Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-23-24 / 224. szám

6. oldal Kultúra - Közélet 1995. szeptember 23., szombat „Szabadon szolgál a szellem” Százéves az Eötvös József Kollégium Az elmúlt napokban sokan és sokat idézték Keresztúry De­zső fenti - találó - szavait, amellyel az Eötvös József Kollégium jellegét, tevékeny­ségét ötven évvel ezelőtt jel­lemezte. A híres-neves intéz­mény ugyanis száz évvel ez­előtt -1895. augusztus 18-án - alapíttatott. A kollégium feladatát Eötvös Loránd a következőképpen ha­tározta meg: ........a tanárjelöl­t ek tanulmányainak sikerét biz­tosítani, s azért oda kell hatni, hogy növendékeinek ne csupán ismereteit gyarapítsa, hanem bennök a tudomány és művelt­ség iránti szeretetet felkeltse. Csak a tudományszeretet bizto­sítja a tanárnak hosszú pályá­ján folyamatos érdeklődését, és csak annak a tanárnak a tanu­lói haladnak igazán, aki maga is halad." A párizsi École Normale Su­périeure mintájára létrehozott intézmény - amely e század tízes éveitől működött a jelen­legi Ménesi úti épületben - be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket, hiszen a magyar szel­lemi élet kiválóságai nevelőd­tek, majd oktattak falai között. Kimondva vagy kimondatla­nul, elit intézmény volt a Eöt­vös Kollégium, de nem a poli­tika, hanem a tehetséggondozás értelmében. A Rákosi-rendszer mégis megszüntette ... Nem kevesen azt tartják, hogy ezzel vége is lett az Eöt­vös Kollégium történetének, pedig az ötvenes évek vé­gén - alapvetően más társa­dalmi körülmények között - új­raindult, szakkollégium formá­jában. Mi, akkori hallgatói is kaptunk pluszszemináriumo­kat, nyelvórákat, kötetlenül használhattuk a párját ritkítóan gazdag irodalomtörténeti könyvtárat és főleg a „genius loci”-t, a hely szellemét örököl­tük, amelyben egybeolvadt a szabadság és a fegyelem köve­telménye, amely kemény mun­kára, az igényes teljesítmény becsületére nevelt - anélkül, hogy ezt szóval tette volna-, amelyben kizárólagos tekinté­lye a tudásnak volt. Sokan voltunk a minapi jubi­leumi ünnepségen, akik azt valljuk, hogy valójában a kol­légiumban - és nem az egyete­men - szereztünk diplomát. Érdekes, hogy a műveltség e szigetét ma sem szereti a hata­lom. Megmagyarázhatatlan, hogy a kulturális tárca miért nem képviseltette magát a cen­tenáriumi rendezvényen.- csongrády ­Jövőnek építkezik a gyarmati önkormányzat Hatalmas beruházásokba vágott az önkormányzat: új iskola és szeméttelep épül. Százmilliók röpködnek a levegőben. Ju­hász Péter szerint alaposan megfontolták a döntést a város­atyák. A polgármester bízik abban, hogy megbirkóznak a feladatokkal, ám nem tagadja a kockázatokat sem.-Miért kell Gyarmatnak egy új iskola?- Nagyon gyorsan tisztázni akartam, hogy mi lesz egyházi és mi önkormányzati tulajdon. Ha nem lépünk, csak görgetjük magunk előtt a problémákat. Megszületett a döntés. Meg­épül az új iskola, így meg tud­juk oldani az összevonást. A Petőfi iskola helyére a kisegítő iskola kerülne. Az új iskola hosszú távra megoldja a fel­halmozódott gondokat- Nincs ember Gyarmaton, aki ne örülne egy új, korszerű iskolának. Ha nem lenne elég megoldásra váró feladat és lenne rá elég pénz!- Jogosak ezek a kérdések, de az önkormányzat kényszer- pályára került, mert az iskola- szerkezetet át kellett alakítani. Ehhez pedig egy új iskolára van szükség.- Egy tornacsarnok nélküli iskolára?- Legjogosabb kifogásnak én is a tornacsarnok hiányát érzem. Igaz, egészséges élet­módot kell a gyerekeknek folytatniuk, de a tanítás ideje alatt többnyire a tantermekben tartózkodnak a diákok. Az új iskola felépülte után mégis­csak kulturáltabb körülmények közé kerülnek a gyerekek.-Nem hiú ábránd a máso­dik ütem? Honnan lesz erre pénz?-Megjelent egy kormány- rendelet a céltámogatásokról. Ha ez bejön, megvalósulhat a második ütem. Persze ez elég bizonytalan. Pénzhez jutha­tunk a Petőfi iskola után, ott van a Bercsényi úti ingatlan és a Szabó Lőrinc iskola is.- A Szabó Lőrinc iskola megszűnik?- Attól függ, hogy a beisko­lázott gyerekek száma hogyan alakul. Mint köztudomású, az elkövetkezendő években még kevesebb tanköteles gyerek lesz. Azt is figyelembe kell venni, hogy a keresztény isko­lába is elmegy vagy huszonöt gyerek évente. Ugyanakkor a finanszírozásban előírták a 25 fős osztályokat. A Balassi in­dítja a négy és hatosztályos év­folyamokat. Ha mindezeket fi­gyelembe vesszük, marad hét első osztály. Ebből három a Dózsában, kettő a Bajcsyban. Meglehet, a megmaradó gye­rekek elférnek az új iskolában. Ne feledjük: az első ütemben is felépül tizennégy tanterem. Tehát van annak realitása, hogy a Szabó Lőrinc iskola beolvad az újba, de ez a követ­kező évben biztos, hogy nem történik meg.- Erről nem ártana megkér­dezni a pedagógusokat is!-Elkészíttetek egy anyagot a művelődési csoporttal. Nem szeretném, hogy még egyszer kirekesztve érezzék magukat a pedagógusok. Szóval, kikül­dőm minden­hova ezt a tervet, hadd véleményez­zék a pedagó­gusok maguk. Nagyon sok minden szóba jöhet. Elkép­zelhető, hogy az új és az If­júság úti is­kola együtt lesz a Szabó Lőrinc. Meg lehet, az alsó­sok amott, a felsősök emitt működnek.- Ötven­milliót már átutaltak az új iskolára.- így van.- Nem túl nagy rizikó ez? És, ha ne adj' isten csődbe megy a megbízott cég? Úszik az ötvenmillió.- Elisme­rem, van benne rizikó. Az öt­venmillióért anyagot kell vásá­rolni a cégnek. Ha bármi tör­ténne, mondjuk, ha a népsza­vazás úgy határozna, hogy ne épüljön meg az iskola (szerin­tem ilyen kérdésben nem is le­het népszavazást kiírni), az építőanyagot tudnánk értékesí­teni, hiszen általában nem le­felé megy az ára.- De, ha mégis csődbe megy a cég, baj lehet. Nem biztos, hogy az önkormányzaté lesz az építőanyag, hiszen a felszámo­lás során sorrendet állítanak. Első a tb, az APEH, utána jön­nek csak a többiek . . .- Azért ez a vállalat olyan, amelynek komoly vagyona van, épületek, ingatlanok tu­lajdonosa. Arról nem is be­szélve, hogy roppant megbíz­ható partnerrel kötöttünk szer­ződést.- Megmutatná a szerződést?- Erre ön is tudja a választ. Sehol a világon nem szokás megmutatni a szerződést.- Ha átalánydíjas szerző­dést kötöttek, akkor miért izgul az önkormányzat az árak emelkedése miatt? Ezt a ri­zikót a kivitelezőnek kell visel­nie.- Nem izgulunk. Csak attól tartunk, hogy az esetleges hu­zavona miatt jövő szeptem­berre nem készül el az iskola.- Lesz-e szeméttelep?- Nem az a döntés született, hogy nem lesz szeméttelep. Ilyen döntést nem is hozhat­tunk, mert a jelenlegi nagyon rövid idő alatt betelik. Tehát megépül a szeméttelep.- Kiírták a pályázatot?- Meghívásos alapon vettek részt a cégek a pályázaton. Egyikük megkapta a munkát, már gőzerővel dolgoznak a terveken. Habár a végleges el­készüléssel még várni kell, amíg a helyet végérvényesen kijelöljük. Március végéig kell leadni a pályamunkát, hogy a '97-es célpályázatokon indulni tudjunk.- Mennyibe kerül a beruhá­zás?- Az előzetes számítások szerint olyan 300 milliós beru­házásról van szó.- Honnan lesz erre pénz?-Ha minden fillért össze­szedünk, összejön a fele. A másik felét céltámogatások út­ján szeretnénk megszerezni.- Azért nem kis pénz az ön- kormányzatra háruló 150 mil­lióforint sem.- Tagádhatatlan, hogy eh­hez már egy nagyobb hitelt is fel kell venni. Persze, azért egyéb források is rendelke­zésre állnak, bár ezekről nem szívesen beszélek, mert akkor romlanának a lehetőségeink. Arról se feledkezzünk meg, hogy a környező önkormány­zatok is beszállnak a költsé­gekbe.- Mi van akkor, ha nem kap­ják meg az állami támogatást?- Akkor nem tudjuk megépí­teni.-Még mindig Csesztvében gondolkodnak?- Éppen a héten tárgyaltam a polgármesterrel. Ők úgy ter­vezték, hogy a terület tulajdon­jogát megtartják és az önkor­mányzatok majd nekik fizet­nek bérletet. Ez szóba sem jö­het. Arról lehet szó, hogy osz­tatlan közös tulajdonban min­den önkormányzat tulajdonos lesz. Szerencsére a polgármes­ter hajlik az egyezségre.- Aligha lesz pénz felújítá­sokra. Közben minden fóru­mon felvetődik, hogy beázik a Dózsa iskola, a művelődési központ, és folytatható a sor. Mégis, mondjon valami bizta­tót. Nem lehetett volna a kár­pótlásért kapott pénzt a lerobbant intézményekre fordí­tani?- De igen, lehetett volna. Sajnos azonban ezzel azt a problémát, hogy csökkenteni kell az osztályok számát, se­hogy nem tudtuk volna meg­oldani. Mint említettem, egye­dül csak a címzett- és céltá­mogatásokban lehet bízni. Ez az egy remény maradt. Saját forrásból nem tudunk pénzt biztosítani az intézmények felújítására.-Nem fél attól, hogy eladó­sodik a város? Hogy működés- képtelenné válik Gyarmat?- Ettől mindenhol lehet tar­tani, de én úgy érzem, csak olyan dolgokba megyek bele, amit meg is lehet csinálni. El­ismerem, a beruházások meg­valósítása nem lesz egy köny- nyű játék. Biztos lesz kritikus pont a város a életében, de ezt a rizikót fel kell vállalni. Mert a szeméttelep és az iskola a jö­vőnek épül. Ádám Tamás Juhász Péter polgármester Onagy Zoltán: Nap 2. - Gerelyessel - évforduló után önnyű így. Könnyebb, hogy várat­lanul meglátogat, gorombán leereszkedik az erkélyvasra, belöki a füst miatt résnyire nyitott ajtót. Nem mondhatom, hogy rossz, ha Gerelyes könnyebbé teszi a munkát, most, amikor ennyire kaotikusán túlhajtott az egész, az ember azt se tudja ébredéskor, honnan kapja az ütéseket, kit utáljon jobban, bár Gerelyesről írva, már il­lendőségből sem feledkezhe­tek meg a küzdelemről, az ön­bizalomról, az optimizmusról, az életerőről. (Ide meg az kívánkozik, pedig nem illeszkedik: de jó is volna közvetlen közelemben valaki, akinek örök jellemzője a nem adom föl soha, a holnap ennél csak szebb lehet! Mi­lyen jó volna egy ilyen alak, telve erővel, hittel. Akit nem vágtak át tegnap a boltban, a kocsmában, nem rabolták ki Kis Házát, vagy ha mégis, azt mondja rá: - Hát istenem, az élet ilyen, az élet harc, mindig résen kell lenni!) Tehát. Gerelyes Endre néhai író, . filmcsillag, atléta, ökölvívó, pálfalvai palóc gyerek, gim­náziumi névadó megnyer va­lami égi bajnokságot, amely­nek különösen komoly a díja. Illetve: Gerelyes pillanatnyi mozgáskörzetében páratlan. Kerek évfordulón hónapos el­távozás. Tudom, hogy a földön mo­zog már néhány hete (augusz­tus 15-e a szabadság első napja), találkozgat a régi cim­borákkal, művésztársakkal, nekrológírókkal, és azt is tu­dom, milyen rövid egy hónap arra,hogy elintézze hajdan rendezetlen ügyeit, de nem remélem látogatását. Néha eszembe jut, hátha mégis szakít egy órát rám, de igazából nem bízom benne. Ezzel együtt: nem lep meg. Az sem, nem az utolsó stádi­umban engedélyezte az utat az égi illetékes, nem a hetvenes évek elejéről érkezik Gere­lyes, amikor már félreérthetet­len üzeneteket írt arcára az al­kohol és a tehetetlen düh. Ez inkább a Kövek között kora, 1961, tiszta bőr, tiszta tekintet. Ekkor még azt gondolta, övé a világ, bármerre indulhat, nem téved és nem tévedhet, meg­kapta a igaz látás isteni aján­dékát.- Nem úgy volt! Minden másképpen volt! - ezzel nyit, se köszönés, se semmi.- Szevasz — mondom, - ülj le, a bekezdést befejezem, megengeded, bátya? Ha új ülésben folytatom, hosszabb lesz, mint szeretném. Ezt nyomban megérti. Ül, könyököl, elvarázsolva nézi, hogyan üzemelek a szö­vegszerkesztőn. - Neked így semmi dolgod nincs, semmi technikázás, rozoga Erikák, kedvetlen gépírónők, egyedül az agyadat kell mozgásban tartanod.- Van benne igazság - mondom. Iszogatok, Gerelyes üldö­gél, elmeséli a hónapot. Mit látott, mit tapasztalt, mennyire megdöbbenti ez az egész, mert valami ugyan látható fentről a földi mozgásból, de közel sem így értelmezte. Nem csodál­kozom, az utcáról sem látható, mi folyik az udvarban, a to­ronyból sem, mi történik az ágyban, a képernyőn sem, mi a Parlamentben. E lmondja, hozta a barátok­nak Arkus, a parabolás Árkus üdvözletét. Az ÉS szi­kár tollú kritikusáét, B. Nagy Laciét, a novellista Szabó Pis­táét. Elmondja, ahol művész­társaságot talált, a fiatalok kö­zül senki nem tudta, kikről be­szél. Még őt, Gerelyes Endrét sem ismerték.- Ja, bátya, írónak sokáig kell élnie. A földi dicsőség vé­ges - mondom, de nem vagyok boldog. Meséli, meglátogatta Bara- nyit, a költő olyan, mint volt. Meséli, gratulált Melocconak a díj visszautasításához. Menje­nek a francba. Meséli Szako- nyit is. Jól van, mondhatni, ő jól van. Meséli Farkas Lacit. Ülök. Várom, előrukkoljon azzal, amiért jött. Nyilván nem megy el nélküle. Ez volt az ő rangja. Ha nem is a legjobb korban, nem is különdíjakért, de minden helyzetben ki­mondta. Rá is fázott nőiesen.- No, öcsém, figyelsz?- Figyelek.- Válaszolsz, ha megkérdez­tek, mert ezeknek a hatvanéves trottyosoknak nem hiszem egy szavukat sem. Válaszolsz őszintén?- Válaszolok - mondom. Pedig előre ismerem a kérdést, és azt is, mit gondolok róla. Égben nézelődő írót nem fog­lalkoztat más, mint a földi öröklét, az írói rang. Érettségi tételnek lenni a lehető leghosz- szabb ideig.- Megmaradok, öcsém, megmaradok? - odahajol.- Nem tudom - mondom neki. És tényleg nem tudom, lesz-e maradása ebben az or­szágban az etikai kérdéseknek. Mekkora tér marad, ha már ma sincs, a morál számára. És ha a gyerekek vacsorájáról van szó, felmerülhet-e a moralitás, mint alaptétel. Gerelyes belelát a fejembe. Rám formed: - Na! Mondd ki!-Ha így maradnak a dol­gok, nemiem maradsz meg. Szükségtelen flanc, fölös dísz a jellem, az etika, a tisztaság és a többi ügyed. A világ sokat változott, bá­tya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom