Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-30-10-01 / 230. szám
6. oldal 1995. szeptember 30., szombat Közélet A ma lelkipásztorainak a Magvetők misszióját kell vállalniuk Dr. Seregély Istvánt megerősítették elnöki tisztében - Az egri érsek az egyház jelenéről és jövőjéről Dr. Seregély István egri érseket a napokban választották ismét a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia elnökévé. Ebből az alkalomból kértük arra, hogy készítsen számvetést a korábbi fél évtized számottevő eredményeiről és gondjairól.- A katolikus egyház alkotmánya krisztusi, azaz minden püspök a pápával egységben oldja meg a vezetéssel járó teendőket. A többi szerveződés is emberi fejlődés szülötte. Egy biztos: történelmi fejlődés eredményeként formálódott a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia. A múlt század közepén hazánkban - mihelyt az egyházfők belátható időn belül elérhették egymást - kialakultak azok a találkozók, amelyeken megszabták, meghatározták az egységes lelkipásztori szemléletet és gyakorlatot. Persze, ennek nem volt semmi jogi jelentősége. Sikeres szorgoskodás Ettől függetlenül kialakult egész Európában a struktúra, amely polgárjogot nyert. Az 1984-ben érvénybe lépett törvénykönyvünk ennek jogi tartalmat adott, a részleteket is pontosította, azaz megkönnyítette a hatékony munkálkodást. A mi konferenciánk 1990-ben készítette el működési szabályzatát, amelyet jóváhagyott a Szentszék püspöki kongregációja is. 1990 szeptemberében szavaztak bizalmat az első tisztségviselőknek. A jelenlegi „igen” tulajdonképp az eddigi sikeres szorgoskodás elismerése. Vonatkozik ez az alelnök, a titkár személyére, illetve az egész állandó tanácsra is.-Miről tanúskodik az öt év „leltára”?- Seregnyi üggyel kellett megbirkóznunk. Annál is inkább, mert azelőtt évtizedek alatt nem adódott annyi esemény, mint most. Hogy mást ne említsek: zavartalanul, a kívánalmaknak megfelelő, kielégítő módon zajlott a húsz teljes ülés. Nem is szólva a rendkívüli ösz- szejövetelekről, amelyeket például a pápa honi fogadása vagy a magyar püspökök hivatalos római útja indokolt.-Nagyon lényeges az, hogy létrejött az egyházmegyék új Dr. Seregély István: A nemes cél további töretlen lendületre sarkall bennünket adminisztrációs rendszere, ugyanis sürgőssé vált a két évszázada alakult változat határozott korrekciója. Igen fontos az is, hogy 170 katolikus iskola és kollégium nyithatta kapuit. Javultak a saját könyvkiadás és sajtó viszonyai is: zökkenő- mentesebb lett a keresztény szellemiség népszerűsítése. Funkcionál a katolikus egyetem, amelynek IV. évfolyama kezdődik, s több mint 1200 hallgató képzését szolgálja. Méghozzá három fakultáson. A népességért dolgozni- Hallhatnánk a megoldásra váró problémákról is, amelyek végül is jövőre szóló tervek?-A mögöttünk lévő 40 év során személyekben és anyagiakban egyaránt károsodtunk. Ezek az elszomorító hiányosságok - ezt tudomásul kell venni - egy nemzedéken belül nem számolhatók fel. Ehhez fel kell nőnie a stafétáváítők gárdájának. Ez már nem hordozza magában azt a félelmet, amelyet nagyszerűen dokumentál Goricseva ismert könyvének címe: Istenről beszélni veszélyes. 1948-ig elvesztettük a teljes anyagi hátteret. Ettől függetlenül abban bízunk: az elkövetkező időszakban - ez lehet egy évtized is - olyan sajátos magyar megoldást találunk, amely forrása lehet olyan anyagi helyzetnek, amelyből másoknak is adhatunk támogatást.- Hadd jegyezzem meg, hogy mindössze kétezer paptársam szolgál az országban, vagyis kevesen vagyunk, ám nem ez az elszomorító, hanem az, hogy még ma is érvényesül a diktatórikus éra akadályozó hatása. Kérem, az emberek megszokták azt, hogy irányítják őket, holott tiszta cselekvés csak bensőből fakadhat. Az lenne a jó, ha mind többen vállalnák azokat a szolgálatokat, amelyek ellátására nem feltétlenül szükséges a pap. Szép számban neveltünk ilyeneket, ám a több ezernek csak 20 százaléka lép nyíltan a színre.-Mit óhajtanak nyújtani a haza lakosságának?-Először egy meglepő felmérés adataira hivatkozom. Ezt 1993 őszén készítette a Parlament kérésére a Gallup Intézet, amelynek képviselői tőlünk függetlenül tájékozódtak. Nos, az adalékok egyértelműen bizonyították, hogy a polgároknak csak négy százaléka állította magáról, hogy felekezeten kívüli. A többiek azt hangoztatták, hogy valamilyen valláshoz tartoznak. Az összlétszám 71 százaléka a katolikusokhoz soroltatott.- Erre alapozva mondom, hogy a teljes népességért kell tevékenykednünk. Beplántálva a lelkekbe azt, hogy kötődjenek a Teremtőnek az egész világmindenségben érvényes törvényeihez, a mások javát szolgáló emberi életformához. A Szentatya rögvest elítélte a kommunizmus elmúlását követő szélsőséges liberalizmust. Világosak a feladatok Mi is arra törekszünk, hogy a Magvetők szerepkörét betöltve, az ebből fakadó missziónak megfelelően küzdjünk a rossz értékrend felszámolásáért. El kell érnünk, hogy elsődleges legyen az élet fenntartása, a mindennapi otthon elfogadható körülményeinek biztosítása, a jövő nemzedékének nevelése, az idősödő korosztály felkarolása. Ez az, amiről nem mondhatunk le. Ezért hozunk áldozatot akkor is, ha korosztályunk - jelképesen szólva - nem éri meg az aratást. A feladatok azonban világosak, a nemes cél további töretlen lendületre sarkall bennünket, s mindazokat, akik elképzeléseinkkel azonosulnak ...- Pécsi István Vendégünk volt Göncz Árpád államfő Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a múlt szombatot megyénkben töltötte. Részt vett Magyamándorban az Ipoly Regionális Kiállításon és Vásáron, ahol szlovák és magyar üzletemberekkel találkozott. Ellátogatott Deber- csénybe, ahol évtizedekkel ezelőtt élt családjával Illés Tibo- rék házában. Ekkortájt a ma- gyamándori állami gazdaságban dolgozott és a debercsényi siratói gyümölcsösben teraszos gyümölcsfa-telepítéssel foglalkozott Göncz Árpád. FOTÓK: RIGÓ TIBOR Szekeres: „Higgadtan kell kormányozni” Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője a napokban Salgótarjánban járt párttaggyülésen, s ebből az alkalomból találkozott a sajtó képviselőivel. Tájékoztatójában kulcsfontosságú kérdésként foglalkozott a magyar gazdaságban az utóbbi hónapokban végbemenő változássorozattal. Elmondta, hogy a korszerűsítési program keretében maguk elé tűzött két cél elérésében - tehát az ország gazdasági egyensúlyának a helyreállításában, a versenyképesség javításában - az eltelt a rövid idő alatt is jelentős az elmozdulás. Az első hat hónapban lényegesen átrendeződött a magyar gazdaság pozíciója. Jóval dinamikusabban növekedett az export, mint amennyivel a behozatal emelkedett. Áz első félévben 8,5 százalékkal javult az ipar teljesítménye, amely a restrikciós gazdasági politika közepette azt jelzi, hogy egészséges folyamatok indultak el a magyar gazdaságban. A stabilizációs programon belül kulcskérdés az infláció megfékezése. Azok az intézkedések, amelyek egyrészt a belső fogyasztás visszafogásából, másrészt a banki, nemzeti banki működésből eredtek, nagyon fontos folyamatot indítottak el. Az első öt hónapban havonta 2,6 százalék volt az inflációs ráta. Júniusban viszont már csak 1,2 százalék, júliusban 0,9, augusztusban 0,4 százalék volt ez a mutató. A kiadások csökkentéséről elmondta, hogy nem léptek Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője életbe a fontosabb és nagyobb hatású intézkedések, sem a családtámogatási rendszerben, sem a társadalombiztosításban. A feketegazdaság elleni küzdelemről szólva hangoztatta, hogy az új szerencsejáték-törvény- nyel, a jövedéki törvény módosításával és más törvényekkel sikerült eredményeket elérni. Ha következetesen ezt a gazdaságpolitikát műveli a kormány és hatékony eszközöket alkalmaz, akkor a magyar gazdaságban az idén fordulat következik be, és a jövő év végéig kialakulhat az a feltételi rendszer, amelynek alapján egy úgynevezett fenntartható növekedés indulhat el az országban. A koalíciós viták sem a kormány, sem a parlament működésére nem hatottak negatívan, s ez mindkét párt vezetőinek felelősségteljes magatartásából fakad. A vitákat az emberek elítélik, ezért a kormánynak és a két pártnak a problémákkal kell foglalkozni. Kár lenne tagadni azonban, hogy feszültség van a két párt vezetői között. Az igazi kérdés az, hogy a megkezdett gazdasági stabilizáció milyen ütemben, milyen mértékig és milyen módon folytatódjon. Mennyire képes a két párt vezetése, a koalíció az adott körülmények között ezt a programot végig vinni. A vitatott kérdések eszköz szintűek, fontosak, de nem politikai célokat és stratégiát érintőek. Arra kell koncentrálni, hogy ennek az országnak működőképes költségvetése, adótörvénye, devizatörvénye, vámtörvénye, médiatörvénye és nemzetbiztonsági törvénye legyen. Lapunk kérdésére a MIEP által terjesztett röplapról elmondta, hogy korlátozott a politikai jelentősége és korlátozott a fogadóképesség a magyar társadalomban az ilyen hangnem iránt. Ennélfogva nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Bibó Istvánt idézte, hogy nem szabad félni. A demokráciában a szélsőséges hangok is megjelennek. Higgadtan, nyugodtan kell kormányozni, az emberekkel párbeszédet folytatni és nem idegeskedni. Elismerte: az MSZP-nek ebben a választási ciklusban az SZDSZ-en kívül más koalíciós partner nem jöhet szóba, már a programok különbözősége miatt sem. Például a KDNP támogatása nem is lenne elegendő a kormányzáshoz. p. a. Zöldi László macskakörömpörköltje Az ellenzékről mondják Az ellenzéknek hányni kell a borsót a falra. Addig kell hányni, míg a fal össze nem omlik. Darvas Iván színész, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő ** Zsebben mutattunk fityiszt. Garai László szociálpszichológus ** Hirtelen annyi volt kiskirályról, futballcsapat-tulajdonosról, goromba belügyéről derül ki: rég haladó gondolkodású reformkommunista, hogy nem is érteni, miként tudta Kádár egyedül csődbe vinni az országot. Szántó Péter közíró ** A demokrácia látszatához ellenzék szükségeltetik. Csurka István író ■ ** Azok után, amennyit én szidom a kormányt, az ellenzéknek már tényleg nem sok mondanivalója akad. Bauer Tamás közgazdász, SZDSZ-es politikus Látszólag mindig az ellenzékben lévők az okosabbak. Donát Róbert veszprémi tanár ** Az ellenzék dolga, hogy kritizáljon, ha van kalapunk, azért, ha nincs, azért. Csintalan Sándor szocialista politikus Az ellenzék azért ellenzék, hogy ellenzék legyen. G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazda politikus, az országgyűlés alelnöke
