Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-08 / 211. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a bírónőt Jóleső elismerés Ritka a töretlenül ívelő bírói pálya. Kisváriné dr. Glózik Anna adminisztrátorként kezdte, majd végigjárva szinte minden szakmai lépcsőfokot, a megyei bíróság elnöke lett: elért a csúcsra. Gazdasági kollégiumvezetőként, több évtizedes igazságügyi munkássága elismeréseként tüntették ki a gyarmati bírónőt a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével. a pálya alkonyán Kisváriné dr. Glózik Anna fotó: balga Péter Pedagógus szeretett volna lenni a mohorai kislány, ezért felvételizett a gyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba. Jól érettségizett, akadálytalanul folytathatta volna tanulmányait, ám a sors közbeszólt.- Családi okok miatt nem felvételizhettem. Adminisztrátorként kezdtem dolgozni a járási bíróságon. De nem hagyott nyugodni a továbbtanulás gondolata. Ekkor már megcsapott a bíróság légköre, s a jogi karra jelentkeztem. Zsúfolt évek következtek, munka mellett tanulta a jogot, közben férjhez ment, s az államvizsga idején ikreket szült.- Nehéz, mégis örömteli idők voltak ezek. Kóstolgattam a szakmát, szültem két szép gyereket, s izgalommal vártam, hogy munkába állhassak. Fogalmazóként dolgoztam már majd másfél évet, mikor adódott egy lehetőség, elmehettem közjegyzőnek. Polgári ügyek bírája akartam lenni, ezért a közjegyzői munka kitűnő előtanulmány volt. De nem fejeződött be az „előképzés”. Beosztották büntető ügyszakra.- Dr. Markója Imrénél - aki akkor igazságügyminiszter-he- lyettes volt- jól vizsgáztam büntetőjogból. A megyén akkor már jelentkeztek a hetvenes évek gondjai: hirtelen megugrott a fiatalkorú bűnözés. „Kétkezesként” kezdtem bírói munkámat, tárgyaltam a fiatalkorúak ügyeit és családjogi pereket. Végre a választott feladatot láthatta el: városi bíró lett. Rövid ideig.- A megyére kerültem, mint előadó bíró. Olyan személyiségekkel, nevekkel dolgozhattam együtt, mint dr. Kalas Géza. dr. Demeter János és dr. Gazda Zoltán. Sokan tanultuk meg akkoriban tőlük a szakmát. Innentől ívelt pályája felfelé.- Hiányzott a bíróságon a közép-generáció, ezért fiatalon tanácselnök lettem, majd dr. Kalas Géza nyugdíjba vonulása után megyei bírósági elnökhelyettes lehettem volna, ám nem éreztem magam felkészültnek. Tanácselnökként megbíztak a polgári kollégium vezetésével. Vagyis titulus nélkül, ugyanúgy kellett felelnem a megye polgári bíráskodásáért. 1980-ban aztán elvállaltam, amit már amúgy is csináltam. Hat éven keresztül látta el a feladatkört, s következett a szakmai csúcs. 1985-től Nóg- rád megye ítélkezéséért felelt, mint a megyei bíróság elnöke.- Számomra nagy megterhelést jelentett a feladat. Amellett, hogy enyém volt a valódi felelősség, komoly munkakört láttam el: kapcsolatot kellett tartanom a társszervekkel, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a minisztériummal. A gondok rajtam keresztül csapódtak le. Egészségügyi okokra hivatkozva mondott le. A gazdasági ügyek kollégiumának vezetője lett. Már ismerős vizeken evezett, s evez a mai napig. S oktat, méghozzá fogalmazókat.- Munkámat erkölcsileg elismerték a kitüntetéssel. Nagyon jólesett. Életemet egy munkahelyen töltöm, illetve töltöttem, mivel lassan aktív korom végén járok. D. G. PÁSZTÓ 1995. szeptember 8., péntek A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. „Csak névtelenül írhatok” Tisztelt Demus Iván! Én - mint a Nógrád Megyei Hírlap rendszeres olvasója - úgy látom, hogy Önből nem hiányzik a mindennapi élet ismerete. Én a lassan már „éhen haló” diplomások táborába tartozom. Jelenleg középiskolai végzettséget igénylő munkakört töltök be, azt is minimálbér alatt. Sokat töprengek azon, hol lehetne költségeimen csökkenteni, hiszen van olyan hónap, mikor hármunknak - a havi részletek befizetése után - mínusz kétszáz forint maradna. De mindig tartogat olyan meglepetéseket a Nógrád Megyei Hírlap, ami miatt nem tudnék megválni a „szellemi táplálékomtól”. Az egyik jelenség, amit Ön az álláshelyek „szétosztásával” kapcsolatban megírt, nemcsak a megyeházára jellemző, hanem a többi salgótarjáni munkahelyen is tapasztalható. Gondoljon csak a pénzintézetekre, ahol a közalkalmazotti fizetések 3—4-sze- resét keresik. Köztisztviselői munkahelyekre pedig egyáltalán nem jellemző a pályázati rendszer. Ha mégis sikerül „kiszimatolni”, egy állás lehetőségét, a felsőfokú végzettség nem előnyt, hanem hátrányt jelent. Még soha nem írtam névtelenül, de úgy érzem, nevemmel a cikk megjelenése veszélyeztetné munkahelyemet, hiszen itt sem jellemző az állások meghirdetése. A felvételek ismerősök útján, tőlünk jóval jobb fizetési körülmények között történnek. Még egyszer köszönöm cikkeit, s várom további írásait is. Egy salgótarjáni olvasójuk! Politikatörténet Nógrádban A Nógrádi Történeti Múzeum -elődei jó hagyományait folytatva - több év óta a megyében folyó gazdaság- történeti, politika-történeti kutatás egyik központja. Napjainkban jelentős állomáshoz érkezett el a munka egyik szála: Horváth István öt nógrádi történelmi személyiség életének és munkásságának kutatását fejezte be és az összegyűjtött tapasztalatait tanulmányokban rögzítette. A sort az evangélikus Ócsai Balogh Péter (1748- 1818) vezeti, aki Kisbágyon- ból elindulva emelkedett országos tisztségekbe, és lett többek között torontáli és zólyomi főispán a XVIII. században. Sréter János (1806- 1842) a reformkor hajnalán országosan is ismert nógrádi alispán volt. Az újabb kutatások nemcsak megerősítették a már eddigi ismereteket, de Sréter sokoldalú politikusi kapcsolataira is fényt derítettek. Sztranyavszky Sándor (1882-1942) már ízig-vérig huszadik századi konzervatív politikusa volt a megyének. Förster Kálmán (1885-1971) munkásságával, városfejlesztési elképzeléseivel Salgótarjánon túl is maradandót alkotott. BeífrMiklrís (1872-1938) zárja e sort, akit a jó szándék vezetett politikai pályáján, de mégis tévútra vitte a sors. A tanulmányok az életpályák feldolgozásán túl bemutatják a megyére jellemző politikai gondolkodás folyamatát is. A szerző áttekinti a rendi és a reformkori liberalizmus kialakulásának menetét, példákkal jellemzi a nemzeti - keresztény - konzervatív eszmerendszer politikai hatását, a nemzeti szocializmus megyei fejlődéstörténetét, a szociáldemokratizmus hatásának megyei útját. Az elkészült, Eszmék, eszmények, magatartások című kötetet portrék és más illusztrációk, név és helynév- mutató tesz még hasznosabbá. A megjelenését segítő anyagi támogatók esetén már 1996- ban az érdeklődő olvasó kezébe kerülhet. Nyugati követelmények, hosszú távú munkahely Romhányban Nem elbocsátást, jólétet ígér a Zalakerámia 1995. április 1-jével a volt Romhányi Építési Kerámiagyár legfiatalabb, önálló gyáregysége a Rékerámia beleolvadt a Zalakerámia Rt.-be, amely az ország egyik legerősebb vállalata. Jellemző rá, hogy az idén a Japán piacon is helyet követelt magának, s az idén várhatóan a megrendelők listájára kerül Anglia is. Az 1991 március óta részvénytársaságként működő cég részvényei a budapesti, a bécsi és a londoni tőzsdén jelen vannak. Az új tulajdonosok az idén és jövőre 800 millió forintos felújítást, beruházást valósítanak meg. Arra kértem dr. Katona Györgyöt, a Zalakerámia Rt. elnök-vezérigazgatóját, hogy válaszoljon a romhányi fejlész- téshez kötődő kérdéseimre. Üzleti alapon- Korábban a romhányiak versenytársként voltak jelen a hazai és a külföldi piacon. Ha most rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy önök bekebelezték korábbi versenytársukat, ugyanakkor hozzáteszem, hogy előzetes ismereteim szerint ez a „házasság” igen előnyös lesz majd a romhányiaknak is. Mi motiválta a tulajdonosokat a Rékerámia megvétele mellett?- Az előbbi akkor lenne igaz, ha egy jól menő gyárról lett volna szó. Az egyesüléssel létrehozott beolvadás előtt napok kérdése volt, mikor számolják fel a gyárat. A Rékerámiát üzleti alapon vásároltuk meg, mert úgy éreztük, hogy általa jó befektetést valósítunk meg. Számításaink szerint fajlagosan olcsóbban hajtjuk végre ezt a feladatot, mint zöldmezős beruházás formájában.- A gyár technikai, technológiai újjászületése mennyiben és milyen területeken növeli az önök versenyképességét?- A falburkolócsempe-gyár- tásban szerzett tapasztalatainkat is felhasználjuk a beruházás megvalósításakor. A padlólapgyártáshoz teremtjük meg a feltételeket Romhányban. A szakmai követelmény, az erre irányuló tanulás célja, hogy annál még jobb minőséget adjon a kollektíva, mint amit mi a fal- burkolócsempe-gyártásában elértünk. Ez utóbbihoz még any- nyit: a belföldi igényeket nem tudjuk teljes egészében kielégíteni. Magas színvonal-A külföldi tulajdonosok igen magas követelményeket állítanak a felső-, a középfokú szakemberekkel és a fizikai dolgozókkal szemben. Mit kell tenni a kollektívának, hogy egzisztenciális érdeke találkozzon a magas fokú, fegyelmezettséget előíró követelményekkel?- A Zalakerámia azért maradt stabil gyár, és van jelen egyre nagyobb mértékben a külpiacon és belföldön, mert a munka- és a technológiai fegyelem betartása minden vezetői szinten kézben volt és van tartva. Ez párosult folyamatos, következetes szakmai képzéssel. Ezt szeretnénk megvalósítani Romhányban is. A szakmai színvonal emelése érdekében csak azt tesszük, ami már jól bevált. Felhívom a dolgozók figyelmét, hogy jól felfogott érdekükben az előbbiekhez igazítsák munkával kapcsolatos igényeiket, szakmai tanulásukat, fegyelmüket, mert nálunk stratégiai alapkövetelmény a kifogástalan minőségű termék- gyártás. Egy jottányit sem engedünk ebből. Megtartani a jókat- Mire kívánja még felhívni a romhányiak figyelmét?- Tavaly novemberben és decemberben a romhányi gyár szakszervezetével folytatott tárgyalásaink során az érdek- képviselet azt kívánta, hogyha netán sor kerül az elbocsátásokra, akkor a legjobbakat küldjük el. Mi másként gondolkodunk. Igaz, hogy a beruházás révén a jelenlegi létszám 30, netán 40 fővel lesz kevesebb, de a megmaradó 230-240 dolgozónak hosszú távra munka- lehetőséget, együttműködést, kedvező környezeti körülményeket, jólétet, vagyis az országos átlagnál nagyobb keresetet ajánlunk. Venesz Károly KÍVÁNCSISKODÓ -ÉLŐVONAL Mihalik Júlia rovata-Telefon: 32-316-455 Előbb indul a reggeli járat - Kihasznált önzetlenség Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy egyéni gondjaikkal kapcsolatos kíváncsiskodó kérdéseit, észrevételeit. A 310-589-es telefonon naponta, 10-től 13 óráig kereshetik szerkesztőségünket, de személyesen és levélben is fordulhatnak hozzánk. A fenti számon üzenetrögzítőnk szintén a rendelkezésükre áll. Öt perc az etesieknek Ingázók nevében, érdekében fogott tollat egy etesi asszony, aki azt írja, hogy a menetrend- változás több helybelinek gondot okoz. Az 5,45 óra helyett 6,05-kor induló busszal közlekedők ugyanis nem érik el az egri, budapesti csatlakozásokat. Az érintettek szeretnék, ha visszaállna a régi rend. - Lehetséges ez? - kérdeztük a Nógrád Volán illetékesétől.- Ismerjük a problémát, azonban az Etesről 5,45-kor induló járatot nem áll módunkban visszaállítani. A csatlakozás megoldása érdekében azonban a 6,05-ös busz indulását szeptember 4-étől 6,00 órára módosítottuk - közölte a jó hírt Rücsök Lajos, a személyszállítási üzletág vezetője. Bátonyi okfejtés- Utóbbi időben több napilap írt az országos vérhiányról és arról is, mit tesznek ennek megszüntetéséért a megyék, valamint, hogy milyen problémákat kellene megoldani a vérellátásban. Én csak azt nem értem, miért ingyenes még ma is a véradás? Azt az indoklást nem fogadom el, hogy nincs pénz a véradók honorálására, hiszen - sajnos - szerintem, ez is egy jól fizető üzletág lenne — mondott véleményt bátonyterenyei olvasónk. - Nem beszélve arról, hogy miközben az emberségre hivatkozva toborozzák a donorokat, folyamatosan emelik a vérből készült gyógyszerek árát is, és engem ez felháborít. Dolinkai „idill” Salgótarján egyik ismert pihenőhelye a Dolinka. Azazhogy, csak volt, mert ma gyerekzsivaj helyett kutyaugatás, kutyapiszok uralja a teret - panaszolja S. Jánosné. - A börtönükből (értsd lakótelepi lakásokból) szabadult négylábúak csapatostól, felszabadultan rohangálnak itt - póráz és szájkosár nélkül. A nagyobb testűek már a látványukkal is félelmet keltenek a gyerekek, idős emberek körében, ha ugyan az utóbbiak végleg el nem kerülik ezt a helyet. S. Jánosné elkeserítőnek tartja, hogy a városvezetés nem figyel erre, s végül javasolja, hogy az eltűnt, „Kutyát a parkba bevinni tilos!” figyelmeztető tábla helyett a „Gyereket a parkba vinni nem ajánlatos” feliratút helyezzék ki. Mit tanultak Nyugaton? A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pályázatát elnyerve, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Műszaki Középiskola négy tanára - Plenczner György igazgató, Osztafi Sándor, Pál István és Lőrincz Gyula, valamint négy tanuló - Csizmadia Bertalan, Klátyik Tamás, Zsíros Péter és Kassai László - tíznapos tanulmányúton vett részt Németországban, Svájcban és F ranciaországban. Az út célja és egyben feladata volt a korszerű technológiák, a számítógépekkel vezérelt gyártás és minőség-ellenőrzés tanulmányozása, valamint a német és a svájci oktatás, szakképzés sajátosságainak megismerése. A program összeállításában és biztosításában nagy szerepet vállalt Gyöngyös Iván, az iskola volt tanulója, aki ma Svájc alumíniumiparának meghatározó személyisége. A küldöttség szinte teljes keresztmetszetet kapott Svájc alumíniumiparából. A számítógépes gyártástervezés, szervezés és irányítás itt már hétköznapi fogalom. A franciaországi Socheaux-ban készülnek a Peugeot autók. Ipari robotok (hegesztő, festő, szerelő) ezrei dolgoznak itt. Hihetetlen a tisztaság és a szervezettség. Münchenben és Bemben középiskolákat, átképző központokat látogattak meg. A szemléltető eszközöket őszintén irigyelték, a tanulók terhelését nem.
