Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. július 25., kedd A megyei agrárkamara életéből Bemutatkozik Csató Sándor elnök Növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás Nógrád aranya a bogyós gyümölcs Megyénkben több ezer család fáradozik a bogyós gyümölcsű növények termesztésével. Népgazdasági és egyben népjóléti érdek is, hogy megtalálják számításukat a termelők e kertészeti ágazatban. Ezt kívánja segíteni a Nógrád Megyei Agrárkamara, amikor ráirányítja a figyelmet a bogyós gyümölcsű ültetvények további aktuális feladataira. Fontos, hogy a családok gazdaságossági számítást végezzenek, mert úgy ér aranyat a bogyósgyümölcs, ha nyeresége származik belőle. Mindegyik növényfaj ápolást kíván ez évben, de ezek részletes ismertetése előtt a legfontosabb döntésre kívánom rábírni a tisztelt termelőket. Mégpedig annak elhatározására, hogy milyen növényvédelmi módszerrel kívánja a jövőben ültetvényét ápolni. Ez meghatározó kertészkedésünk további sorsára. A vegyszer drága A következő három módszer közül kell kiválasztanunk a nekünk megfelelőt. 1. / Mindenre kiterjedő „komplex” vegyszeres növényvédelmet kívánunk-e végrehajtani? 2. / Vegyszer nélküli „biológiai” növénytermesztést aka- runk-e végezni? 3.1 A kettő ötvözetét, vagyis ésszerűen minimális vegyszer felhasználást alkalmazunk a biotermesztés igényeinek figyelembevételével? A fenti két módszer kompromisszumos alkalmazását integrált növényvédelemnek nevezzük. Nincs sok időnk a ^ dásra, mert az idő péri/ ,i vegyszer egyre drágább! Sokáig azt hittük, hogy a komplex növényvédelemmel kiirthatunk minden nekünk nem tetsző rovart, gombát és gyomot. Ehelyett a vártnál kisebb eredményességgel termelünk, felborítjuk az élővilág egyensúlyát és helyrehozhatatlan károkat okozunk az egész kontinensen. Meg kell elégednünk azzal, hogy korlátozzuk és csökkentjük a károsítok elterjedését és elegendő élelmiszert termeljünk nemzetközileg is elfogadott minőségben. Tudnunk kell, hogy a fejlett államok már ma is visszautasítják a megengedettnél több vegyszermaradékot tartalmazó szállítmányokat. Mit tehetünk, ha ezt tovább szigorítják? Lemondunk az exportról vagy magunk esszük meg túlmérgezett termékeinket? Mindkettőbe belepusztulnánk! Ha ezeket átgondoljuk, biztosan az előnyösebb integrált növényvédelmet választjuk. Természetesen ehhez is szükség van a termesztési szakismerethez. * Időszerű teendők Lássuk a legfontosabb aktuális feladatokat. Szamóca: A gyümölcsszedést követően célszerű a lombot lekaszálni úgy, hogy a szívlevelet ne sértsük meg. Ezzel a gombabetegségek tömegét pusztítjuk el. Elégetéssel vagy inkább komposztálással semmisítjük meg, illetve hasznosítjuk a ka- szálékot!- A tápanyag-utánpótlást érett szerves trágyával egy menetben megoldhatjuk a kapálással, mert a kiszórt trágyát sekélyen be kell dolgozni a talajba.- Nagy szárazság esetén öntözzünk (ritkán, de nagy vízadaggal). A talajtakarás bármely szervesanyaggal előnyös.- Legjelentősebb károsítást a szamócaatka okozza. Ellene ilyenkor célszerű permetezni 2- 3 ismétléssel 10 naponként.- Az új lombot könnyebb ..iegvédeni a gombabetegségtől. Főleg a Fabreás és a Mikro- ferellás levélfoltosság ellen kell védekezni.-A szamóca bimbólikasztó és a szamócaeszelény ellen ott indokolt csak a védekezés, ahol a tavaszi kártétel erős volt. Ribiszke: A letermett 3 évesnél idősebb, valamint sérült, elfekvő gyenge vesszőket tőből metsszük ki, azután sürgősen égessük el, mert az üvegszárnyú ribiszkelepke kirajzik belőle.-A fekete ribiszkét erősen károsítja a lisztharmat, ellene feltétlen védekezzünk!- A piros ribiszkét elsősorban a levélhullató betegségek támadják, melyek ellen az időjárási tényezőktől függően indokolt a védekezés. Mindkettőnél indokolt a kaliforniai pajzstetű elleni védekezés. Málna: Esős időben a késői fajtáknál még indokolt lehet szürkerothadás ellen védekezni (3 napos é.vi.szerrel).-Letermés után kimetsszük a tavalyi és a beteg vesszőket. Mielőbb égessük el a kimetszett részeket, hogy ne fertőzzön tovább a Didymella, Elsi- noe és Septonia stb. gombák.- Letermés után legalább két permetezést igényel a gombák elleni védekezés.- A málna vesszőszúnyog a legjelentősebb rovarkártevő. Második nemzedéke ellen augusztusban felszívódó szerekkel védekezhetünk. Szeder: Bő víz és tápanyagellátást igényel, ezért öntözés és lombtrágyázás indokolt.-A vesszőbetegségek és a szürkerothadás ellen egy menetben védekezhetünk.- A dús lombnövekedés lassítja az érést, ezért célszerű a hajtások (másodrendű) vissza- kurtítása 4-5 levél felett.- Gyakori az atkafertőzés, de a jó gazda már tavasszal megelőzi hosszú hatástartalmú és minden fejlődési alakot és tojást ölő szerekkel.-Nagy hátránya a szedernek, hogy az őszi lehűlés miatt a termésnek közel 50 százaléka nem érik be. Ezért nagyon fontos az érésgyorsító szerrel történő permetezés. Juttassuk ki a műtrágyát Ajánlatos az alapműtrágyát már a jelenlegi időszakban kijuttatni és bedolgozni. Ezer négyzetméterenként 30-40 kg káliumszulfát, 20-30 kg szuperfoszfát ajánlatos, ezt egészítsük ki 15-20 kg nitrogén műtrágyával. A permetezéshez szükséges vegyszerjavaslatot egy héttel ezelőtti cikkünkben a Nógrád Megyei Növényvédelmi és Talajerő-gazdálkodási Vállalat már megtette. Láng Mihály az agrárkamara kertészeti szakosztály elnöke és a Palóc Kertbarátkor elnöke Mindig a termelést, a gazdálkodást tekintettem fő feladatomnak. Nem kenyerem a politizálás, mégis a közös cél elérése érdekében kikerülhetetlen. Végre a mezőgazdaságban dolgozóknak is össze kell fogni! - vallja Csató Sándor, a Palotási Új Május 1. Szövetkezet elnöke, a Nógrád Megyei Agrárkamara Növénytermesztési Szakosztály elnöke.- Hogyan jutott erre a következtetésre?-Korábban úgy gondoltam, hogy egy mezőgazdasági mérnöknek alapvetően a szakmájában kell tevékenykednie. Az egyetem elvégzése után én is ezt tettem: a Gödöllői Tangazdaság termelésirányítása volt a feladatom, közben vetőmaggazdálkodási szakon szereztem oklevelet, majd a palotási tsz elnökének választottak 1982- ben. Tíz évvel később — a szövetkezet átalakulásakor - ismét engem választottak elnöknek. Időközben látnom kellett, hogy a talpon maradáshoz kevés a szakma szeretete. A szövetkezet, az ágazat is megkívánja a politizálást, a kapcsolatok teremtését, a lobbyzást.- Úgy éreztem, e feladat megvalósítására olyan szervezetre van szükség, amely az ag- rárium teljes egészét magába foglalja. Ezért is vállaltam korábban a Közép-magyarországi Agrárkamarában a Nógrád megyei társelnökséget. A jelenlegi, köztestületi agrárkamarának pedig elnökségi tagságát.- Mit tart az agrárkamara legfontosabb feladatainak?- Mindenekelőtt a mezőgazdaság kiszolgáltatottságának mérséklését, hátrányos helyzetének megszüntetését. Azt gondolom, ez csak akkor valósulhat meg, ha az ágazatban dolgozók valamennyien ezt akarjuk. A mezőgazdaságban igazán soha nem volt egység. A korábbi kormány tudatosan megosztotta az agráriumot, az agrárértelmiséget szembefordította egymással, aminek most már láthatjuk a következményeit.- Fontos feladatnak tartom a támogatások igazságosabb felosztását is. Sajnálatos, hogy az ágazatnak nyújtott 80 milliárd forintos állami támogatás nagyobbik része a feldolgozók és a kereskedők zsebébe vándorol. Ezt is az egység hiányának számlájára írom.- A mezőgazdaság hátrányos helyzetének megszüntetését is hangsúlyozta a teendők között. Ezt hogyan képzeli el?- Elsősorban szabályozott piacra van szükség, mert ami most van, az minden, csak nem a sokat emlegetett piacgazdaság. Olyan jogi alapokkal kell rendelkeznie az ágazatnak, mely védi a mezőgazdasági termelőket. Persze, ehhez a régóta hiányzó törvényeket is mielőbb meg kell alkotni. Bízom benne, hogy a kamara erősödésével további funkciók átadására is sor kerül, több hatósági feladatot is ellát majd a szervezet. A kamara - ismerve a mezőgazdaság sajátosságait - a mainál igazságosabb döntéseket hozhat. A kamara sokkal hatékonyabban léphet fel a vertikális ágazatban dolgozók érdekében - akár a kormánnyal szemben is -, mint egy érdek- védelem, vagy szakminisztérium-Az elmondottak igen meggyőzően hangzanak, de ehhez valóban erős kamara szükséges. Ön hogyan látja az agrárkamara jövőjét?-A kamaráknak alapvetően gazdaságszervező funkciójuk van. Kamara minden fejlett országban létezik, működik. Ha mi igazán az Európai Unió felé tartunk, akkor ez ránk is vonatkozik. Biztos vagyok abban, hogy megerősödve rövidesen meghatározó szerepe lesz az agrárkamarának a gazdaságban. Ivitz Zoltán Néphit, népi mondások Július 25. Jákob és Jakobina napja. Ezen a napon szűnik meg a szőlő növekedni és kezd éde- sedni. Bortiltó nap. Aki e napon bort iszik, annak a szőlője elrohad. Ha János lucskos, akkor enyhe télnek nézünk elibe. Amennyiben északi szél fú, úgy kemény lesz a téli hideg.- „Asszonygyák a tótok, hogy Illés semmi, Jakab veszedelmes! Ez oszt sok kárt csinál, dűt-borít, olyan nagy viharokat hoz.”-Ha Szent Jakab éjszakája tiszta, bőség lesz a kertekben. Július 26. Annának, Mária édesanyjának a névünnepe. Az asszonynép számára dologtiltó nap. De az Anna-bálokon szabad táncolni. Aki e napon virágzó kenderről álmodik, váratlan nyereséghez jut, amely az egész családjának hasznára lesz. Tekintettel az élénkülő búzakeresletre, kamaránkat többen megkérdezték az átvételi árakról. íme: Étkezési búza: árajánlat 10 800 Ft/tonna + áfa. Fizetés: azonnal, a teljesítés helye a termelő telephelye. Takarmánybúza: 8800 Ft/ tonna + kompenzációs felár. Fizetés: 1/3-a azonnal, 2/3-a a termés elszállítása után (augusztus végéig). Teljesítés helye a gazdálkodó telephelye. Bővebb információt nyújt az agrárkamara, tel.: 317-579. Hírek - Röviden Folytatjuk a tagdíjak számlázását. Ezúton is értesítjük tagjainkat a tagdíj táblázatáról. Az éves tagdíjról számlát küldünk. Az első féléves tagdíj befizetésének határideje július 31-e, a második félévié október 31-e. Ha lehet, kérjük, egy összegben fizessék be a tagdíjat, mivel már július van. * Megkezdtük a földalapú támogatások kifizetését, amelyet az illetékes gazdajegyző bonyolít. Forduljanak bizalommal szakembereinkhez. * Július 24-én a Kertészeti Egyetemen tartja II. küldött- közgyűlését a Magyar Agrárkamara. Napirenden: az ágazat stabilizációjának és növekedésének esélye, s az alapszabály módosítása. Ezen a napon a Nógrád Megyei Agrárkamara is ülésezik, s az írásos dokumentumokkal kapcsolatban alakítja ki állásfoglalását. Jól fizet a vágóbárány Hónapok óta élénk az érdeklődés az állattenyésztési támogatások iránt. A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból igényelt támogatások 78 százalékát üszők, 18 százalékát kocasúldők, 3 százalékát jerkék beszerzésére kérték az állattartók. Mindez arra enged következtetni, hogy a termelőknek a fel- vásárlási árak ingadozása ellenére is megéri állatot nevelni. ■ A földművelésügyi tárca szerint a tejtermelés növekedésével egyenes arányban romlottak az értékesítési lehetőségek. A feldolgozók a termelőknek a felvásárolt tej árát csak egy-két hónap múlva tudják kifizetni. A szerződésen felüli tejmennyiséget is átveszik ugyan, ellenértékét azonban szintén csak jóval később - a Szegedtej Rt. a vele szerződött termelőknek például csak decemberben - egyenlíti ki. Az extra minőségű tej 32,50 forintos literenkénti ára országszerte stabilizálódik. Az elmúlt hetekben egyes térségekben csökkent a választott borjak, növendékek és a selejt tehenek ára. Borjút már 22- 24 ezer forintért lehet kapni. A magyar tarka bikáért kilogrammonként 128, keresztezett fajtájáért 120-130 forintot kérnek. A selejt tehenet kilónként 120-135 forintos áron kínálják. Megszűnőben van a hízósertéspiacon kialakult túlkínálat, amely az utóbbi hónapokban kissé visszavetette a termelők tartási kedvét. A nagyüzemi hízóállatok ára kilogrammonként 150-170 forint, a kisüzemben nevelteké valamivel kevesebb, 125-157 forint. Jelentősen megugrott viszont a tenyészállatok ára: igazán jó tenyészsül- dőt 30-40 ezer forintért lehet beszerezni. A vágóbárány értéke stabilan tartja magát. A felvásárlók versenyeznek az állatokért. A 13- 16 kilós bárányok kilójáért 395, a 20-24 kilósakért 335, a 24 kilogrammnál nagyobb súlyúakért pedig 310 forintot adnak. Talán ennek köszönhető, hogy sok állattartó még támogatás nélkül is szívesen vállalkozik juhállományának fejlesztésére. Száztonnás présgép - Salgótarjánban, az ICO író- és Irodaszereket, Elektromechanikai Termékeket Gyártó és Forgalmazó Rt. egyik üzemében száztonnás excenter présgépet helyeztek üzembe a közelmúltban. A berendezésen tűzőgépek alkatrészeit gyártják, teljesen automatizáltan. Meddig tart a kárpótlás? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban több mint tíz kilométer hosszú az elintézett iratok sora. Ez valószínűleg hosszabbra is nyúlik majd, hiszen a kárrendezések még mindig folyamatban vannak. A kárpótlásra jogosult családok kétharmadának ügye elintéződött - számolt be a hivatal eddig végzett munkájáról tegnapi tájékoztatóján Nagy Ferenc, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke. Összesen két és fél millió döntést hoztak eddig, ami 97 százalékos eredményt jelent. A mintegy 70 milliárd forint névértékű, eddig fel nem használt kárpótlási jegyből információk szerint hozzávetőlegesen 10 milliárdnyit földvásárlásra szánnak a kárpótoltak, ám ezzel szemben mindössze 200 ezer hektárnyi az e célra szánt földterület. A feszültséget még az a legutóbbi rendelkezés sem oldja föl, amely elsőbbséget ad az eredeti kárpótoltaknak. A csaknem másfél millió vagyoni kárpótlási igény közül másodfokon már csak 46 ezer ügy esetében kell dönteni. Hátra van még 40 ezer, volt munkaszolgálatos kérelme. Nehezíti az ügyintézést, hogy még mindig százával érkeznek a levelek, amelyek rendszerint így kezdődnek: „nem tudtam, hogy kárpótlásra jogosult vagyok”. A személyi kárpótlással ösz- szefüggő ügyek törvényi szabályozást igényelnek. A nyugdíj, a nemzeti gondozási díj, valamint a semmisségi ügyek esetében a hivatal javaslatot készít a jogszabályalkotók számára. Hozzáláttak az iratok megbízható archiválásához. Az Integrált Kárpótlási Föld-információs Rendszer rögzíti az adatokat. Míg az archiválást be nem fejezik, a kérelmezőket illető hivatalos iratokat nem küldik visz- sza. A postaköltség ugyanis 100 millió forintot tesz ki. Ha 1997-ben a kárpótlások menete végleg lezárni, a hivatal sorsáról az arra illetékesek döntenek majd.
