Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-15 / 217. szám
1995. szeptember 15., péntek Hazai Körkép 5. oldal Az ellenzék a legfőbb bírói testület döntéséről Alkotmányos karambol Januártól nagyobb fogyasztási adó üzemanyagon, cigarettán, italon Adótáblák - átrajzolás előtt Az érvényes adótörvények lehetséges és szükséges változtatása, a tervezett módosítások vizsgálata volt a kormány tegnapi tanácskozásának fő témája. Az ülést követő sajtótájékoztatón az újságíróknak Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára semmit sem árult el arról, hogyan reagált a kabinet az Alkotmánybíróság Bokros-csomagot megnyirbáló határozatára. Csupán annyit jelzett, hogy készülnek egy ehhez fűződő közlemény kiadására. (Tudósítónktól ) A kabinet elfogadta az új sze- mélyijövedelemadó-törvény tervezetét, és azt az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti, majd szeptember 28-ai ülésén véglegesíti. Az adótáblában a leglényegesebb változás a nulla kulcs eltörlése, ellentételként viszont a bérből élőket - 960 ezer forintos jövedelemig - adójóváírás illeti meg. 200 ezer forintos éves jövedelemig nem kell adót fizetni. Az egyéni vállalkozók továbbra is igénybe vehetik — igaz, némi módosítással - az átalányadót, viszont megszűnne a társasági adókörbe való átjelentkezés lehetősége. A kabinet elfogadta a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot is. A javaslat szerint felemelnék az önkormányzatok által megállapítható adók felső határát és kiiktatnák a törvényből a kedvezmények egy részét. Az önkormányzatok ennek szellemében lehetőséget kapnának a gépjárműadó alsó és felső határának felemelésére is. A kabinet döntése értelmében januártól 15 százalékkal több lesz az üzemanyagok, a tömény szesz, a sör és a cigaretta fogyasztási adója. Tervezik az áfatörvény módosítását is. Eszerint a jogilag önálló, de gazdaságilag vagy személyileg összefonódott felek egymás közötti ügyletében, aránytalanul alacsony ár esetén, az adó alapja az adott időpontban általában érvényes forgalmi érték lesz. További tervezett változás: a még be nem jegyzett cégek a cégbejegyzésig ugyanúgy adózásra kötelezettek lesznek, mint más társaságok. Változásokat terveznek az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésében Törvényesítsék a szolgáltatásokat Négyféle elképzelésről vitatkoznak a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok rendszerének átalakításán dolgozó szakemberek. A munkaadók kevesebbet fizetnének, a munkavállalók terhei növekednének. Hogy mit kapnánk cserébe? Erről Sándor Lászlót, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökét kérdeztük. Több ellenzéki párt fűzött észrevételt, kommentárt tegnap az Alkotmánybíróságnak a Bokros-csomag több pontját korrigáló, illetve alkotmányellenesnek minősítő állásfoglalásához. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a párt elnökségi ülését követően - utalva az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalására - kijelentette: „újabb karambol történt az Alkotmánybíróság útján, amelyet a kormány szenvedett el”. Azzal, hogy a testület megsemmisítette az antiszociális, családellenes intézkedések bevezetését, visszautasította a kormányzat demokráciát veszélyeztető központosító törekvéseit az ön- kormányzatokkal kapcsolatban. Hozzátette: bár közjogilag vannak miniszterei a kormánynak, de ténykedésükkel nem állnak hivatásuk magaslatán, valójában nem töltik be funkciójukat. Az MDF elnöke szerint ez nemcsak a pénzügyminiszterre, hanem a népjóléti és az igazságügy-miniszterre is vonatkozik. Utóbbi ugyanis nincs tisztában azzal, mit írnak elő az érvényes jogszabályok. A Független Kisgazdapárt üdvözli az Alkotmánybíróság azon a döntéseit, amelyek hatályon kívül helyezték a Bokroscsomag egyes rendelkezéseit. Ugyanakkor nehezményezi, hogy a legfőbb bírói testület nem találta alaptörvénybe ütközőnek a fogászati kezelés és a mentőszállítás ingyenességének megszüntetését - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Torgyán József pártelnök. Helyes volt a Fidesz korábbi megállapítása, miszerint nem értek véget a koalíciós viták, hiszen most ismét kiújultak a családi pótlék és az ösz- szeférhetetlenség kapcsán - jelentette ki Szájer József, a Fidesz—Magyar Polgári Párt frakcióvezetője a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A fiatal demokraták úgy vélekednek: miután a bírák tíz megvizsgált pontból nyolcat alkotmányellenesnek találtak, a Bokros-csomag már csak egy kupac, amiből az októberi ítélet nyomán por sem marad majd. A Fidesz politikusai csodálják, hogy a Bokros-csomagot előkészítő miniszterek még mindig a helyükön vannak. Felelőtlenségnek tartanák, ha a kormány a történtek ellenére ismét az Országgyűlés elé terjesztené a családi pótlék módosítását. Ha ez megtörténik, a Fidesz javasolni fogja a név szerinti szavazást. A Pénzügyminisztérium, az egészségbiztosító, az államháztartási reformbizottság és a szakmai körök más-más álláspontot képviselnek. A munkaadók terheinek csökkentésével valamennyien egyetértünk, álláspontunk csak abban különbözik, milyen további terheket rójunk a munkavállalókra és ezért mit adjunk cserébe? A mi álláspontunk szerint mintegy 3 százalékkal kellene csökkenteni a munkáltatói járulékot, így még nem kényszerülnénk visszalépni az ellátás színvonalában és költségvetésünk sem borulna föl. A pénzügyi tárca a másik oldalra hárítaná át az elmaradt bevételek terheit, ami szerintünk nem elfogadható. A pénzügyi szakemberek 4 százalékkal szeretnék csökkenteni a munkáltatói járulékot, a munkavállalók által fizetett 6 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot pedig úgy emelnék 2 százalékkal, hogy az teljes egészében a nyugdíjalapba kerülne. Emellett mintegy 20 milliárd forintnyi terhet rónának a lakosságra azzal, hogy bizonyos egészség- ügyi szolgáltatások ingyenességét megszüntetnék. A politikai pártok is foglalkoztak a problémával. Egyik érdekes kombináció lehetne, ha az egészségbiztosításban amely a nyugdíjbiztosítástól eltérően nem a befizetések arányában, hanem rászorultság szerint szolgáltat - minimum járulékfizetési küszöböt határoznának meg. Ezzel be lehetne csukni a visszaélések egyik kiskapuját. Ugyanakkor törvényben kellene meghatározni a biztosító által nyújtandó kötelező szolgáltatás mértékét. Ebben az esetben a többletszolgáltatást kiegészítő biztosításokkal lehetne „megvásárolni”. Nem tudni, hogy a munka- vállalók terheit érintő különféle álláspontok közül melyik kerül ki győztesen. A döntés az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének feladata volna. A megoldás sokféle lehet, azt azonban nem szabad megengedni, hogy a járulékfizetők a többletterhekért cserébe szűkített szolgáltatást kapjanak. (somfai) Változások a családi támogatásokban Az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott határozata után mindenképpen számítani kell arra, hogy január 1- jétől nem jár alanyi jogon a családi pótlék. A már korábban bejelentett feltételek alapján kell majd igényelni, de természetesen a decemberben született gyefmekeket decemberben még alanyi jogon megilleti e juttatás. A tervezett új támogatási rendszer szerint megváltozik a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósításának feltétele is. Az új támogatási rendszer szerint az anyákat biztosítási alapon illeti meg a 24 hetes terhességigyermekágyi segély, és jövedelemtől függetlenül jár az egyszeri anyasági támogatás. A gyermekgondozási segély a gyermek egyéves koráig, biztosítási időtől és jövedelmi helyzettől függetlenül, alanyi jogon jár. A segély a gyermek egyéves kora után két és fél éves koráig viszont csak előzetes biztosítási idő alapján és a családi pótlék jogosultságánál is ismert feltételek szerint vehető igénybe. Az elképzelések szerint, az 1996. április 15-e után született gyermekek után a szülők már nem lesznek jogosultak a gyermekgondozási díjra, de a korábban született gyermekek két és fél éves koráig igénybe vehető a gyed. Azok a családok, amelyek gyermeknevelési támogatást kapnak, ezt a legkisebb gyermek hatéves koráig vehetik igénybe. Fogyasztóvédelem A Kereskedelmi és Ipar Kamara és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetői csütörtökön együttműködési megállapodást írtak alá a két szervezet feladatainak összehangolására a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában. A megállapodás értelmében a kamara jelzi a főfelügyelőségnek, ha a kereskedelemben engedély nélkül végzett tevékenységet észlel, s tájékoztatást ad partnerének az általa kiadott származási igazolásokról, bizonyítványokról és egyéb okmányokról. A főfelügyelőség folyamatosan értesíti a kamarát a termék- vizsgálatok eredményeiről, s véleményt ad a kereskedelmi szabványok összeállításához. Ugyanakkor kölcsönösen informálják egymást, ha a fogyasztók érdekében pert indítanak, és a rendelkezésükre álló adatokkal az eljárások során is segítik partnerüket. Jfulla kulcs” és adómorál Már megint a kispénzűek isszák meg a levét, ha - miként a kormány tervezi - megszűnik a nullakulcsos adózás? Az aggódó kérdésnek és háborgásnak ezúttal nincs alapja. A tervezetben szerepel ugyanis egy másik fontos kitétel, az adójóváírás is. S így együtt a két dolog már nem olyan fenyegető, legalábbis azoknak nem, akiknek éves jövedelme nem éri el a 960 ezer forintot. (Az efölötti összegről adóbevallást készítők pedig manapság igazán nem számíthatók a kiskeresetűek közé.) Van persze némi „turpi” is az ügyben. Az adóhatóság egyik elsődleges célja ezzel, hogy mindenki bekerüljön a nyilvántartásba. Mert aki bekerül, az ellenőrizhetőbbé válik. Ezentúl azoknak is kell adóbevallást készíteniük, akiknek eddig nem volt miért, noha a fenti összeghatárig ezután sem kell ténylegesen adót fizetniük. A hatóság arra gondol, van annak némi visszatartó ereje, ha valakinek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a bevallásában szereplő bevételeken kívül más jövedelme nem volt. Jövő évre tervezett változtatás az is, hogy a munkavállalók által eddig fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékot 12-re emelnék. Ugyanakkor a munkaadók 2 százalékkal kevesebb tb-járu- lékot fizetnek. Mire jó ez a változtatás? Nos, amennyire belelátni az adóötletadók kártyáiba, ennek főként morális okai vannak. A munkaadók - a nagy bérterhek miatt - mind kevésbé hajlandók alkalmazottaikat bejelenteni, s ha mégis megteszik, csak minimálbért vagy ahhoz közeli összeget vallanak be. Ezzel nemcsak a társadalombiztosítást rövidítik meg, hanem saját munkavállalóikat is, hiszen ők is lehetnek betegek és ők is lesznek egyszer nyugdíjasok. Az alacsony járulék pedig kevés táppénzt, kis nyugdíjat vetít előre. Az arányok megváltoztatásától remélhetően megnő a munkaadók bejelentési hajlandósága. Ha kisebb terhek rakódnak a bérekre, alkalmazottaikat nem ruhapénzzel, gépkocsiátalány- nyal, üvegbetéttel honorálják majd, hanem tisztességes bérrel. Ebből pedig talán a munkavállaló is szívesebben áldoz 2 százalékkal többet a saját jövője érdekében. - beju Honvédség: a repülés fekete napjai Amire békeidőben emberemlékezet óta nem volt példa: szeptember 13-án szinte egy időben a Magyar Honvédség két sugárhajtású katonai repülőgépét érte katasztrófa. Szerda reggel fél kilenckor a taszári repülőezred SZU-22- es vadászgépének pilótája, Katona István katapultált a hajtómű leállása miatt; 9-kor a pápai repülőtérnél leszállásközben egy MIG-23-as lezuhant, s a két pilóta, Mizsei Mihály és Katovics Balázs életét vesztette. Az illetékesek azonnali hatállyal repülési stopot rendeltek el a MIG-23-as és a SZU-22-es gépekre. Érdeklődésünkre Babos József ezredes, a honvédség megbízott repülőfőnöke elmondta: műszaki és orvosszakértők, mérnökök kutatják a tragédia okait. Azt is vizsgálják, mit ettek, milyen lelkiállapotban indultak munkába a pilóták, s ízekre szedik a repülés valamennyi fázisát. Kérdésünkre, hogy nem tervezik-e a honvédség gépeinek és repülési szabályzatának átfogó vizsgálatát, az ezredes azt válaszolta: erről csak akkor lehet dönteni, ha feltárták a kettős baleset okait. (takács) Ötszáz jegyző tanácskozása Önkormányzatoknál dolgozó jegyzők országos konferenciája kezdődött Siófokon. A megjelent több mint 500 közigazgatási szakember előtt Gál Zoltán házelnök, a konferencia fővédnöke az állam szerepkörét elemezte a modernizáció folyamatában. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány és Vastagh Pál igazságügy-miniszter áttekintést adott a közbiztonság helyzetéről és az alkotmányozás időszerű kérdéseiről. Kínai határsértők A magyar határőrök tíz kínai határsértőt fogtak el az ukrán határszakaszon. A kínaiak szerdán a zöldhatáron próbáltak Ukrajnából Magyarországra átjutni. A figyelmeztető lövések után kereket akartak oldani, de valamennyiüket elfogták. A Határőrség átadta az ukrán hatóságoknak az illegális belépéssel próbálkozó kínaiakat. Környezetvédelmi kooperáció Környezetkímélő erőművet szándékozik építeni Magyarországon egy német cég - jelentette be szászországi tárgyalásai után Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter, aki arról is beszámolt, hogy több vállalkozó jelezte: szívesen bekapcsolódna a magyarországi környezetvédelmi beruházásokba. Tavaszra áll a Hét vezér Jól haladnak a Hét vezér szoborcsoport felújítási munkái - közölték tegnap a Budapest Galéria illetékesei. A Hősök terén álló szoborcsoport száz éve készült, csupán egyszer, a második világháború után restaurálták. Most 50 millió forint értékben végzik el a felújítási és pótlási munkákat, s még a millecentenáriumi ünnepségek előtt helyükre kerülnek a patinás szoboralakok. Sváb világkonferencia Első ízben ad otthont Budapest a Duna Menti Svábok Világkonferenciájának. A hét végi háromnapos rendezvényen öt országból mintegy háromezren vesznek részt. A találkozó vendégei leróják kegyeletüket az ötvenes években a tisza- löki táborban elhunyt németek síremlékénél és a német katonatemetőben. A konferencia programjában német ének- és táncegyüttesek fellépése és szüreti bál is szerepel. Mentési gyakorlat a Műegyetem előtt. Korszerű, hidraulikus életmentő eszközöket próbáltak ki a közlekedési szakemberek egy szándékos ütközés nyomán. feb/diósi imre
