Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-12 / 214. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT H.ÚSZ esztendő munkáját ismerték el a kitüntetéssel Megyei Körkép Csaknem mindenütt van a megyében egészséges ivóvíz I - Hogyan indult a pályája, mikor kezdett vízügyekkel fog­lalkozni? - kérdeztük Aradiné Oravecz Évától, aki a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban a közelmúltban „Á vízügyért” miniszteri szakmai elismerésben részesült. j- 1975-ben végeztem a Buda­pesti Műszaki Egyetem építő­mérnöki karán, a vízgazdálko­dási szakon. Később ugyanott Szakmérnöki oklevelet is sze­geztem. Salgótarjánban a városi tanácson kezdtem dolgozni, áhol vízügyekkel, de inkább psak a belterületi csapadékvíz- elvezetésből adódó problémák­kal kellett foglalkoznom. 1978- ban kerültem a megyei ta- hácsra, az elsősorban műszaki infrastruktúrával foglalkozó építési, közlekedési és vízügyi Osztályra. „Belecsöppent”- Tehát ön kezdettől fogva a \negyei vízellátás-fejlesztéssel foglalkozott? — 1978-ban még jóval széle­sebb körű feladataink voltak a vízgazdálkodás területén is, hi­szen vízrendezési, engedélye­zési, vállalat-gazdálkodási és társulati ügyekkel is foglalkoz­tunk. Akkoriban már folyamat­ban volt a Nyugat-nógrádi Tér­ségi Vízmű beruházása, amibe úgyszólván „belecsöppentem”. Menet közben „tanultam meg” a létesítményt és a beruházás­sal, fejlesztéssel kapcsolatos te­endőket, amihez nagyon sok segítséget kaptam kollégáimtól.- A térségi fejlesztések mel­lett a községi vízműépítések előkészítése, a víziközmű-tár- sulások megalakulásának, mű­ködésének segítése volt a másik nagy feladat, hiszen a megyé­ben a települési vízművek is csak későn, a térségi, regionális rendszerekhez kapcsolódva épülhettek ki. „Szerencsém volt”-Tehát, amint a Nyugat-nóg­rádi Térségi Vízmű fejlesztése befejeződött, indult a követ­kező?- Ennyire azért nem volt egyszerű a helyzet. Mivel a megyének és a településeknek is nagyon kevés fejlesztési for­rás állt rendelkezésre, csak központi támogatással lehetett nagyobb létesítményeket meg­valósítani. A támogatások el­nyeréséhez megfelelő, a területi és az országos szakmai szerve­zetek által elfogadott, támoga­tott fejlesztési programok, kon­cepciók kellettek. A szakmai programok elfogadása után le­hetett kezdeményezni a pénz­ügyi támogatások elnyerését, pályázatok útján.-Ön 18 éve dolgozik a me­Aradiné Oravecz Éva gyei apparátusban. Hogyan le­hetne röviden megfogalmazni, hogy mi történt szakterületén ez idő alatt?- Talán szerencsém volt, hi­szen olyan időszakban dolgoz­hattam itt, amikor nagyon lát­ványos eredmények születtek. 1978-ban a megye lakosságá­nak nem egészen a fele, a tele­pülések alig 1/3-a jutott egész­séges ivóvízhez. Mára csaknem teljes az ellátottság. Nem csu­pán az ehhez szükséges köz­műhálózat épült meg, hanem a biztonságos szolgáltatást meg­alapozó vízbázisok is kiépültek. Az 1987-ben készült koncepció ezt a szintet 2005-re határozta meg, és ezt sikerült tíz évvel előre hozni.-Természetesen, ez nem az én érdemem, ehhez kellett egy kormányprogram, mely kiemel­ten támogatta az egészséges vízellátás teljes körűvé tételét; kellettek olyan megyei és tele­pülési testületek, vezetők, akik élni tudtak a lehetőségekkel. Tennivaló van bőven-Milyen további feladatokban szeretne részt venni?-A vízgazdálkodási felada­tok természetesen nem feje­ződnek be a vízellátási létesít­mények kiépítésével. Egyrészt folyamatos igény ezek fejlesz­tése, korszerűsítése, másrészt az ágazat más területein — szennyvízelvezetés, -tisztítás, szennyvízelhelyezés - igen nagy elmaradásunk van.- A korábbinál nagyobb szükség van az üzemeltető szervezetek koordinációjára, melyben szerepet vállalt a me­gye. Szükséges - mint azt az idei árvizek, belvizek mutatták- a vízrendezési, vízkár-elhárí­tási feladatok áttekintése.- Családjában lesz folytatója az ön munkájának?- Igen. A nagyobbik lányom most másodéves építőmérnök- hallgató. A kisebbik más pályát választott, ő a Kertészeti Egye­temen kezdi meg a napokban a tanulmányait. PÁSZTÓ 1995. szeptember 12., kedd Mikor fogadnak a kapitányok? Ügyfélfogadási rend a rendőrikapitányságokon Nógrád Megyei Rendor-fo- kapitányság: főkapitány fogadónapja: min­den hónap első hétfő, 13 órá­tól 15 óráig, ügyfélfogadás: hétfő: 8­15.30 óráig, szerda: 13- 15.30 óráig, péntek: 8-12 óráig. Salgótarjáni Rendőrkapi­tányság: vezetőjének fogadónapja: minden hónap első kedd, 8 órától 12 óráig, ügyfélfogadás: hétfő: 8­16.30 óráig, kedd: 13-15.30 óráig, szerda: 8-16.30 óráig, péntek: 8-12 óráig. Pásztói Rendőrkapitányság: vezetőjének fogadónapja: minden hónap első szerda, 8 órától 12 óráig, ügyfélfogadás: hétfő: 8-15 óráig, szerda: 8-15 óráig, péntek: 8-12 óráig. Közlekedés igazgatási ügyfél- fogadás: hétfő: 8-15 órától, kedd: 8- 12 óráig, szerda: 8-15 óráig, péntek: 8-12 óráig. Kihelyezett szig. ügyintézés: Szirák: minden hónap II. csü­törtök, 9-12 óráig, Palotás: minden hónap II. csü­törtök, 13-15 óráig, Kálló: minden hónap III. csü­törtök, 9-14 óráig. Bátonyterenyei Rendőrka­pitányság: vezetőjének fogadónapja: minden héten hétfőn 10 órá­tól. 12 óráig. Ügyfélfogadás: hétfő: 8-15.30 óráig, kedd: 12.30-15.30 óráig, péntek: 8 -13 óráig. Minden második héten szer­dán a mátraterenyei KMB- irodán kihelyezett igazgatás- rendészeti ügyfélfogadás: 8-12 óráig. Rétsági Rendőrkapitány­ság: vezetőjének fogadónapja: minden hónap első kedd, 9 órától 14 óráig, ügyfélfogadás: hétfő: 7.30­15.30 óráig, kedd: 7.30-12 óráig, szerda: 7.30-15.30 óráig, péntek: 7.30-12 óráig. Szécsényi Rendőrkapitány­ság: vezetőjének fogadónapja: minden hónap első hétfő, 10 órától 12 óráig, ügyfélfogadás: hétfő: 8­16.30 óráig, kedd: 8-12 óráig, szerda: 13-16.30 óráig, pén­tek: 8-12 óráig. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a I ubeküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség , 13Uiitó./t£>Ae I -, , . _ , nem feltétlenül ért egyet. Enni is tanulni kell „A környezetünkkel való kapcsolatunkban az egyik legalapvetőbb tényező az étel, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szerve­zetünkbe a legközvetleneb­bül” - írja Szent-Györgyi Al­bert, a világhírű Nobel-díjas biokémikus. A legtöbb tizenéves gyerek azonnal rávágná a választ, ha megkérdeznénk tőle, milyen benzinnel működik szülei au­tója. Arra viszont, hogy milyen tápanyagokra van szüksége az emberi szervezetnek, még a felnőttek közül sem sokan tud­nák a helyes választ. Ha valaki­nek már kialakult valamilyen betegség és diétáznia kell, kénytelen megtanulni, hogy mi­lyen „üzemanyaggal” működik 4 teste. Hazánkban sajnos egyre fia­talabb korban jelentkeznek az egészségromlás jelei. Életvite­lünkkel „segítjük” egészségünk romlását, természetesen nem tudatosan, hiszen önpusztító szokásainkat (alkohol, dohány­zás, zabálás, ülő életmód, stressz) már-már természetes­nek tekintjük. Egyre több orvosnak is az a véleménye, hogy a sokasodó egészségügyi problémák oka - különösen a 30-40 évesek kö­rében- a táplálkozási szoká­sokban és a mozgáshiányban keresendő elsősorban. Ezért nagyon fontos tudni, hogy mit eszünk. Tudjuk, hogy sok nyers gyümölcsöt, zöldséget kell en­nünk, és mind gyakrabban hall­juk, hogy kevesebb disznó- és marhahúst együnk, vagy egyál­talán ne együnk húst! Sokan azt mondják, ha nem eszünk húst, betegek leszünk! Mi hát az igazság? Már az iskolában meg kel­lene tanulni gyermekeinknek, hogy mit, mikor, mivel ehe­tünk. Tudniuk kellene, hogy a különböző ételeknek milyen összetevői vannak. Mi a fe­hérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, nyomelem. Tudni kellene azt, hogy mikor lehet gyümölcsöt enni, mikor helyes a folyadékbevitel stb. Az elmúlt évszázadok során a különféle táplálkozási szoká­sok főként a vallás közvetítésé­vel jutottak el az emberekhez. Manapság a rádió, televízió ontja a cukrok, csokoládék, jégkrémek és egészségtelen rágcsálni valók reklámjait. Ez manapság üzlet. Fontos feladatot vállal ma­gára, aki megpróbálja az embe­rekkel megismertetni, hogy mit is egyenek, ha helyesen szeret­nének étkezni. Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési Központban működő Egészséges Életért Klub ehhez kíván segítséget nyújtani, a különböző táplálko­zási irányzatokat bemutató elő­adás-sorozatával, melynek elő­adói neves szakemberek lesz­nek. A sorozat első előadója Császárné Benke Mária volt. O és testvére, Et ka anyó kidolgoz­ták saját rendszerüket, melyben a táplálkozás mellett az élet­módnak, mozgásnak, légzésnek is fontos szerep jut! Mindketten élő reklámjai módszerüknek, mert túl a hetvenen úgy mo­zognak, jógáznak, fejen állnak, hogy sok fiatal is megirigyel­hetné őket. Szeptember 9-10-én főzés­sel, előadással, mozgással egy­bekötött tanfolyamot tartott Benke Mária a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépis­kolában. Mikó Edit, Salgótarján Varázsütésre nincs piacképes mezőgazdaság- Ön szerint kinek van igaza? A földművelésügyi miniszter úr a gazdaság jó irányú elmozdulásának jeleit tapasztalja az ága­zatban. A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének elnöke viszont azt állítja, hogy tovább folytatódik a mezőgaz­daság leépülése - tettem fel 'a kérdést Makai Györgynek, a Búza Terméktanács titkárának, aki részt vett a a Nógrád Me­gyei Agrárkamara ülésén.- Én a gabonával foglalkozom. Ezzel kapcsolatban sem tudok optimista képet alkotni. Korai volna az idei, kevesebbre sike­redett gabonatermést az időjá­rással megmagyarázni. Az 5 millió tonnára taksált termés 3,5 millió tonnára apadt, mire a raktárakba került. A hektáron­kénti átlag pedig 4,5 tonnára si­keredett. A jelentős csökkenés oka között említhetjük azt, hogy a ráfordítások nem érték el a kívánatos szintet. Tovább folyik termőföldjeink kondíció­jának kirablása. A műtrágya­felhasználás valamelyest növe­kedése is félrevezető, mert nem az alapműtrágyánál jelentkezik, hanem a fejtrágyázásban. A nit­rogén mellett hiányzik a talaja­ink álló- és termőképességét javító kálium és foszfor. Ebből is látszik, hogy varázspálcával nem lehet verseny-, s piacképes mezőgazdaságot teremteni. A konkrét tények azt bizonyítják, hogy a jelenlegi termelés ex- tenzív jellegű. Ezzel a magyar mezőgazdaság a világpiacon nem rúghat labdába.-Ezenkívül a magyar kö­rülményeket sem lehet össze­hasonlítani, mondjuk, az oszt­rákokéval vagy a kanadaiaké­val. Náluk ugyanis nem veszé­lyezteti annyi betegség a gabo­nát, mint nálunk, ott lehetséges az extenzív termelés. Nehogy az elfogultság vádja érjen, megemlítem, hogy a gabona pi­aci értékesítésben némi javulás következett be.-A felszólalásokban ön is hallotta, hogy a magántermelő akkor jár jobban, ha pénzét nem fekteti az árutermelésbe, hanem a bankban fialtatja.-En árnyaltabban fogalma­zok. Az árutermelést folytatni kell, a néhány hektáron folyó földművelés hosszabb távon nem járható út. Ilyen kis parcel­lákon nem lehet okszerű a föld- használat, nincs lehetőség a ve­tésforgó alkalmazására. Ebből is kitetszik, hogy szükség van a földhasználók jobb összehan­golására. Erre jó példa a hagy­matermelők összefogása. Aki viszont nem alkalmas az össze- fogásos termelésre, az jobb, ha pénzét valóban beteszi a bankba, minthogy tovább kín­lódjon. Ugyanis azt a képtelen helyzetet, hogyha egy termelő 20 ezer forintot befektet egy hektár megművelésébe, a beta­karításkor pedig még ennyit sem kap vissza, nem szabad el­fogadni, fenntartani.- Húsz év óta hallom külön­böző tanácskozásokon, fóru­mokon, a minisztériumban, hogy a gabonatermelők, illetve a mezőgazdasági dolgozók ki­szolgáltatottságuk ellen az ér­tékesítés kézberagadásával tudnak maguknak jobb pozíciót teremteni.-A termelőkben még nem érett meg a közös értékesítésre való kellő elhatározottság. Nem kell egyből csodálatos kereske­delmi helyiségekre gondolni. Folyamatról van szó. A magán­érdek a 3 hektáros gazdáknál is kikényszeríti, hogy rádöbben­jenek: előnyös üzletet kötni, er­ről tárgyalni, még 50-100 hek­táron termett gabonával sem lehetséges. Többre van szük­ség. Csak együtt lehet képvi­selni a kisebb érdekeket is. Én az integrátorok tevékenységét másként ítélem meg. Ők a ban­kok helyett kedvezőbb feltéte­lekkel járulnak a folyamatos termeléshez.-Ilyen helyzetben mire vál­lalkozik a terméktanács?-Arra, hogy az árgaranciák tekintetében kedvezőbb hely­zetbe kerüljenek a termelők. A kormány ismerje el a valóban felmerülő költségeket, bele­értve az inflációt, a biztosítást, és ehhez igazítsa a garantált árakat, továbbá semleges ala­pon tegye meg a szükséges in­tézkedéseket. Venesz Károly KÍVÁNCSISKODÓ -El ÓVÓIVAL Mihalilt Júlia rovata-Telefon: 32-316-455 Húsz évvel ezelőtti igazolványszám kerestetik... Rovatunk naponta várja ked­ves olvasóink közérdekű vagy egyéni gondjaikkal kapcsolatos kíváncsiskodó kérdéseit, észre­vételeit. A 310-589-es telefonon naponta, 10-től 13 óráig keres­hetik szerkesztőségünket, de személyesen és levélben is for­dulhatnak hozzánk. A fenti számon üzenetrögzítőnk szin­tén a rendelkezésükre áll. Tanácstalanság Nógrádon „1973 nyarán a balassagyar­mati OTP-fióknál váltottam egy gépkocsinyeremény-betét- könyvet, fenntartással - írja a Nógrád községi férfi. Eltelt több mint húsz esztendő, de az én számom csak nem akart nyerni. A múlt év karácsonyán úgy döntöttem, hogy kiváltom, s rögtön az ünnepek után be is mentem a bankfiókba.” És jött a hideg zuhany... „Ugyanis kiderült, hogy nem tudják kifizetni a pénzemet, mert a betétkönyv váltása óta bizony cseréltem néhányszor személyi igazolványt. S a jelen­legiből nem derül ki a betétkor meglévő személyim száma.” Az ügyintéző hölgy javasla­tára olvasónk a rendőrségen próbálkozott, ahol csupán any- nyit tudott meg, hogy a lejárt személyi igazolványokat legfel­jebb egy évig tárolják, majd megsemmisítik, ezekről nyil­vántartást nem vezetnek. Teendők adatváltozásnál Úgynevezett fenntartásos be­tételhelyezésről lévén szó, az OTP balassagyarmati fiókjának igazgatója elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen ese­tekben mindig felhívják az ügy­feleik figyelmét arra, hogy bármely adatban bekövetkezett változást a fióknál módosítani kell. Ennek elmulasztása a ké­sőbbiek során problémát jelent. Mindez az azonosíthatóság, vagyis a betétesek érdekében történik. Az igazolványok szá­mának többszöri megváltozását a rendőrkapitányság nem tudja igazolni, de tájékoztathatja ar­ról, hogy ez megkérhető a lak­címnyilvántartóból. Utóbbi címe: BM Adatfeldolgozó Hi­vatal, Lakcím Archívum, Bu­dapest, IX. kér., Vaskapu út. 30/B. (1453 Budapest. Pf.: 25.) Talán segítséget jelenthet a te­lefon is, az adatfel­dolgozó száma a következő: 267-0990.- Tisztelt olvasónk mielőbb forduljon ide kérésével. Tarjául szenvedő alany Az ÉVI Divatház mögött sok­szor megszólal a riasztó, éjjel pedig gyakran órákon át sziré­názik. Mit tehet a rendőrség - kérdezte telefonálónk. Ha a központjukkal áll ösz- szeköttetésben a berendezés, a rendőrök a helyszínre mennek és nyugtázzák a riasztást. Ebből is következik, hogy ez más eset, olvasóink próbáljanak a tulajdonoshoz fordulni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom