Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-30 / 203. szám

2. oldal zm SALGÓTARJÁN * BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Orwadászok lövöldözéseitől hangosak az erdők Megalázó túlélés után - vadásznap Palotáson A vadászokat, vadásztársadalmat foglalkoztató kérdésekről beszélgettünk Plachy Péterrel, a két hónappal ezelőtt megvá­lasztott Nógrád Megyei Vadász Szövetség új elnökével, akire titkos szavazással egyhangúlag voksoltak vadásztársai; aki 1991-től elnökségi tag, második ciklusban tevékenykedik, mint az országos választmány tagja, tíz éve pedig elnöke a Szécsényi V adásztársaságnak. PÁSZTÓ 1995. augusztus 30., szerda Új iskolai szárnyépület - Az új tanév első napján veszik birtokukba Szurdokpüspökiben a nevelők és a tanu­lók az általános iskola három tantermét, ebédlőjét és kony­háját. Az épületet Vígh János helybeli kőműves fővállalko­zásban építette meg. fotó: gyurián tibor Kereskedő képviselők- Tudomásom szerint az elmúlt időszakban változások történ­tek a szövetség életében.-Az elmúlt ciklusban azért küzdött az elnökség, hogy a va­dásztársadalom akkori összeté­telében megmaradjon. Ugyanis az előző kormányzat minden­áron fel akart oszlatni bennün­ket, mint a régi rendszer kövü­letét, s ennek megfelelően sok megpróbáltatáson mentünk ke­resztül. A kötelező vizsgázta­tás, annak előírásai megrostál­tak bennünket, az egészségügyi előírások miatt sok idős vadász tette le élete szerelmét, a va­dászfegyverét. Túléltük...- Óriási eredménynek tartom, hogy bizonyos csoportok által kikényszerített parlamenti dön­tések után is a jogfosztottsá- gunkra való tudatos törekvést túléltük. Nagyon gyorsan elfe­lejtették, hogy az országnak év­tizedeken keresztül jelentős de­vizabevételt biztosítottunk, melynek döntő háttere a vadász önzetlen áldozatvállalása, sza­bad időnket feláldozva óvtuk, védtük az állományt. . - Kik segítettek?- Sokszor azok is, akiknek feladata volt a szankciók meg­hozatala. így sikerült elkerülni, hogy a korábbi kormányt kép­viselő új politikai elit és a hoz­zájuk igazodó újgazdagok nem tudták megszerezni a vadászat kizárólagos jogát. Életben ma­radásunkhoz sok segítséget kaptunk az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalától.- Információink szerint a társadalom is szembefordult önökkel?- Igen, mert az erdőben, me­zőgazdaságban, környezetvéde­lemben jelentkező problémákat az elmúlt rendszer kiváltságo­saira hárították. Ez korábban sem volt igaz, most sem az. A megyében 29 területtel rendel­kező, 29 bérkilövő vadásztársa­ság működik közel 2500 taggal. Az elmúlt évet 8 társaság zárta eredményesen. A többiek vesz­teségének oka a magas bérleti díj, a kártérítések, a vadállo­mányt sújtó fertőzések. A kap­csolatrendszerünk egyre inkább erősödik, legfőképpen az ön- kormányzatokkal. Nem sikerült a rendezés a biztosítóval, telje­sen kiszolgáltatottak vagyunk, ők diktálják a feltételeket. Nincs kártérítés- Mire alapozza előbbi kijelen­tését?- A vaddisznóállományban jelentkező fertőzést csupán harminc százaléka élte túl. A leadott - elkobzott - állatokért semmiféle kártérítést nem ka­punk, sőt a vadátvevők azt sem engedik meg, hogy meggyő­ződjünk minősítésük jogossá­gáról. Az elmúlt hetekben a ké­rődzők körében pusztító lép- fene megjelenése súlyosan ve­szélyezteti a szarvas- és őzál­lományt. Mindezek hatására visszaesett a külföldi bérva­dásztatás, a vadértékesítésből nincs bevétel. Most a gazdasági túlélésért kell küzdeni.- Nem kívánom provokálni önt, de kikívánkozik belőlem: egye­sek szerint a vadászok fegyel­mezetlenek.- Nem többen, mint a társa­dalom bármelyik rétegében. Az előforduló esetekből sajnos gyakori az általánosítás. A sza­bálytalanságokat körünkben is nagyon nehéz bizonyítani, mert legtöbb esetben egy állítás egy tagadással áll szemben. Nekünk és az országnak - hiszen a vad­állomány nemzeti kincs - a leg­több gondot az orvvadászat je­lenti. Maffiák garázdálkodnak- Nagyon rossz törvény, hogy állampolgári jogon lehet fegyverhez jutni. Nem általáno­sítok, de egy részük kizárólag orvvadászati céllal vásárol fegyvert. Lövöldözéseiktől hangosak az erdők. Maffiák ga­rázdálkodnak, olykor konkré­tan tudjuk, kik azok, de a tet­tenérésre nem kerül sor. Jogos a félelem, hogy egyszer minket is meglőnek. A rendőrséggel való együtt­működés eredményeként sike­rült néhány örvvadászt lefülel­nünk.- Ez a probléma sürgős megoldásra vár, aki vadász­fegyvert akar, annak kötelezővé kellene tenni a vadásztársasági tagságot, hogy szervezett kere­tek között vadásszon.- Az orvvadászok bizonyára azért tartják magukat távol a különböző társaságoktól, mert akkor sokat kell fizetniük. Igaz ez?- A rendszeres vadászat évi 100-150 ezer forint ráfordítást kíván, mely magában foglalja a tagdíjat, lőszert, felszerelése­ket, ruházatot, henzint stb. Lét vagy nem lét? — Végül hadd térjek vissza arra a megjegyzésére, hogy a vadászszövetség az idén a leg­nehezebb időszakát éli. Mit je­lent ez?-Minimálisra kell csökken­teni a megyei szövetség műkö­dési költségét, mert a társasá­gok nem bírják eltartani. Meg kell oldani a vadátvételi prob­lémákat, a kártérítésben bérleti tárgyalásokon jobb pozíciót szükséges elérni, a vad-gép­jármű ütközéssel kapcsolatos költségtérítésben valamelyik biztosítóval egyenrangú megál­lapodást kívánunk kötni. Az előbbiek nagyon nehéz tárgya­lásokat jelentenek, de ezek megoldásán múlik a vadásztár­saságok léte. — Végezetül: vadásznapra készülnek?- Igen, negyedik alkalommal rendezzük meg a megyei va­dásznapot. Van restanciánk a vadászkultúra, a hagyományok ápolásában. A vadászok és csa­ládtagjaik is egyre inkább igénylik ezt a rendezvényt.-Az egész napos látványos programunkon mindenkit vá­runk szeptember 2-án, szomba­ton Palotáson. A műsor 10 óra­kor kezdődik. Helyszín a Mi- hályfy Ernő Művelődés Ház, valamint a község térsége. Minden korosztályra gondol­tunk, amikor összeállítottuk a programot, amely 20 órakor sá­toros vadászbállal ér majd vé­get. Venesz Károly Senki sem érdeklődött éveken át a balassagyarmati mun­kásőrség Nyírjesben lévő telke iránt, noha a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet idő­ről időre meghirdette. Né­hány hónapja azonban dó­zer Gábor munkája során fel­figyelt a területre, s benyúj­tott egy pályázatot. Szemetet hordtak az elhagya­tott ingatlanra, amelyen egy el­kezdett épület alapjait rombolta esztendőkön keresztül az idő. Glózer Gábor kutatott egy ideig, s kiderült, hogy a tulaj­donos, a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet már évek óta hirdeti az ingatlant. Sikeresen pályázott Glózer Gábor, majd két hónapja elfo­gadták 110 ezer forintos ajánla­tát. Ám meglepetés érte: kide­rült, hogy a város elővásárlási joggal rendelkezik. Mihelyt megnyerte Glózer a pályázatot, értesítette jogáról a vagyonke­zelő Gyarmatot. Számtalan hasonló levél ér­kezik a városházára. Gyakorta elállnak joguktól a városatyák, ám ebben az esetben úgy vél­ték, megszerzik az ingatlant. Az illetékes bizottság javasla­tára a testület úgy döntött: megvásárolják az üdülőövezet­ben lévő telket. Glózer Gábor nem érti, miért éppen most gondolta úgy a tes­tület, hogy szüksége van e terü­letre. Azt sem tudja, ki kárpó­tolja majd az ügyben tett fővá­rosi utakért, valamint a pályá­zati díjakért. Tőzsér Zsolt alpolgármester magyarázata végtelen egy­szerű: Balassagyarmatnak joga volt megvenni a telket, mellyel egyelőre semmit sem akar kez­deni. Alapítvány létrehozását kezdeményezte Balassagyarmat ön- kormányzata. Fedeznie kellene a városnak a Kenessey kórház fejlesztésének költségeit, ám erre nem futja a költségvetésből. Várják a városatyák az intézmény vonzáskörzetéhez tartozó települések képviselő-testületeinek döntését arról, hogy támo­gatják-e anyagilag „A balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház Műszerfejlesztéséért Alapítványt”. Csupán a kórházak fenntartását fedezi a társadalombiztosítási pénztár, az intézmények fej­lesztését az önkormányzatok állják. A városnak erre nincs pénze, ezért a környező önkor­mányzatok segítségét kérték: hiszen a térség lakói is igénybe veszik a kórházat. Juhász Péter, Gyarmat pol­gármestere a nyár elején hívta össze a települések első embe­reit: szavazatukkal egyhangú­lag támogatták a kezdeménye­zést. Augusztus 31-éig kell eljut­tatniuk a képviselő-testületek döntéseit: támogatják vagy sem - lakosonként száz forinttal - az alapítványt. A város 1,8 millió forintot utal az alapítvány leendő számlájára. A képviselők elfo­gadták az alapító okiratot és a ku­ratórium névsorát. Ha a települé­sek befizetik az összeget, évente összegyűlik nyolcmillió forint műszervásárlásra. Az alapítványtól is függ a kórház felszereltsége Vezetékes gáz Kétbodonyban A polgármester írásos felhí­vására a családok közel 50 százaléka jelezte, hogy kéri az önerős beruházás megvalósí­tását. Az elmúlt napokban a gázzal kapcsolatos falugyűlé­sen kitűnt, hogy a családok 70-80 százaléka fogja igé­nyelni a korszerű, mindentől olcsóbb, kényelmesebb fűtési energiát. A helyi takarékszövetkezet kirendeltsége - hasonlóan a más községeknél — itt is egy évtől akár 10 évig terjedő le­járatra folyósít hitelt a lakos­ságnak, amelyet, ha jöve­delme lehetővé teszi, bármi­kor kifizethet az igénylő. Ez­zel a hosszú lejáratú kölcsön­nel az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok előtt is nyitva a lehetőség a csatlako­zásra, amelynek ma jár le a határideje. Természetesen a kétbodo- nyiak a vezetékes gázt nem­csak saját településük, hanem Szente és Kisecset községek részvételével tervezik megva­lósítani, de nem okoz problé­mát az sem, ha valamelyik község nem csatlakozik. A tervezett beruházást az önkormányzat elsősorban he­lyi vállalkozókkal és vállal­kozással kívánja kivitelezni, hogy minél olcsóbb legyen és ne adósodjon el az önkor­mányzat. Sérelmeket sokféleképpen lehet okozni A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tisztelt Szerkesztőség! A város polgármestereként megdöbbenéssel olvastam az ítélő (elítélő) öles betűs címe­ket, ah, vajon kinek vagy kiknek áll érdekében egy te­lepülés egészére inkriminált címszavakkal felhívni a tisz­telt és gyanútlan olvasó fi­gyelmét. A cikk olvasása előtt a bib­liai, a kicsapongásairól és er­kölcsi fertőitől Isten által meg­büntetett Szodoma és Gomora jutott eszembe, amely városok eltűntek a föld színéről. A cikk tartalma alapján azonban meg­döbbenésem csak fokozódott, hiszen abból logikai okfejtés­sel sem következik a városról alkotott, súlyos terhet magában hordozó kérdésfeltétel! Két okból is. A bűn a tör­vény megsértése, amely csak vétőképes természetes szemé­lyek esetében értékelhető, mint ahogy ennek gyakorlata, a bű­nözés is. Más szempontból nem tudni, hogy a Pásztót és térségét érintő 80 százalékos növekedés miben mérhető és mivel áll összefüggésben. Álljon itt a rendőrkapitány­ság vezetőjének testületi be­számolójából néhány jellemző adat, mely a közlekedési bal­esetek alakulását mutatja. ’94, I. félév: halálos: 3, súlyos sérü- léses: 11, könnyű sérüléses: 4, sérülés nélküli: 21. ’95, I. félév: halálos: 3, súlyos sérülé­ses: 11, könnyű sérüléses 18, sérülés nélküli 15. Nos, ezek szerint a névte­lenségbe rejtőző cikkíró nem­csak méltatlanul hozta hírbe a várost, hanem cselekménye al­kalmas e kérdések mögé te­kintve akár hírhedtté is nyilvá­nítani a település apraját-nagy- ját. Az újságírói írott és íratlan etikai szabályok ekkora sza­badságot talán mégsem enged­hetnek meg egyetlen egy toll- forgatónak sem! A város nevében ezennel visszautasítom a cikket a tájé­koztatás pontatlansága és a vá­ros lakóit ért méltatlan sérelem miatt. Sérelmeket ugyanis - maradva a rendőrségi műfaj­nál - nemcsak gumibottal, ököllel és lábbal lehet okozni!” Tisztelettel: Dr. Dobrovoczky István Pásztó város polgármestere Tisztelt Polgármester Úr! Rokonszenves az Ön aggó­dása a város hírnevéért, s noha e levélen kívül a városlakók közül senki nem tette szóvá a kérdőjeles címet, máris elnézé­séért esedezünk. Mentségünkre csupán az szolgál, hogy az elmúlt hetek­ben, sajnos elég sok pásztói vonatkozású bűncselekmény­ről kellett hírt adnunk, az Al- mási-ügytől a rendőrverésig. S a jogtudomány mai állás­pontja szerint, a közlekedési bűncselekmény is bűncselek­mény. Szóval, így száguldhatott el a fantáziánk eme inkriminált címig. Bár ne tettük volna. A szerk. Kiadvány Nógrádról Nem minden község büszkél­kedhet azzal, hogy elegáns könyvecskében mutatkozhat be. Nógrádról a Tájak-Korok- Múzeumok Kiskönyvtára soro­zatban jelent meg egy kiad­vány. A színes borítón a falu lát­ható, a hátlapon pedig a vár csonka tornya nyúlik az ég felé. A kiadványból megismerhető a település és a vár története. Térkép segít eligazodni a Börzsöny hegységben. Szép fotók is illusztrálják a köny­vecskét. S, hogy külföldiek is értően forgathassák, német nyelvre is lefordították az egyes szöveg­részeket. A kiadvány hatezer példány­ban látott napvilágot. Kórházfejlesztö kezdeményezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom