Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-01 / 205. szám

Isten tenyerén pihen A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Dokumentumkeresés köz­ben találtam rá Balassa­gyarmaton, a szociális ott­honban Sárikára. A párnán csillogó gyémánt ragyogott, közelebbről nézve parányi ezüstös keretbe ékelődött drágakő, amely már el­árulja: a szemnek emberi arc az őrzője. Hozzá szólok. A gyémánt megmozdul, s egy hang sut­togja: - Jóska! Maga az? Leheletnyi csókkal kere­sem meg apró kezét, eltűnt a test ereje, de a szellem világa épen maradt. Városom büszkeségének, temetőnkben pihenő édesap­jának, az országos hírű kántor karnagynak, Erdélyi József­nek fényképe után kutatok.-Nem segíthetek - sut­togja Sárika. - Háromszor ra­boltak ki, minden levelet és fényképet széttéptek. Hogyléte felől érdeklődöm. ■ - Jól vagyok és boldog, mindenkiért imádkozhatok még. Az Úr Jézus tenyerén pihenek, várom behívóját. Két kérdést teszek még fel. Élete legboldogabb és leg- szomorűbb napja érdekelne, így felel: - Legboldogabb na­pom az volt, amikor a Bajcsy úti iskolából átmentem a szemközti élelmiszerüzletbe, ahol tanítványom, Völgyi Sa­nyi arra kért, szavaljuk el új­ból együtt a Mese című ver­set, mely így kezdődik: „Me­sebeli kiskirályokhoz betévedt egy kisleány."- Ezt én is tudom - mond­tam, s most a betegágyon ket­ten könnyezve mondtuk el e kedves költeményt.- A legszomorúbb napom? Ez is a Bajcsy üti iskolához fűződik. Nem írtam alá azt az ívet, melyen a tantestület minden tagjának követelnie kellett Mindszenty bíboros úr megbüntetését. Szalkay Zol­tán igazgatóm atyai szeretettel kérlelt, gondoljam meg, elbo­csátanak, elsős gyerekeim magukra maradnak. Addig kérlelt, míg aláírtam. Nem tudtam aludni keserűségem­ben. Másnap dr. Lippay Lajos plébánosnál sírva gyóntam meg tettemet. így felelt: - Sá­rika, a jó Isten látja a maga lelkét.- Ez volt életem legszomo­rúbb napja, még ma is gyötör, ha rágondolok. Erdélyi Sárika Balassa­gyarmat sokat emlegetett pe­dagógusa. Jobbágy Károlyt is tanította, aki több versében emlékezik róla. Aggódunk érte, aki viszont hőn óhajtja már az Istenével való találko­zást. Kamarás József Balassagyarmat BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Békességes eröszakszervezet Sikeres volt az idei Vidám Vásár Salgótarjánban, sok ezer látogatója volt az immár hagyományos tóstrandi rendez­vénynek. Ekkora tömeget természetesen nem lehet csak úgy „szabadjára” engedni, valamilyen biztonsági rendszabá­lyozásra szükség van. Idén a Perfect Guard Vagyonvé­delmi, Szállítási és Kereskedelmi Közkereseti Társaság em­berei gondoskodtak a biztonságról. Fegyveres támadás elhárítása - puszta kézzel. A biztonsági őrök bemutatója mindig sikert arat. fotó: gyurián tibor a munkakör ellátásához szük­séges jogi ismeretekre vonat­kozik. Felelősséget kell érezni az emberek iránt: a képzésbeli hiányosságok okoznak néha gondot.- Mostanában rengeteg biz­tonságtechnikai cég és őrző­védő szolgálat jelent meg a ha­zai piacon.- Nógrádiak vagyunk, jól ismerjük a helyi viszonyokat, ennek megfelelően ebben a ré­gióban jobban tudunk érvénye­sülni. Tudjuk, hogy csak minő­ségi munkával lehet betömi a piacra, bár eddigi tevékenysé­günk azt bizonyítja, hogy Nóg- rád megyében ez sikerült is.- Milyen tapasztalatokat szereztek a Vidám Vásáron?- Szerencsére semmiféle rendkívüli dolog nem történt, a Tóstrandon szórakozó tömeg a lehetőségekhez mérten kultu­ráltan viselkedett. Túlzásba vitt italozás sem fordult elő, a kora hajnali órákban békességgel hazament mindenki. (XX) A cég vezetőjével, Földi Lászlóval beszélgettünk a mindössze egy éve működő vállalkozásról.-Teljes egészében Nógrád megyei érdekeltségű cég va­gyunk, semmiféle külföldi vagy megyén kívüli érdekeltségünk nincs - mondta.- Mi a társaság fő profilja?- Elsősorban objektum és vagyonvédelemmel foglalko­zunk. Időszakos jelleggel vál­lalkozunk személyi védelem el­látására is. Igyekszünk a biz­tonsági szolgálatot úgy ellátni, hogy ne erőszakszervezetként tevékenykedjünk! Egyébként az őrző-védő szolgálatokat tár­sadalmi szükségszerűség hívta életre az elmúlt években. Aki korábban megélt a munkájából, nehéz helyzetbe került, és egyesek hajlamosak arra, hogy a buti út­jára lépjenek. Ezért is van létjogosultsá­guk és piacuk a mi­énkhez hasonló cé­geknek.- Milyen köve­telményeket támasz­tanak az alkalma­zottaikkal szemben?- Fokozott fi­gyelmet fordítunk arra, hogy jól kép­zett biztonsági őrö­ket alkalmazzunk. Ez mind a fizikai ál­lapotra, mind pedig Csomagtartón landolnak a rossz fiúk 1995. szeptember 1., péntek Elszállt illúziók Korán elszálltak a májusi hozsannát kísérő illúziók az idei jó gabonatermésről. Ismét bebizonyosodott, hogy amíg a szabadban alszik a gabona, addig sok minden történik vele. Az aratást megelőző két- három hetes sivatagi hőség­ben elszálltak a korábbi de­rűlátásra okot adó remé­nyek, az 5,5 millió tonnás gabonatermésről. Ha csak ez lett volna az egyedüli elszállt remény, még valahogy elviselték volna megyénk gabonater­melői is. Pénz híján a szük­ségesnél jóval kevesebb mű­trágya került a talajba, de nem jutott elegendő pénz a fémzárolt, jó minőségű ve­tőmag felhasználására sem. Ráadásul Nógrád megyé­ben nyolc százalékkal csök­kent a vetésterület. Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, szükséges megemlí­teni a „matuzsálemi korú” rendkívül elhasznált, tíz­éves, vagy azt is meghaladó évjáratú kombájnparkot, ami újabb milliárdokkal apasztotta az elérhető jöve­delmet, nem beszélve a nem­zetgazdaságot ért kárról. Ez az esztendő is bebizo­nyította: mind a termelők­nek, mind a kormánynak le kell számolniuk a korai illú­ziókkal. Az évi 5 millió tonna búzatermés elérése ilyen alacsony színvonalú technikai, eszköz- és anyag­felhasználás mellett to­vábbra is múló illúziónak tekinthető. V. K. Földalapú támogatás Salgótarján - A kormány által biztosított úgynevezett föld­alapú támogatás kifizetését Nógrád megyében a kisterme­lőknek a Nógrád Megyei Ag­rárkamara végzi. A megye mezőgazdasági termelőihez az előbbi címen hetvennyolcmillió forint ke­rül. A szövetkezetek, gazda­sági társaságok stb. folyó­számláikon keresztül kapják meg. A kistermelőknek pedig a gazdajegyzők adják át sze­mélyesen a földalapú támoga­tás összegét. Ez utóbbiaknak járó húsz­millióból eddig tizenkétmillió forintot juttattak el az érdekel­teknek. Fogukat szívták a szécsényi városatyák Nem akarta a szécsényi képviselő-testület tovább terhelni a lakosságot, ezért a fogorvosi kamara ajánlását elutasította. Ugyanakkor biztosítania kell a fogászati alapellátást az ön- kormányzatnak, ezért kompromisszumos megoldást fogad­tak el a szécsényi városatyák. Természetesen a kamara az orvosok érdekeit képviselte: árajánlása szinte minden felmerülő költséget tartal­mazott. így jelentősen emel­kedett volna a lakosságnak nyújtott fogorvosi szolgálta­tás. Mivel Szécsényben nincs fogászati intézményvezető, a fenntartónak kell megállapí­tania a díjakat. Ez pedig nem más, mint az önkormányzat. A városatyák a polgárok érdekeit tartva szem előtt, megpróbálták leszorítani a díjakat. Méltányos megol­dást találtak: a város magára vállalta a rendelők rezsikölt­ségeinek nagy részét. A dok­toroknak csupán jelképes összeget kell utalniuk az ön- kormányzatnak: naponta ezer forintot. így csökken­nek a kiadásaik és csökkent­hetőek a szolgáltatás díjai is. Az ideiglenes tömés 200 forint lesz, a tartós tömés egy fogon ízlésesen 2000, plasztikus anyaggal pedig 1400 forintba kerül. Szintén kétezer forinttal lesz kevesebb annak, aki 1-3 fogát gyökérkezeli, aki vi­szont 4-5-öt, az egy ezressel fizet többet, hat-hét fog ese­tén négyezer forintja bánja a gyógyítást. Egy állcsont fog­sorának elkészítésére tízezer forintot kell spórolni, míg a részleges fogsor csak kilenc­ezret visz el a konyháról. Csupán november elsejéig élnek a minap megállapított árak. Ekkortól vállalkozó­ként működnek a fogorvo­sok, vagyis ők szabják meg áraikat. öszi-téli vasúti menetrend Néhány perccel előbb Szeptember 3-án lép életbe a Magyar Államvasutak őszi­téli menetrendje. Néhány vál­tozás megyénk utazóközönsé­gét is érinti. Az önkormányzatok kéré­sére, a diákok érdekében visz- szaállítják a február végén megszüntetett, Balassagyar­mat-Vác között közlekedő vo­natot, mely 13.27-kor indul Gyarmatról és Berkenyére 14 óra 40-kor érkezik. Néhány perces kiigazításra került sor Aszód-Nógrádkö- vesd, illetve Nógrádkövesd- Aszód között. Az Aszódról eddig 5 óra 35 perckor induló szerelvény szep­tember 3-ától 5 óra 31 perckor indul és 6 óra 19-re érkezik Nógrádkövesdre. A Nógrádkövesdről 6 óra 27- kor induló vonat új ideje 6 óra 17 perc, érkezése pedig Aszódra 7 óra. így a diákok el­érik a Miskolcról 7 óra 3-kor érkező pesti gyorsvonatot. A Romhány-Diósjenő-Vác közötti vasúti szakaszon ugyanabban az időben indul- nak-érkeznek a vonatok. A salgótarjáni Fő téri állo­mástól kapott információk sze­rint itt sem lesz semmilyen vál­tozás. Ugyanannyi szerelvény indul és érkezik, ugyanabban az időben, mint eddig, Budapestre és vissza illetve Hatvanba és vissza. Húszéves lendülettel - túl a hatvanon Sorolni is nehéz, mi mindennel foglalkozik: szerelme a fotó­zás, a tűzzománc, a rajz, a technika, a pedagógia. - Mit ér a tudás, ha nem adjuk át valakinek - vallja a Balassagyarmaton élő Bacsúr Sándor. A „Magyar Köztársasági Ezüst Erdemke- reszt” - amelyet tudományos munkásságáért, pedagógiai és alkotó tevékenységéért nyújtott át neki Göncz Árpád köztár­sasági elnök - az ars poetica helyességét igazolja. Hatvanéves. Lokálpatrióta. Ba­lassagyarmaton született és nevelkedett „az élethez szük­séges tartást és kitartást” is in­nen hozta magával. Mindenek­előtt szülei példázták számára a munkaszere te tét, majd isko­lába kerülvén helyi pedagógu­sok „szedték ráncba”. Szigorú tanárpélda-Rossz osztályunk volt égé-1 szén az általános iskola nyol­cadik osztályáig, mikor az ak­kori Bajcsy iskola vezetése úgy döntött, átraknak bennün­ket az induló Rákóczi iskolába. Olyan emberek keze alá kerül­tünk, akik akkor értek vissza az orosz hadifogságból. A Horthy-rendszer tanárai vol­tak: szigorúan és nagyon igaz­ságosan osztályoztak. Az a pe­dagógus, aki mind a mái napig példaképem, s mások példa­képe is, Benkő Béla tanár úr. Gimnáziumi évei alatt szin­tén szerencsésen alakult a Bacsúr Sándor sorsa. Szövődőben volt ekkor már az első nagy szerelem a rajzzal. Farkas András látta első számycsapásait, ösztökélte a pályára, de a legényke inkább nagybátyját követte. Tűzzománc-szerelem- Jó eszű nagybátyám készített fel az egyetemi felvételire. Az elsők között foglalkozott Ma­gyarországon atomkutatással. Bár felvettek az egyetemre, de nem adtak ösztöndíjat, mi pe­dig négyen voltunk testvérek. Véletlen folytán kerültem az egri főiskola rajz és földrajzta­nári szakára. Legszebb éveit töltötte Egerben, újfent kitűnő peda­gógusok, újfent szerelem: meg­ismerkedett a tűzzománccal.-De nem csupán a tűzzo­mánccal. Megtanítottak ben­nünket a képzőművészeti kife­jezésmódok egész arzenáljára, a grafittól kezdve a linómet­szésen keresztül a zománcig. A másik vonzalmam a földrajz lett és ezen keresztül a peda­gógia. Később az Eötvös egye­temen elvégeztem a pedagó­gia-pszichológia szakot. Mielőtt hazakerült volna, Ipolytamócon tanított két évet. — Jó lecke, máig ható élmény — meséli a falucskáról, ahol sze­retettel fogadták az ifjú „tanár urat”.-Hazatérve aztán a Petőfi, majd az Ifjúság úti iskolában tanítottam, végül kikötöttem 1979-ben a Bajcsyban. Érde­kes módon a rajzot, földrajzot keveset tanítottam, ellenben oktattam a fotózást, a tűzzo­máncot, a technikát, melyből szintén szereztem diplomát. Egy szép epizód- Voltam igazgatóhelyettes, igazgató, részt vettem a városi oktatáspolitikában, jó néhány szeretett kollégát eltemettem, s jó néhány ifjú titánnak segítet­tem első pályán töltött éveiben.-Tevékenykedtem, de nem fáradtam el: húszévesnek ér­zem magam. Ezzel a kitünte­téssel nem zárult le az életem, csupán egy szép epizódnak te­kintem: energiát ad, hogy min­dent folytathassak, ugyanek­kora erőbedobással. Demus Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom