Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-20 / 221. szám

1995. szeptember 20., szerda 9. oldal Hazai Körkép Törvényjavaslat a biztosításról Parlament: napirend előtti vitában a napirend előtti viták Az Országgyűlés tegnapi ülésén napirend előtt egyebek közt a lakásépítés és lakásfenntartás nehézségeiről, a rendőrség és a rendőrök romló helyzetéről, az eddigi és az ezután várható megszorító intézkedésekről esett szó. (Parlamenti tudósítónktól) A soron kívüli felszólalásokat követően - szintén soron kívül - vita bontakozott ki arról, hogy a napirend előtti felszólalások általában megfelelnek-e a ház­szabály rendelkezéseinek. A parlament belső alkotmánya ugyanis kimondja, hogy napi­rend előtt csak országos jelen­tőségű, rendkívüli és halaszt­hatatlan ügyben lehet szót kérni. Szocialista oldalról olyan vélemény is elhangzott, hogy a tárgysorozat vitája előtti felszó­lalásokat nem társaiknak vagy a kormánynak szánják a képvise­lők - inkább a tévénézőknek, rádióhallgatóknak, s ez a politi­kai önreklám rengeteg időt vesz el az érdemi törvénykezéstől. Ezután megkezdődött a biz­tosítóintézetekről és a biztosí­tási tevékenységről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. A jogszabálytervezet a magán- biztosítást, az üzleti alapon te­vékenykedő biztosítóintézetek működését szabályozza. A törvényjavaslat szerint a biztosításra a gazdasági ver­seny szabályai válnak irány­adókká. Rögzíti a jogszabály, hogy ezután kötelező jellegű biztosítást csak törvénnyel le­het elrendelni. Az érdekeltek anyagi biztonságát szolgálja, hogy a biztosítóknak kötelező lesz adatokat szolgáltatniuk önmagukról felügyeleti ható­ságuk részére. Egyébként részvénytársaságként, egyesü­letként vagy szövetkezetként működhetnek majd. A kormány javaslatot ter­jesztett a Ház elé, amely szerint a honvédség létszámát ez év végére 81 266, a jövő év vé­gére pedig 69 812 főre csök­kentik. Az indítványt az ellen­zék hevesen támadta, mond­ván, hogy hadseregünk így el­veszítené hadrafoghatóságát. Barátkozzunk a gondolattal: egységesen 62 év lesz a korhatár Részletek a készülő nyugdíjtörvényből A nők és a férfiak, akik 1997. január 1-je után töltik be 56., illetve a 60. életévüket, máris barátkozhatnak a gondolat­tal, hogy nyugdíjas éveikre még várniuk kell. A kormány asztalán ugyanis - mint arról már beszámoltunk - ott van az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről szóló tervezet. Megvitatását értesülésünk szerint csak más, halaszthatat­lan ügyek miatt tették el a hónap végére. Az új jogszabály a már megszerzett jogokat nem csorbíthatja. A tervek szerint változna a nyugdíjhoz szükséges köte­lező szolgálati idő, és módo­sulnának a korkedvezményes, az özvegyi, szülői, rokkant­sági nyugellátás szabályai is. A tervezet szerint 1997. január 1-je után a férfiak nyugdíjkor­határa 62 év lesz. A női korha­táremelést hosszabb idő alatt, folyamatosan vezetik be. Mire számíthatnak a most 55 éves nők? Az 1993. március 1-jén hatályba lépett törvény szerint 1995. január 1-jétől kezdő­dően kétévenként 1-1 évvel emelkedik a női nyugdíjkorha­tár. Eszerint 1995. január 1-jé- től 56 éves korukban, 1997. január 1-jétől 57, 1999. január 1-jétől 58, 2001. január 1-jétől 59, 2003. január 1-jétől 60 éves korukra lesznek nyugdíj­jogosultak. Az 1997. január 1-jével ter­vezett új szabályozás szerint az egységes nyugdíjkorhatár bevezetésével a nők és a fér­fiak nyugdíjkorhatára 62 évre emelkedne, így a korábbi sza­bályozás kiegészül azzal, hogy az 1945-ben született nők 61 éves korukban, az 1946-ban születettek 62 éves korukban szereznék meg a nyugdíjjogo­sultságot. A terv szerint tehát a nyugdíjazás alapfeltétele a be­töltött 62. életév és 32 évi szolgálati idő lesz. A korhatáremeléssel párhu­zamosan egyéni járulékfize­téshez igazodó pontrendszert vezetnének be. Eszerint a kor­határ előtt havi 0,5 százalék, évi 6 százalék csökkentés, il­letve továbbdolgozás esetén ugyanannyi nyugdíjprémium kapható. (Lantos) Csintalan szerint jó esély van a megállapodásra Hom-Kuncze folytatja Tegnap a miniszterelnök par­lamenti dolgozószobájában ülésezett a Koalíciós Egyeztető Tanács. A megbeszélésen a szocialistákat Horn Gyula kor­mányfő, Csintalan Sándor ügy­vezető alelnök és Szekeres Imre frakcióvezető, a szabaddemok­ratákat pedig Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-he­lyettes, belügyminiszter, Pető Iván pártelnök és Magyar Bá­lint ügyvivő képviselte. Pető Iván pártelnök elmondta: Horn Gyula és Kuncze Gábor négyszemközti megbeszélésen egy héten belül megkísérli közös álláspont kialakítását. Ezután ke­rülhet sor a Koalíciós Egyeztető Tanács ülésére, amely lezárhatja a vitát. Csintalan Sándor kijelen­tette: a kormányzati szerkezetre vonatkozó kérdések súlyára te­kintettel döntöttek úgy, hogy a miniszterelnök és a koalíciós miniszterelnök-helyettes szep­tember 26-áig folytasson ezek­ről tárgyalásokat. Jó esélyt lát arra, hogy a jövő héten megál­lapodás szülessen a vitás kérdé­sekben. Veszteségért prémium? (Tudósítónktól) Zsíros Géza volt országgyűlési képviselő „viselt dolgai” ügyé­ben interpellált tegnap Homoki János kisgazda honatya. Mint mondta, az APV Rt. nullszal­dós eredménnyel kínálta el­adásra a Békési Gabona Rt.-t, de ezt kénytelen volt vissza­vonni, mert kiderült, hogy a Zsíros Géza vezette cég száz­milliós veszteséget halmozott fel. Ugyanakkor a volt vezetők összesen 35 milliónyi prémiu­mot, végkielégítést, kártalaní­tást vettek fel. Zsíros Géza 1 millió 383 ezer forint prémiu­mot kapott. Távozásakor 24 havi bérének megfelelő kárta­lanítást, 4,8 millió forintot vett föl. 1993-ban 4,19 millió ka­matmentes kölcsönt,- 1994-ben 10,4 millió vissza nem térí­tendő támogatást kapott. Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter kifejezte remé- nyéfi'az ilyen ügyeket a felelős­ség megállapítása, büntetés és anyagi kártérítés követi. Úgy véli: a Zsíros által a Békési Ga­bona Rt.-tői 1994-ben felvett bmttó 9,2 millió mintegy felé­nek jogossága és erkölcsössége megkérdőjelezhető. Maradjon a családi pótlék A jövedelemtől függő családi pótlék rendszerének bevezetése akkor lenne elfogadható, ha mérni lehetne a családok jöve­delmét. Ez pedig nem megy máról holnapra. A családi pót­lék megadóztatásával vagy fo­lyósításának jövedelemhatár­hoz kötésével sok hiba kerülne a rendszerbe, ezért egyelőre nem kellene változtatni a támo­gatás jelenlegi formáján - je­lentette be kedden a sajtó kép­viselői előtt Hanti Vilmos. A Magyarországi Gyermekba­rátok Mozgalmának elnöke a to­vábbiakban azzal érvelt, hogy manapság a kétgyermekes csalá­dok többsége a létminimum kör­nyékén él. A közepes jövedelmű háztartásokban a támogatás el­maradása veszélyezteti a megél­hetést, a gyermek harmonikus fejlődését. Bár nem pótolja a sze­génység kezelését, megvonása szegénységet hozna a ma még el­viselhető anyagi körülmények között élők körében is. U. G. Itt az ősz, jönnek a megfázások Halált is okozhat az asztma Az őszi nyirkos, esős, szeles évszakban nehéz napok vár­nak a légzőszervi betegségek­ben, asztmában szenvedőkre. Kevesen tudják, hogy az egy­szerű megfázástól egyenes út vezet a súlyosabb légzőszervi betegségekig, az asztmán, a hörghuruton, a tüdő- és gége­gyulladáson át a garat betegsé­gekig, akár a tüdőrákig. Az asztma nehéz légzéssel, zihálással jár, légszomj jel­lemzi. Az iparilag fejlett orszá­gokban a lakosság majdnem öt százaléka szenved tőle. A szak­emberek sokáig azt hitték, a ko­rai gyermekkorban alakul ki, mára azonban kiderült: bármely életkorban elkezdődhet. Mi válthat ki asztmát? Vi­rágpor, toll, szőr, gombaspóra, házipor, atka, vírus- vagy más jellegű légúti fertőzés. Vissza­vezethető füstre, szmogra és a környezetszennyezésre is. A kezelés kulcsa a megelő­zés. Az utóbbi időben halálos áldozatainak száma emelkedett, pedig e kór ma már jól kezel­hető. (ősz) Változó támogatási elvek, jobb helyzetbe kerülhet a vidéki fekvőbeteg-ellátás Új kórházszerződéseket kötnek Októbertől új szerződéseket köt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az ország valamennyi fekvőbeteg-ellátó intézményével. A betegek utáni juttatás összegét az egységes alapdíj és a kezelt betegségek költségigényét, valamint az ellátó kórház besorolását kifejező mutatószám szorzatából számítják ki. Mint Demes Istvánnétól, az egészségbiztosítási pénztár fő­osztályvezetőjétől megtudtuk, ezentúl is a kórházakra bízzák, hogy a betegségeket miként gyógyítják, de a tb csak az átla­gosnak ítélt ráfordításokat téríti. Október 1-jétől új szerződést kötnek minden kórházzal. Az intézmények - azonos teljesít­mény mellett - korábbi költség- vetésüknek legkevesebb 90, leg­feljebb 120 százalékát kaphat­ják, az e fölötti teljesítményt csak az alapdíjjal honorálják. Matematikailag modellezték a 176 új kórház helyzetét, amit két szorzótáblával tettek kezel­hetővé: az egyik a betegségtípu­sok ráfordításait, a másik a kór­házak elismerhető költségeit fe­jezi ki. Ezekkel a szorzókkal or­szágosan egységes elvek szerint csökkentik, vagy növelik a kór­házak bevételeit. A szülőotthonok szorzója a legalacsonyabb 0,60, ezt köve­tik 0,75-tel a 200 ágyasnál ki­sebb városi kórházak. A na­gyobb városi kórházak szorzója 0,92, a megyei önkormányzati kórházaké 0,99, a megyei regio­nális feladatokat ellátó intézmé­nyeké 1,03. Legmagasabb szor­zóval — 1,3-mal — az országos intézeteknek térít a tb. A másik szorzószámot szak­mák szerint alakították ki. Leg­több támogatást - 1,4-es szor­zóval - a szívsebészetek, s 1,35- tel a traumatológiai és az égési osztályok kapnak, majd 1,3-mal az idegsebészet, 1,23-mal pedig a tüdő-, a mellkasi, és az érsebé­szet következik. A sort a szemé­szet és a reumatológia zárja 0,7- es szorzóval. Az új rendszer - a számítások szerint - a vidéki kórházakat az eddiginél kedvezőbb helyzetbe hozhatja. (somfai) rí .ürtfid:.' hír Készül a „magánháztartási reform” Nagyobb teret követelnek maguknak a civil szervezetek Az állampolgárok életének, a lakosság gondjainak megisme­réséhez és megértéséhez nem elég csupán a pártok vélemé­nye, vagy a közvélemény-kutatók helyzetjelentése. Nélkülöz­hetetlenek a különböző civil szerveződések tapasztalatai is. Ezt hangsúlyozta a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács teg­napi sajtótájékoztatóján Kemény László társelnök. A TÉT közelmúltban megtartott közgyűlésén e tapasztalataikat a több mint 70 - döntően országos hatókörű, illetve vidéki, kecs­keméti, debreceni székhelyű - tagszervezet képviselői össze­gezték és egybehangzóan arra a következtetésre jutottak: fe­szültség jellemzi hazánkban a közhangulatot. A napról napra alakuló „magánháztartási re­form” egyetlen tétje a megélhe­tés. A lakosság kétharmada már képtelen jövedelméből akár kis összeget is megtakarítani. A civil társadalom és ezen be­lül a TÉT szeretné, ha észrevéte­lei az illetékeseknél meghallga­tásra találnának. Közreműködé­süket eddig a kormányzat job­bára csak szavakban igényelte, ennek ellenére a TÉT cselekvési programot állított össze a maga számára. Folytatják például a lakosság sorsát jelentősen befolyásoló problémák feltárását, szeptem­ber 30-án nyilvános vitát ren­deznek az ifjúság jövőjéről. Megerősítik szakmai csoportja­ikat, 14 új szakértői közösséget hoznak létre a többi között a szociális ellátásban, az önkor­mányzati gazdálkodásban kia­lakuló új helyzet elemzése vé­gett. A jövőben többször kíván­nak a nyilvánosság elé lépni a szakszerű bírálat segítő szándé­kával, a felnőtt lakosság pártok­tól elfordult 40 százalékának megnyerése érdekében. Terve­zik, hogy új, felkészült, fiatal politikusokat mutatnak be. Az alkotmány megalkotása során szintén hallatni kívánja hangját a civil társadalom. d. g. Hétköznapi ünnep volt Csongrádon. Hangulatos összejövetelen több száz nagy­családot látott vendégül a város. A kétnapos program keretében rögtönzött rodeón még a legkisebbek is (póni)lóra pattanhattak. fotó: feb/medgyaszai Béla A Nagy Imre Szobor Kurató­rium október elején dönti el, kit kér fel a mártír miniszterelnök budapesti emlékművének elké­szítésére. A zártkörű pályázatra kilenc meghívott neves művész adhatja be terveit. Az alkotás a - tervek szerint a Kossuth tér szomszédságában, a Vértanúk terén áll majd. A 20-25 millió forintos költséget Andrew Sar­lós magyar származású kanadai üzletember állja. Ellenezte a munkaügyi iga­zolólap, a munkavállalói iga­zolvány, illetve a munkaügyi napló bevezetését a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkáüg^f bizottságá­nak keddi ülésén. Ehelyett azt ajánlotta, hogy korszerűsített formában jsmét munkakönyv Jcovçsse á dolgozók munka- ( helyváltdzásait. '->ílsHOi'J[ JUZ'J riiAUi IÁ U1 UiUiil j Csütörtökön lesz a Magyar Dráma napja. Ebből az alka­lomból a József Attila Színház­ban Eörsi István, Horváth Péter és Siposhegyi Péter drámaírói verseny keretében új darabot ír, amelyet még az nap este bemu­tatnak. A Várszínházban színre viszik Tamási Áron Tündöklő Jeromos című művét. A Ruttkai Éva Színházban Hubay Miklós Tüzet viszek című darabját mu­tatják be. Másfél kiló kokaint foglalt le a vámhivatal hétfőn a Feri­hegyi repülőtéren. Egy dél-af­rikai állampolgár poggyászá­ban figyeltek fel több flakon samponra, ám - az egyébként márkás - hajápolószer helyett kokaint találtak bennük. AZ idén eddig 442 kiló kábítószert foglaltak le a vámosok. Megkezdődtek a bértárgyalá­sok a MÁV és a szakszerveze­tek között. A Vasutas Érdek­egyeztető Tanács elé bérfejlesz­tési és más juttatások tervét ter­jeszti a vezetőség. A kollektív szerződés átalakításán belül inf­lációkövetővé kívánják tenni a bérrendszert. A MÁV Rt. 15 százalékkal többet fordítana személyi kiadásokra. A Vasuta­sok Szakszervezete 39 százalé­kos keresetnövekedést tart szükségesnek a jövő évben. A kisebbségek napjának nyilvánítja várhatóan az év egy napját csütörtöki ülésén a kor­mány. Lapunk úgy értesült, hogy a tervezett ünnepnapon adják majd át a Kisebbségekért Díjat is. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,78 Osztrák schilling 12,91 USA-dollár 134,97 ECU (Európai Unió) 170,22

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom