Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

Zsarolásért három évi börtön Pásztó - A környéken már sokan várták a pásztói bíró­ság ítéletét K. Zsolt és B. István bátonyterenyei, va­lamint B. László jobbágyi lakos zsarolási bűnügyében. Az előzetes fogva tartásban lévő K. Zsoltot halmazati büntetésül három évi börtönre ítélte, a közügyektől pedig négy évre tiltotta el a bíróság. Bűnözési listáján két zsarolási bűntett szerepel tettesként, kétrendbeli zsarolási bűntett kísérlete, melyben mint tettes­társ szerepelt, egyrendbeli sikkasztás, kétrendbeli okirat­tal való visszaélés és hamis pénz egyrendbeli kiadása. A büntetés kiszabásánál az elő­zetes fogva tartásban töltött időt teljes egészében beszámí­totta a bíróság. A szabadlábon lévő B. Ist­ván bűnös kétrendbeli zsaro­lás bűntettének kísérletében mint társtettes. Ezért 10 hó­napi börtönt kapott, 30 ezer forint pénzbüntetés lerovása mellett. A szabadságvesztés végrehajtását négyévi próba­időre felfüggesztették. B. László jobbágyi lakos ellen a kitartottság bűntette miatt indult eljárást megszün­tették. Hasonlóképpen ítélke­zett a bíróság a kitartottság bűntettében K. Zsoltnál is. Egyúttal őt a pénzhamisítás büntette alól is felmentették. Ezenkívül B. István ellen a zsarolás bűntettének kísérlete miatt indított eljárást is meg­szüntették. Az eljárás során felmerült 42 600 forint bűnügyi költsé­get K. Zsoltnak kell megfi­zetni. Ló szkján a necczsák Őrhalom után, az út melletti szántón meglepő dolgot láttam. Egy idős parasztember lóka- pázta a kukoricáját. Komótosan haladt a nem éppen csikókorú lóval, melynek fejére a krump­litermelők által használt piros necczsákot kötött. Megdöbbentem. Mint mező- gazdaságban forgolódó ember, aki gyermekkorában a nyári szüneteket lóvezetéssel töltötte, ilyet még nem láttam. Ahogy haladt a járgány, dol­gozott a józan paraszti ész, s megfejtettem a rejtélyt. Az öreg azért kötötte a zsákot a szegény pára fejére, mert így próbálta meggátolni, hogy lova lelegelje a kukoricát. Az állatvédők sem szólhatnak semmit, mert ez a fajta zsák lukacsos. Javaslom a gazdának, hogy kiváló ötletét szabadalmaztassa. T. G. Katonák és polgárok példás összefogása Újjáépült a rétsági játszótér Rétság - Emlékezetes nap volt a Madách úti lakótelep gyermekei számára a hét vége, hiszen a pici lakótelep teljesen újjáépített játszó­térrel gazdagodott. Nem mindennapi esemény ez a boldog gyermekek és felnőttek számára, különösen a mai nehéz gazdasági hely­zetben. A közös összefogás azonban most is segített. Túl a szép erkölcsi sikeren, jelentős, mintegy 400 ezer fo­rintnyi értéket is teremtett az önkéntes munka és a szpon­zori támogatás. Mindez nem valósulhatott volna meg, ha a rétsági 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár ka­tonái - hivatásos és sorállo­mánya -, civil szakemberek, szponzorok lelkes, segítőkész összefogása nem találkozik. A rétsági játszótérből csu­pán az azt határoló kis kerítés maradt mçg, s minden egyéb régi játék helyére újat tettek. A gyermekek kedvenc talál­kozóhelye sok szép elemmel gazdagodott. Az igényesen megmunkált, fából készült játszótéri elemek terveit Ke­resztényi Gábor őrvezető ké­szítette. A lakatosipari mun­kák Papp József honvédségi közalkalmazott, az ácsipari munkák Sági Miklós honvéd és vállalkozó édesapja szpon­zori tevékenységét dicsérik. Mindezek harmonikusan il­leszkednek a lakótelep kör­nyezetéhez. F odor László szá­zadosnak, az újjáépítés fő szervezőjének és irányítójá­nak köszönhetően mintegy 10 nap alatt valósult meg a gyermekek újjáépített biro­dalma. Az ünnepélyes átadá­son megjelent Gresina István, Rétság polgármestere, aki át­adta a gyerekeknek a játszóte­ret. Az építők a gyermekeket tortaszelettel és üdítővel ven­dégelték meg, emlékezete­sebbé téve e szép napot. Jó, ha vigyázunk a mérgező gombákkal Gombák. Azt gondoljuk: ismerjük őket, hisz gyermekkorunk óta találkozunk velük a mesekönyvek lapjain, a születésnapi torta marcipánjaként, újévi képeslapokon a kéményseprő és a patkó mellett. Később aztán megtudjuk, hogy a piros kalapú, fehér pöttyös gomba mérgezést okoz. Szabó Jolánkáék már az igazit árulják A leggyakoribb halálos mérge­zést okozó gomba a gyilkos ga­lóca. Legfontosabb ismertető- jele lemezeinek fehér színe, tönkjén a gallér és a bocskor, kalapjának halvány, olajzöld színe is jellemző. Végzetes tévedések Sokan leszedik abban a hit­ben, hogy nincs rossz szaga, nincs élénk színe, húsa fehér, nem okozhat bajt. Aztán téved­nek. Jó hát idejében megis­merni a gombákat. De mielőtt elindulnánk gyűj­tögetni, néhány aranyszabályt ne feledjünk: nem igaz, hogy minden mérges gomba lefor­rázva ehető lesz, épp a gyilkos mérgek vészelik át a főzést. Az sem igaz, hogy a gomba mér­ges, ha a levében főzött hagyma, petrezselyem vagy ezüstkanál megfeketedik, mert az a kénvegyületeket jelzi, nem a mérgeket. Nem szabad a jneg- főzött gombát másnapra el­tenni, jégszekrényben őrizni. A gombát a szaktanácsadók ingyen megvizsgálják. Salgó­tarjánban, a vásárcsarnokban van gombavizsgáló. Az ottani szakértővel, Vincze Ferencné- vel beszélgettünk.- Most minden gombának egyszerre bejött a szezonja, már megjelent a gyilkos galóca is. Vigyázni kell vele nagyon. Aki nem ismeri a gombákat, az in­kább ne menjen gombázni, vagy mindenféleképpen hozza be a leszedett gombát a vizsgá­lóba. Minden nap 6-12 óráig nyitva vagyunk. A piacon csak az általunk kiállított gomba­vizsgálói hatósági igazolólap mellett lehet árulni gombát.-Sok mérges gomba össze­gyűlik egy nap ? Kukányi bolondgomba- Általában két-három kiló- nyi, de amikor kirándulók is be­jönnek szombaton, akkor egy egész kukányi is összegyűlik.-Hálásak szoktak lenni az ide betérők?-Volt egy néni, ezelőtt tíz évvel a fia adott neki egy csá­szárgombának nevezett légyölő galócát. Ő nagyon megkö­szönte, mikor mondtam neki, hogy ettől mérgezést kaphat. Tavaly pedig egy bácsi hozott gyilkos galócát meghámozva, már meg akarta enni, és bizony nagyon hálás volt, hogy meg­mentettem. A galócák a legve­szélyesebbek, mert attól ment­hetetlen az ember, 90 százalé­kukat nem tudják megmenteni, a mérgezés is csak későn, 8-40 óra múltán jelentkezik.- Sokan árulják a gombákat?- Sokan, sok munkát is csinálnak vele, most van itt a szezonja a gombák­nak a sok napsütés miatt. Tavaly volt olyan őszi nap, hogy há­rom mázsát meg­vizsgáltam. Külön szabvány határozza meg, hogy fajtánként mi­lyen gombákat lehet árulni. Vannak olyan gombák is, amelyeket nem le­het árulni, de ott­honi fogyasztása megengedett.-Honnan hozzák a legtöbb gombát?- Karancsaljáról, Karancslapujtőről. A Kazár, Somlyó- bánya körüli erdők is nagyon jó gombás területek. Megmérgezi a többit is- Milyen tanácsot adna a gombázóknak?- Ha kételkednek egy-egy gombában, szedjék fel és hoz­zák be ide. A gyilkos galócát azonban semmiképpen se ve­gyék fel, mert az a többi, egyébként ehető gombát is megmérgezi a lemezkéi közül kikerülő darabkákkal. Ilyenkor az egész kosár gombát elvesz- szük. Vigyázzanak, hogy a pi­ruló galócát ne keverjék össze a párducgalócával, mert az sú­lyosan mérgező, bódultságot, őrjöngést okoz. Szanyi Nóra Magas igények a jánosaknai ruhagyárban A jánosaknai Fess Ruhagyár Kft., a 85 százalékban magántu­lajdonú - az ügyvezetés vásárolta meg - és 15 százalékban ál­lami tulajdonú cég nemcsak talpon maradt a maga mögé utasí­tott bizonytalan, kiszámíthatatlan években, hanem korábbi termelési arculatát megváltoztatta: a magasabb igényű rétegek kívánságainak teljesítésére tért át. A kétszázharminc saját dolgo­zót és a több alvállalkozót fog­lalkoztató kft., amikor úgy dön­tött, hogy részt vesz a privati­zációban, abból indult ki, hogy átmentse azokat az értékeket - szakembergárda, termelési kul­túra -, amelyek addig is meg­voltak, csak nem kaptak megfe­lelő menedzselést. Nem kaptak lehetőséget — Ha már itt tartunk, meg­kérdem: milyennek látja a ma­gyar privatizációt?- Ákik megmenthették volna a magyar gazdaság értékeit, azok nem kaptak erre lehetősé­get — kezdi válaszát Angyal Béla, a kft. ügyvezető igazga­tója. - Gondolok itt a környé­künkben kialakult ipari környe­zetre, amely kellő termelési kultúrával rendelkezett, amit viszont a piac nem akart tudo­másul venni. Ehhez kellett volna a menedzselés. Egy fel­bomlott gazdaságot újból életre kelteni hosszú évek munkájába telik. Ráadásul az elmúlt idő­szakban nem volt időtálló hosz- szabb távú gazdaság- és iparpo­litika, nem beszélve az iparvé­delem hiányáról. Tetézte a gondokat, hogy az igényes gyártók tulajdonlása botla­dozva történt, pedig a meglévő értékek megmentésére lett volna szükség. Ugyanis sok vállalkozó a minősíthetetlen hercehurca miatt bukott meg. Hiányzó szabályok- Mennyiben ért egyet azzal a közkeletű véleménnyel, hogy a Szélhámosok időszakát éljük?- Az átalakuló gazdaság ma­gában hordozza ezt a lehetősé­gét, mivel az üzleti világ nincs kellőképpen szabályozva. Sze­rintem a kiváltó motivációkat kellene megszüntetni, amelyek igen sokfélék és szerteágazóak. E kis kitérő után térjünk vissza a gazdálkodáshoz. A jövőben is külföldre- Termelésünk hetven száza­léka külföldi bérmunka. A ta­vasztól őszig öltöztető terméke­ink német, francia, olasz, svájci megrendelőkhöz kerülnek. A külföldiek által hozott anyagot, kellékeket dolgozzuk fel az ő tervüknek megfelelően. A jö­vőben szeretnénk, ha termelé­sünk súlypontja fokozatosan sa­ját tervezésű modelljeink felé tolódna el.- Milyen módon tudták meg­tartani külföldi partnereiket?- A piacért minden nap meg kell küzdeni. Ez az ajánlólevél- mutat a falon függő, bekere­tezett írásra - nemzetközi szab­ványnak megfelelő minőségi tanúsítvány. Mindenütt rangja van, előnyt jelent számunkra. -A külföldiek fizetőképessége okozott-e gondot önöknek?- Partnereink nagy részével több éves, eredményes üzleti kapcsolatunk van. Két évvel ezelőtt egy külföldi és több bel­földi esetben kellett megfizet­nünk a milliós nagyságrendű tanulópénzt. Az ügyvezetés eg­zisztencia-hitelből vásárolta meg a gyárat. Az esedékes tör­lesztés mellett megteremtették a feltételeket a gépi technológia és a szociális feladatok fejlesz­tésére. Az inflációval arányosan Mivel a dolgozók keresete alacsony, úgy döntöttek, hogy a jövőben legalább az inflációval arányosan emelik a dolgozók bérét és végrehajtják a ver­senyképességhez szükséges fej­lesztéseket. Venesz Károly Készül a benzinkút - Balassagyarmat határában, a kórház mellett befejezéséhez kö­zeledik az új Shell-benzinkút építése, amely hazánk egyik legkorszerűbb üzemanyagtöltő ál­lomása lesz. Jelenleg a 21-es főúton a leállósáv építése folyik. fotó: rigó tibor Kincskeresők a gyarmati várromnál Tovább őrzi a föld a balassagyarmati vár maradványait. Úgy döntött a képviselő-testület, hogy megszerzi a telket, melyen a leletmentés folyt. Ám pénz hiányában visszatemetik a romokat. Majd bőségesebb esztendőkben folytatódik a feltárás. A jövő­ben egy romkert kialakítását tervezik. Mikor Majcher Tamás régész, a szécsényi Kubinyi múzeum munkatársa a képviselőket tá­jékoztatta az ásatás eredménye­iről, a városatyák úgy döntöt­tek, megőrzik az utókor szá­mára az emlékeket. Kiderült, hogy valószínűleg reneszánsz várkastélyt rejtenek a gyarmati utcák. Erre utalnak a felszínre került, ügyes mesterektől szár­mazó míves kőfaragványok. Lehetőleg minél hamarabb visszatemetik a romokat, ugyanis egy-egy éjszaka jártak már kincskeresők az ásatásnál: arany után kutattak. Mindenekelőtt meg kell sze­rezniük a telek tulajdonosától az ingatlant. Nem jelent gon­dot, hogy már belefogott az építkezésbe, ugyanis nem volt jogerős építési engedélye. Úgyhogy a beleölt pénz elve­szett. Ellenben úgy tűnik, négyzetméterenként kétezer fo­rint alatt nem tudja megsze­rezni a város a területet, mely 800 négyzetméter. Az adásvé­teli szerződésre júliusban ke­rülnek az aláírások. Miután a város gazdája a te­leknek, kezdődhet a konzervá­lás, a betemetés. Ezt követően kell kiharcolni, hogy legyen pénz a folyamatos feltárásra. A feltérképezett területet - mely ekkor már nem csupán a telket jelenti, hiszen a várfalak folyta­tódnak az utcák alatt - újfent be lehet temetni, de akkor már tu­dományos igényességgel do­kumentálva lesz az épület rajza. Ez alapján, ha pénz lesz rá, bármikor megvalósíthatják az ilyenkor szokásos régész-, és várostörténész-álmot: konzer­válva a falakat, esetleg kiegé­szítve azokat a területen talált kövekkel, romkertet építhetnek. Mindez kerülne 6-7 millióba. Ami első látásra egy város költ­ségvetéséhez mérten nem tűnik soknak. Ám Gyarmatnak ennyi jut egy egész évben a köztiszta­ságra. Az útkarbantartás pedig ennek feléből gazdálkodik. Vagyis a romkert álma legfel­jebb egy évtized múltán való­sulhat meg. - demus -

Next

/
Oldalképek
Tartalom