Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16-17 / 218. szám

6. oldal Riport 1995. szeptember 16., szombat Új iskola ürügyén ostorozó gyarmati vezetők Megkésett a fórum, már dolgoznak a munkások és a gépek fotó: rigó Tibor Csendesen indult az a ba­lassagyarmati közmeg­hallgatás csütörtökön este a művelődési központban, melyen a város vezetői és a pedagógusok vettek részt. Az épülő iskola mégis fel­korbácsolta az indulato­kat. A város vezetői időn­ként oktatták a tanárokat és a sajtót. A politikai fel­hangoktól sem mentes fó­rum egy részét közvetítette a városi televízió is. Megké­sett az összejövetel, mond­hatni, már nem sok értelme volt, ugyanis az új iskola épí­tése már gőzerővel folyik. A képviselő-testület 1994. december 12-én lépett hiva­talba. Egyik legfontosabb fel­adatuk volt, hogy áttekintsék a város iskolaszerkezetét. Juhász Péter szerint országos jelenség a gyermeklétszám csökkenése, ez alól Balassagyarmat sem ki­vétel. Az önkormányzati isko­lák első osztályába 175 gyer­mek jár átlagban. A kormány elképzelései szerint legalább 25 gyereknek kell tanulni egy osz­tályban, mert az ország jelen­legi helyzetében a gazdaságos­ságot szem előtt kell tartani. A Dózsa három, a Kiss Árpád is­kola két első osztályt indít. Ma­rad még két osztály. A számok is igazolják az iskola-összevo­nás szükségszerűségét. Az önkormányzat megvizs­gálta a Petőfi iskolát és megál­lapította, hogy ebben az intéz­ményben nem lehet megvalósí­tani az elképzeléseket. A Rá­kóczi sorsa közismert. Maradna a Szabó Lőrinc Általános Is­kola. Komolyan mérlegelték ezt a lehetőséget is. A szakem­berek megállapították, hogy az épület nem alkalmas arra, hogy emeletet húzzanak rá és a tol­dás sem valósítható meg, lévén, hogy kevés a hely. Ráadásul még kisajátítani is kellene pár száz négyzetméter telket. Bo­nyolítja a helyzetet, hogy az előző önkormányzat szerződést kötött a Rákóczival és a Petőfi­vel, hogy az idén visszaadják az épületeket az egyházaknak. Ez mind a mai napig nem követke­zett be. Ugyancsak megoldatlan a kisegítő iskola kérdése, szin­tén ebben az évben kellett volna költözni a tanulóknak. A Rákóczi iskola matek ta­gozatával országos hímevet szerzett. Juhász Péter megvá­lasztása előtt ígéretet arra, hogy megoldja az iskola ügyét. Most ugyanazok kérik számon tőle az iskolaépítést, akik korábban éppen ezt kérték tőle. Mindent mérlegelt a testület, amikor meghozta döntését. Már csak az volt a kérdés, hol épül­jön meg az iskola. Két helyszín is felvetődött. A Nádor úton azért nem célszerű építkezni, mert az Ipoly irányába nem ter­jeszkedhet a város. A Semmel­weis utca ellen is volt érv: közel a Dózsa iskola. Ekkor vetődött fel az újabb helyszín, a Springa-domb. Ezt választotta a testület. A döntés helyességét indokolja, hogy a vasúton túli területen lakik az iskoláskorú gyermekek egyharmada. Az önkormányzat kilenc- venmillió forint kárpótlást ka­pott a Rákócziért. Gondos gaz­dának bizonyult a város, ami­kor lekötötte a pénzt, mely szé­pen fialt, 105 millióra gyarapo­dott az összeg. Ehhez jön még a kisegítőért kapott pénz, továbbá az új kisegítőhöz megvásárolt anyagok eladásából származó összeg. Százhúszmillióba kerül az új iskola, úgyhogy a hiányzó ötmilliót talán érdemes meg­kockáztatni. ** Moór Mátyás főépítész is­mertette az iskola paramétereit. A 8 tantermes, kétszintes épü­letben étkező és néhány kiszol­gálóhelyiséget is kialakítanak majd. Összesen 1870 négyzet- méter hasznos terület lesz az iskolában. Tágas aulát tervez­tek, közel háromszáz négyzet- méteren zsibonghatnak a gye­rekek. Zagyvái Sándor, a PDSZ vá­rosi ügyvivője azt hangoztatta, hogy csupán öt évet késett a mai fórum. A helyi hatalom a pedagógusokat kiszorította az őket érintő döntések előkészíté­séből. Nagy Lajosné telefonon kér­dezte: mennyit fizettek ki az új iskolára a kivitelezőnek. A pol­gármester válasza: 50 millió fo­rintot. Nyíregyházi Agnes afelől ér­deklődött: épület vagy iskola lesz a 120 millióból. A válaszo­lók nem igazán értették a két szó közötti különbséget. Juhász Péter egyik monológ­jából kitűnt, mindenre számí­tott, csak arra nem, hogy alá­írásgyűjtést kezdenek az iskola építése ellen. A polgármester azt remélte, hogy közös össze­fogás követi a döntést. Politikai indítékot vélt felfedezni az alá­írásgyűjtés szövegében, mert belekerült az 1998-as év is. Ugyanis akkor választanak újra polgármestert. Bilecz Endre lépett a mikro­fonhoz: - Az elmúlt öt évben nem alakult ki egy általános közoktatási koncepció. Ez nem helyes. Gyarmaton semmiféle aláírásgyűjtő akció nem folyik az iskola építése ellen! Most, hogy a polgármester úr közlése szerint állítólag már kiment 50 millió ebből a pénzből, akkor annyi értelme lenne ezek után az aláírásgyűjtő akciónak, mint annak idején a Bős-Nagymaros ügyében.-Egyébként a polgármester urat megdöbbentő kezdemé­nyezést én tettem, állampolgári jogon, mert a Magyar Köztár­saság törvénye ezt számomra lehetővé teszi.-Itt végig 120 millió forint­ról van szó, viszont én az ön- kormányzat előkészítette anyagban, ha elkészül az is­kola, 202,7 milliót látok feltün­tetve. Akkor most hogyan van ez? Mire belakják a 8 tantermes iskolát, addigra 120 millió vagy 202,7 millió lesz? Ki fogja ezt megfizetni? Mert ahogyan én látom, az ilyen közkiadásokat egyre jobban az állampolgárok fogják helyi, meg egyéb adók formájában megfizetni. Inkább előbb, mint utóbb.- Hallom, hogy a Rákóczi, meg a Petőfi nem jogutódként szűnik meg. A két tantestületet átveszik az új iskolába. Ezt nem ártana képviselő-testületi hatá­rozatban rögzíteni.-Továbbra is úgy gondo­lom, ebben a városban három iskolára van szükség, lehetőleg úgy, hogy valamennyi pedagó­gust lehessen foglalkoztatni. Nem sikerült meggyőzniük ér­veikkel, hogy a Szabó Lőrinc iskolát nagyon gyorsan be kel­lene zárni, vagy ne lehetne bő­víteni. Célszerűbb lett volna a három- nagy iskolát megerősí­teni. Pénzes Géza művésztanár emelkedett szólásra: - Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk azt, hogy egyhangú kép­viselő-testületi döntés született az iskolaépítés ügyében. Miért június 6-án történt ez a testületi ülés? A pedagógusok nem tud­tak részt venni rajta, mert akkor általában tanítottak iskoláik­ban. Tény: az időpontot jól ki­számították, mert a szabadságra készülő pedagógusoknak a leg­kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy ezzel foglal­kozzanak. Ennek ellenére a döntés demokratikusan szüle­tett meg, csak éppen a legérin- tettebbeket, a szülőket és a pe­dagógusokat nem kérdezte meg senki! Ez olyan mulasztása a képviselő-testületnek, amit semmilyen módon nem lehet megmagyarázni. A demokrácia elveinek súlyos megsértéséről van szó!-Ez a fórum éveket késett. Ha megszerveződött volna a pedagógusfórum és a tanárok elmondhatták volna vélemé­nyüket, akkor nem lennének olyan szerkezeti torzulások az iskolákban, amelyek ma elvi­selhetetlenné teszik az általános iskolák életét. Az iskolaszerkezet átalakítá­sára azért is szükség lett volna, mert nem fordulhatott volna elő, hogy csökkenő gyereklét­szám mellett - 2100-ról 1600 alá csökkent - az intézménye­ink száma folyamatosan növek­szik. Ezek olyan torzulások, melyek a koncepció hiányából fakadnak.-Nyilvánvaló volt már '91- ben, hogy az egyházi vagyon visszaadási kötelezettsége miatt több iskolának meg kell szűn­nie. Abban biztos volt min­denki, aki foglalkozott a témá­val, hogy a Rákóczi iskola menthetetlen. Az is biztos volt, hogy a Petőfi iskola is menthe­tetlen. mert folyamatosan csök­ken a beíratott gyerekek száma, másrészt valószínűleg vissza­igényli majd az evangélikus egyház. Nyilvánvaló volt, hogy a kisegítő iskola sem működhet jelenlegi helyén, mert az is a visszaigényelt ingatlanok kö­zött van. Vagyis, három, pilla­natnyilag működő iskola meg fog szűnni.- Csökkenő gyermeklétszám mellett hány iskolát tud működ­tetni a város? Három önkor­mányzati iskola képes ellátni a feladatokat. Nem érdemes ha- zudozni és mellébeszélni: pe­dagógus-felesleg van a város­ban! Nem most keletkezett, nem két éve, hanem legalább tizenöt éve. Ezt a problémát maga előtt görgeti a város más­fél évtizede és erre megnyug­tató megoldással senki nem tud előhozakodni. A megoldás, ami most született, nem jó! Bizo­nyítja a mai fórum, amit össze kellett hívni, mert a város pol­gárainak, pedagógusainak je­lentős része tiltakozik a szerin­tük pazarló beruházás ellen. Ugyanis itt, a kamatokkal együtt 105 millió sorsáról is van szó, és ezt eddig mindenki szemérmesen elhallgatta! Nem tudom elfogadni, hogy megépül egy torz iskola. Ugyanis ezt ki kell egészíteni a Szabó Lőrinc- cel, vagy hozzá kell majd tol­dani ugyanekkora épületet és akkor a 120 millió már messze nem tartható. Vagy a legjobban érintett iskola, a Szabó Lőrinc elsorvasztásáról van szó? Mert, ugyebár, épül egy szép, űj is­kola, ahová átmennek a gyere­kek, aztán meg lehet szüntetni a Szabó Lőrincet.-Hogy egy ember megtá­madta az önkormányzatot, személyesen a polgármester urat, ez szerintem igaztalan vád. Igenis, nagyon sokan él­nek e városban olyanok, akik a pénz felesleges kidobásának tartják az új iskola építését. Te­hát nem mindenkinek az a vé­leménye, amit a képviselő-tes­tület egyhangúlag megszava­zott.- Egyébként beszéltem öt képviselővel. Kivétel nélkül mindenki azt mondta: ő sza­vazta meg utolsónak az új is­kola építését! Kivétel nélkül mindenki azt mondta: csak ak­kor hajlandó megszavazni, ha az nem 8 osztályos torzó, és lesz benne tornaterem!-A polgármester úrnak volt egy megjegyzése, miszerint az iskolákban jó lenne már a neve­léssel is foglalkozni! Ezzel ő mélyen megsértette a város pe­dagógus-társadalmát! Jó lenne, ha nem heccelné már a tanáro­kat ebben a városban sem kép­viselő, sem polgármester, sem országgyűlési képviselő, mert ezt a pedagógus-társadalmat már vérig sértették 1991 január­jában, mikor lekommunistázták őket... — Végképp nem értem a pol­gármester úr kirohanásait 'Bi­lecz Endre és a sajtó ellen, mert aki polgármesteri tisztet vállal, annak fel kell készülnie az ilyen bírálatokra.-Nem tartják-e furcsának a város vezetői, a képviselők, a bizottsági elnökök, hogy az érintett három iskola egyetlen pedagógusa sem mert megszó­lalni? Bíráló vagy elmarasztaló véleményt nem mertek mon­dani. Ennek pedig egyszerű oka van: az emberek félnek! Még az igazgatók is! ** Sok kérdésre választ kap­tak a megjelentek, még többre viszont nem. A vála­szolók időnként párhuzamo­san fejtették ki véleményüket, és olykor elsiklottak egy-egy kérdés fölött- A stílusról szó se essék. Inkább nem minősít­jük a polgármester lapunkat érintő támadását, mert még valamilyen pártállamban használt jelzőt alkalmaznánk. A Hírlapban eddig is és ez­után is bármikor kifejthetik véleményüket a város vezetői. Amúgy meg nem adomány a telefon és a helyiség. Bérel­jük és pontosan fizetünk. Nagy a káosz Gyarmat ok­tatási struktúrájában. Ezen aligha változtat az új iskola felépítése. Komoly koncepció nélkül hiú ábránd arra gon­dolni, hogy maguktól rende­ződnek a dolgok. Ádám Tamás Szilágyi Norbert Juhász Péter polgármester a városi televízió szeptember 10-ei adásában: • „ Remélem, nagyon sok fél­reértést tisztázni tudunk, hi­szen el kell hogy mondjam, hogy a sajtó rendkívül rossz- indulattal - hogy nevén ne­vezzem a sajtót: a Nógrád Megyei Hírlap - és téves in­formációval, én még azt is meg merem kockáztatni, hogy szándékosan téves informáci­óval árasztotta el a közvéle­ményt. Úgy ítélem meg, hogy nem újságírónak szerződtem ide, a városhoz, hanem azt vállaltam, hogy a várost négy éven keresztül tudásom sze­rint fogom irányítani. Tehát ezért nem reagáltam ezekre a cikkekre. Mindenesetre, kicsit felhá­borítónak tartom,. hogy egy ilyen fontos kérdésben maga az újság, amelyik ilyen ot­romba támadásokat intézett a város vezetésével szemben, egyetlenegy alkalommal nem kereste meg a város vezetését, hogy ő is el tudja mondani az üggyel kapcsolatban vélemé­nyét. Ezért én etikátlannak tar­tom, és úgy gondolom, hogy mindazok, akik a Nógrád Me­gyei Hírlap szerkesztését irá­nyítják, el kell hogy gondol­kodjanak, hogy ezt a stílust vajon szabad-e folytatni...” Juhász Péter polgármester a közmeghallgatáson: „ A Nógrád Megyei Hírlap otromba támadásokat intézett ellenünk, amivel lejáratni igyekezett a város vezetését... Az egész megye előtt lejá­ratni a város vezetését, az egész megye előtt lejáratni a várost, hogy itt Dabas-Sári folyik, a leghatározottabban visszautasítom erről a helyről is! Elvárom a sajtótól, hogy ebben az esetben megkeres­sen és első kézből tájékozód­jon! Ez mind a mai napig nem történt meg. Ehelyett keltettek egy ilyen vitát, felfújták ezt az egész dolgot, és az egész me­gye előtt lejáratták ezt a vá­rost... Nagyon el kell gondolkod­nia a Nógrád Megyei Hírlap­nak, a szerkesztőinek, hogy ez egy szándékos dolog-e - Ba­lassagyarmatnak a lejáratása -, és nagyon-nagyon szégyen­letesnek tartom, hogy Balas­sagyarmaton élők ebben partnerek, mert a Nógrád Megyei Hírlap sajnos e tekin­tetben nagyon szívesen veszi az olyan cikkeket, amik a ba­lassagyarmati botrányokról szólnak... Egyébként a sajtóval való viszonyról hadd mondjam el, hogy megkereslek engem a Hírlaptól, mikor hivatalba léptem, hogy jó kapcsolatokat szeretnének teremteni a vá­rosvezetéssel. Én elmondtam, hogy nekem is ez a szándé­kom, de azt nem fogom tűrni, amit csináltak velem, mint or­szággyűlési képviselő. A ma­gam eszközeivel legalább a várost tájékoztatni fogom első kézből, hogy mi történik a vá­rosban. Ezt a kesztyűt, meg­mondtam, hogy felveszem. Ennek ellenére a város veze­tése helyet és telefont biztosí­tott a NMH-nak, hogy kultu­rált körülmények között dol­gozhassanak. Ezért ez a hála Gyarmat önkormányzatá­nak...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom