Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-16-17 / 218. szám
6. oldal Riport 1995. szeptember 16., szombat Új iskola ürügyén ostorozó gyarmati vezetők Megkésett a fórum, már dolgoznak a munkások és a gépek fotó: rigó Tibor Csendesen indult az a balassagyarmati közmeghallgatás csütörtökön este a művelődési központban, melyen a város vezetői és a pedagógusok vettek részt. Az épülő iskola mégis felkorbácsolta az indulatokat. A város vezetői időnként oktatták a tanárokat és a sajtót. A politikai felhangoktól sem mentes fórum egy részét közvetítette a városi televízió is. Megkésett az összejövetel, mondhatni, már nem sok értelme volt, ugyanis az új iskola építése már gőzerővel folyik. A képviselő-testület 1994. december 12-én lépett hivatalba. Egyik legfontosabb feladatuk volt, hogy áttekintsék a város iskolaszerkezetét. Juhász Péter szerint országos jelenség a gyermeklétszám csökkenése, ez alól Balassagyarmat sem kivétel. Az önkormányzati iskolák első osztályába 175 gyermek jár átlagban. A kormány elképzelései szerint legalább 25 gyereknek kell tanulni egy osztályban, mert az ország jelenlegi helyzetében a gazdaságosságot szem előtt kell tartani. A Dózsa három, a Kiss Árpád iskola két első osztályt indít. Marad még két osztály. A számok is igazolják az iskola-összevonás szükségszerűségét. Az önkormányzat megvizsgálta a Petőfi iskolát és megállapította, hogy ebben az intézményben nem lehet megvalósítani az elképzeléseket. A Rákóczi sorsa közismert. Maradna a Szabó Lőrinc Általános Iskola. Komolyan mérlegelték ezt a lehetőséget is. A szakemberek megállapították, hogy az épület nem alkalmas arra, hogy emeletet húzzanak rá és a toldás sem valósítható meg, lévén, hogy kevés a hely. Ráadásul még kisajátítani is kellene pár száz négyzetméter telket. Bonyolítja a helyzetet, hogy az előző önkormányzat szerződést kötött a Rákóczival és a Petőfivel, hogy az idén visszaadják az épületeket az egyházaknak. Ez mind a mai napig nem következett be. Ugyancsak megoldatlan a kisegítő iskola kérdése, szintén ebben az évben kellett volna költözni a tanulóknak. A Rákóczi iskola matek tagozatával országos hímevet szerzett. Juhász Péter megválasztása előtt ígéretet arra, hogy megoldja az iskola ügyét. Most ugyanazok kérik számon tőle az iskolaépítést, akik korábban éppen ezt kérték tőle. Mindent mérlegelt a testület, amikor meghozta döntését. Már csak az volt a kérdés, hol épüljön meg az iskola. Két helyszín is felvetődött. A Nádor úton azért nem célszerű építkezni, mert az Ipoly irányába nem terjeszkedhet a város. A Semmelweis utca ellen is volt érv: közel a Dózsa iskola. Ekkor vetődött fel az újabb helyszín, a Springa-domb. Ezt választotta a testület. A döntés helyességét indokolja, hogy a vasúton túli területen lakik az iskoláskorú gyermekek egyharmada. Az önkormányzat kilenc- venmillió forint kárpótlást kapott a Rákócziért. Gondos gazdának bizonyult a város, amikor lekötötte a pénzt, mely szépen fialt, 105 millióra gyarapodott az összeg. Ehhez jön még a kisegítőért kapott pénz, továbbá az új kisegítőhöz megvásárolt anyagok eladásából származó összeg. Százhúszmillióba kerül az új iskola, úgyhogy a hiányzó ötmilliót talán érdemes megkockáztatni. ** Moór Mátyás főépítész ismertette az iskola paramétereit. A 8 tantermes, kétszintes épületben étkező és néhány kiszolgálóhelyiséget is kialakítanak majd. Összesen 1870 négyzet- méter hasznos terület lesz az iskolában. Tágas aulát terveztek, közel háromszáz négyzet- méteren zsibonghatnak a gyerekek. Zagyvái Sándor, a PDSZ városi ügyvivője azt hangoztatta, hogy csupán öt évet késett a mai fórum. A helyi hatalom a pedagógusokat kiszorította az őket érintő döntések előkészítéséből. Nagy Lajosné telefonon kérdezte: mennyit fizettek ki az új iskolára a kivitelezőnek. A polgármester válasza: 50 millió forintot. Nyíregyházi Agnes afelől érdeklődött: épület vagy iskola lesz a 120 millióból. A válaszolók nem igazán értették a két szó közötti különbséget. Juhász Péter egyik monológjából kitűnt, mindenre számított, csak arra nem, hogy aláírásgyűjtést kezdenek az iskola építése ellen. A polgármester azt remélte, hogy közös összefogás követi a döntést. Politikai indítékot vélt felfedezni az aláírásgyűjtés szövegében, mert belekerült az 1998-as év is. Ugyanis akkor választanak újra polgármestert. Bilecz Endre lépett a mikrofonhoz: - Az elmúlt öt évben nem alakult ki egy általános közoktatási koncepció. Ez nem helyes. Gyarmaton semmiféle aláírásgyűjtő akció nem folyik az iskola építése ellen! Most, hogy a polgármester úr közlése szerint állítólag már kiment 50 millió ebből a pénzből, akkor annyi értelme lenne ezek után az aláírásgyűjtő akciónak, mint annak idején a Bős-Nagymaros ügyében.-Egyébként a polgármester urat megdöbbentő kezdeményezést én tettem, állampolgári jogon, mert a Magyar Köztársaság törvénye ezt számomra lehetővé teszi.-Itt végig 120 millió forintról van szó, viszont én az ön- kormányzat előkészítette anyagban, ha elkészül az iskola, 202,7 milliót látok feltüntetve. Akkor most hogyan van ez? Mire belakják a 8 tantermes iskolát, addigra 120 millió vagy 202,7 millió lesz? Ki fogja ezt megfizetni? Mert ahogyan én látom, az ilyen közkiadásokat egyre jobban az állampolgárok fogják helyi, meg egyéb adók formájában megfizetni. Inkább előbb, mint utóbb.- Hallom, hogy a Rákóczi, meg a Petőfi nem jogutódként szűnik meg. A két tantestületet átveszik az új iskolába. Ezt nem ártana képviselő-testületi határozatban rögzíteni.-Továbbra is úgy gondolom, ebben a városban három iskolára van szükség, lehetőleg úgy, hogy valamennyi pedagógust lehessen foglalkoztatni. Nem sikerült meggyőzniük érveikkel, hogy a Szabó Lőrinc iskolát nagyon gyorsan be kellene zárni, vagy ne lehetne bővíteni. Célszerűbb lett volna a három- nagy iskolát megerősíteni. Pénzes Géza művésztanár emelkedett szólásra: - Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy egyhangú képviselő-testületi döntés született az iskolaépítés ügyében. Miért június 6-án történt ez a testületi ülés? A pedagógusok nem tudtak részt venni rajta, mert akkor általában tanítottak iskoláikban. Tény: az időpontot jól kiszámították, mert a szabadságra készülő pedagógusoknak a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy ezzel foglalkozzanak. Ennek ellenére a döntés demokratikusan született meg, csak éppen a legérin- tettebbeket, a szülőket és a pedagógusokat nem kérdezte meg senki! Ez olyan mulasztása a képviselő-testületnek, amit semmilyen módon nem lehet megmagyarázni. A demokrácia elveinek súlyos megsértéséről van szó!-Ez a fórum éveket késett. Ha megszerveződött volna a pedagógusfórum és a tanárok elmondhatták volna véleményüket, akkor nem lennének olyan szerkezeti torzulások az iskolákban, amelyek ma elviselhetetlenné teszik az általános iskolák életét. Az iskolaszerkezet átalakítására azért is szükség lett volna, mert nem fordulhatott volna elő, hogy csökkenő gyereklétszám mellett - 2100-ról 1600 alá csökkent - az intézményeink száma folyamatosan növekszik. Ezek olyan torzulások, melyek a koncepció hiányából fakadnak.-Nyilvánvaló volt már '91- ben, hogy az egyházi vagyon visszaadási kötelezettsége miatt több iskolának meg kell szűnnie. Abban biztos volt mindenki, aki foglalkozott a témával, hogy a Rákóczi iskola menthetetlen. Az is biztos volt, hogy a Petőfi iskola is menthetetlen. mert folyamatosan csökken a beíratott gyerekek száma, másrészt valószínűleg visszaigényli majd az evangélikus egyház. Nyilvánvaló volt, hogy a kisegítő iskola sem működhet jelenlegi helyén, mert az is a visszaigényelt ingatlanok között van. Vagyis, három, pillanatnyilag működő iskola meg fog szűnni.- Csökkenő gyermeklétszám mellett hány iskolát tud működtetni a város? Három önkormányzati iskola képes ellátni a feladatokat. Nem érdemes ha- zudozni és mellébeszélni: pedagógus-felesleg van a városban! Nem most keletkezett, nem két éve, hanem legalább tizenöt éve. Ezt a problémát maga előtt görgeti a város másfél évtizede és erre megnyugtató megoldással senki nem tud előhozakodni. A megoldás, ami most született, nem jó! Bizonyítja a mai fórum, amit össze kellett hívni, mert a város polgárainak, pedagógusainak jelentős része tiltakozik a szerintük pazarló beruházás ellen. Ugyanis itt, a kamatokkal együtt 105 millió sorsáról is van szó, és ezt eddig mindenki szemérmesen elhallgatta! Nem tudom elfogadni, hogy megépül egy torz iskola. Ugyanis ezt ki kell egészíteni a Szabó Lőrinc- cel, vagy hozzá kell majd toldani ugyanekkora épületet és akkor a 120 millió már messze nem tartható. Vagy a legjobban érintett iskola, a Szabó Lőrinc elsorvasztásáról van szó? Mert, ugyebár, épül egy szép, űj iskola, ahová átmennek a gyerekek, aztán meg lehet szüntetni a Szabó Lőrincet.-Hogy egy ember megtámadta az önkormányzatot, személyesen a polgármester urat, ez szerintem igaztalan vád. Igenis, nagyon sokan élnek e városban olyanok, akik a pénz felesleges kidobásának tartják az új iskola építését. Tehát nem mindenkinek az a véleménye, amit a képviselő-testület egyhangúlag megszavazott.- Egyébként beszéltem öt képviselővel. Kivétel nélkül mindenki azt mondta: ő szavazta meg utolsónak az új iskola építését! Kivétel nélkül mindenki azt mondta: csak akkor hajlandó megszavazni, ha az nem 8 osztályos torzó, és lesz benne tornaterem!-A polgármester úrnak volt egy megjegyzése, miszerint az iskolákban jó lenne már a neveléssel is foglalkozni! Ezzel ő mélyen megsértette a város pedagógus-társadalmát! Jó lenne, ha nem heccelné már a tanárokat ebben a városban sem képviselő, sem polgármester, sem országgyűlési képviselő, mert ezt a pedagógus-társadalmat már vérig sértették 1991 januárjában, mikor lekommunistázták őket... — Végképp nem értem a polgármester úr kirohanásait 'Bilecz Endre és a sajtó ellen, mert aki polgármesteri tisztet vállal, annak fel kell készülnie az ilyen bírálatokra.-Nem tartják-e furcsának a város vezetői, a képviselők, a bizottsági elnökök, hogy az érintett három iskola egyetlen pedagógusa sem mert megszólalni? Bíráló vagy elmarasztaló véleményt nem mertek mondani. Ennek pedig egyszerű oka van: az emberek félnek! Még az igazgatók is! ** Sok kérdésre választ kaptak a megjelentek, még többre viszont nem. A válaszolók időnként párhuzamosan fejtették ki véleményüket, és olykor elsiklottak egy-egy kérdés fölött- A stílusról szó se essék. Inkább nem minősítjük a polgármester lapunkat érintő támadását, mert még valamilyen pártállamban használt jelzőt alkalmaznánk. A Hírlapban eddig is és ezután is bármikor kifejthetik véleményüket a város vezetői. Amúgy meg nem adomány a telefon és a helyiség. Béreljük és pontosan fizetünk. Nagy a káosz Gyarmat oktatási struktúrájában. Ezen aligha változtat az új iskola felépítése. Komoly koncepció nélkül hiú ábránd arra gondolni, hogy maguktól rendeződnek a dolgok. Ádám Tamás Szilágyi Norbert Juhász Péter polgármester a városi televízió szeptember 10-ei adásában: • „ Remélem, nagyon sok félreértést tisztázni tudunk, hiszen el kell hogy mondjam, hogy a sajtó rendkívül rossz- indulattal - hogy nevén nevezzem a sajtót: a Nógrád Megyei Hírlap - és téves információval, én még azt is meg merem kockáztatni, hogy szándékosan téves információval árasztotta el a közvéleményt. Úgy ítélem meg, hogy nem újságírónak szerződtem ide, a városhoz, hanem azt vállaltam, hogy a várost négy éven keresztül tudásom szerint fogom irányítani. Tehát ezért nem reagáltam ezekre a cikkekre. Mindenesetre, kicsit felháborítónak tartom,. hogy egy ilyen fontos kérdésben maga az újság, amelyik ilyen otromba támadásokat intézett a város vezetésével szemben, egyetlenegy alkalommal nem kereste meg a város vezetését, hogy ő is el tudja mondani az üggyel kapcsolatban véleményét. Ezért én etikátlannak tartom, és úgy gondolom, hogy mindazok, akik a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztését irányítják, el kell hogy gondolkodjanak, hogy ezt a stílust vajon szabad-e folytatni...” Juhász Péter polgármester a közmeghallgatáson: „ A Nógrád Megyei Hírlap otromba támadásokat intézett ellenünk, amivel lejáratni igyekezett a város vezetését... Az egész megye előtt lejáratni a város vezetését, az egész megye előtt lejáratni a várost, hogy itt Dabas-Sári folyik, a leghatározottabban visszautasítom erről a helyről is! Elvárom a sajtótól, hogy ebben az esetben megkeressen és első kézből tájékozódjon! Ez mind a mai napig nem történt meg. Ehelyett keltettek egy ilyen vitát, felfújták ezt az egész dolgot, és az egész megye előtt lejáratták ezt a várost... Nagyon el kell gondolkodnia a Nógrád Megyei Hírlapnak, a szerkesztőinek, hogy ez egy szándékos dolog-e - Balassagyarmatnak a lejáratása -, és nagyon-nagyon szégyenletesnek tartom, hogy Balassagyarmaton élők ebben partnerek, mert a Nógrád Megyei Hírlap sajnos e tekintetben nagyon szívesen veszi az olyan cikkeket, amik a balassagyarmati botrányokról szólnak... Egyébként a sajtóval való viszonyról hadd mondjam el, hogy megkereslek engem a Hírlaptól, mikor hivatalba léptem, hogy jó kapcsolatokat szeretnének teremteni a városvezetéssel. Én elmondtam, hogy nekem is ez a szándékom, de azt nem fogom tűrni, amit csináltak velem, mint országgyűlési képviselő. A magam eszközeivel legalább a várost tájékoztatni fogom első kézből, hogy mi történik a városban. Ezt a kesztyűt, megmondtam, hogy felveszem. Ennek ellenére a város vezetése helyet és telefont biztosított a NMH-nak, hogy kulturált körülmények között dolgozhassanak. Ezért ez a hála Gyarmat önkormányzatának...”
