásában a könyvtárak számítógépes fej­lesztéséről beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom