Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

1995. szeptember 8., péntek Hazai Körkép 5. oldal Az MDF nehéz őszre számít Nem a miniszterelnök az első a kabinetben ? Magyarországnak nincs való­ságos miniszterelnöke, mivel Horn Gyula elfogadta a ki­sebbik kormányzópártnak a miniszterelnököt szigorúan korlátozó, hétpontos javasla­tát és a nyilvános kioktatást. Ezt Für Lajos, az MDF elnöke jelentette ki csütörtökön, a Ma­gyar Demokrata Fórum orszá­gos elnökségének ülése után. Kifejtette: milyen kormány az, amelynek két minisztere ugyanabban a kérdésben hom­lokegyenest ellenkező álláspon­tot képvisel a nyilvánosság előtt. Elfogad olyan gazdasági csomagot, amelynek több eleme alkotmányellenes, és megenged olyan pénzügyi poli­tikát, amely súlyos inflációt gerjeszt és lehetetlen helyzetbe hozza az állampolgárokat. Az MDF elnöke úgy véli: je­lentős korlátozás, hogy a jövő­ben a miniszterelnök sem az el­lenzékkel, sem a külföldi part­nerekkel nem tanácskozhat az SZDSZ egyetértése nélkül. Feltette a kérdést, hogyan tárgyalhat a továbbiakban az el­lenzék azzal a miniszterelnök­kel, aki nem ura a szavának, akit kizárnak a miniszterelnöki jogokból, miközben nehéz ősz előtt áll az ország. „Ezt a koalíciót csak a közös hibák és a közös vétkek tartják össze, és nem tudni, hogy a mi­niszterelnököt milyen körök irányítják a háttérből” - mondta Für Lajos, aki a határon túli magyarok rendkívül súlyos helyzetére is kitért. Ennek okát a magyar belpolitikai helyzet bizonytalanságában látja. Az MDF elnöke szerint meg kellene értetni itthon és Európa országaival is, hogy hiába biz­tosítják az egyéni kisebbségi jogokat, ha ezeket nem gyako­rolhatják az érintett közössé­gek. Szükséges lenne azt is megértetni a világ szervezetei­vel, hogy a magyarságnak egy- harmada él hét országban, ki­sebbségben. Ezért nélkülözhe­tetlen a kisebbségi autonómia biztosítása. 211 ezren kaphatnak jövedelempótló támogatást Munkára váró pályakezdők Néhány száz híján félmillió munkanélkülit tartanak nyilván jelenleg hazánkban. A megyei munkaügyi központok kimuta­tásai némi csökkenést jeleznek az előző hónapok adataihoz ké­pest. Főleg Békés, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Komárom-Esz- tergom és Bács-Kiskun megyé­ben jelentkeztek kevesebben, de a többi megyében is apad a munkanélküliek száma. Augusztusban, mintegy 12 ezer idén végzett fiatal kereste fel a munkaügyi irodákat. Ez a szám még az előző évi augusz­tusinál is kisebb, végered­ményben mégis 62 ezer pálya­kezdő vár munkára. Az Országos Munkaügyi Központban összesítették a be­jelentett üres állásokat is. Szá­muk a korábbinál valamelyest nagyobb, országosan körülbe­lül 66 ezer. A regisztrált munkanélküliek közül 211 ezer volt jogosult az önkormányzatok által folyósí­tott jövedelempótló támoga­tásra. d. g. Öngyógyítás recept nélkül Javítani kellene a betegek tájékoztatását Az úgynevezett öngyógyítás sokáig tabu volt -hazánkban, holott megfelelő tájékoztatás mellett a jelentéktelenebb be­tegségek eredményesen ke­zelhetők orvosi beavatkozás nélkül is. Nyugat-Európában a gyógysze­rek csaknem fele recept nélkül is megvásárolható, nálunk ez az arány a 10 százalékot sem éri el. Ahhoz, hogy ez megváltoz­zék, jelentősen javítani kell a betegek tájékoztatását. Erről a kérdésről is szó esik a Magyar Gyógyszerész Kamara ma kezdődő kétnapos konfe­renciáján, ahol a vény nélkül is kiadható gyógyszerekről és a hazai gyógyszerellátásról tár­gyalnak a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetemen. A tanácskozáson többek kö­zött szó lesz a tervezett gyógy­szertörvényről, a minisztérium és a gyógyszerészek kamarájá­nak együttműködéséről is. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke a tájékoztatón elmondta: a maga részéről nehezményezte, hogy a privatizáció során a patikaára­kat helyenként irreálisan ma­gasra emelték, megnehezítve ezzel a gyógyszerészek tulaj­donossá válását. A kamara ellenzi azt a nem­rég nyilvánosságra került javas­latot, amely szerint korlátozni kellene a külföldi gyógyszerek behozatalát. Kormánydöntés a konvertibilitásról Tegnapi ülésén egyebek mellett részletesen tárgyalta a kor­mány a devizatörvény tervezetét, s annak kivételes eljárás­ban történő megvitatását kéri az Országgyűléstől. A tervezet meghatározó alapel­vei közé tartozik, hogy szabaddá válik a belföldiek konvertibilis- deviza-vásárlása. A 800 dollá­ros korlát elmozdításáról később döntenek. Megszűnik a deviza- számlán tartás kötelezettsége, magánszemélyek összegkorlá­tozás nélkül tarthatnak birto­kukban devizát és azt akár el is ajándékozhatják. A vállalkozásoknak a tervek szerint nem kell majd konverti­bilis devizabevételüket eladásra felajánlaniuk az MNB-nek, vi­szont ezután hazautalási kötele­zettségük is lesz. Aki Magyarországról kiván­dorol, összegkorlátozás nélkül kiviheti vagyonát, a belföldi in­gatlan értékesítéséből származó forint átváltásával szerzett devi­zával együtt. A devizahatósági engedélye­ket a jövőben kizárólag az MNB adhatja majd ki és jelentős mó­dosítást terveznek a külföldiek ingatlanvásárlásai terén is. Eh­hez ugyanis, a termőföld kivéte­lével, nem kell majd devizaha­tósági engedély. A kormányülést követő tájé­koztatón Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkára elmondta, hogy a kormány foglalkozott a bünte­tés-végrehajtási szervezetről szóló törvényjavaslattal, vala­mint a Balaton fejlesztésével kapcsolatos előterjesztéssel is. A jövő évi költségvetésről és az adótörvények módosításáról elhalasztották a döntést. T. M. Nem osztogattak, hanem fosztogattak Rejtélyes betörök a BM-telepen Továbbra is nagy erőkkel folyik a nyomozás a Belügymi­nisztérium Mogyoródi úti objektumában történt lopás ügyében, ám eddig még nem akadtak az eltűnt műszaki cikkek és a tettesek nyomára - tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán. Mint ismeretes, egy COM­PAQ Prolinea típusú számító­gépet és egy Sony lézeres ka­merát vittek el a rejtélyes tol­vajok, akikről nem lehet tudni, miként jutottak be a jól őrzött területre. Felröppent a hír, mi­szerint ezekkel az eszközökkel tökéletes igazolványhamisít­ványok készíthetők. Később a BM cáfolta ezt, mint enyhén szólva „légből kapottat”. Benkö István, a Belügymi­nisztérium sajtófőosztályának munkatársa elmondta: az ügy­gyei kapcsolatban valóban rémhírek keringenek. Valóban loptak a BM egyik szigorúan őrzött épületéből, de az eset még június 6-án történt. Az el­tulajdonított számítógéppel és a kamerával önmagában lehe­tetlen profi igazolványokat gyártani, ezért jelentették be a Az „objektum” fotó: feb/diósi napokban a bevezetésre kerülő hamisíthatatlan igazolványok­ról szóló hírt. A visszaélés veszélyével nem számolnak az illetékesek. Nem kell attól tartani, hogy hamis rendőrigazolványok ke­rülhetnek „forgalomba”. Benkő István szerint sem a belügyi, sem a tervezett sze­mélyi igazolványok előállítá­sához nélkülözhetetlen szoft­vert, sem a számítógéphez csatlakoztatható speciális nyomtatót nem vitték el a tet­tesek. Igaz, az ellopott készü­lékek részei lettek volna annak a műszaki rendszernek, amely- lyel az igazolványokat készí­tik. A bűncselekmény után megtették a szükséges intéz­kedéseket, az okmányok cse­réje zavartalanul folytatódhat. Arra a kérdésünkre, hogy egy ilyen szigorúan őrzött te­rületről nem egy számítógé­pet, de akár csak egy ceruzát is miként lehet illetéktelenül ki­hozni, mind a Belügyminiszté­riumban, mind a rendőrségen a nyomozás állítólagos érde­kében kitértek a válasz elől. Németh Zsuzsa FKGP: „Alaptalan diadaljelentések” A mosolygós Pető Iván és a magába roskadt Horn Gyula szimbolizálja a Független Kisgazdapárt számára az utóbbi hetek koalíciós vitáinak pillanatnyi állását - közölte az FKGP csütörtöki sajtóbeszélgetésén Lányi Zsolt szóvivő. Mint mondta, Horn Gyula és az MSZP hatalmas vereséget szenvedett, ennek ellenére a kormányzó pártok saját érde­keik miatt együtt maradtak, holott az ország a szakadással járt volna jobban. Lányi Zsolt pártja nevében ízléstelennek és elfogadhatat­lannak nevezte az álellenzéki pártok (MDF, KDNP, Fi- desz-MPP) tömörülését és azt is, hogy az MSZP konst­ruktív együttműködésre hi­vatkozva igyekszik meg­nyerni őket. A kisgazdák eszmeisége távol áll a meg­alkuvástól, a sajtó igazi sza­badságát helyezik előtérbe, annak ellenére, hogy szerin­tük az ellenzéki sajtó már csak maradványaiban létezik. A sajtóbeszélgetésen dr. Szabadi Béla, az FKGP gaz­daságpolitikai kabinetvezetője folytatta a kormány ostorozá­sát, mondván: a gazdasági nö­vekedést, az infláció lelassulá­sát és az ipari termelés megló­dulását propagáló cikkek, sta­tisztikák hamisak, valójában a bunkósbotszerű Bokros-cso­mag intézkedései ellenére sem számíthatunk gazdasági fordu­latra. Inkább arról van szó, hogy a gyors romlás után most egy lassúbb ütemű romlás következik. Kérdésre válaszolva a Pol­gári Szövetség pártjainak kö­zeledését sajátos módon mi­nősítették a kisgazdák: szerin­tük ugyanis a Világ Polgárai Egyesüljetek! jelszó alig kü­lönbözik a Világ Proletárjai Egyesüljetek!-től. Takács Mariann Az SZDSZ is megnevezte an­nak a két munkacsoportnak tag­jait, amely a szocialisták kül­döttségeivel a koalíciós együttműködés részleteit te­kinti át. A koalíciós megállapo­dás kormányzati struktúrát érintő fejezetével foglalkozó munkacsoport tagja Kuncze Gábor, Bauer Tamás és Kis Zoltán. Az együttműködés normáit elemző csoportot pedig Hack Péter, Magyar Bálint és Wekler Ferenc alkotja. Az Alkotmánybíróság foly­tatja a gazdasági stabilizációval kapcsolatos intézkedések felül­vizsgálatát. Hétfői teljes ülésén dönt arról, nem sérti-e a vállal­kozás szabadságát, ha a köz­jegyzői állások számát az igaz­ságügyi miniszter rendeletben állapítja meg. Ötvenmillió forint értékű, két éve Franciaországban eltu­lajdonított szobrokat talált meg a rendőrség szeptember 5-én egy közúti ellenőrzés során Budapesten. A közép-nyugat- franciaországi Poitiers kisváros múzeumából 1993 júniusában tűnt el a hat közepes méretű Rodin, Claudel és Maillol bronzszobor. Az autó utasait a rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte. Keserű pirulák A jövő évi költségvetés várható hatásairól szólva Bokros Lajos pénzügymi­niszter a Nap Tv tegnapi műsorában elmondta: az idei 8-9 százalékos reál­bércsökkenést követően jövőre még további 4 szá­zalékos csökkenésre lesz szükség. Ez elsősorban a munka- vállalók által fizetett tb-já- rulék 2 százalékos növe­lése és a táppénzszabályok módosítása révén érhető el. További „keserű pirula” lehet majd széles rétegek számára az államháztartási reform megindulása. A nyugdíj- és egészség- biztosító rendszer reformja számottevő átrendeződés­sel jár majd, de ez nem je­lenti azt, hogy az igazán rászorultak számára meg­szűnne bármilyen ellátás. A nyugdíjreform során minden érintett maga döntheti majd el, hogy me­lyik megoldást választja: akar-e korábban nyugdíjba menni, vagy a nagyobb összegű nyugellátás remé­nyében kivárja a 62 éves megemelt korhatárt. A megszorító intézkedé­sek ellenére - hangsú­lyozta Bokros Lajos - el­sőbbséget kívánnak adni a közoktatás fejlesztésének. Tű* a pályaudvaron. Tegnap délután vasúti tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Nyolc va­gon égett a Rákosrendező pályaudvaron. 17 kocsi 62 főnyi legénysége birkózott a lángokkal. A parancsnok szerint nem kizárt, hogy gyújtogatás történt. A rendőrség két fiatalt őrizetbe vett, őket gyanúsítják a károkozással. fotó: feb/diősi imre Jogszabály-magyarázat: a táppénzbevételről Főorvosi beleegyezés szükséges 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely módosította a keresőképtelenség, közismertebb nevén a táppénzes állományba vétel elbírálását és ellenőrzését. A rendelet szerint a keresőkép­telenség elbírálásának az a célja, hogy a betegszabadság, vagy a táppénz megállapításá­hoz igazolás szülessen a mun­kavállaló, vagy tízévesnél fiata­labb gyermeke betegségéről. Az eljáró orvos kötelessége olyan diagnosztikai és terápiás eljárást alkalmazni, amely a munkavállaló mielőbbi meg­gyógyulását eredményezi. A keresőképtelenség megál­lapítására a járóbeteg-szakren­delés orvosa, az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdő- és az onkológiai szakor­vos jogosult. A háziorvos akkor veheti fel táppénzes állo­mányba a munkavállalót, ha az illetékes megyei egészségbizto­sítási pénztárral (MEP) erre szerződést kötött. Az eljáró orvosnak a kereső- képtelenség tényét és okát a közokiratnak minősülő Orvosi Naplóban kell nyilvántartania, a betegek számáról pedig he­tente értesítenie kell az illetékes MEP-et. A vizsgálatra jelentke­zés időpontjától visszamenő­leg, de legfeljebb 5 napra is igazolható a keresőképtelenség. A rendelet a munkáltatónak biztosítja azt a jogot, hogy a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelen­ségének felülvizsgálatát kez­deményezze az illetékes MEP- nél. Ez persze díjfizetési köte­lezettséget von maga után. Annak elbírálását, hogy az orvos által betegállományba felvett munkavállaló valóban keresőképtelen-e, az ellenőrző főorvosok végzik. Az elbírálás során jogosultak a beteg vizsgá­latára, a betegre vonatkozó do­kumentációba való betekintésre és a keresőképtelenség elbírálá­sára is. Sőt, saját hatáskörükben javaslatot tehetnek a táppénz megvonására is. Ha a beteg a döntést sérelmesnek tartja, 8 napon belül, halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be az ille­tékes Főorvosi Bizottság­hoz. dr. Lajer Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom