Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-18 / 219. szám

2. oldal Bg 3 SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. szeptember 18., hétfő Nógrád Megye Közgyűlésének fóruma a Hírlapban Van-e kiút megyénk gazdaságának? A címben elhangzó kérdés mindenkiben megfogalmazódik, aki ismeri - és ki ne ismerné? - megyénk gazdaságának jelenlegi helyzetét. Természetesen igenlő válaszra vágyunk, de erre a kérdésre képtelenség egyetlen szóval felelni. Ha tényleg megol­dást keresünk, akkor egy folyamatában logikusan, tervszerűen összeállított programot kell felvázolnunk. Ha meg akarjuk lelni a kibon­takozás útját, első lépésként ki kell tűznünk az elérendő célo­kat. Melyek lehetnek ezek? Az elérendő célok Sokrétű, a megye altérségeinek adottságaihoz igazodó gazda­sági struktúra kialakítása. A gazdasági szereplők rugalmas­ságának, alkalmazkodóképes­ségének javítása. A határ men- tiségből eredő gazdasági, poli­tikai és kulturális fejlődési lehe­tőségek kihasználása. A mun­kanélküliségben, elvándorlás­ban, elöregedésben, elszegé­nyedésben és etnikai leszaka­dásban megjelenő szociális szegregáció és erózió megállí­tása. A megye folyamatos fej­lődését biztosító gazdasági, ok­tatási és szociális közszolgálta­tások intézményrendszerének kiépítése. A gazdaság, a társa­dalom, a közszféra közötti együttműködés megteremtése. Ezek lennének tehát a célok, ezekhez kell igazítani a straté­giát, és ennek jegyében készült el egy megyei szerkezet-átala­kítási és válságkezelési prog­ram. Ennek feladatá, hogy rö­vid és középtávra kidolgozza azokat a stratégiához és cél­rendszerhez illeszkedő intézke déseket, amelyek megvalósu­lásával létrejöhetnek a piac- gazdaság fejlődésének alapfel­tételei. A fejlesztés középpontjában a már működő vállalkozások és azok működési feltételeinek javítását célzó akciók, művele­tek kerülnek. A program alap­elve, hogy nem emel ki egyet­len ágazatot sem, azaz szabad teret ad a legkülönbözőbb vál­lalkozói kezdeményezések­nek. Mindemellett a program elfogadja a korábbi kutatások és az utóbbi években megmu­tatkozó vállalkozási kezdemé­nyezések ágazati irányait, és azok fejlődésének támogatá­sára is nagy figyelmet fordít. Néhány módszer A fent leírtak talán túl általá­nosnak tűnnek, ezért - a teljes­ség igénye nélkül - példaként kiemelnék néhány konkrét módszert, amelyekkel a prog­ram operálni kíván. A közép és nagyvállalatok esetében komplex átvilágításra van szükség, ennek eredmé­nyeképpen nyílik lehetőség a fejlesztési, vagy éppen a vál­ságkezelői programok kidol­gozására. Velük kapcsolatban információs csomagot kell összeállítani a befektetni szán­dékozók részére, amely bemu­tatja a befektetési döntésekben meghatározó szerepet játszó tényeket. Mindenképpen el kell érni néhány nagyvállalat gazdasági stabilitását, ezzel együtt a foglalkoztató-képes­ségük javulását és új, valóban piacképes termékek meghono­sítását. A kis- és középvállalkozá­sok kezdeményezéseit támo­gatni, tevékenységüket fejlesz­teni szükséges. Mégpedig egy olyan alap létrehozásával, amely a kis- és középvállalko­zások esetében támogatja a szükséges fejlesztéseket, új technológiák bevezetését, tér­hódítását az új piacokon. Mi­közben prioritást élvez a fog­lalkoztatási képesség fenntar­tása - ha lehet -, fejlesztése. Mezőgazdaság. Az elem­zésben már megfogalmazó­dott, hogy megyénk dombor­zati és éghajlati viszonyai nem kedveznek a gazdaság ezen ágának. Mégsem szabad le­mondani róla, vagy másod­rendű dologként kezelni, hi­szen egyrészt bármilyen nehéz helyzetben van is, jó néhány embernek biztosít munkát és megélhetést, másrészt pedig a mezőgazdaságban rejtőznek kiaknázatlan lehetőségek. A nemzetközi minősítési rendszer meghonosításával, valamint a marketing-tevé­kenység koordinált megszer­vezésével exportképessé vál­Az írás szerzője: Smitnya Sándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke hatnak a nógrádi termékek (például egy megyei márkanév bevezetése a megcélzott pia­cokon). Ehhez elengedhetetle­nül szükséges a helyi feldol­gozói kapacitás bővítése. Elkészült a koncepció A példákat sorolhatnánk to­vább, hiszen nem érintettük még az idegenforgalmat, a humán erőforrások fejlesztését tanfolyamokkal, szaktanácsa­dással stb. De nem is ez írásom célja. Csak érzékeltetni szeret­tem volna, hogy - bár a hely­zet joggal tűnik elkeserítőnek ' - van mód a kilábalásra, sőt már egy koncepció is létezik. Koncepció, amely nem általá­nosságokról szól, hanem konk­rét, céltudatosan megfogalma­zott feladatokat tartalmaz, és amelynek megvalósítása las- san-lassan mozgásba lendül. A szeptember 21-ei ülés napirendjei A közgyűlése legközelebb szep­tember 21-én ülésezik. Napirendek: 1. Tájékoztató az elmúlt közgyűlé­seken hozott testületi döntések vég­rehajtásáról, a bizottságok munká­járól, fontosabb eseményekről. 2. Javaslat a közgyűlés szervei Szervezeti és Működési Szabályza­táról szóló rendelet megalkotására. 3/a. Javaslat Nógrád Megye Ön- kormányzata 1995. évi költségveté­sének módosítására. 3/b. Tájékoztató a megyei önkor­mányzat idei költségvetésének I. félévi teljesítéséről. 4. Javaslat Nógrád Megye Díszpol­gára kitüntető cím adományozá­sára. 5. Javaslat a megyei önkormányzat intézményei alapító okiratainak módosítására. 6. Javaslat a Madzsar József Kór­ház-Rendelőintézet Művese Állo­másának hosszú távú bérbeadására. 7. Javaslat könyvvizsgálói munka­kör ellátására pályázat kiírására. 8/a. Javaslat a Nógrád Megyei Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagságsá­A közgyűlés II. Az ülések tervezett időpontja: szep­tember 21., október 26., november 23. (közmeghallgatás Salgótarján­ban). A napirendekről tájékoztatást adunk. A közgyűlés szükség szerint megtárgyalja:- a költségvetés módosítását,- a közgyűlés elnöke, a bizottságok gára, valamint az elnöki tisztségére. 8/b. Javaslat a Nógrád Megyei Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központja működésének támogatására. 9. Javaslat a Piliny-Salgótarján, va­lamint Kishartyán-Benczurfalva közötti ivóvíz-távvezeték üzemelte­tésére. 10. Tájékoztató a megyei önkor­mányzat intézményeinél és hivata­lánál folytatott átvilágítás helyzeté­ről. 11. Beszámoló á megyei rendőr-fő­kapitányságnak a közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről. 12. Tájékoztató a határőrség mun­kájáról, új határátkelőhelyek meg­nyitásának lehetőségeiről. 13. Nógrád megye foglalkoztatási helyzete, a munkahelyteremtés le­hetőségei. 14. Tájékoztató a Mikszáth Kiadó Kft. működéséről, helyzetéről. 15. Egyebek - Szempontok a tele­pülési önkormányzatok fenntartá­sában lévő nevelési, oktatási intéz­mények átvételére. félévi ülésterve átruházott hatáskörben hozott dön­téséről szóló tájékoztatót,- a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót,- az előző ülésen elhangzott beje­lentésekre tett intézkedéseket,- a két közgyűlés között történt eseményekről szóló jelentést. Az oldalt összeállította: Katona Miklós Gyivi és gyermekvédelem Gyermekek a gyivi átmeneti otthonában 1968-ban vált külön Hevestől megyénk gyermekvédelme, miután létrejött a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet (gyivi). Első székhelye Salgóbánya volt. Az intézet 1981-ben beköltözhe­tett a megyeszékhely jól meg­közelíthető, az egészségügyi intézményekhez és egyéb - a munkavégzés szempontjából nélkülözhetetlen - szervekhez közeli épületbe, melyet erre a célra építettek. A megyei közgyűlés döntése értelmében 1993-ban az intézet­nek Bátonyterenyére kellett átte­lepülnie, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon egyik szárnyába. A működési feltételek a költözés révén romlottak - az utaztatás plusz időt és pénzt igényel, az in­tézet az ügyfelek többsége szá­mára nehezen elérhető, kieső he­lyen van -, ugyanakkor a szak­mailag kifejezetten hátrányos és átmenetinek tervezett lépés nem hozta meg a kívánt megtakarí­tást. Újabb átszervezés elé néz tehát a gyivi, a rendszer többi elemével együtt, a gazdasági megszorítások időszakában, gyermekvédelmi törvény nélkül. Széles körű kapcsolat Mivel foglalkozik a gyivi, mennyiben tér el feladatköre a nevelőotthonoktól? A gyivi nem csupán az átmeneti otthonába került gyerekekkel foglalkozik, nem csupán az állami gondos­kodás alatt állókhoz kapcsolód­nak feladatai. Mintegy 2000 gyerekkel, családdal áll kapcso­latban. A fenti kérdésre a legszemlé­letesebb módon úgy adhatunk választ, ha megnézzük egy gyermek lehetséges sorsának alakulását. Abban az esetben, ha a család nem biztosítja megfelelően a gyermek nevelésének, gondozá­sának a feltételeit, a gyermek magatartásával gondok vannak, a gyámhatóság különböző védő­óvó intézkedé­seket alkalmaz­hat. Ennek egyik formája a társadalmi pártfogolás, amikor önkéntes segítő ellenőrzi, segíti a családot, igyekszik a negatív hatásokat felszámolni, illetve, mérsékelni. A megye társadalmi pártfogóinak szakmai irányítá­sát, összefogását a gyivi látja el, tehát már a megelőzésben is fon­tos partnere az önkormányza­toknak. A bűnelkövető fiatalkorúak­hoz a gyámhatóság határozattal rendeli ki a gyivi hivatásos párt­fogóit. Ok felveszik a családok­kal a kapcsolatot, felkészítik a fiatalokat a tárgyalásra. Az íté­letben megszabott időtartamig figyelemmel kísérik, segítik a fiatalokat, jeleznek az ügyész­ségnek, ha valamely fiatal meg­szegi a magatartási szabályokat. A javítóintézetekkel, a fiatalko­rúak börtöneivel rendszeres munkakapcsolatban állva készí­tik elő a fiatalok elbocsátását, elősegítő visszailleszkedésüket. Amennyiben a család a meg­előző intézkedések ellenére sem képes a gyermek nevelését biz­tosítani, a gyermeket ki kell emelni a családjából, állami gondoskodásba kell venni. A gyermeket a gyámhatóság vagy a rendőrség utalja be az inté­zetbe. A létszám csökkenése el­lenére évente 80-100 gyermek beutalására kerül sor, s az állami gondoskodás alatt állók száma meghaladja az 500-at. A 3 éven aluli kiskorúak rögtön a csecse­mőotthonban kerülnek, a na­gyobbak a gyivi átmeneti ottho­nába. A komplex vizsgálati ered­mények alapján egy szakmai stáb tesz javaslatot a gyermek státuszára, tartós elhelyezésére. A bekerülő gyermekek psziché­sen sérültek, sokan mentálisan retardáltak - a gondozotti kör 20 százaléka valamilyen fokú fo­gyatékosságban szenved -, túl­korosak, egyre gyakoribb a gyermekkorú bűnelkövető. Ideiglenes beutaláskor 60 nap áll a gyámhatóság rendelkezé­sére. Döntenie kell: a gyermek hazakerülhet vagy marad az in­tézményes körben. A gyermek komplex személyiség-vizsgála­tával párhuzamosan folyik a csa­ládi háttér feltérképezése, a gyermek mikro- és makrokör- nyezetének feltárása. A területi családgondozó esetenként már a gyermek bekerülése előtt felve­szi a családdal, a gyermekkel a kapcsolatot. A gyermekeknél fel kell mérni, milyen esélyük van a hazakerülésre. A családgondo­zók - a két szélsőséges pólust tekintve - vagy a hazakerülés feltételeinek megteremtésén munkálkodnak, vagy a gyermek örökbe adhatóvá nyilvánítását készítik elő. Évente harminc-ötven gyer­mek kerül vissza a vér szerinti családja körébe. Úgynevezett adaptációs szabadság előzi meg a végleges hazakerülésüket. Egyre több a nevelőszülő Az állami gondoskodás alatt ál­lók mintegy 2/3-a intézeti nevelt, közel 1/3-a állami nevelt, kevés az intézeti elhelyezett. Utóbbi­aknál a szülői felügyeleti jog a szülőnél megmarad, míg az inté­zeti és az állami nevelteknél a gyivi-igazgatóra, mint intézeti gyámra, ruházza át a gondozást, a nevelést, a vagyonkezelést és a törvényes képviseletet a gyám­hatóság. Az állami nevelteknél a szülői felügyeleti jogot bíróság vonja meg a szülőktől; az ilyen státu­szú gyermekeknél arra kell fel­készülni, hogy a gyermek nem kerülhet haza, az intézményes gyermekvédelemnek kell felké­szíteni az önálló életre. A gyivi igaz­gatója gyámi jogköréből fakadóan dönt a gye­rek elhelyezési helyéről, annak megváltoztatásáról. Bárhová ke­rül a gyermek, a sorsában bekö­vetkező lényeges kérdésekben a gyám dönt; ezt a döntését kell előkészíteni és elősegíteni a gyermekekkel foglalkozó mun­katársaknak. Az intézeti gyám a gyermek elhelyezéséről dönthet olyan módon, hogy valamely nevelő- otthonba kerüljön, esetleg neve­lőszülőhöz, vagy állami neveltek esetében - amennyiben a gyer­mek kora ezt lehetővé teszi - örökbe is adható. Az elmúlt években a gyer­mekvédelmi rendszer átalakítása kapcsán a gyermekelhelyezési lehetőségek palettája a nevelő intézményi körben kibővült, hi­szen a sok káros hatást is magá­ban hordozó nevelőotthonok mellett három családi házas pro­jekt is rendelkezésre áll. Ezek­ben az új egységekben a családot modellező környezetben nevel­kedhetnek a fiatalok. Ugyancsak a rendszer átalakításának nagyon fontos elemeként kerül sor a ne­velőszülői hálózat bővítésére. Jelenleg a gondozási körbe tar­tozó fiatalok közel 50 százaléka nyert ilyen módon elhelyezést. Az 1994. évi, júniusi közgyű­lési döntés értelmében kapott újabb lendületet a nevelőszülői hálózat fejlesztése, amikor lehe­tőség nyílt megyénkben is a kis- hivatásos nevelőszülői hálózat kialakítására. Ennek keretén be­lül lehetőség nyílt arra, hogy mi­nimális bért kapjanak azok a ne­velőcsaládok, akik fogyatékos, vagy magatartás-problémás gye­rekek nevelését hivatásszerűen vállalják. A nevelőszülőkhöz történő gyermekelhelyezés a gyermekek szocializációja szempontjából - az örökbefoga­dás mellett - a legjelentősebb eredményeket hozza. Évente 10- 12 gyermek sorsának megnyug­tató és végleges rendezése törté­nik meg azzal, hogy örökbe fo­gadó családhoz kerül. Attól kezdve, hogy a gyermek bekerül az intézményes rend­szerbe, cél az önálló életre való felkészítés. Ám a gyermekek je­lentős része gondozásuk meg­szűnése után sem kerülhet ki családjába. Az élet farkastörvé­nyeit igazából nem ismerő, már nagykorú fiatal könnyen kiszol­gáltatottá válhat. A legszélsősé­gesebb problémák kezelésére jött létre a mátranováki Ifjúsági Garzonház, amelynek 24 laká­sában átmeneti jelleggel kerül­nek azok a fiatalok, akiknek la­kásproblémájuk másképpen nem oldható meg. 1991 januárjától működik a mátraszelei félutas ház projektje, amelynek keretén belül a nagykorúvá vált fiatalok intenzív önálló életre való felké­szítése zajlik. Szükségszerű átalakítás Az intézet szűkös anyagi lehe­tőségeit az elmúlt évek során pályázati pénzekkel egészítette ki, és az így befolyt összegek­ből 500 gyermek számára nyílt lehetőség nyári táborozásokra. Ebből a célból nemzetközi kap­csolatok is kiépültek, így az ál­lami gondoskodási körben lévő fiatalok is eljuthattak Erdélybe, Szlovákiába és Olaszországba. Az intézet dolgozói által lét­rehozott Csege Gyermek- és If­júsági Természet Barát Egyesü­let célja a fiatalok üdültetése, amely a tagok által épített Ti- sza-parti üdülőben történik. Az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségek a rendszer teljes átalakítását kényszerítik ki a megyei közgyűléstől. A meg­lévő pénzügyi kondíciók racio­nális kihasználásával a megye hosszú évekre előremutató, az európai gyakorlathoz közel álló struktúrát építhet ki. Dr. Szondi Béla igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom