Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-26 / 173. szám

i 1995. július 26., szerda Nógrád Megyei Hírlap Erdős István jegyzete Boldog gyermekkor? 'KJógrád megyében becslé- 1 V sek szerint évente a tár­sadalmi egyesületek, karitatív szervezetek, a rendőrség köz­reműködésével mintegy fél­ezer gyermek, fiatalkorú kerül vissza a családokhoz, nevelő közösségekhez. Arról még becslések sincsenek hány gye­rek szökik meg, menekül el otthonról. Szerencsétlen ez­redvégi kórjelenség, mondják a szakértők és arra intenek, ne dramatizáljuk a dolgokat. Meglehet, igazuk is van. De az sem kizárt, hogy a hiba mégis bennünk, felnőttekben van, s az sem lehetetlen, hogy elkerülhető. A családok többségében jó­szerével soha nem kerül szóba, hogy a szülők elhanya­golják a gyermekeiket. Csak ott derül ki a fájdalmas igaz­ság, ahol egy vagy több gyermek a magányból, a ma­gára hagyatottságból olyan utakon akar kitörni, mene­külni, amelyen feltűnő drámai konfliktusok kísérik az „egyéni” megoldásokat. Csa­vargás? Alkoholfüggés? Meggyűlik a bajuk a rendőr­séggel? Kábítószeres rehabi­litáció? Öngyilkossági kísér­letek? A boldog gyerekkor il­lúziója szappanbuborékként pattan szét, s a helyén ott a kemény kérdés: mit kezdjek az életemmel? Elcsattannak apai pofonok, kipróbáltatnak bizonytalan kimenetelű büntetések, a csa­lád kapcsolatrendszerében biztossá válik: mindenki min­denkivel elégedetlen. Az apa a túlságosan elnéző anyát hi­báztatja, az anya a merev és túl szigorú apát, a gyerek, a gyerekek a szülőket együtt. Ti vagytok a hibásak, miért ilyen rosszul neveltetek! Egy ideig még mosolyogva álcázhatok az indulatok, tipi­kus az időnyerés kísérlete. De rövidesen utat törnek a való­ságos érzelmek, s nyílt lesz a csata a felelősség áthárításá­ért. Ebben a csatában nem le­hetnek győztesek. S a lényeg nem fejthető ki a felülkereke- dés ambícióiból, csak a belá­tásból: korlátozzuk önzésün­ket, és törődjünk többet „sze­retteinkkel”, a szeretettel ál­talában. S főleg a gyerekkel, akit amúgy szinte kivétel nél­kül csodagyereknek tartottunk valamikor... Hogyan törlőd­tek ki memóriánkból, 'reflexe­inkből a kezdeti fogadkozá­sok? Hogyan lett a hétköznapi elhanyagoltságból fenyegető, konfliktusos magány. Hogy lett a boldog gyerekkorból hajszolt menekülés? A nyán szünet kellős köze­pén, a nyomasztó káni­kula fülledtségében érdemes elgondolkoznunk: nálunk, ép­pen a mi családunknál, mi új­ság van? Hogyan állnak a boldog, harmonikus gyerek­kor esélyei? Működésképtelen az Unimill (Folytatás az 1. oldalról) és erre a megfelelő védőeszkö­zök ellátása megoldatlan. A másik objektum a hasznosi Víz­tározó, ahonnan az esetleg le­zúduló víz mintegy 2 millió köbméter mennyiségű, a város 70 százalékát, közel 8 ezer em­bert fenyegethet. Ennek ugyan valószínűségét megkérdőjelez­ték, építészetileg nem lehetsé­ges, üzemeltetés szempontjából is veszélytelen. Azonban ezeket az objektumokat tekintve po­tenciális veszélyként a város veszélyeztetettségét első kate­góriába sorolták. Új rendeletalkotást fogadtak el a vásárokról és piacok működé­séről. Utána a Dózsa György Álta­lános Iskola igazgatói munka­körére kiírt pályázatot, az ed­digi igazgató, László Pálné pá­lyázó nyerte el. A városi televízió alapításá­val kapcsolatos előterjesztés tárgyalását - a testület döntése alapján - augusztus 15-re ha­lasztották. Ezután különféle jogorvos­lati kérelmek elbírálásával feje­ződött be a pásztói képviselő- testület ülése. - vendel ­Megunták az elzártságot Szarvasgede - Az önkormány­zat nem bírta tovább azt az el­zártságot, amit eddig a közvet­len telefonálás hiánya teremtett számukra. De nem bírták ki­várni azt sem, amíg a Kelet- Nógrád Com beváltja ígéretét. A most folyó Westel-akció ke­retében 30 százalékos kedvez­ménnyel, 12 havi részletre vá­sároltak egy készüléket a pol­gármesteri hivatal részére. Ez a vonallal együtt 105 ezer fo­rintba került. Megyei Körkép JL BÁTONYTERENYE A volt feleség az igazsággal is szeretné megadni a végtisztességet Soha nem panaszkodott az áldozat Akit agyonvertek. - így emle­getik a pásztóiak az itt nem­régiben eltemetett, negyven­hat éves állástalant. Almási Lászlót nyomorúságos laká­sán kihallgatták a rendőrök, s másnap belső vérzés, lépsza- kadás következtében meg­halt. Az ügyészségi vizsgálat folyik. Egy tegnapi ügyészi nyilatkozat szerint felmerült a gyanúja annak, hogy nem­csak K. Gyula rendőrtör­zsőrmester verte meg a férfit.- Anya, itt voltak az apu nő­vérei, azt mondták, meghalt az apu. - Ezzel a lesújtó hírrel fo­gadta hazatérő édesanyját, Al­mási Lászlónét jó egy hete a ti­zenöt éves fia.- Hihetetlennek tűnt, hogy nincs az élők sorában, mert még halála előtt egy héttel is járt a gyerekeknél. Nyolc éve váltunk el, ennek ellenére vi­szonylag jó volt a kapcsola­tunk, bár én soha nem mentem el hozzá. Csak tisztelettel tudok beszélni róla - mondja Almá­siné, aki ápolónő a pásztói kór­házban. Tudta, hogy kevés pénzből élt a volt férje, de arról fogalma sem volt, milyen kiet­len, szegényes is az a ház, ahová hazatér.- Ha panaszkodott volna er­ről, valószínűleg kisegítem, bár nekem sem könnyű a két gye­rekkel. Akkor szembesült az Akácfa út. 17. szám alatti szükséglakás valóságával, amikor értesült, milyen hírek kaptak szárnyra „a Laci” bántalmazásáról. De nem akart hinni a szóbeszédnek. Próbált bejutni a boncolásra - hiába. Majd beszélt az elhunyt Almásiné csak tisztelettel tud beszélni volt férjéről közvetlen szomszédaival.- Marika néni mesélte el hogy, öt ember jött a Lacihoz, s így tessékelték maguk előtt: Befelé, fiatalúr, a lakosztá­lyodba! Csúnyán, durván be­széltek vele, és úgy tűnt neki, sokáig ott voltak. Aztán kijött a volt férjem, az ütésektől piros arccal, fájlalta a lábát, a dere­kát. Később azt is mondta, hogy hétfőn feljelenti ezért a rendőröket. Almásinéhoz is eljutottak azok a feltételezések, hogy ta­lán más vagy mások is megver­ték volt férjét. De úgy gondolja: ha valóban így volt, bizonyára elpanaszolja ezt is a mellette élőknek.- Nem gyanúsítok, senkit, de meg kell tudnom az igazat. Ennyivel tartozom Lacinak, a gyerekeinknek, a végtisztes-' ségnek. Lehet, hogy nem a rendőrök verése okozta a vesz­tét, de akkor is felháborítónak tartom, hogy öt ember rátámad egy védtelenre a saját házában! S ha ezek a „furcsaságok” a te­metés után keltik fel bennem a gyanút, ezt az egészet akkor is végigcsinálom. Buli azaz Ladányi József, az elhunyt egykori munkatársa, sporttársa. Hozzá is azért men­tek el azon a szombaton a rend­őrök, hogy a kocsmai betörés miatt kikérdezzék.-Megakadt a szemük oda­bent egy pezsgősüvegen - idézi fel a látogatást értetlenkedve, fejcsóválva az ötvenes férfi. Alkalmi munkából él. Csendes és visszahúzódó, s egykori ba­rátjáról, ha akarna, akkor se Ludányi Józsefet, azaz Bulit is kikérdezték a rendőrök tudna rosszat mondani. Marika néni, az áldozat köz­vetlen szomszédja azóta nappal is kulcsra zárja az ajtaját. Alig várja, hogy végleg elhagyhassa az Akácfa úti lakást. (M.J.) Dőlt a búza a Farkasfogóban - A mátraszőlősi Fekete József tavaly kapta vissza földjét. A Farkasfogó dűlői 700 négyszögölön tavaly kukoricát, az idén búzát termesztett. Fa­lubelije, Tóth Ferenc magánvállalkozó tegnap aratott. 30-35 mázsa a termés. Egy szemet sem ad el belőle, mert a ház körüli apró jószágok és a sertések kedvenc csemegéje, fotó: gy.t. RÉTSÁG _______________3- oldal Hí rek Művésztelep-tárlat Magyarnándor - A pásztói Csohány Baráti Kör szer­vezte bujáki nemzetközi művésztelep alkotásaiból nyílt kiállítás kedden a mű­velődési házban. Az augusz­tus 31-ig látható műveket Patkós István, Buják pol­gármestere ajánlotta a kö­zönség figyelmébe. A balas­sagyarmati nemzetközi mu­zsikustábor néhány résztve­vője működött közre. Erdélyi körút Ságújfalu - Négyéves a falu és az erdélyi Bethlen város kapcsolata, melynek jegyében színes vendégelő­adásokra, látogatásokra ke­rült eddig sor. A múlt nyá­ron az erdélyiek jártak Nóg- rádban, a ságújfaluiak négynapos látogatása pedig a minap fejeződött be. Két napot vendégfogadó csalá­doknál töltöttek, s körutazá­son ismerkedtek a várossal és környékével. Fogadóóra Bátonyterenye - Juhász Gábor országgyűlési képvi­selő fogadóórát tart július 28-án, pénteken 15 órától a : polgármesteri hivatalban. Jelentkezhetnek Ecseg - Július elején a Béke, a Dankó utcában, a Jókai közben megkezdték a gázvezeték lefektetését. Be­fejezését augusztus végére ígéri a kivitelező. Egyéb­ként újabb 20-30 jelentke­zőre számítanak. Nekik már 60 ezer forint hozzájárulást kell fizetniük. A Jókai köz­ben egy újabb lakástulajdo­nos már jelentkezett. Hadiárváknak Több olvasónk érdeklődött az iránt, hogy mikor fizetik ki a kárpótlásra jogosult ha­diárváknak az őket megil­lető pénzt? Az 1994. évi 130-as törvény 71. paragra­fusa szerint az összegek 1996. jan 1-tői fizetendők. Traffipax Ma 13-21 óráig Bátonytere- nyén és környékén, a 21. sz. főúton Mátraverebély külte­rületén, Kisterenye és Nagybátony belterületén, 'il­letve a 23. sz. úton Nemti és' Nádújfalu belterületén; 14- 22 óráig Rétságon és kör­nyékén ellenőriznek. Adódtak percek, amikor még azt is megbánta, hogy megszületett - Első osztályú idegenlégiós - 7. rész Fekete lányok mosolya csábít a messzi Afrikába Karancsi Rambo Szarajevóban, félelmetes „mordállyal” I. T. az ENSZ szolgálati ki­tüntetést az idegenlégió ápri­lis 30-i ünnepségén vehette át. De sok nehéz pillanatot élt meg azután is. Szarajevóban nincs életbiztosítás.-Orange-ban az ezrednél a nagy öregek, akik jártak béke- fenntartóként Szomáliában, Kambodzsában, mesélték, hogy az ENSZ nagyon rossz szerve­zet. Céltáblának tekinti a kato­náját, nem engedi lőni. Nekünk is napokat kellett várni, míg a jelentésünkre megjött az enge­dély, hogy visszalőhetünk. Elő­fordult, hiszen a frontvonalon voltunk, a szerbek és a bosnyá- kok között, hogy a bosnyákok szétlőtték a megfigyelőpontot, és mi nem tehettünk semmit... Szemtanúja voltam a nagy ra­kétazuhatagnak. Pár méterre a fejem fölött húztak el a lövedé­kek, adtam a jelentést róla, de mást nem tehettem. Néha azért kaptunk enge­délyt a visszalövésre. Én is lőt­tem. Hogy aztán megöltem-e valakit, azt nem tudom. Tény azonban, hogy egyik éjszaka a szerbek olyan 150 méterre tő­lünk egy 30 milliméteres gép­ágyúval - ami hatalmas fegyver - lövöldöztek, de nem láttuk őket. Csak a torkolattüzet. Majd megsüketültünk. Aztán feléjük lőttünk, és elhallgattak. Hogy mikor lesz béke Bosz­niában? Nem tudom. Amíg az ENSZ csinálja ezt az egész marhaságot, addig biztosan nem. Csak megfigyelünk, meg­figyelünk... Szerintem ki kel­lene jönni onnan és hagyni őket. Most olyanok, mint két ideges ember, akik acsarkodnak egymásra és egyre idegesebbek lesznek, mert minduntalan szét­szedik őket. De ha összeenged­nék őket, jól összevernék egy­mást, aztán lehet, hogy másnap már együtt innának, barátok­ként... Vagy ha ezt nem akarják a politikusok, akkor hagyni kel­lene a NATÓ-t cselekedni, az lerendezné a dolgot - véli a ka­tona. I. T.-nek vasárnap letelt a há­romhetes szabadsága. Vissza­repült Orange-ba. Kezdődik a reggel hattól este hatig tartó napi szolgálat. Szombaton délig van munkaidő. Karban kell tar­tani a tudást. Hetente egymaga ellő vagy 100-150 lőszert. Szombat este vagy vasárnap olykor kimegy a városba. Az élet nagyon drága odakint. Az állomáshelyen kicsit tartanak tőlük az emberek, főként azok, akik túl sokat hallottak a légió­sok balhéiról. Más városokban, úgy érzi, általában tisztelik a légiósokat. Előfordult, hogy a bárban italt is fizettek nekik. Az arabok arcán azonban némi fé­lelmet látott az egyenruha lát­tán Marseilles-ben is. (Hiába, az egykori algériai harcokat nemigen lehet egykönnyen el­felejteni!) A Karancs alján ‘felnőtt, 22 éves légionárius komoly fel­adatra készül. Most váltja be eredeti vágyát, azt, amiért az idegenlégióba ment: januárban afrikai szolgálatra indul. S ott sem akárhová; Madagaszkárra, ahol a múlt században Be- nyovszky Móric gróf király volt. Bízik benne, hogy nyugalma­sabb hónapok várnak rá a pál­mafák, a fekete lányok mosolya alatt, mint Szarajevóban.(Vége) Sulyok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom