Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-05-06 / 182. szám

4. oldal Világtükör 1995. augusztus 5., szombat Polgári fórumot tartanak szeptember másodikán Szé­kelyudvarhelyen. A Tanügyi Válságtanács ülésén arról is határoztak, hogy a magyar nemzeti közösséget hátrányo­san érintő oktatási törvény el­leni tiltakozásul az erdélyi if­júság karavánt indít Strasbo- urgba, az Európa Tanács székhelyére. Dömpingellenes eljárást kért Brüsszelben az Európai Unió acéltermelőinek szövet­sége a közép-európai orszá­gokból érkező olcsó importáruk ellen. Az alacsony árak miatt ugyanis a bevitel tavaly hat­vannyolc, az idei első hat hó­napban pedig negyven száza­lékkal emelkedett. A NATO-tagság szükségtelen - véli a megkérdezettek 35 száza­léka Szlovákiában. 38 százalé­kuk viszont helyeselné, ha az országot felvennék az Észak-at­lanti Szerződés Szervezetébe. Két évvel ezelőtt 11 százalék­kal többen pártolták Szlovákia NATO-tagságát. Támadásokat indítottak a csecsének az orosz erők ellen. A harci cselekmények a katonai rhegállapodást aláíró felek kö­zött gyakorlatilag megszűntek ligyan, de kisebb, három-tizen- két fős csecsen fegyveres cso­portok önhatalmúan megsértik a tűzszünetet. Az Erin hurrikán elérte Alabamát, ahol a hatóságok Százezer embert már előre ki­költöztettek a fenyegetett te­rületekről. Louisiana délkeleti riészén kilencezer embert szó­lítottak fel lakóhelyük elha­gyására. Lejárt szavatosságú és meg­semmisítésre ítélt gyógyszere­ket adományozott Kubának Uruguay. Azíajándékot a gaz» cjasági válságra-való tekintettel fogadta el a karib-tengeri or­szág. Az égetéstől megmentett gyógyszerek egy német kon­szern argentínai leányvállalatá­nál készültek. Hó esett Argentínában. A dél­amerikai ország déli tartomá- ríyaiban 1976 óta nem esett akkora hó, mint az elmúlt negyven napban. Vastagsága helyenként elérte vagy megha­ladta a két métert. Patagónia néhány vidéke ötödik hete él elzárva a külvilágtól. Ezrek zarándokoltak pén­teken a rekkenő hőség elle­nére a londoni Clarence Ho­use elé, hogy maguk is kive­gyék részüket a. királyi család légidősebb és legnépszerűbb tágjának születésnapi köszön­téséből. Erzsébet anyaki­rálynő, a brit uralkodó édes­anyja 95. életévét töltötte be ezen a napon. Horvát katonák a győzelem jelét mutatják fotó: feb/reuter Háború száz kilométerre a határtól Lángokban áll a krajinai szerbek központja A horvátországi harcok a magyar határtól több mint száz ki­lométerre zajlanak és semmi jele annak, hogy azok átterjed­nének a hazánkhoz közelebbi területekre. Keleti György hon­védelmi miniszter szerint a fegyveres konfliktus nem jelent közvetlen katonai fenyegetettséget Magyarország számára. Percenként négy-öt tüzérségi gránát zúdult tegnap Kninre. Válaszul a krajina központja ellen pénteken indított általá­nos támadásra a szerbek tüzér­sége lőtte az arcvonal mentén lévő horvát településeket. Tudjman horvát elnök fegyver- letételre szólította fel a kraji­nai szerbeket. Közben folyta­tódnak a harcok Bihac körze­tében is. Megfigyelők szerint való­színűsíthető a szorongatott krajinai erők veresége. A Hor­vátország egyharmadnyi terü­letén élő szerbek biztosra vet­ték, hogy az „anyaország” megsegíti őket. Milosevic szerb elnök azonban egyelőre hallgat. Rasim Délie, a bos- nyák hadsereg főparancsnoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvát erők krajinai győ­zelme Belgrádot is belesodor­hatja a háborúba. Jugoszlávia eddig aktívan támogatta a „Nagy-Szerbia” létrehozására törekvő boszniai és horvátor­szági szakadár szerbeket, de a napokban Milosevic arra szó­lította fel a krajinai szerbeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat Zágrábbal. A szerb kormány­párt a megoldást a békefolya­mat felgyorsításában látja, ugyanakkor úgy véli: Horvát­ország jelenti a legnagyobb veszélyt a békére. Milosevics pártja azt várja az ENSZ-től, hogy ítélje el, és „példásan büntesse meg az agresszort”. A Szerb Szocialista Párt „to­vábbra is a krajinai nép olda­lán áll, s támogatást fog nyúj­tani neki szabadságának meg­őrzéséhez, jogainak megvédé­séhez”. <• A délszláv harcok azután újultak ki, hogy a Genfben tar­tott tárgyalásokon az úgyne­vezett Krajinai Köztársaság képviselői nem ismerték el Horvátország fennhatóságát a terület felett, és nem fogadták el a rendezés feltételeit. A krajinai szerb fegyveres erők pénteken aknatüzet zúdítot­tak az Adriai-tenger partján fekvő Sibenik városára is, azt követően, hogy a horvát hadse­reg általános támadásba lendült, és ágyúzni kezdte Knint, a kra­jinai szerbek fellegvárát. Közben a szerbek támadást intéztek a muzulmánok és horvátok lakta Mostar ellen. Egy lövedék az Európai Unió helyi épületébe csapódott, és megsebesítette az EU egyik mostari tisztségviselőjét. A világ megütközéssel és ag­godalommal követi a délszláv fejleményeket. Clinton ameri­kai elnök a politikai rende­zésre szólította fel a hadviselő feleket. Oroszország nyilatko­zatban ítélte el Horvátországot a támadás miatt. A brit kor­mány értékelése szerint a zág­rábi kormány katonai akciója felidézi annak veszélyét, hogy a térségben dúló fegyveres vi­szály átcsap más területekre is. A NATO brüsszeli köz­pontja figyelmeztette Horvát­országot: megtorol minden támadást, amelyet az ENSZ­békefenntartók ellen követnek el. A nyilatkozatra azt köve­tően került sor, hogy életét vesztette egy dán kéksisakos, két lengyel pedig megsebesült. Párizs és Bonn a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a horvát vezetést. Zbigniew Okonski lengyel védelmi miniszter a horvát támadás miatt kilátásba he­lyezte, hogy kivonják a len­gyel békefenntartók egy részét Horvátországból. * * * A Külügyminisztérium azt ta­nácsolja, hogy a magyar ál­lampolgárok egyelőre ne utaz­zanak Horvátországba. A Ma­gyar Távirati Irodához eljutta­tott ' közlemény megerősíti, hogy az Isztriai-félszigetet és a Kvarner-öböl térségét a jelen­legi katonai akciók közvetle­nül nem veszélyeztetik. A tárca felhívja a jelenleg Horvátországban tartózkodók figyelmét, hogy az ország belse­jébe és déli részébe ne utazza­nak, és javasolja: a hazatérés­hez szlovéniai vagy ausztriai út­vonalakat vegyenek igénybe. A Külügyminisztérium kü­lön közleményben tudatta, hogy péntek reggel Mate Gra- nics horvát külügyminiszter te­lefonon felhívta Kovács Lász­lót és tájékoztatta őt a megin­dított horvát katonai akció in­dítékairól. A magyar külügy­miniszter válaszában megis­mételte azt a magyar álláspon­tot, hogy a katonai eszközök alkalmazása mindig magában rejti a konfliktus kiszélesedé­sének veszélyét, ezért Buda­pest a politikai rendezését szorgalmazza. ____________Hírháttér____________ H aderömérleg a Balkánon Franjo Tudjman horvát elnök péntek hajnalban bejelentette: rendőri és katonai akciókat in­dít a krajinai szerbek ellen. Be­vált tehát a Balkánra szakoso­dott ENSZ-diplomata, Akasi Jaszusi jóslata: „Horvátország beszáll a háborúba.” Kik és milyen fegyverek néznek egymással farkasszemet a horvát határvidékeken? A News című mértékadó osztrák hírmagazin legújabb informá­ciói szerint a horvát államfő négy hadosztállyal, nyolcvan- ezer katonával rendelkezik. Fegyverzetükhöz 560, főként szovjet eredetű T-55-ös és T-72-es valamint Horvátor­szágban gyártott T-82-es harc­kocsi, 320 páncélozott szállító- jármű, 550 nehéztüzérségi lö- veg és ezer gránátvető tartozik. A tizenötezer katonát szám­láló légiflotta technikai felsze­relése húsz darab MIG-21-es valamint nyugati eredetű va­dászgépek mellett (állítólag Ukrajnától vásárolt) MIG-25­ösökből, MIG-29-esekből és harci helikopterekből áll. A horvát nemzeti ünnepen, május 30-án az amerikai Patriotokhoz meglepően hasonló, orosz származású SA-6, SA-9 és SA-10-es föld-levegő rakétákat is felvonultattak a zágrábi dísz­szemlén. Ezzel a sereggel áll szemben három övezetben, csaknem öt­száz kilométeres vonalon a szakadár Milan Marties által vezérelt úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság 36 ezer ka­tonája, az egykori jugoszláv néphadsereg fegyvereivel: köz­tük 130 páncélossal, 400 tüzér­ségi löveggel, 230 páncélozott járművel és 600 gránátvetővel, de csak néhány repülővel és he­likopterrel. Katonákban és fegyverekben tehát már most sincs hiány. Az igazi nagy kérdés mégis az: va­jon az egykori Jugoszlávia mai hadseregei közül melyek avat­koznak be még a konfliktusba? Kocsis Tamás Miért kapott érdemkeresztet Höttl doktor? Politikai vihar Ausztriában Vihart kavart Ausztriában, hogy egy nyolcvanesztendős, nyugalmazott iskolaigazgató megkapta Steiermark Nagy Érdemkeresztjét. A hír nem váltana ki figyelmet, ha a ki­tüntetettet nem dr. Wilhelm Höttlnek hívnák. A név viselőjét Magyar- országon is ismerik. A má­sodik világháború idején a Birodalmi Biztonsági Főhi­vatal VI. ügyosztályán dol­gozott. Ő állította össze a listát: kiket tartóztassanak le 1944 márciusában Ma­gyarország megszállását követően. Szálasi hatalomra kerülését követően is tartózkodott ha­zánkban, jóllehet szívesebben vette volna, ha a nyilas vezér helyett az ugyancsak német­barát gróf Páljfy Fidél kezébe kerül a kormányrúd. A háború utolsó szakaszában viszont Höttl kapcsolatot kere­sett az amerikai titkosszolgálat­tal, sőt osztrák ellenállási cso­portokkal is. A nürnbergi per­ben ezért csak tanúként hallgat­ták ki s később egy magánis­kola igazgatójaként dolgozott. A tartományi kormány a mostani kitüntetést azzal ma­gyarázza, hogy egy olyan elő­terjesztés alapján döntött, amelyben nem szerepelt Höttl nemzeti szocialista múltja. A náci bűnök első számú szakér­tőjeként ismert Simon Wie­senthal megjegyezte: „Az ilyen személyek, mint Höttl, sok mindent kaphatnak, de nem Érdemkeresztet!” Réti Ervin AIDS-szűrés Alig lépett érvénybe, máris fel­függesztették azt az orosz tör­vényt, amely AIDS-szűrésre kötelez minden látogatót, aki három hónapnál tovább marad Oroszországban. A sokat vitatott rendelkezést még áprilisban írta alá Jelcin elnök. Ám azóta sem sikerült tisztázni a részleteket: ki iga­zolhatja a szűrést, az utazás előtt mikor kell megcsináltatni, és hogy miképpen végezzék a már Oroszországban élő kül­- elhalasztva földiek vizsgálatát? Az Egész­ségügyi Minisztérium elfo­gadná bármely orvos igazolá­sát, a Külügyminisztérium sze­rint azonban csak a külföldi orosz követségek által felha­talmazott laboratóriumok tesztje lenne érvényes. Orosz AIDS-aktivisták mint­egy tízezerre becsülik a fertő­zöttek számát. 1987 óta 452 személyt utasítottak ki az or­szágból, mert kiderült: HIV- pozitívok. AZ ATOMDOSSZIÉ ÚJABB TITKAI (2.) __ _ __________ Ä derült ég lett Nagaszaki veszte Amikor Truman, az új elnök 1945. július 24-én utasítást adott az atomfegyver bevetésére, a lé­gierő négy célpontot jelölt ki: Hi­rosima, Kokura, Niigata és Naga­szaki városát. A légitámaszpon­ton, a csendes-óceáni Tinian-szi- geten augusztus“ 2-án készítettek elő egyetlen, urániumot használó atombombát, a Litüe Boy (kisfiú) nevűt. Másnap megérkezett a szi­getre másik három, plutóniumot tartalmazó robbanószerkezet, amelyeket Fát Man-ként (kövér ember) emlegettek a katonák. Az első célpont, augusztus 6- án, az eredeti tervek szerint is Hi­rosima volt. A másodikat azért akarták a korábban kitűzött dá­tumnál hamarabb, már 9-én le­dobni, mivel a meteorológia a kö­vetkező napokra rossz időt jelzett. A célpont Kokura városa volt, nagy hadianyagraktárával. A B-29-es bombázó azonban sűrű párát talált a város felett, és a pa­rancs úgy szólt, hogy szabad szemmel kell megkeresni a cél­pontot, radar alkalmazása tilos. A gép továbbrepült Nagaszaki fölé, ahol ugyancsak zárt felhőzetet ta­láltak. De hirtelen tisztulni kezdett az égbolt, és célba lehetett juttatni a második atombombát: az időjá­rás szeszélyéből tehát nem Ko­kura, hanem Nagaszaki 75 ezer lakóját hamvasztották el. Most napvilágra került levéltári anyagok azt tanúsítják, hogy nem az áldozatok száma, hanem fő­ként az foglalkoztatta a Fehér Há­zat, hogyan reagálnak majd a bombázásokra az oroszok. Tru­man már régen sürgette őket, hogy lépjenek be a Japán elleni háborúba, ám Sztálin akkor még titokban a moszkvai japán nagy­követtel tárgyalt: Tokió külön al­kut szeretett volna az oroszokkal. Az 1945. július-augusztusi pots­dami csúcstalálkozón, amelynek feladata a szövetségesek, Was­hington és London, illetve a nyu­gatiak és Moszkva közötti ellenté­tek feloldása volt, Truman ameri­kai elnök séta közben félrevonta Sztálint, és tárgyilagos hangon közölte vele: Amerikának „rend­kívüli pusztító erejű” fegyvere van, de nem mondta meg, miről van szó. (Sztálin, kémei jóvoltá­ból persze, már ismerte a részle­teket, és dolgozott a maga atom­fegyverén). Sztálin Potsdamban nem köte­lezte el magát a Japán elleni had­üzenet mellett. Miután azonban augusztus 6-án ledobták az első atombombát, Moszkva jelezte, hogy 9-én csatlakozik a Japán el­leni háborúhoz. Sok amerikai szakértő akkor ezt tekintette a Hi­rosima elleni támadás legfonto­sabb következményének. S bár gyakorlatilag a Szovjetunió alig vett részt a japánok elleni háború­ban, igényt formált rá, hogy egy szovjet tábornok legyen a meg­szállt ország katonai főparancs­nokának, MacArthumak a he­lyettese. Az amerikaiaknak sike­rült a kérést elhárítaniuk. A Kuril- szigeteknek a Szovjetunióhoz való csatolása azonban .kárpó­tolta” ezért Moszkvát, ami máig megterheli a két ország viszonyát. (Folyt, köv.) Heltai András Nagaszaki, a második atombomba célpontja. Hetvenöt ezer áldozattal a város több mint egyharmada elpusztult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom