Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

2. oldal 1995. október 2., hétfő Aknázzuk ki idegenforgalmunkat! Szakemberek szerint a fejlett turizmussal rendelkező orszá­gokhoz képest 40 évvel vagyunk lemaradva. Ezen belül ennek nagysága országrészenként erősen változó. A legfejlettebb te­rület a Balaton, az Észak-Mátra Heves megyei része. Nógrád- ban némi elmozdulás tapasztalható ezen a téren. Mivel a munkanélküliségben dobogós helyen áll a megyénk, az illetékesek látnak-e fantáziát a szegénység mérséklését is szolgáló idegenforgalomban, vagy továbbra is kísért a felfo­gás: te is kiadod a házad ide­gennek, hogy tönkre tegye! Arra kértem Becsó Zsoltot, a megyei közgyűlés e területtel is foglalkozó alelnökét, hogy vá­laszoljon a témával kapcsolatos kérdéseinkre. Nincs megyei stratégia- Van-e a megyei közgyűlés­nek egész Nógrádot átfogó ide­genforgalmi elképzelése?- Átfogó megyei stratégia még nem készült. A W1FO Gazdaságkutató Intézet által készített gazdaságfejlesztési program kitér az egész ntegye idegenforgalmi kérdéskörére. Ez azonban csak alapmű. Me­gyei szinten a kistérségekben viszont nagyon kedvező folya­matokat lehet megfigyelni. Olyan programok is készültek, amelyek több települést foglal­nak magukba, de nem fedik le az egész megyét. Az előbbiek összefogása, majd összehango­lás után átfogó megyei koncep­ciót készítünk. Reményeink szerint ez 1996-ban elkészül.- A közgyűlés birtokában lévő idegenforgalmi létesítmé­nyek eladásával kapcsolatban felmerül: miként egyeztethető ez össze a megyei idegenfor­galmi elképzelésekkel? A másik vélemény: ha szakmabeli vál­lalkozók tulajdonába kerülné­nek ezek a létesítmények, azok vendégeket is hoznának ma­gukkal. Mi az ön véleménye?- A megyei közgyűlés for­ráshiányának csökkentésére feladatként fogalmazta meg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon megvizs­gálását, értékesítését, vagy bér­beadását. Első lépcsőben azok a létesítmények kerültek kijelö­lésre, amelyek működtetése Becsó Zsolt, a terület gazdája nem tartozik az önkormányzat kötelező feladatai közé. Ilyenek az idegenforgalmi és üdültetési létesítmények. Öt ilyen jellegű ingatlan került kijelölésre. Az ingatlanpiac erősen telített, szűk a keresleti oldal, igen nyomottak az árak. Ez is közre­játszik abban, hogy csak a Salgó Hotelra és a szorospataki Mátra Fogadóra kaptunk aján­latot. Véleményem szerint va­gyonvesztéssel nem célszerű eladni ingatlanokat, ezért én személy szerint megfelelő konstrukció esetén a minimális állagmegóvás kritériuma mel­lett a bérbeadást preferálnám. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy forráshiányunk na­gyon kemény korlátot jelent és kényszerítő erő. Amennyiben sikerülne eladni az említett in­gatlanjainkat, akkor fontosnak tartanám megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a vételár bi­zonyos részét idegenforgalmi célok támogatására fordítsuk. Szemléletváltás szükséges- Rendelkezik-e a megyei közgyűlés átfogó, minden rész­letre terjedő felméréssel. Van-e olyan csapat, amelyik kézben tartja ezt a fontos, a megye fej­lődését elősegítő területet?-Még nincs. Az ezzel kap­csolatos információk begyűj­tése folyamatban van. 1995 vé­gére olyan adatbázis birtokába jutunk, amely alapul szolgál a további tennivalókhoz. Egy jól működő csapatot is kialakítunk.- A nehéz gazdasági helyzet­ből való kitörési pontok közül mintha kiesne a megye gyönyörű természeti adott­ságait hasznosító idegenforgalom.- A gazdaság- fejlesztési elkép­zelésekből egyér­telműen kitűnik, hogy nagyon fon­tos területnek tart­juk az idegenfor­galmat. Az elő­nyös lépések va­lóban alapvető szemléletváltozást követelnek. A megye egységes arculatának megteremtését igénylik gazdag kulturális és népművészeti értékeink, egyéb hagyományaink. Célirányosabb munkát-Ez a terület más felkészült­ségű embereket kíván.- Ezzel egyetértek. Ilyen jel­legű képzés - átfedésekkel ugyan - fellelhető a Népjóléti Képzési Központ programjá­ban. Ez azonban kevés. Profi előadók bevonásával városa­inkban és a megyében tanfo­lyamok szervezésével célirá­nyosabbá tehető az ez irányú munka. Az elméleti anyag elsa­játítása után lehetőséget kell te­remteni a gyakorlati tapasztala­tok megszerzésére.-Az önkormányzatok képvi- selő-testületei tudnak-e, akar­nak-e tenni a az idegenforga­lom fellendítéséért?- Nagyon sok település kitö­rési pontként jelöli meg az ide­genforgalom fejlesztését. A Börzsöny, Eszak-Nyugat- Mátra, Cserhát térségében egy­aránt sok kiaknázatlan lehető­ség van. Bízom benne, az elké­szülés előtt álló megyei idegen- forgalmi programot a lakosság elfogadja, s jól felfogott érde­kében folyamatosan megvaló­sítja. Venesz Károly A közgyűlés bizottságai Egészségügyi; környezetvédelmi és mezőgaz­dasági; közoktatási és művelődési; pénzügyi és gazdasági; szociális; területfejlesztés, valamint ügyrendi és jogi bizottság. A közgyűlés tanácsnokai Települési önkormányzati; kisebbségi; sport-, valamint ifjúsági tanácsnok. Az intézmények átvilágítása után - egyeztető tárgyalások előtt Képesek lesznek a megtakarításokra A megyei közgyűlés határozatának megfelelően került sor a testület hatáskörébe tartozó intézmények átvilágítására. A munka befejeződött. Ebből az alkalomból arra kértem Kovács Gábort, a megyei közgyűlés alelnökét, hogy válaszoljon a té­mával kapcsolatos kérdéseimre. Alap a kiinduláshoz-A közgyűlésnek mi volt a célja az intézmények átvilágítá­sával? Csökkentse költségvetési hiányát, vagy ilyen módon olyan dokumentumhoz jusson, melynek segítségével a korsze­rűség követelményeihez iga­zítsa ez irányú tevékenységét?- Az önkor­mányzatok ér­dekképviselete szerint 16 milli­árd forint hiány­zik az ország önkormányzata­inak költségve­téséből. A vár­ható további megszigorítások súlyosan érintik az önkormány­zatokat az álta­luk fenntartott intézmények működtetésével kapcsolatban. Ez vonatkozik megyénk min­den települé­sére, benne a megyei közgyűlésre is. Az átvi­lágítás szerepét abban látom, hogy az intézmények vezetői, az érdekképviseletek, valamint a megyei költségvetést készítő munkatársak a kiinduláshoz kaptak egy alapos dokumentu­mot.- Intézményeinknek - az ön- kormányzati törvényben előír­taknak megfelelően - továbbra is el kell látniuk feladataikat: nemcsak a kötelezőket, hanem a szükségeseket is. Itt kell meg­találnunk annak a módját, hogy a teendő ellátása ne sérüljön. A jelenlegi költségvetési helyzet viszont nem teszi lehetővé va­lamennyi szükséges, de nem kötelező feladat ellátását. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások valamennyi fél részéről komp­romisszumkészséget kívánnak. Akiknek ennek kapcsán meg­szűnik a munkaviszonyuk, Kovács Gábor: Nyitottak vagyunk a közös érdekek figyelembevételére azoktól nem várhatjuk el, hogy megértést tanúsítsanak.- Megjegyezni kívánom, hogy korszerűségről szólni a költségcsökkentések idején álom, mivel a korszerűsítések általában beruházásokkal jár­nak, csak később térülnek meg. Egybeeső elképzelések- A tapasztalatok birtokában melyek az ismétlődő azonossá­gok, melyek az. egyedi sajátos­ságok, ezeknek milyen a ská­lája?-A felméréshez szükséges pénzt a megyei önkormányzat pályázat útján nyerte el, a kivi­telezői megbízást az önkor­mányzati akadémia javaslatára háromtagú szakértői csoport kapta meg és végezte el. Ez se­gítség nekünk és az intézmé­nyeinknek. Közös vonás, hogy képesek különböző nagyságú megtakarításokra. Elképzelé­seik sokszor egybeesnek az át­világítást végzők megállapítá­saival, ugyanakkor a mértékek nagyon különbözőek. Ahol je­lentős az eltérés a dokumentum megállapításai és az intézmé­nyek vezetőinek elképzelései között, ott nehéz tárgyalások elébe nézünk. Ebből is kitűnik, hogy folyamatról van szó, nincs semmi sem lezárva, továbbra is nyitottak és készek vagyunk a kölcsönös érdekek figyelembe­vételével történő tárgyalásokra. A legkisebb fájdalommal-A bizottság milyen javasla­tokkal kívánja segíteni az eredményesebb, hatékonyabb, a korszerűbb felfogást vállaló intézmények előtt álló feladatok végrehajtását?-Hátra van még a hivatal szakembereivel, az intézmé­nyek vezetőivel az érdekképvi­seletekkel való egyeztető tár­gyalás, melynek során pénz­ügyi-gazdasági osztályunk el­készíti a javaslatokat. Ezt meg­tárgyalják a megyei közgyűlés különböző bizottságai. Véle­ményükkel, illetve javaslataik­kal - döntés céljából - a megyei közgyűlés elé terjesztjük az anyagot, több alternatívával.- Bízom benne, hogy a testü­let megtalálja a legkisebb vesz­teséggel és a legkevesebb fájda­lommal járó megoldást. Szá­momra szomorú, hogy csak ilyen választási lehetőségünk maradt. V.K. A megyei önkormányzat a gyakorlatban, avagy ... Ha jár a verkli... A megyei közgyűlés működé­sének alapját a feladatai ha­tározzák meg. A teendők megoldása során gyakorol­ható döntési jogosítványok­ról a hatásköri szabályok rendelkeznek. Ezek rendezik a munkamegosztás és a feladatellátás eszközrendsze­rét, biztosítva ezáltal a fele­lősség elhatárolását is. Éj testületek Az 1994 decemberében meg­tartott önkormányzati válasz­tást követően december 22-én 40 megyei közgyűlési tag tett esküt a megyeházán, majd tag­jaik sorából elnököt választott. A testület ez év januárjában megtartott ülésén választott al- elnökoket, létrehozta bizottsá­gait és módosította a működé­sének alapjául szolgáló szerve­zeti és működési szabályzatát. Az újonnan alakult testüle­tek mellett a feladatok ellátá­sának folyamatosságát is biz­tosító hivatal segíti a közgyű­lés zavartalan működését. A közgyűlés által ellátandó feladatokról és hatáskörökről az azóta többször módosított önkormányzati és hatásköri törvények rendelkeznek, és ehhez kapcsolódik a hatályos joganyag tekintélyes része. Ezt a jogszabályi környezetet egé­szítik ki a testület által hozott döntések. A megyei önkormányzat - a települési önkormányzatoktól eltérő - sajátos szerepkörű te­rületi önkormányzat, azonban a már említett önkormányzati törvény csak szemérmesen em­líti a „területiséghez” kapcso­lódó feladatokat és hatáskörö­ket. Ezek címzettje az önkor­mányzat közgyűlése. A testület annak érdekében, hogy mente­süljön a napi időigényes szak­mai ügyekkel való foglalkozás­tól, bátran él a hatáskör átruhá­zásával. Ezáltal az érdemi munka je­lentős része a tanácsnokok ve­zetésével működő bizottsá­gokban folyik. Az ilyen for­mában hozott döntések kont­rollját a testület utólagos tájé­koztatása biztosítja. A környezet motivál A testület elé tűzött feladatok korántsem csak jogszabályok­ban jelentkeznek, számos pon­ton a gazdasági, politikai kör­nyezet által motiváltak. Az előtte álló főbb célok cselek­vési programjának elkészíté­sére ez év végéig vállalt köte­lezettséget a testület. Feladatait rövid távú, féléves üléstervek­ben rögzítette, melyben meg­határozta az ülések időpontját, az adott téma előterjesztéséért felelősöket. Még olyannyira körültekintő előkészítő munka után sem si­kerül azonban teljes körűen feltárni azokat a témákat, ame­lyek a testület döntését igény­lik. A napi munka folyamatá­ban jelentkező új igények, a jogszabályi környezet válto­zása miatt immár állandósult, hogy a tervezett napirendek mellett legalább ugyanolyan számú döntési javaslat kerül a közgyűlés tagjaihoz. Megala­pozott döntés csak jó előké­szítő munka alapján hozható. Ennek a feladatnak tesz ele­get a hivatal, amely egyrészt birtokában van az információk egy részének, másrészt elemzi azokat. A tényeken alapuló el­lenőrzött információ alapján hozható olyan javaslat, amely­ben a döntési alternatíva alapja a valóság, nem pedig a kíván­ság. Javaslattól a döntésig A javaslatok első szűrője az il­letékes bizottság, illetve bizott­ságok, amely(ek) az érdek- egyeztetés alapvető színtere(i). A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben - így a költségvetés, sa­ját működés, személyi ügyek előzetes megvitatása - vala­mennyi bizottság részt vesz. A bizottságok mérlegelik az adott döntési variáció előnyét, hátrányát, melynek során vizs­gálják azt is, hogy mennyiben biztosított a döntéshez a testü­let feltételrendszere, mekkora a döntés kockázata. A bizottsági döntés lehet támogató, kiegészítheti vagy módosíthatja a javaslatot, hoz­zátéve azok indokolását is. Az elérhető célok érdekében jelöli ki a felelős személyt és a végrehajtás határidejét. A közgyűlés immár több­szörösen egyeztetett, kiérlelt javaslat felett dönt. Mint a fel­adat- és hatáskör címzettjének teljes jogosítványa van a javas­latra vonatkozóan, természete­sen a törvényes keretek között. Az előkészítő munka sikerét jelenti, ha a testület - úgymond - „kézfelemeléssel” megsza­vazza a javaslatot. A testületi ülés vitájában azonban pro-kontra elhangza­nak érvek, amelyek hatására más megvilágításba kerülnek az adott témák. A megyei önkormányzat költségvetési helyzete miatt sajnos - más önkormányza­tokhoz hasonlóan - a döntések egyik fő meghatározója a ren­delkezésre álló pénzeszközök szűkössége. Alig képzelhető el ülés, amelyen ne szerepelne költ­ségvetést érintő napirend, és természetesen megjelennek a különböző ágazatok érdekeit védő hozzászólások. A rövid távú feladatok sora és hosszú távú célokban való gondolko­dás „mérkőzik” olykor-olykor a vita során. Hogy a testület az eddig eltelt nyolc hónap alatt hozott 15 rendeletével és több, mint 100 határozatával milyen döntéseket alkotott, azt a gya­korlat igazolja majd vissza. Kell a háttér-információ A megyei közgyűlés szemléle­tét mutatja, hogy döntéseihez, az információs rendszeréhez elengedhetetlennek tartja a jó kapcsolat kialakítását a me­gyében működő települési ön- kormányzatokkal, illetve más állami szervekkel. Eddigi ülésein tájékoztatót hallgatott meg a MÁV, a köz­úti igazgatóság képviselőjétől. Szeptemberi ülésén tűzte napi­rendjére a határőrség és a rendőrség tájékoztatóját. Üléstervében szerepel az APEH, a tűzoltóság, a sport- igazgatóság vezetőjének meg­hallgatása is. Az így szervezett informá­ciók elengedhetetlenek a me­gye általános helyzetének elemzéséhez, egy-egy döntés széles körű megalapozásához. Mindezek által biztosítható, hogy a megyei önkormányzat feladatkörében átfogó területi komplexitással járjon el. Rábaközi Istvánné dr. a megyei közgyűlés aljegyzője Nógrád Megye Közgyűlésének fóruma a Hírlapban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom