Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. szeptember 5., kedd Bátonyterenyéért kitüntetéssel mondtak köszönetét a fúvószenekarnak Kiegyenesedtek a nehézségek súlya alatt A bányászkodás hosszú évtizedeken keresztül meghatározta Bátonyterenye és környékének életét. Sajátos kultúrát teremtett. Ennek a mozgalmas, sokszínű világnak a szerves részeként jött létre s működött a bányász-fúvószenekar, melyet augusztus 20-án Bátonyterenyéért kitüntetésben részesített az egykori bányászváros önkormányzata. S kollektíváról lévén szó, ez a kitüntetés bronzplakettel és elismerő oklevéllel jár. Sokszor felléptek az Ady Endre Művelődési Központban A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ismétlődő történelem „A zenekar tagjai ma is rendszeresen gyakorolnak, és fellépéseket vállalnak. Részt vesznek városi ünnepségeken, ápolva ezzel a bányászhagyományokat. Nekik is köszönhető, hogy elviszik hírét Bátonyterenye létének a megye-, sőt időközönként az országhatárokon túlra is” — indokolták egyebek mellett a testületi előterjesztésben ! A szénbányászat megyei felszámolása rendkívül súlyos helyzetbe hozta az együttest. A megszűnését fenyegette, s anyagi támogatók híján meg is szűnt volna, ha 1993-ban létre nem hozzák a Bányász Fúvószenekar Egyesületet.-Nem csupán nosztalgiáról volt szó - magyarázza Berták Zoltán, a zenekar vezetője -, vagy arról, hogy szeretünk játszani. Egyszerűen lépnünk kellett, ha létezni akartunk. Szponzoraik között tartják számon a Kelet-Nógrád Com Rt-t., a Bányász Kulturális Alapítványt (Budapest),a Bátonyterenye Kultúrájáért Alapítványt (Bátonyterenye) és a Dorogházai Polgármesteri Hivatalt.- Elégséges ez a támogatás?- Nem ártana, ha többen támogatnának - feleli a zenekar- vezető. — Rendszeresen fellépünk a környéken. Ezért összesen tizenkét településre küldtünk levelet, amelyben leírtuk szolgáltatásainkat, ám egyedül csak a dorogházi önkormányzat válaszolt. Bertók Zoltán 1979 óta vezeti az együttest. Jelenleg huszonöt stabil tagja van. Ha komolyabb szereplést vállalnak, akkor kisegíti őket - ez kölcsönös - pár zenésszel a salgótarjáni kohász-fúvószenekar. A zenekar rendszeresen fellép a város társadalmi és politikai rendezvényein, a vonzás- körzet kegyeleti szertartásain, országos és megyei fesztiválokon, koncerteken. Kedvvel muzsikálnak a mizserfai öregeknek. A szereplést egyesületi elnökükkel, Újpál Lászlóval vagy a zenekarvezetővel kell egyeztetni. Bertók Zoltán tizenkét éves korában kezdett trombitálni. Sokfelé megfordult az éltéit évtizedek alatt. Tíz esztendeig volt katonazenész. Hat évet töltött Németországban. Három hónapig kisegítőként trombitált a nyugat-berlini rádió tánczenekarában. Egy évig a Fővárosi Nagycirkuszban fújta. 1976-ban tért haza Nagybátonyba. Nemcsak a maga vezette zenekarban játszik, hanem - amelynek alapító tagja - játszott a Nógrád Megyei Koncert Fúvószenekarban is. Azt mondja, ennyi játék már elég az ő korában; 47 éves. A bányász fúvósok sok szép fellépést könyvelhetnek el az idei év eddigi hónapjaiban is. Bükkszéken térzenét adtak a fürdőzőknek, gazdagították a parádi palóc napok zenés kínálatát, műsoros térzenével szórakoztatták Kazincbarcika és Szilvásvárad közönségét. Egy hatvanperces műsorral bármikor képesek bemutatkozni. A közismert, sokak által kedvelt melódiákat játsszák, mert általában ezeket szeretik az emberek. — Mi a legkedvesebb műsor - számuk? A zenekarvezető kicsit gondolkodik, majd határozottan kijelenti:-A Happy Marshing Band. Azaz, kissé szabad fordításban: Boldog fúvószenekar. S hála tehetségüknek, boldog az is, aki hallgatja őket. Sulyok László A XIX. század zászlaján hirdetett humanizmust a vele homlokegyenest ellenkező magatartással gyakran megsértették, sokak ajkán e nemes jelszó csupán hangzatos frázisként hangzott. E kérdéssel foglalkozott a Nógrád-Honti Ellenzék 1898. szeptember 1-jei számában megjelent „A társadalom mostohagyermekei" című cikk. Ebből elég említeni a munkában megöregedett becsületes kisiparosokat, akiknek keresményük oly csekélynek bizonyult, hogy a szaporodó családjukat éppen csak fenntarthatták, arra azonban nem tellett, hogy a nehéz napokra néhány forintot félretehessenek. Elfogyott az erő, kiesett a munkáskézből a szerszám, s ha talán még dolgozott is volna, nem volt kinek. Ezért nem csoda, hogy az iparos szülők - ha telt rá - iskoAz 1993. február 18-án történt, salgótarjáni, Damjanich úti garázssor-robbantásnak immár kettő és fél éve. 1994. december 13-ára - 22 hónapra rá - kitűzték ugyan az első tárgyalást Balassagyarmatra, de ez meghiúsult, mivel az egyik elkövető és a felbujtó megszökött. láztatták gyermekeiket, mert féltek attól, hogy a rögös, bizonytalan iparospályán maradva, a koldusbot lesz a munkájuk jutalma. Nehogy úgy járjanak, mint az egykor tehetősebb iparosok, akik a kéthetenként osztott segélyt reszkető kézzel, megalázottan veszik át. Létre kellene hozni az iparosok országos nyugdíj- és rokkantegyletét, hogy a munkából kiesett iparosok ne legyenek megfosztva a mindennapi betevő falattól. Különben ezek a személyek - a cikk írójának véleménye szerint - belekerülhetnek a nemzetközi szociáldemokrácia, vagy az anarchizmus karjaiba. Közel száz esztendő telt el az írás megjelenésétől, amiben az ismeretlen szerző szinte csak az említett példát hozta fel a humanizmus megsértése példájaként. Azóta mintha mi sem történt volna, „alszik” az ügy. A Balassagyarmati Városi Bíróság elnöke egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy az elkövetők távolléte nem akadály a bírósági tárgyalás lefolytatásában. Ha ezt a jogszabály engedi, miért nem élnek a lehetőségMi mindent lehetne felsorolni napjainkban, amelyek megsértik, illetve ki sem engedik bontakozni a humanizmus rügyeit. A szűkös hely erre nem ad módot, de néhány említése is elég arra, hogy megkérdőjelezze emberi mivoltunkat. Az év minden napján valahol dúló kisebb-nagyobb háború, menekülő százezrek szenvedése, vandál gyilkosságok, rablások, terrorcselekmények, gyújtogatások, garázdaság, erőszak, kábítószerezés, a korrupció „kifinomult” formái, a hamisítások széles skálája érvényes szabályok kijátszása, etikátlan meggazdagodás, növekvő munkanélküliség, pers- pektívátlan jövő, általános elszegényedés, kulturális, szellemi életünk megfeneklése, morális süllyedés stb. Lehetne folytatni, de ma már szinte közhellyé vált, hogy az ember embernek farkasa lett. Lehet-e ebből kiút? A XIX. század ugyan felírta zászlajára a nemes jelzést, amit a XX. század embere távolról sem tudott megvalósítani, s kérdés, a XXI. évszázad képes lesz-e erre? Adná az ég, hogy száz év múltán arról számolnának be, hogy foltoktól mentes, tiszta a humanizmus zászlaja. Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján gél? Az időhúzási taktika a bűnelkövetők szándéka. Ezt a szándékot ne támogassák, mert ez rossz példa és bátorítja a következő bűnelkövetőket. Várjuk az ügy lezárását és a károk megtérülését. Damjanich úti garázssor tíz károsultja Salgótarján Meddig váljanak még a károsultak ? Nógrád Megye Közgyűlésének fóruma a Hírlapban A közgyűlés tisztségviselői Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke (SZDSZ). Született: 1960. március 31. Lakhely: Balassagyarmat. Végzettsége: üzemgazdász Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke (Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt). 1967. június 14., Pásztó. Nyomda- mérnök. Feladatai: közművelődés, sport, nemzetközi kapcsolatok, idegenforgalom. Kovács Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke, a közgyűlés elnökének általános helyettese (KDNP). 1932. január 19., Nagyoroszi. Pedagógus. Feladatai: egészségügyi és szociális ágazat, közoktatási ágazat, gyermek- és ifjúságvédelem. Frisch Oszkár, a megyei közgyűlés alelnöke, (MDF), 1950. XI. 29., B.-pest, agrármérnök. Feladatai: vagyongazdálkodás, mezőgazdaság, környezet- védelem, térségi foglalkoztatás, szociális ágazat (rehabilitáció és a fogyatékos gyermekek oktatása), kapcsolattartás a de- koncentrált szervekkel. Nemzetközi kapcsolataink, stratégiai elképzelések A rendszerváltozást megelőzően Nógrád megye nemzetközi kapcsolatait a szoros földrajzi meghatározottság jellemezte. A keleti orientáció és a felülről történő szervezés volt a meghatározó, de az alulról induló kezdeményezéskor is csak a megyei tanács, illetve pártbizottság szerepvállalásával jöhetett lére új kapcsolat. A rendszerváltozást követően minőségileg új szakasz kezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén. Egyrészt Magyarország és így megyénk iránt is igen megélénkült Nyugat-Európa érdeklődése. A megyei közgyűlés általános regionális felelősségéből kiindulva vállalta azt az információ-közvetítő szerepet, mely a települések és kormányzati szint közötti speciális helyzetéből adódott. Másrészről az egységes Európáért folyó munkálkodásnak fontos dimenziója az országokon belüli, egyes régiók közötti közvetlen együttműködés. Ehhez a vonulathoz csatlakozva kívánta elősegíteni a megyei önkormányzat a fejlett Európához való felzárkózásunkat. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésének végiggondolt, stratégiailag megalapozott alapja nem volt. A megye kapcsolatai 1991-től véletlenszerűen alakultak ki. A megyei önkormányzat legitimációs küzdelmeinek fontos terepévé vált a nemzetközi kapcsolatok építése. Az új megyei-közgyűlés tartalmas, sok részterületet magába foglaló kapcsolatrendszert örökölt. Ezen kapcsolatok azonban korántsem előre meghatározott, szervezett keretek között működtek, melynek hátterében az állt. hogy nemzetközi színtéren a kapcsolatok elmélyítésének egy viszonylag hosszú periódusa áll fenn. Az 1995. évi külügyi tevékenységünk az előző években kialakított kétoldalú együttműködési kapcsolatokon és a nemzetközi szervezetekben való részvételen alapul. Célszerűnek és hasznosnak tartjuk a nemzetközi szervezetekben eddig kifejtett tevékenységünket, hiszen megyénk presztízsének emelése nemcsak a testület, hanem az egész megye érdeke is. Az Európa Régiók Gyűlésének munkájába való kapcsolódásunk lehetőséget teremt arra, hogy kapcsolatainkat bővítsük és sokoldalú tapasztalatokat szerezzünk. Perspektivikus kapcsolatnak tekinthetjük az angliai Hampshire megyével kialakult együttműködésünket. Tagságunk az Európa Régiók Gyűlésében nyújtott módot arra, hogy a két megye között több területen munkakapcsolat alakult ki. Megfogalmazódott egy olyan projekt megvalósítása, melynek során Hampshire megye megosztaná Nógrád megyével a rendőrségi és a szociális szolgáltatások területén szerzett tapasztalatait. A tapasztalatcsere eredményeképp hatékonyabb módozatokat lehet kidolgozni a magas munkanélküliséget kísérő társadalmi problémákra. Folyamatban van a korszerű döntéshozatali és információs rendszer kifejlesztése, mely Hampshire megye és a Know-How Alap támogatásával valósulhat meg. Az oroszországi Vladimir megyével 1995 áprilisában aláírásra került a partneri kapcsolatokról szóló együttműködési megállapodás. Külügyi stratégiánk fontos elemet kepezi, hogy kapcsolataink gazdasági síkra való átterelését elősegítsük. Ezért mindent megteszünk azért, hogy kompetenciánk keretén belül a megyei agrár-, kereskedelmi és ipari, továbbá a kézműveskamara külföldi társszervezettel történő kapcsolatfelvételét előmozdítsuk. A Vladimir megyeiekkel kötött megállapodás munkatervébe a három kamara konkrét elképzelései - koncepciónknak megfelelően - már beépítésre kerültek. A dániai West-Sealand megyével mintegy 2 éves kapcsolata van a megyének. Harmonikus és tartalmas együttműködésünk eredményeképp szeptember 5-én Barátsági Egyezményt fogunk aláírni. Az egyezmény célja a kulturális nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének támogatása, a régiók lakói és vállalatai hasznára, a tapasztalatok és ismeretek kölcsönös átadásának javítása. Közgyűlésünk legrégebbi keletű, igen értékes kapcsolata a Bajor Ifjúsági Körrel több mint egy évtizede ápolt együttműködés. Kiemelkedően preferáljuk a későbbiekben is a Bajor Ifjúsági Körrel kialakított kapcsolatokat. A cserékben résztvevő csoportok pályázati lehetőségeinek felkutatásával, a pályázatok benyújtásához biztosított segítséggel, és anyagilag is támogatni kívánjuk a kapcsolatokat. Az osztrák WIFO Gazdaságkutató Intézettel, mely a megye gazdaságfejlesztési programját készítette, kapcsolatunk továbbra is fennmaradt. A nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó főbb célkitűzéseink a 4 éves ciklusra a következők: 1/ Folytatólagos részvétel az Európa Régiók Gyűlése munkájában annak érdekében, hogy Nógrád megye is cselekvő szereplője legyen az új európai regionalizációs folyamatnak. 2/ A már kialakult és jól működő kétoldalú kapcsolatok fenntartása, új együttműködési területek kialakítása. 3/ Gazdasági érdekvédelmi, illetőleg a megyénk területén működő szervekkel való egyeztetett fellépés a nemzetközi kapcsolatokban. 4/ Intézményeink nemzetközi kapcsolatainak segítése. 5/ Nemzetközi szakmai rendezvényeken való részvétel, illetve rendezés olyan témakörökben, melyek a megye feladatköréhez kapcsolódnak. 6/ Olyan új, kétoldalú kapcsolatok felvétele, melyek a kölcsönös előnyök kihasználását teszik lehetővé. 7/ Határmenti (Szlovákia) együttműködés erősítése, a földrajzi, gazdasági egymásrautaltságból kiindulva, a meglévő kapcsolatok kiszélesítése a megye területén élő nemzetiségek bevonásával. 8/ Európai Unió projektjeihez kapcsolódás. 9/ Települési kapcsolatok elősegítése. 10/ Gazdasági és integrációs lehetőségek feltárása. Bízunk benne, hogy nemzetközi kapcsolataink révén szűkebb hazánk, Nógrád megye presztízsének, ismertségének emeléséhez tartalmasán és igen hasznosan tudunk hozzájárulni. Ez több mint feladat, ez erkölcsi kötelesség! Becsó Zsolt Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke
