Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08-09 / 158. szám
Megyei Körkép 1995. július 8., szombat Akit a nyomda szaga megcsapott Sportvadászok a természetért Mozdonyvezetőnek tanult, de nem csapta meg a gőzös füstje. Ellenben a nyomda szaga beleivódott zsigereibe. Berobbant a nyomdába a számítástechnika, s új, egyre szorosabb kapcsolat szövődött. De nem volt hűtlen addigi kedveséhez sem: a számítástechnikát és a nyomdát egyformán szerelmének tekinti a Balassagyarmaton ólő Szklenár József.- Érettségi után egy haverom, aki mozdonyvezető akart lenni, magával csábított. Elmentem Pestre tanulni, de néhány hónap múlva rájöttem, más az én világom. Már itthon hallottam fél füllel, hogy Rét- ságon a Glóbusz Nyomda embereket kérés. Betanítottak egy célgéphez, mely dobozokat gyártott. A sfcaki és az első segédmunkás után következtem. De akkor már tudtam, ez lesz a szakmám.- Szerelem első látásra?-Ott zakatolt előttem egy gép, amibe festéket öntöttek, s tucatszám lökte ki az íveket. Rövid idő alatt tele lett a fejem kérdésekkel, de szerencsétlenségemre olyan szaki mellé kerültem, aki csak azt értette, mit kell tennie. A hogyanokra nem tudott válaszolni. Rákényszerültem, hogy magánszorgalomból böngésszem a szakirodalmat. Aztán adódott egy továbbképzési lehetőség, amit rögvest kihasználtam. Melósból ellenőr Hat hónapos kurzuson képeztek minőségellenőrré. De szükséges rossz lettem: ütköző a melósok és a vezető között. Másfelől meg nem volt papírom arról, amit tudok. Úgyhogy megint lépnem kellett, eljöttem a gyarmati nyomdába dolgozni, majd beiratkoztam a szakmunkásképzőbe. A vizsga után a főnök, Fülöp József minden segítséget megadott, így néhány esztendő múltán vezető nyomdász lettem. Új Idők jöttek- Majd megszűnt a legendás, klasszikus nyomda.-Továbbra is tanulmányoztam a szakirodalmat, ezért nem vágott mellbe az új technológia: a számítástechnika. Lassacskán egyre inkább belemerültem a programozásba. Olyannyira, hogy új szakmai szerelem szövődött.- Ezért állt odább?- Ekkor már a rendszerváltás kezdetén jártunk. Mindenhonnan a vállalkozás himnusza zengett. Fantáziát láttam a kiadványszerkesztésben, és belevágtam. De rossz időt választottam. Mellékfoglalkozásként kellett űznöm a piackutatást. A piac azonban annyira szűkös volt, hogy egész napokat kajtattam munka után. Aztán megalakítottam a Szklenár Betéti Társaságot.-Egyéni vállalkozásból bt.- be ment át. Nagyobb lett talán a kereslet időközben?-Lényegesen javult a helyzet. De rengeteg problémával kell megküzdeni. Szinte havonta fejlődik a technológia. Lépést tartani csak elméletben lehet, mert az új gépek megfizethetetlenek. Fényévnyi távolságra vagyunk, mondjuk a számítógéppel összekötött nyomdagéptől, mely a programozás után tíz perc alatt kidobja a végterméket.- Egyébként áldás és átok is a számítástechnika. A lelkes amatőrök könnyedén elkészíthetik otthon a nyomtatni valót, így látszólag rövidül az idő, ám nem ismerik a nyomda szabványait. Úgyhogy gyakran többet bajlódom a javításokkal, mintha magam végezném a szerkesztést. Persze az igazán nagy gond, hogy folyton emelkednek a nyersanyagárak. Nehéz gazdaságosan működni.- Milyen kitörési pontjai vannak ma egy maszek nyomdásznak?- A modem technológia hiányában kétszer annyit kell ugyanazon a munkán dolgozni, mint a legújabb gépek birtokában. Másrészt, hogy ezek mellett az energia- és nyersanyagárak ntfellett nyereség legyen, bőséges piacra van szükség. A nagy nyomdák a nagy példány- számú munkákat könnyedén elhalásszák az orrunk elől. Marad tehát a kis példányszám. Szerelmek találkozása- Ami azért is szerencsés, mert szakmailag érdekesebb feladat, mint hatalmas szériákat, monoton munkával hetekig készíteni. Nálunk viszont olykor naponta változik a* nyomtatvány. Ráadásul ezek a kis példányszámok egyedibbek is, mint mondjuk egy cipőgyár dobozszériája. Amin jelenleg dolgozom: a számítástechnika alapjairól készül épp egy könyv, Hogyan hódítsd meg a PC-t? címmel. Egyik fejezete a nyomda és a számítástechnika kapcsolatával foglalkozik. Találkozik a két nagy szerelmem: a nyomda és a számítástechnika. -demusHétmillió forint segélyezésre Nagybárkány - A település munkaképes korú lakói közül csaknem minden negyedik munkanélküli. Százhármán nem kapnak munkát, s van jó néhány olyan család, amelyikben sem az apa, sem az anya nem dolgozik. A községi önkormányzat költségvetésében az idén a szociális juttatások rovatában - a múlt évihez hasonlóan - több mint hétmillió forint szerepel. Ebből fizetik a többi között a nevelési, a házasságkötési vagy a temetési segélyeket. A fenti összeg nem csekély, hiszen valamiféle megélhetési segítséget jelent, mégis jobban örülnének a polgármesteri hivatalban, ha inkább munkalehetőséget kínálhatnának. Igyekeznek a pályázati lehetőségeket megragadni, hogy pénzhez jussanak. Az idei év a természetvédelem éve. Rangos nemzetközi célkitűzések összegzése után érdemelte ki az elnevezést. Programjához bárki kapcsolódhat. Lehetőség pedig bőven adódik. Igaz, hogy az még a legszélesebb körökig nem jutott el, de már így is sok, hasznos kezdeményezésről szólnak a hírek. Vajon mit üzen(het) ez az esztendő a természetvédelmi és a sportvadászoknak? Elsőként talán azt, hogy megváltoztassák azt a szemléletet, melyet sokan képviselnek: „A vadász nem lehet a természet védelmezője”. Ezt azért állítják, mert nem tudják, hogy a sportvadászok nagyon is természetszerető, természeti értékeket védelmező emberek, akik nem a szigorú vadászvizsgával együtt szerzik meg a természet szeretetét. Azt viszont a vizsgával való felkészülés során ismerik meg, hogy a természet- védelemmel összefüggő személyes kötelezettségeik mennyi munkát és szakmai hozzáértést követelnek. Melyek ezek? Mindenekelőtt a vadgazdálkodás, mely folyamatban a vadászat a legutolsó mozzanat. A vadállomány tudatos szabályozása is azt követeli meg, hogy a vad élőhelyének eltartóképességéhez igazodjon, a törzsállomány a legerősebb, legígéretesebb egyedekből álljon. A vad élőhelyének óvása is összetett, összehangolt szakmai feladat. De említhetnénk a vadászati kultúra, a kulturált vadászattal összefüggő feladatokat is, vagy a vadászattal összefüggő fogadókészség feltételeit. Összefogást igénylő feladatok ezek, de kivel? - adódik a kérdés. És a válasz: az erdők, a mezők, a termőföldek, a vizek tulajdonosaival, nem utolsósorban az önkormányzatokkal, azokkal, akiknek törvényes kötelezettségük a természet ritka értékeinek a védelme és nem utolsósorban szenvedélyük a természetjárás. Sokan vannak, de mégsem elegen. Aki damilját egyszer a kamravölgyi víztározóban megáztatja, örökre rabja marad ennek a csodálatos tónak. Meg is tesznek mindent a tó vize és környezete védelméért a horgászok. Olyan csodálatosan tiszta Kuris László (kinyújtott karral) vadászmester irányításával beszélik meg a következő munkafolyamatot Joó Miklós a térvilágításnál serénykedik fotó: rAcz a partvonala és olyan szép a tavat ölelő hegyek látványa, hogy festő vásznára kívánkozik, igazi fotogén környezet. Innen, a juhásztanyától néhány száz méterre épült meg az e területen működő endrefalvai vadásztársaság vadászháza. Korszerű építmény, de - nem csak köztünk szólva - nem sikeredett kellően vadászos hangulatúvá tenni. Nem eléggé romantikus, építőelemei idegenek a környezettől. Ezen „szépséghibán” igyekeznek segíteni a sportvadászok sok-sok közös munkával, leleményességgel. A ház előtti tér már természetközeli. Úgy gondolkodnak a vadásztársaság vezetői, hogy a létesítmény megfeleljen a vadászati turizmus igényeinek is. A sportvadászok már kitisztították a cserkészutakat, az állandó erdei források környezetét. Ennek a munkának a gyümölcsét élvezhetik a turisták is. A vadetetőkben friss, illatos takarmányt tárolnak. Örvendetes, hogy a vadföldek terméskilátása ígéretes. A vadászidényben pedig érvényesülnek a szigorú követelmények. Eddig öt selejt őzbak és néhány fiatal vaddisznó került terítékre. A vadkárelhárítást szolgáló vadászatokat is tervszerűn szervezik. A természetvédelmi év felénél jók az eredmények. Rácz András IV. HEÏ SALGÓTARJÁN Inkább nem! A balassagyarmati és környékbeli gazdák évek óta rendszeresen alkalmaznak a nyári munkák elvégzésére az Ipoly túlpartjáról származó idénymunkásokat. Ok olcsóbban dolgoznak. Napszámbérük 800-1000 forint körül ingadozik. A napokban jómagam is átmentem szlovák Gyarmatra. Égető szükségem volt használható kapásokra. Sajnos, mivel ismerősömet, az idős nénit a közeli napokban szörnyű tragédia érte, hozzá nem fordulhattam. Azt azonban elmondta, hiába szervezném be a többi napszámost, ők sem jöhetnek. Nemrégen ugyanis a magyar vámosok feltartóztatták őket a határon. Csak akkor engedték volna át a társaságot, ha adót fizetnek. Azóta félnek az asszonyok, s nem vállalnak munkát az innenső oldalon. -tresóSzántó áll az üdülőfalu útjában Pásztón Egyre többen vásárolnak telket Nógrád megyében az ingatlanpiaci mozgás továbbra sem éri el a kívánatos mértéket. Ennek - hozzáértők véleménye szerint - legfőbb oka a nagyfokú munkanélküliség, a lassú tőkebeáramlás, illetve az alacsony színvonalú infrastruktúra. Mindamellett azonban - a különböző hivatalok statisztikái és a szakemberek véleménye szerint - kedvező folyamatok is elkezdődtek. Egyre több külföldi érdeklődik a szép fekvésű tájak iránt. Pásztó fölött a Mátrában, a Muzslán egy holland-magyar üzletasszony vásárolt 47 hektár területet. Üdülőfalut kíván itt létesíteni. Nehezíti azonban elképzelésének megvalósítását, hogy a megvásárolt föld szántó, és azt öt évig nem vonhatja ki a művelés alól. Ám ez sem riasztotta vissza a vállalkozót. A legnagyobb piaci mozgás Salgótarjánban tapasztalható. Kiváltképpen az építési telkek iránt nőtt meg a kereslet, a vásárlások száma a múlt évihez képest megduplázódott. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy egy új lakás - az OTP beruházásában - 40-50 ezer forint négyzetméterenkénti áron építhető meg, eny- nyiért azonban családi ház is építhető. Egy faipari vállalkozó kínál ugyan könnyűszerkezetes faházakat (szakipari munkák nélkül) 15 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, ám ettől az építkezési módtól még sokan idegenkednek. A családi házas építési telek - közművesítve, a külvárosban - 400 forint négyzetméterenként. Ugyanez a belváros környékén eléri az ezer forintot. Már a befektetők is felfedezték a kínálkozó lehetőséget, s egyre több, értékesítésre kijelölt földterületet szereznek meg. Céljaik között a szupermarket és a benzinkút uralkodik. A megyeszékhelyen az utóbbi években két új benzinkút épült, egyik a belvárosban. A benzinnel kereskedők - a tapasztalatok szerint - készséggel megfizetik a 4-12 ezer forint négyzetméterenkénti telekárat is. Szklenár József nem adja fel
