Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

Megyei Körkép Falu- és városrészek épültek a Homokhátról Az itt bányászott sóder kiállta a próbát Ha nem saját szemével látná az ember, talán el sem hinné, hogy a homokháti bányamesternek lejárt a munkaideje és készül nyugállományba. Nyugtalanul tesz-vesz a bányabejárati út- élon, ki tudná, mikor összetákolt kis kuckójában, ahonnét a jöyő-menő kocsikat irányítja a sóderbánya felé. A nagy útra készülődés ebben merül ki részéről, meg abban, hogy borúsabb la tekintete, mint máskor. Mert máskülönben semmi sem ta­núskodik a nyugdíjkorának a határáról. ! Erős ember, bozontos, alig jőszült üstökkel, széles vállal és jhatalmas tenyerekkel. Ki gon­dolná hát, hogy Szabó Ferenc­inek, a homokháti sóderbánya bányamcsterének elérkezett nyugállományba vonulásának tisztes ideje. Azért nem tagadhatja el, a fordulat, ha számolt is vele, ki­zökkentette a megszokott nyu­galmából. De leginkább az örö­kös derűjéből. Olyasmit rebes­get csendesen, hogy az elmúlt évek alatt nagyon a szívéhez kötődött ez az Ipoly menti ho­mokbánya. Itt szélesedik ki a folyó árterülete, csak a vízen túl p f.96 A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Ilim—HIWIBII MIMMI |l II— II l^ipjjgjjjl lA.jpW|lgi 'BfíODfi Minősítés, osztályozás?- Dilemmák az értékelésről ­Alig néhány napja kezdődött a tanév, így talán furcsának találhatják sokan, hogy osztá­lyozásról esik szó. Az osztályozásról a bizo­nyítvány, a bizonyítványról a dicséret (esetleg jutalom) vagy a büntetés jut a legtöbb diák és szülő eszébe. Pedig az az igaz­ság, ha belép a nebuló az iskola kapuján, rögtön magán érezheti a nevelők értékelő tekintetét. Alig telik el néhány nap, meg­dicsérik vagy megdorgálják, fi­gyelmeztetik, elegendőnek vagy kevésnek találják telje­sítményét. Az a gyakorlat, hogy értéket állapítunk meg valamilyen je­lenségről, teljesítményről, cél­ról, folyamatról. Lényege a vi­szonyítás, azaz egy megvaló­sult állapotot vetünk össze egy elvárt állapottal, és megállapít­juk, ezek egymásnak való meg­felelését. A tanulmányozható szakiro­dalom az értékelés elméleti tudnivalóival nagyszerűen fel­vértezi a pedagógust, csak arra nem ad kielégítő választ, ho­gyan kell ezt a gyakorlatban jól csinálni úgy, hogy azzal elége­dett legyen a tanuló, a szülő, maga a tanár is. Több évtizedes értékelési rendszerünk jellemzője, hogy erősen tudás(ismeret)centrikus, kevéssé veszi figyelembe az összetett, teljes gyermeki sze­mélyiséget. Állandó hiányérzet van a pe­állja útját a tekintetnek a sze­rény hegylánc, de az már odaát van, külországban. A rétnek alsó felén legelő. A felső felét bontották meg a kavicsos ho­mok után kutatva. Kitűnő épí­tési anyagra leltek. Ennek kibá- nyászását bízták Szabó Fe- rencre, a hivatásos bányames­terre. Hogy a sóder milyen mi­nőségű, arról a bányamester azt mondja, hogy ilyen anyag aztán sehol a környéken nincs, de az országban is csak ritkán találni. Nem is véletlen ez a maga- biztossága. Annak idején nagy igényt jelentettek be a homok­háti sóderre, hazai építkezők is, és szlovákok is. De ezt megelő­zőleg minőségi ellenőrzésre kü­lönböző sóderbányákból vettek mintát. Még a dunai kotrások­ból is. Mindegyiket nyomás­próba alá tették. A homokháti állta ki hibátlanul a próbát. Ab­ban az időben elvittek egy esz­tendőben nyolcvanezer köbmé­ter is. A bányamester asztalká­jára ejti nagy tenyerét, arca ki­derül.- Sokan is pályáztak a bánya tulajdonjogára... A tulajdonjog ugyan módo­sult annyiban, hogy a hollókői kft. lett a gazda, de a bányames­ter maradt Szabó Ferenc. És azóta is néhány, a legszüksége­sebb géppel letakarítják a med­dőt a felszínről, aztán jön a dagógusban, ugyanis az ötfokú fogalmi és numerikus skála messze nem fedi le azt a telje­sítményértéket, amit a tanuló produkál. Ha a Nemzeti Alaptanterv követelményeit, műveltségi te­rületeit megvizsgáljuk, rá kell jönnünk, a .régi szemlélettel és módon nem értékelhetünk. A központilag szabályozott alap­vizsga és az érettségi vizsga előtt sokszor meg kell állapí­tani, hogy a teljesítmény meny­nyit ér. Talán az a legfontosabb do­log, hogy a teljesítmény fogal­mát ne korlátozzuk csupán té­nyek, összefüggések tudására. Kapja meg a megfelelő rangját a manuális, szociális, a jellem­beli és a fizikai teljesítmény is. Az értékelés az iskolai gya­korlatban folyamatos, rendsze­res. Megjelenési formája válto­zatos (szóban, írásban, fogal­makkal, számjegyekkel, de nem lebecsülendő a nevelő arc­játéka, hanghordozása sem). A minősítés alkalomszerű, a megjelenő produktum megíté­lésére szolgál (lehet elismerés vagy a hiányosság megneve­zése, de mindenképpen opti­mista megfogalmazásban). Az osztályozás számjegyek­kel megjelenő ítélet, többnyire markológép és kiemeli az épít­kezés nélkülözhetetlen kellé­két, amelyhez Szabó Feri sze­rint fogható nincs az országban. Mindezt a bányamester né­hány munkatársával végzi már évtizednél is hosszabb időn át. A bányabejárat kis kanyarjá­ban, ahol két elvénült fűzfa tö­vében maroknyi kis kuckó áll, megkopott füzetekben feljegy­zések tanúsítják, mikor hogyan alakult az emberek építési kedve. Mennyi sódert vásárol­tak. A bányamester számol, zsebszámítógépét nyomkodva és felnéz:- Hogy érzékelhetőbb le­gyen, ennek a bányának az ér­téke, egyezerszáz szép nagy ház épülhetett fel az elvitt anyagból. Mi tagadás, építettek is új fa­lurészeket, városrészeket. A ha­táron túl üzemeket, meg ki tudná, mit s miket. Szabó Feremc büszke arra, hogy nekik is benne van a ke­zük nyoma. Most lanyhult ugyan az építési kedv, de a bá­nya működik. Sorra érkeznek a teherfuvarosok a szállítási en­gedélyért nap mint nap. Viszik a sódert, de a mai helyzet már nem az igazi. Talán ez, ami nyomot hagy lelkében a ho­mokháti bányamestemek, ami­kor a kis kuckó kulcsát átadja majd utódjának. - bobál ­summázatot jelent a tanulók ré­szére. Érdemes különválasztani az ismeretet, a képességet, a tan­tárgyhoz való viszonyt. Az is­meretben a tudást, a képesség­ben a tanuló önmagához képest történő fejlődését, a tantárgyi szorgalomban a hozzáállást vizsgálhatjuk. A jelenleg forgalomban lévő okmányok, dokumentumok sajnos nehezítik az áttérést másféle értékelési módra, ugyanis a magatartás, a szorga­lom, a tantárgyi rész hagyomá­nyos. A Petőfi Sándor Iskolában elkezdődött az útkeresés értéke­lésügyben is. Az értékelés megváltoztatásáról természete­sen tudnia kell a szülőnek. Na­gyon fontos, hogy meggyőződ­jenek arról, gyermekeik érde­kében történik minden. Természetesen a szakaszha­tár végén vagy iskolaváltozta­tás esetében a szülő kérésére a szöveges értékelés átváltható jegyre a hagyományos formá­nak megfelelően. Azt gondolom, dilemmáim­mal nem vagyok egyedül. Biz­tosan mások is szeretnének gyermekcentrikusabb iskolát. Bakay Lászlóné Salgótarján PÁSZTÓ 1995. szeptember 27., szerda Feketegazdaság önkormányzati szemmel Ellenőrzés - ahol csak lehet A szociális feszültségek részbeni oldása érdekében egyes önkormányzatok ne­hezen vették tudomásul a piacokról, vásárokról szóló új rendeletet, amely megvál­toztatta az eddigi helyzetet: a többi között megszüntette a lengyelpiacot is. Ugyan­akkor elismerik, hogy az in­tézkedések hozzájárulnak az adófizetők, kereskedők, vállalkozók jobb pozíciójá­nak a megteremtéséhez. Fokozott ellenőrzéssel Pásztó kereskedelmi központ. A polgármesteri hivatal nyil­vántartásában jelenleg 870 magánvállalkozó szerepel. Mégsem mondható el, hogy a város mentes a feketegazda­ságtól. Lakossági jelzésekre ez ügyben több vizsgálatot végeztek, a mulasztókat kü­lönböző módon szankcionál­ták. A lengyelpiacon ma még elenyésző számban lévő áru­sokat fokozott ellenőrzéssel kívánják felszámolni. A cég­közlönyben és az APEH által kiadott választási lista egyez­tetésével kiszűrik a létező, be­jelentkezett adófizető vállal­kozók közül a bejelentésüket elhanyagolókat. Hitelnyújtás A vállalkozásfejlesztési iroda közreműködésével, külön­böző hitelek nyújtásával pe­dig a vállalkozói igazolvány kiváltására ösztönzik a leendő vállalkozókat, ugyanakkor szorgalmazzák a fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseik megvalósítását. A MOVI Szakképzést Szervező Bt.-t, a kereskedői és vendéglátói­parba indított tanfolyamok szervezésében támogatja az önkormányzat. Beruházások Rétságon a közterület-fel­ügyelő ellenőrzi, hogy az ott árusítók rendelkeznek-e en­gedéllyel. Amennyiben nem, szabálysértési eljárást kezde­ményeznek, vagy megtagad­ják a közterület használatát. Az önkormányzat az általa jövedelempótló támogatásban részesülőknél megvizsgálja a jogosultságot, ha megbizo­nyosodik arról, és be tudja bi­zonyítani, hogy az ügyfél fe­ketén dolgozott, akkor kizárja a jövedelempótló támogatás­ból. Amennyiben szükséges­nek tartja a polgármesteri hi­vatal, felkéri a Nógrád Me­gyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget az ellenőrzés lefolytatására. Az önkormányzat legfon­tosabb feladatának tartja, hogy lépéseket tegyen, - már tett is - a város gazdaságának stabilizációja érdekében. Ennek megfelelően a vál­lalkozókat munkalehetőség­gel támogatja, a helyi gazda­sági egységek működését biz­tosítja, munkahelyteremtő be­ruházások telepítésével pedig új munkalehetőséget teremt a munkanélküliek számára. V. K. Újjávarázsolt templom Patvarc híveinek életében je­lentős esemény a Feltámadás templom felújítása. A község középpontjában a XVIII. század elejéről szár­mazó sátortetős és a műemlék harangláb közelében épített neogótikus katolikus templom az egyház és hívei áldozatos adományaiból újjászületett. Ha a látogató Balassagyar­mat felől érkezik a műúton, csak akkor észleli a templomot, ha annak közvetlen közelébe ér, míg ellenkező irányból már a távolból is felkelti érdeklődését a bejáratot tükröző kőbetétes lépcsőfeljáratot befejező, szé­pen kiképzett, fehérre festett kőkeret. A templom külsejét a támasztó pillérek kiképzése is pompássá varázsolja. A belső tér első kétharmada a hívek padsoraival telt. A pad­sorok előtt előtűnik egy félkör­íves színes boltozat, amely két támpilléren nyugszik. A padso­rok feletti kupolasor bordázata már finomabban erezett. Ennek színezése valóban megkapó. A műemlékvédelmi felügyelőség is elismerően nyilatkozott a lá­tottakról. A hátsó fal tiszta fehérsége az oda elhelyezett Krisztus-fe­születtel a feltámadást jelké­pezi, és körülötte a bordák élé­nek mogyoróbama színezése a nap sugarait varázsolja a hívek elé. Az Isten dicsőségére szentelt templom a falu híveinek féltve őrzött kincse marad. Újjávará­zsolásáért köszönet és hála il­leti Vendrey Gábor plébános szalézi atyát és az egyházköz­ség áldozatos tagjait, akik gonddal őrködnek kis templo­muk felett és szeretettel várják oda a békére, lelki felüdülésre vágyó érdeklődőket. Németi Miklós Gazdasarok Szeptember a biokertben Ezeket a napokat ki kell használni a burgonya felsze­déséhez. Miután kiforgattuk a krumplit, napoztassuk meg. így beindul azmtóérlelési fo­lyamat, a gumók héja meg­erősödik, a penészgombák elpusztulnak, könnyebben le tudjuk tisztítani a földmarad­ványokat. A tárolót meszeljük fe­hérre, majd égessünk el benne egy kénlapot. A sárga­répa tárolására szánt homo­kot szitáljuk át és napon szá­rítsuk meg. Csak ezután he­lyezzük vissza a pincébe, vagy verembe úgy, hogy so­ronként vízszintesen ágyaz­zuk bele az erős vízsugárral lemosott, majd napon meg­szikkasztott gyökérrépát. A gyümölcsfák tányérjába duggassunk fokhagymát. Ké­sőbb bátran takarhatjuk a fák tövét lombhulladékkal. Télen nem fészkelnek bele az ege­rek. A fokhagyma szaga ri­asztja a rágcsálókat. Nagy gyümölcsös esetén azonban olcsóbb a házi készí­tésű hemyófogó szalag. Ve­gyünk 2,5 kiló repceolajat, 20 dkg disznózsírt, 2 dl ter­pentint és 20 deka fenyő­gyantát. Főzzük össze a zsírt, az olajat és a gyantát. A tűz­ről levéve keverjük hozzá a terpentint. Ha kihűlt, kenjük papírcsíkokra és tekerjük a fák törzsére. Ezzel is meg­akadályozzuk a hernyók, fő­ként a téli araszolok szaporo­dását. Mennyi az Ipoly Nógrádszakálnál? Naponta halljuk a rádióban, hogy az Ipoly Nógrádszakálnál mennyi. Arról viszont nem tudunk semmit, hogy ki, miért és mennyiért méri naponta a határfolyó vízszintjét. Az évtizede­kig hűséges munkatársat a napokban egy fiatalasszony váltotta fel. Ő beszél a hivatásról és magánéletéről- Józsi bácsi megunta a dolgot. Habár az is meglehet, hogy a kedvezőtlen adószabályozók miatt dobta be a törülközőt. Mert ki az, aki merő szeretetből kel fel hajnalban, csak azért, hogy bemondja: „Az Ipoly Nógrádszakálnál ennyi és ennyi Vagy emiatt, vagy azért, mert egyszerűen megunta az ál­landó készenlétet, abbahagyta ténykedését a korábbi munka­társ. Helyébe Sőregi Dóra lé­pett. A fiatalasszony bevallja: nem csupán kedvtelésből vál­lalta a napi robotot. Kevés a pénz a családban, a gyesből és a társa keresetéből nem lehet megélni. Igaz, nem sok a 2800 forint, amit kap ezért a munkáért, de minden fil­lérre szüksége van a családnak. Dóra minden áldott reggel korán kel. A napi, legszüksége­sebb teendők után kiballag az Ipolyhoz, hogy megállapítsa a vízszintet és a hőmérsékletet. Annyiban szerencséje van, hogy nem messze lakik a kacs- karingós folyótól. Persze, mindez kevés lenne némi hiva- tottság nélkül. Lelkesen kezdett a munká­Sőregi Dóra hoz Sőregi Dóra. Az sem vette kedvét, hogy a mérőműszer la- kata rendre eldugult. Mert bi­zony néhány felelőtlen személy időnként eltömítette a lakatot, papírfecniket rakott a lyukba. Szóval, a fiatalasszony rendre kijár az Ipoly partjára. Megméri a vizet és a hőmérsék­letet. Amikor mi Nógrádsza- kálban jártunk, a víz hőmérsék­lete 12.8 fokos volt. Persze, nem annyira egy­szerű ez a feladat, mint első lá­tásra tűnik: nem elég, hogy haj­nalban kell kiballagni az Ipoly­hoz, nem elég, hogy beolvassa a fiatalasszony az adatokat, még a mérőműszer környékét is rendbe kell tennie. Ám Dóra kedvét ez sem szegi. Örül az új beosztásnak és mindent meg­tesz azért, hogy a rádióban minden nap halljuk: „Az Ipoly Nógrádszakálnál...” (ádám)

Next

/
Oldalképek
Tartalom