Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-08 / 184. szám
2. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. augusztus 8., kedd A megyei agrárkamara életéből Gondolatok a küldöttgyűlés után A Nógrád Megyei Agrárkamara küldöttei (tizenhatan) részt vettek a Magyar Agrárkamara II. küldöttgyűlésén. A küldöttgyűlést megelőzően kibővített elnökségi ülést tartottunk, amelyen kialakítottuk állásfoglalásunkat a kiadott dokumentumokkal - alapvetően az ágazat stabilizációjának és növekedésének esélyei - kapcsolatban. Új támogatás állattartóknak A kormány 86/1995. (VII. 14.) sz. rendeletével új támogatási lehetőséget alakított ki az állattartók számára. Ennek célja a meglévő állattartó férőhelyek kihasználása. Ezért támogatják az állattartó telepek és épületek megvásárlását, korszerűsítését, tenyészállatokkal való feltöltését, és a megnövekedett forgóeszközigényt is. A támogatás egy része vissza nem térítendő, a férőhely betelepítéséhez állatfajtánként eltérő összegű. Elő- hasi üsző után 35 ezer, előhasi koca után 10 ezer, tenyész- jerke után egyedenként 3500 forint fejlesztési támogatás adható. A támogatást igénybe vevőnek a MEA (Mezőgazdasági és Erdészeti Alap) fel- használásának szabályai szerint a szükséges előírásoknak, igazolásoknak (tenyésztési, állat-egészségügyi) birtokában kell lennie. További vissza nem térítendő támogatás nyújtható a férőhelyek betelepítésével felmerülő tartós forgóeszközszükséglet részbeni megelőzésére. Ez üszőnként 10 ezer, előhasi kocánként 9 ezer, te- nyészjerkék után darabonként 3 ezer forint. Baromfinál ez a támogatás a férőhely minden négyzet- métere után 1000 forint. Igénybevételének feltétele, hogy a férőhelyeket legalább 80 százalékig kell betelepíteni, és az állományt legalább öt évig kell ezen a szinten tartani. Legfeljebb két évig kamat- támogatás is igénybe vehető a már említett három állatfaj és a baromfitartás célját szolgáló férőhely megvásárlásához, illetve a meglévő korszerűsítéséhez felvett hitelhez. A támogatás mértéke a fizetendő kamat hetven százaléka. A támogatás igénybevételének módját és feltételeit a pályázati felhívás részletesen tartalmazni fogja. Népi hiedelmek, mondások A küldöttgyűlés rendkívül alkotó légkörben, a közmegegyezés jegyében zajlott le. Az ülésen részt vett és felszólalt Lakos László földművelési miniszter, Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, a Német Szövetségi Köztársaság Agrárkamarájának vezetője, Akar László, a Pénzügyminisztérium-, Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A Nógrád Megyei Agrárkamara álláspontját Varga József tolmácsolta felszólalásában, amelynek lényegéről az alábbiakban tájékoztatjuk az olvasókat. Hátrányos helyzetben Alapvetőnek tartjuk, hogy a Magyar Agrárkamarának meg kell határozni azokat a területeket és irányokat, amelyekben támogatja a kormányzatot az ágazat hanyatlásának megállítása, s a fejlesztése érdekében. Nógrád agrárágazatának helyzete az országos tendenciákhoz hasonlítható, de a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a megye hátrányos gazdasági szerkezete, a tartósan magas munkanélküliség, az élelmiszeripar kis volumene elmélyítette a feszültségeket, növelte a veszteségeket, drágítja a fejlődési pályára való állítást. Az utóbbi-évtizedben -á-termelés Inagytnérvű Csökkenésé, az állatlétszám visszaesése következett be. Növekedtek a kihasználatlan kapacitások (állatférőhelyek, tárolók, műtrágyatelepek). A beruházások mértéke a '70-'80-as évek átlagának csupán 15-20 százaléka. A foglalkoztatottak létszáma az 1980-as évek átlagához képest kevesebb mint egyharmadára csökkent. Ebben jelentős szerepet játszott az ipari szolgáltató tevékenységek zsugorodása. A '70-'80- as években ez adta a mezőgazdasági üzemek árbevételének 60 százalékát, mérleg szerinti eredményük 85 százalékát, és foglalkoztatta a dolgozók kétharmadát. Nagyfokú jövedelemkiesés következett be, amely vállalkozási formától, mérettől, termelési szerkezettől függetlenül alakult. Ezt mutatja, hogy 1993-ban a mezőgazdasági ágazatba sorolt 95 gazdálkodó árbevétele 2,3 milliárd forint volt, de csak néhány üzem volt nyereséges (az adózás előtti eredményük 119 millió forintot tett ki), a gazdálkodók többsége veszteséges volt (ráfizetésük együttvéve 567 millió forintra rúgott). Az egyenleg 448 millió forint veszteséget mutat. A következő évben, 1994- ben bizonyos javulás volt tapasztalható. Az összes árbevétel 3,4 milliárd forint. Adózás előtti eredmény +167 millió, illetve -225 millió forint. Az egyenleg: 58 milliós veszteség. Az erdőgazdálkodási ágazatban 18 vállalkozás tevékenykedik, nagyon szerény eredménnyel (444 milliós árbevétel, 3,8 milliós nyereség). Az élelmiszeriparban (részben az agrárkamarához tartozik) előállított összes árbevétel 3,95 milliárd forint, az egyenleg: 186 millió forint veszteség. Az üzemek eladósodása folyamatos és nagymértékű. A szövetkezeteket egymilliárd forint olyan tartozás terheli, amely különböző rárakódó kamatokból halmozódott fel, és ezt képtelenek rendezni. A bankkonszolidáció feneketlen zsákjának megtöltése mellett a termelőüzemek adósság és kamat-konszolidációját alapvető kiindulási pontnak tartjuk. Tovább sújtja a szövetkezeteket, hogy a kárpótlási jegyeket nem, vagy csak késve kapták meg. Ezáltal a szövetkezeteket kár érte. Ilyen nagy hatású egyedi kérdésekben is kérnénk az agrárkamara segítségét. Ehhez még egy egyedi ügyet is csatolunk: megyénk egyes területein június elején jelentős árvíz és belvízkár érte a mezőgazdasági gazdálkodókat, akiknek nem volt biztosításuk. A kár mértéke meghaladja a 120 millió forintot, a felterjesztések folyamatban vannak. A kárenyhítéshez kértük a Magyar Agrárkamara segítő közreműködését. Az irányítási válság deklarálásával egyetértünk. Sajnos, a legutóbbi időszakig értékelhető, mértékadó változások az ágazat válságának enyhítése érdekében nem történtek. Amellett, hogy egyetértünk azzal, hogy az ágazat jövedelmezősége helyreállításában döntő szerepe van az árrendszernek és a piacszabályozásnak, térségünk szempontjából igen fontosnak tartjuk a támogatási rendszer reformját. Reformok kellenek Általában olyan konstrukció kimunkálását kérjük, hogy a termelő az exportszubvencióból legalább 50 százalékban részesedjen, és egy része a biológiai alapok fejlesztését szolgálja. Szerény a kedvezőtlen termőhelyi adottság külön támogatása, nem szolgálja a mezőgazdasági termelés fejlesztését (fenntartás jellegű). A földalapú támogatottak körét 82-ről 66 településre csökkentették. A támogatás-csökkenés 15-16 millió forint. Elfogadhatatlan, hogy nem a földminőség az alapvető, és infrastrukturális ellátottság javulására hivatkozva zártak ki településeket a támogatásból. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap konstrukciója 1993-ban kedvező volt a kisebb vállalkozások számára (207 millió forint támogatás). Az 1994-es módosítás a kamattámogatásos konstrukció Nógrádban is használhatatlan. A bankok alig nyilvánítottak hitelképesnek gazdálkodót. El kell dönteni, hogy szükség van-e a kedvezőtlen adottságú területek termelésére, és ha igen, biztosítani kell az ott élő emberek foglalkoztatását. Ebben az esetben nem nélkülözhető egy célirányos, a felzárkózást is elősegítő, megkülönböztetett termelési támogatás. Emellett az adottságokhoz igazodó egyszeri, komoly mértékű támogatást javaslunk a preferált termelési szerkezet kialakítását szolgáló beruházásokhoz. Mivel ezek a célkitűzések nemcsak az agrárágazat érdekét szolgálják, hanem egy szélesebb körű össznemzeti érdeket - a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatását -, ezért e fejlesztések megvalósulásának forrása nem lehet csak a mező- gazdasági fejlesztési alap, hanem a foglalkoztatási, a terület- fejlesztési, a környezetvédelmi alapoknak ilyen irányú összehangolása is indokolt. Teljesen egyértelmű számunkra, hogy a nemzetgazdaság stabilizációja az agrárágazat fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Alapvetőnek tartjuk Nógrádban - stratégiailag -, hogy a meglévő természeti adottságainkhoz, szakmai fel- készültségünkhöz, hagyományainkhoz igazítsuk a mező- gazdasági termelést. Ezzel együtt növelve a feldolgozottságot, a vertikumok kiépítését, megőrizve, védve természet- földrajzi adottságainkat, elkerülve a környezet szennyezését. Az adott közgazdasági szabályozással jól kell élni, a feltételrendszer kialakításában is indokolt lobbizni. A fejlesztés további fontos feltétele a szaktanácsadási rendszernek a termelők részére történő hatékony működtetése. Igen fontos eleme a fejlesztésnek az informatikai infrastruktúra kiépítése, az információs rendszer átdolgozása, hozzá igazítva a megváltozott helyzethez, a többszektorúsághoz. Hatékonyan csak úgy működhet, ha valamennyi döntési szint valós információkhoz jut. Az információk kétirányú áramoltatása vitathatatlanul a kamarák alapvető feladata. Az államigazgatási szerveknek és az illetékes minisztériumoknak- a piacszabályozási és ellenőrzési tevékenységük hatékonyabbá tétele érdekében - fokozottabban kell támaszkodniuk a kamarákra és az ide integrált terméktanácsokra. Jelenleg a terméktanácsok felülről építkeznek, az információkkal pedig mi rendelkezünk. Nagyon egyetértenénk a vertikális kiépítettségű kamarai tagsággal, mivel e nélkül nem biztosítható az agrárium hatékony és eredményes irányítása. Indokoltnak tartjuk, hogy a költségvetési kapcsolatba belépő kistermelők kamarai tagok legyenek. Ez az ő érdekeiket is szolgálja, valamint az agrárágazat egészét is csak így lehet átfogóan képviselni. Nagyon fontos a föld tulajdonának rendezése, a földkoncentráció elősegítése jogszabályokkal, pénzügyi kedvezményekkel, ösztönzőkkel. Annak érdekében is, hogy a verseny- képes birtok és haszonbérleti struktúra, nagyságrend kialakuljon. Különösen fontos ez az erdőterületekre vonatkozóan. Érdemes fejleszteni Tapasztalataink azt támasztják alá, hogy amennyiben fejlesztenénk a meglévő termelési tényezőket, úgy hosszabb távon a jelenleginél 40-50 százalékkal több munkaerőt lehetne foglalkoztatni. Legalább ilyen ütemben növelve a termelést, ennél nagyobb mértékben gyarapítva az exportot. Megteremtve az árolló zárása esetén a vállalati jövedelmezőséget. Ki kell alakítani a megfelelő szerkezeti hátteret a rendkívül sokszínű birtokméretnek, vállalkozásnak. Ebben - a gazdasági kamarákról szóló törvénynek megfelelően - kamaránk vállalja a gazdaságszervező tevékenységet. Az agrárkamara elnöksége és küldöttgyűlése az augusztus 15-ei, 25-ei ülésein fogja megvitatni a koncepciót, amelyet részletesen e hasábokon szeretnénk nyilvánosságra hozni. Dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnök Gazdajegyzői értekezlet Augusztus 3-án az agrárkamara székházában megtartottuk az első gazdajegyzői értekezletet. Fenes Attila, az FM hivatal helyettes vezetője, a kamarai szakosztály elnöke adott tájékoztatást többek között az FM pályázati felhívásáról, az exportárualapot növelő reorganizációs program keretében igényelhető támogatásról. Borók Sándor, a megyei vállalkozási központ menedzsere a hitelezési lehetőségekről - kiemelten a mikrohitelekről - tartott tájékoztatást. Mészáros György né, a Dél- Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. kereskedelmi vezetője - a biológiai alapok fejlesztése kapcsán - az őszi vetésű gabonák vetőmagkínálatáról, a fajtaválasztásról tartott szakértők számára is igen érdekes előadást. A gazdajegyzői értekezlet állást foglalt abban, hogy a termékforgalmazást hatékonyan kell megszervezni, mivel a terméktanácsok működését nem észleljük. Ezért. - a kamara szervezésében - fel kell venni a kapcsolatot a legnagyobb felvásárlókkal és feldolgozókkal. Fontos ez a jövő évi termelés megalapozása, a hitelek, a szerződés, az árak megbeszélése érdekében. Felvetődött, hogy a kereskedelmi lánc csökkentése céljából a gazdák társas vállalkozást hoznának létre, mégpedig egy közvetlen export-értékesítéssel is foglalkozó közhasznú társaságot. Ezzel az intézkedéssel csökkenteni szeretnénk a piaci zavarokat például a gabona, a bogyós gyümölcs, a konzervuborka, az állati termék felvásárlása és forgalmazása terén. Augusztus 10., Lőrinc napja. Csillaghulláshoz Szent Lőrinc könnye kell, s az idő esőre fordul. De akár hull a csillag, akár nem, ha Lőrinc rápislog (úgy is mondják: rápisil, belepisil) a dinnyére, körtére, nyomban satnya lesz az íze. Ha nap fénnyel mosolyog le Klárára (augusztus 12.), bő termés vár az almára. Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja. Mária menny- bemenetelének ünnepe. Szent István ezen a napon ajánlotta Szűz Mária oltalmába az országot. Ezért bárki kinevezhet egy almát az ország almájának. Ha ezt az almát elássa a földbe, gazdag gyümölcstermése lesz ősszel. A Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és kisasszony napja (szeptember 8.) közti időszakot kétasszonyközének nevezik - napjai varázsere- jűek. Az ilyenkor szedett gyógyfű jobban hat, az ilyenkor csépelt mag, ha elvetik, biztosan kikel, az ekkor keltett tyúkok lesznek a legjobb tojók, és az a legény meg lány, aki kétasszonyköze közepén szeret egymásba, bizonyosra veheti, hogy sírig tartó kapcsolatuk lesz. Újszerű telefonok rr r nagyszerű áron A Westel Rádiótelefon Kft. augusztus 1-től 31-ig - vagy amíg a készlet tart - rendkívül kedvező egységáron, mindössze 35.000 Ft-ért kínálja az alábbi nagy teljesítményű, felújított mobiltelefonokat: •MOTOROLA ASSOCIATE •MOTOROLA 2500 •MAXON CARRY PHONE • ERICSSON HOTLINE Ne feledje: a 450-es mobiltelefonok az ország egész területén használhatók! | Az ár a rendszerbelépési díjat és az áfát nem tartalmazza. ~| Mozgásban az üzlet általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA; MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70.. TEL.: (06 46| 411-550, RÁDIÓTELEFON; (06 60) 351-000 WESTEL FORGALMAZÓ:* SALGÓTARJÁN. APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3. TEL: (06 32) tffffWW I I I 1 I J 312-832. RÁDIÓTELEFON: 106 60) 337-247 f ff {ft f/ff ifit I I WESTEL
