Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

1995. július 7., péntek Hazai Körkép 9. oldal A lakosságot nem lehet tovább terhelni A magánosításból az ellenzék sem zárható ki Górcső alatt a privatizációs törvény Az új privatizációs törvényre nem lett volna feltétlenül szükség, ám kétségtelen, hogy progresszív jogszabály született. A priva­tizációs folyamat központi jellegét ugyan nem szünteti meg, de az kétségtelen, hogy az eddiginél nagyobb lehetőséget ad a ma­gánosítás decentralizálására - jellemezte a parlament által nemrégiben elfogadott törvényt Sárközy Tamás egyetemi ta­nár, a Gazdálkodási Tudományos Társaság társelnöke csütör­tökön, a szervezet elnökségének ülésén. A tanácskozás napirendjén a privatizáció új jogszabályai szerepeltek. Sárközy Tamás hangsúlyozta: az új törvény erénye, hogy olyan adásvételi üggyé alakította a privatizá­ciót, amelyben üzletrészek ér­tékesítéséről van szó. A tör­vény létrehozta az egységes privatizációs szervezetet, és rendelkezik arról, hogy csakis az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. magánosíthat. A jogszabály abban az érte­lemben is áttörést hozott, hogy előtérbe helyezte a készpénzes privatizációt, s ugyanakkor előrelépést jelent az áttekint­hetőség, a nyilvánosság és a belső ellenőrzés erősítése szempontjából is. A GTT társelnöke hangsú­lyozta: a privatizáció átfogó nemzeti ügy, amelyből a kor­mány az ellenzéket sem zár­hatja ki. A folyamatnak minél gyorsabban, 1996-1997-ben le kellene zárulnia, hogy véget érjen a vállalkozásoknál ta­pasztalható bizonytalanság. A tanácskozáson Hatvani Szabó János, az APV Rt. ügy­vezető igazgatója arról szólt, hogy a június 16-án létrejött új privatizációs szervezetnek mintegy 2-3 hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy össze­rázódjon, a döntések száma elérje a korábbi szintet. Egyébként elsődleges fel­adata, hogy teljesítse a 150 milliárd forintos bevételi elő­irányzatot. A következő félévben a kie­melt fontosságú vállalatok ma­gánosítása következik. Az év hátralévő időszakában akarják megoldani a 25 százalék plusz egy szavazat alatti állami tulaj­donú üzletrészek értékesítését. Ezeket a többségi tulajdonosok­nak ajánlják fel, illetve árveré­sen értékesítik, ha a többségi be­fektető nem tart rá igényt. A hét végén befejeződik a felvételi pontvadászat Vigyázó szemek a vizsgabizottságokon Ezen a héten mindenütt befejeződnek az egyetemi, főiskolai szóbeli felvételi vizsgák és egyidejűleg folyamatosan lezárul­nak a ponthatárt meghatározó értekezletek is. Várhatóan a jövő hét végéig a felsőoktatási intézmények minden jelentke­zőt hivatalosan is értesítenek az eredményről. Bokros-csomag: A tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök nem ismertette, milyen konkrét javaslatai van­nak Bokros Lajos pénzügymi­niszternek az Alkotmánybíró­ság döntése után. A kabinet ugyanis július 26-27-ei ülésén tárgyal újra a „csomag” sorsá­ról és akkorra alakítja ki végle­ges álláspontját. A miniszterelnök személyes véleménye:- A lakosságot tovább ter­helni nem lehet. Ennek ellenére pótolni kell a központi költség- vetéséből kieső 12, és a tb-ön- kormányzatok költségvetéséből kieső 16 milliárdot. Nem az időt akarjuk húzni azzal, hogy újabb kormányülésig halasztottuk a döntést, csupán arról van szó, hogy akkorra az első félév kia­dásainak és bevételeinek jó né­hány adata rendelkezésre fog állni. A kormányülésen felhatal­mazták a pénzügyminisztert és a népjóléti minisztert, hogy Az igazságügyi orvosszakértők meghallgatásával folytatódott tegnap Magda Marinko és tár­sai büntetőpere. A szakértői vé­leményekből kitűnt, nincsenek egyértelműen terhelő bizonyí­tékok az elsőrendű vádlott bű­nösségére vonatkozóan. Ami viszont egyértelmű: kö­zelről leadott tizenhat géppisz­tolylövés terítette le a Kecske­méten történt gyilkosság három áldozatát. Öt golyó Horváth Antal, hat felesége, a többi Dragutin Kujundzic testébe fú­ródott, s egy-két percen belül mindhárman meghaltak. A ha­lál beálltának idejét 22 óra és hajnali 4 óra közötti időre teszi az első szakértő. Két másik orvos a gyilkos­ságsorozat áldozatainak vér­mintáját hasonlította össze a bűnjelként lefoglalt tárgyakon elnapolt döntés kezdjenek haladéktalanul tár­gyalásokat a két tb-önkor- mányzattal, míg Hóm Gyula hétfő délután Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével konzultál a küszöbön álló kor­mánydöntésekkel kapcsolat­ban. A parlament soron kívüli összehívására előreláthatóan nem lesz szükség. Mint az a sajtótájékoztatón elhangzott, a kabinet elhatá­rozta: mielőbb rendezi a MÁV- nak a társadalombiztosítással szembeni tartozását. Ugyanak­kor úgy foglaltak állást, hogy az idén a MÁV hitelfelvételeire legfeljebb 22 milliárd forintig vállal garanciát az állam. Az ülésen egyebek közt tár­gyaltak a privatizációs folya­mat felgyorsításáról, további pénzügyi források előteremté­séről, a feketegazdaság visz- szaszorításáról. Néhány délke­leti országra vonatkozóan szóba került á vízumkényszer bevezetése is. T. M. talált szennyeződésekkel. Töb­bek között azt állapították meg, hogy a Magda Marinko cipőjén talált vér- és egyéb emberi szö­vetmaradványok nem azonosít­hatók a sértettekével. A vizsgá­latok több ruhadarabján saját vérét mutatták ki - ez akkoriból számlázhat, amikor a szegedi rendőrségről az ablakon át szökni próbált. Az orosházi áldozat, Né- methné Márton Edit meggyilko­lásának körülményeit vizsgálva kitűnt, hogy a szerencsétlen asszonynak a helyszínen talált zoknival tömték be a száját; nem találtak viszont Magda Marinkéra utaló nyomokat. A szakértők, mivel hosszabb idő telt el a halál és a boncolás kö­zött, nem tudták megállapítani, hogy megerőszakolták-e a fia­talasszonyt. N. Zs. A közoktatási tárca illetékesei­től megtudtuk: az eredeti keret­szám szerint ősztől 35 ezer gó­lya kezdhette volna meg felső­fokú tanulmányait. A túljelent­kezés miatt azonban a miniszté­rium a közgazdász-, a jogász- és a bölcsészképzőknek keret­számemelést javasolt, azzal, hogy ehhez anyagi támogatást is biztosít. így a végleges keret­szám megközelíti a 37 ezret. A törvényi előírások értelmé­ben a ponthatárok megállapítása az egyetemek és a főiskolák ki­zárólagos joga, ebbe semmilyen főhatóság nem szólhat bele. A felvételi eredményekről szóló értesítések föltehetően nem fognak meglepetést okozni a címzetteknek, mert az írásbeli dolgozatok értékelésébe mód­juk volt betekinteni, s a vizsga- bizottságok a szóbelik napján folyamatosan összegezték és a legtöbb helyen nyomban nyil­vánosságra is hozták a vitt és szerzett pontok összegét. így a napilapok, ponthatár-ismerteté­sei gyakorlatilag az egyetemek, főiskolák értesítéseivel egyen­értékűek. A minisztériumban hang­súlyozták: minden feltétel adva van ahhoz, hogy a bi­zottságok tárgyilagosan érté­keljék a pályázók teljesítmé­nyét. A kódszámokkal jelölt írásbeli dolgozatokat az in­tézmények legjobb szakem­berei bírálták el. A szóbelik eredményét megállapító - egyébként párat­lan létszámú - vizsgabizottsá­gokban szintén elismert szak- tekintélyek kaptak helyet, s döntéseik a többségi véle­ményt tükrözik. Aki elérte a felvételi ponthatárt, az előírá­sok szerint kötelező felvenni hallgatónak. -der­Adószilveszter: nuyus 31. A tavalyi adóbevallásokat illetően sem az adóhiva­talnak, sem az adózóknak nincs okuk a pezsgőd ur- rogtatásra. A személyi jö­vedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 481 ezer bevallása közül 96 ezer volt hiányos. Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hiva­tal elnöke az egyéni vállal­kozók tavalyi tevékenysé­gét értékelve elmondta: összesen 385 ezer szabá­lyos adóbevallást kaptak. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel 1,7 millió forint, a két évvel ezelőttinek a 154,5 százaléka. Elgondolkodtató, hogy a vállalkozásukat kiegészítő tevékenységként folytatóké nagyobb volt, mint a főfog- lalkozásúaké. Az építőipari vállalkozók legmagasabb bevétele 2,6 millió forint. A toplistát egy 160 mil­liós bevétel vezeti, ám az adótitok miatt csak annyi tudható, hogy kereskedő tett rá szert. A tüzelő- és építőanya­got forgalmazók átlagos bevétele 15,3 millió forint, a személyszállító kisiparo­soké 600 ezer. A nyeresé­ges állattenyésztők bevé­tele 6,3 millió forint, négy­szerese a növénytermesz­tőkének. A nyereséges vállalkozók 60 százaléka nem érte el a minimumadót, vagyis átla­gosan 22 ezer forint jöve­delmet számoltak el. A veszteséget jelentők két­harmada 19 273 forintot val­lott be. A kereskedelmi és a me­zőgazdasági vállalkozások már 1992-ben is vesztesége­sek voltak. A kereskedők vesztesége azóta 117 ezer forintra, a mezőgazdaság­ban tevékenykedőké 567 ezerre nőtt. A szellemi és az ipari tevékenységet folyta­tók sikeresebben zárták az évet. Az szja-bevallások sze­rint a főállású munkavi­szonyból származó átlagos jövedelem 406 ezer forint volt tavaly. A fent emlegetett szil­veszter pedig nem más, mint a társasági adóbevallás lea­dási határideje. A nyilván­tartás szerint 14 % még tar­tozik a bevallással és a köte­lező bírsággal. Márpedig a költségvetés számít erre a bevételre, összesen 16 mil­liárd forintra. Ebből 4 milli­árd a késedelmi díj, a fenn­maradó 12 milliárd az áfa. Nem életfogytiglan hatnak a védőoltások Megint népbetegség a diftéria? Ha turistaútra, távoli, egzotikus tájakra indulunk, nem­csak útikönyvet tanácsos vásárolni, hanem saját érde­künkben célszerű érdeklődni a meglátogatandó ország egészségügyi viszonyairól is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteiben, illetve a te­rületi nemzetközi oltóhelyeken. Elsősorban a gyomor- és bél­fertőzés veszélye fenyegeti a külföldre utazókat, ellene az ételek óvatos megválogatása, és forralt vagy palackos ivóvíz fogyasztása javallott. Ázsiai, afrikai, illetve dél-amerikai útra indulóknak kötelező beol- tatniuk magukat sárgaláz el­len. Aki Ázsia távoli tájaira, il­letve Afrikába indul, annak kötelező a hepatitis-B (fertőző májgyulladás) elleni oltás is. A betegség ugyanis gyorsan terjed, és évente igen sok ál­dozatot szed. 1990 óta Dél-Amerikában sok helyütt megjelent a kolera, és Ukrajnában, Oroszország­ban is terjed. A piszok éppúgy az okozója, mint a szennyezett étel és ital. Ellene is létezik védőoltás, ám hatékonysága csak 50 százalékos. Aki a FÁK-országok vala­melyikébe utazik, oltássá be magát diftéria ellen is, különö­sen akkor, ha utolsó védőol­tása 10 évnél régebbi. A be­tegség cseppfertőzéssel terjed, nálunk a múlt esztendőben 50 ezren kapták meg; az idén ez a szám tovább nőhet, mert a ko­rábbi védettség lassan lejár. (Éppen ezért oltják be most a sorállományt diftéria-tetanusz vakcinával.) Aki különleges kutató­munkával foglalkozik - pél­dául kőzetekkel dolgozik -, célszerű, ha utazása előtt te­tanuszoltást kér. Ő. K. Torgyán: Mondjon le a kormány! A Kisgazdapárt Országos El­nöksége és parlamenti képvi­selőcsoportja felszólítja a kormányt, hogy azonnal mondjon le, mert működésé­nek minden napja újabb ko­porsószeg a magyarság szá­mára - jelentette be Torgyán József az FKGP frakciójának csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kisgazdák szerint a kor­mánynak nincs társadalmi bá­zisa; ha jogállami kabinetnek tekinti magát, le kell monda­nia, és választásokat kell ki­írni. Hozzátette, hogy a Hom- kormány pusztítása csak a ta­tárok és a törökök okozta ká­rokkal hasonlítható össze. A kisgazda pártelnök be­mutatta a sajtó munkatársai­nak Várhelyi Andrást, aki ko­rábban az Ántall- és a Boross- kormány sajtófőnöke volt. Ám az Országos Gyűlés után kilépett az MDF-ből és most a kisgazdapártot kívánja erősí­teni, segíteni az FKGP-t szakmai kabinetrendszerének kialakításában. Szakértői vélemények a Magda Marinko-perben Kinek a vérét mutatták ki? Nógrád, mint botanikus kert Nógrád megye legalább har­madában, felében dombvi­dék, hegyoldal. Szegényes, sovány, nehezen művelhető földjeire inkább panaszkod­tak időtlen idők óta, mint­hogy paradicsomi botanikus kertnek nevezték volna. Pedig az! Igen, Nógrád egy potenciális kertgazdaság tere, virágzó zöldségkultúrák ígé­rete! Csak végre már tudomá­nyos alapossággal megvizs­gálná valaki a termő fák és bo­korkultúrák viszonyát a talaj lehetőségeihez, és irányított fej­lesztési gondolatokkal prog­nosztizálná, hol kell szőlőt újra­telepíteni, hol a málna, szeder, ribizli válik a fellendülés esz­közévé, hol meg őszibarackost, almáskertet, szilvást kell ter­vezni. S ha a természet által meg­adott talaj szegényes tápértékű volna is, meg aszályos a vidék, még akkor is feljavítható, ön­tözhető, termővé fejleszthető egy-egy térség, ahol az időjá­rás, a napfény mennyisége amúgy pártoló körülmény lenne. Ha megtervezi és finan­szírozza valaki ezt a folyama­tot. Utóbbin természetesen a könnyen hozzáférhető, olcsó hi­tel értendő, és nem valamiféle támogató adomány. S már ott is vagyunk az ál­modozások határkövénél: nincs pénz, nincs olcsó hitel! Álmodozni gyönyörű, gaz­dagon termő zöldségültetvé­nyekről, modem értékesítési konzorciumokról, amelyeknek hűtőházaiból, domb alatti és hegyközi hűtőalagútjaiból egyenesen nyugatra, északra, keletre indulnak a roskadásig megpakolt vagonok. A magyar táj, a Palócföld gyümölcseiről köztudott lesz megint világ­szerte, felülmúlhatatlan a gyü­mölcs zamata, a zöldség íze, hasznosanyag-tartalma. Szé- csény, Endrefalva, Orhalom burgonyája, Ludányhalászi, Mihálygerge káposztája ezre­ket, tízezreket segít jóléthez éppen úgy, mint a drégelypa- lánki eper, a Börzsöny-vidék málnája, kiváló uborkája. Tíz évig tart majd, vagy két évtizedig? Mindegy, ha végül megszületik itt a nagy és mű­ködő botanikus kert. Miért ne mondhatnánk erre az álomra reménykedve: úgy legyen, ámen... Erdős István Rangos cím. Minőségjelző védjegy viselési jogát kapta meg tegnap öt élelmiszer-ipari termék. A kiválók jelképes dobogóján a Zalaco Nagyi kenyere, a Danone gyümölcsjoghurt- család, a Danette puding, a Ringa császár-karaj és bacon-szalonna. fotó: feb/bodó Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom