Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-21 / 169. szám
2. oldal g mâ SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. július 21., péntek Nem szabad minden földet eladni A salgótarjáni önkormányzat Salgó Vagyon Vagyonhasznosító Kft.-jének egyik, nem nagy volumenű, de fontos tevékenysége a város tulajdonában lévő beépített és beépítetlen földterületek gondos számontartása, a velük való ésszerű gazdálkodás. Salgótarjánnak 334 hektár beépítetlen és 392 hektár beépített területe van. A beépítetlen terület 54 százaléka külterület, illetve ebből nem egészen 10 hektárt tesznek ki a zártkertek. Az önkormányzat a Salgó Vagyonra bízta ezeket a földterületeket: a kft. a város érdekeinek, illetve a lakosok igényeinek megfelelően gazdálkodik velük. Tóth Edit, a társaság ügyvezető igazgatója beszélgetésünkkor elmondta: éves árbevételük egyharmada származik a földterületek értékesítéséből. Van fizetőképes kereslet A lakosságnak elsősorban családiházas építkezésekhez adnak el telkeket. Két-három év stagnálás után újra kezd éledni az érdeklődés. Jelenleg azonban nem sok az ilyen parcella, mivel a korábbi érdektelenség nem ösztönözte a várost a kialakításukra. Tény, a közművek miatt eléggé drágák a családiházas telkek, ez viszont nem jelentheti azt, hogy az irántuk megnyilvánuló fizetőképes keresletet nem volna érdemes kielégíteni. Igaz, napjainkban nyomott az ingatlanpiac, de ez nem tarthat a végtelenségig. Eladók a garázshelyek Az igazgatónőtől megtudtuk: Salgótarjánnak sajátos a helyzete. A város természeti viszonyai olyanok, hogy nincsenek nagyobb összefüggő beépítetlen területei. Kialakításukat nehezíti az is, hogy sok kis magántulajdonossal kellene egyezkedni, ami időigényes és költséges is. A rendelkezésre álló földterületek biztos pénzt jelentenek Salgótarjánnak. A város gazdálkodásában mindig szükség lesz azokra a pénzekre, amelyek a földek bérletéből vagy eladásából származnak. A befektetők azonban nem tolonganak a vagyonhasznosítónál, ami a gazdasági helyzetet tekintve érthető is. Az utóbbi időben két területet adtak el nagyobb befektetőknek: a Gorkij lakótelepi felüljárónál, illetve a régi szik- v ízüzem mellett. Tóth Edit arról is tájékoztatott, hogy az ez irányú bevételük 80 százaléka a nagyobb, 20 százaléka az apróbb, sok embert érintő parcellák eladásából tevődik ki. Nagyszámú vevőt érintő ügy például a garázsok alatti földek értékesítése. Sok garázs épült Salgótarjánban, ezek magántulajdonban vannak, a lefoglalt parcella ugyanakkor nem az övék. Sokan még bérleti díjat sem fizetnek értük. Vagyonhasznosító társaság most szeretne rendet teremteni a kuszaságban, egyértelműsí- teni a garázsok tulajdonjogát. Több helyen - például az Idegérben, a Pécskő utcában és a vásártéren - alakítottak ki telkeket garázsok építéséhez, s az azokat megvásárlók tiszta helyzetet teremthetnek. Felértékelődött a föld Az igazgatónőnek az a véleménye, hogy a földterületekre az eddiginél sokkal jobban kell vigyázni. Az emberek földdel kapcsolatos gondolkodása rehabilitáción esett át az utóbbi időben. Ennek következtében növekszik a föld értéke. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy nem szabad mindent, illetve mindenáron eladni. P. A. Széttaposott virágok a porban... Szombaton a kora reggeli órákban mentem a hétvégi telkemre. Szeretem a természetet, a fákat, a növényeket, a virágokat. Nyugalmat, békességet nyújtanak számomra. Mint annyiszor, most is megálltam a városháza feljárója előtti park színes, tarka virágait csodálva. A lehullott esőnek köszönhetően most még szebben virultak. Öröm volt nézni őket. Tovább menve azonban örömöm ürömbe fordult. Tudniillik a múzeumtól a Profi élelmiszer diszkont bejáratáig kitépett, hervadt petúniák hevertek a járdán. Némelyik széttépve, széttaposva. Kerülgettem „őket”, sajnáltam rájuk lépni. Látványuk megdöbbentett. Emberi kéz okozta pusztulásukat. De milyen emberi kéz? Nem tudom, nem ismerem. Csak egyet éreztem: virág- szeretetemből, érzéseimből szíves-örömest adnék az elkövetőknek, ha lehetne. B. Kovács István Salgótarján A természet titka: másodvirágzásban az akác A korai és a viszonylag hosszan tartó másodvirágzással vajon mit titkol előlünk a jó öreg természet? Más nyarakon is meglepett az újra nyílással, de az idén már június végén megjelentek az akác virágfürtjei. Pár napja aztán a bodza illatos ernyői szintén csatlakoztak. A Salgótarján környéki és a Karancs- völgyi falvakban azt mondják erre — az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések alapján, hogy hosszú lesz a nyár. Tehát reménykedjünk: az ősz sem hoz korai hideget. Szép Erzsébet varsányi szép szobája Generációk használták Varsány legszebben berendezett házának bútorait, népművészeti tárgyait és használati eszközeit. A néprajzi kincsektől zsúfolt parasztházat azonban nem kezelik értékének megfelelően. Szép Erzsébet - aki megörökölte, s maga is gazdagította a múzeumnyi gyűjteményt - sajnálja, hogy rajta kívül csak kevesen gyönyörködhetnek a „szép szoba” mázas edényeiben, az időtálló faragott bútorokban vagy a kamra valaha gyakran kézbevett szerszámaiban.- Már a nagyapámnak és a nagyanyámnak is megvolt ezeknek a bútoroknak az egy része - mutat az idős asszony, a hatalmas paraszt ágyra és a rajta tornyosuló hófehér, hímzett ágyneműre-, de a szép szobát a szüleim rendezték be. Azóta ehhez csak tettek, ezért ilyen gyönyörű. Körbe a falon porcelánok, mázas tányérok, színes köcsögök. A fagerendás mennyezetről szintén porcelánból készült, színekben pompázó petróleum lámpa csüng. A sötét helyiség apró ablakain a napfény sávja végigfut a sárból döngölt padlón, s a szoba végében beleütközik a hatalmas, faragott szekrénybe.-Nem fog ezeken az idő, amíg használják őket. Nem kell ezeknek asztalos. Csak mikor már senki sem figyel rájuk, akkor kezdenek pusztulni. De amíg én itt élek, biztonságban vannak. Törölgetem róluk a port, fényesítgetem őket. Csak úgy, a magam örömére. Valóba szép a „szép szoba”: mintha múzeumban rendezték volna be. Még a levegő illata is azt idézi. Csak épp a népviseletbe öltöztetett babák helyett, itt egy eleven öregaszSzép Erzsébet: Amíg élek, gondját viselem a háznak, nem kallódik el semmi szony sürög-forog, rak az egyik lócáról kispárnát a másikra, törölgeti a polcról a port, s nagy igyekezettel mesél.- Már én csak ilyen beszédes vagyok: kimondom, amit gondolok. Múltkor a polgármesternek, Bárány Dénesnek szóltam oda, kellene egy múzeumot csinálni a házamból. De ő csak legyintett, hogy másra kell a pénz. Való igaz, nem gazdag a falu. Megértem, hogy nem lehet ide költeni. Pedig tudom, hogy érdekelné ez az embereket. Jönnek ide a múzeumból is, kémek ezt- azt, meg mondogatják, hogy lám ez is értékes, meg az is értékes. Szoktak erre járni iskolások is. Megmutogatják a gyerekeknek a tanítók a bútorokat, a kamrában a faeszterga gépet, meg a szövőszéket. Ez mind régiség! Sem az ön- kormányzatnak, sem a megyei múzeum igazgatóságnak nincs pénze arra, hogy látogatható falumúzeumot alakítsanak ki. Egyelőre azonban nem szomorkodik Szép Erzsébet.- Nincs azért nagy baj. Gondját viselem a háznak. Amíg én élek, nem kallódik el semmi. Amíg én élek . . . (demus) Elmaradott falvak segítőkész lakói Hosszú éveken keresztül megtorpant a fejlődés. Ha nyugatról jött, akkor Balassagyarmatnál, ha keletről érkezett, akkor Szécsénynél. A közbülső hátrányos helyzetű települések az elmúlt évek alatt kaptak telefont, vizet, s rövidesen befejeződik a hat faluban a gázbekötés is. Balassagyarmat és Szécsény közé esik Csitár-Nógrádgár- dony, Iliny, Patvarc, Hugyag, Nógrádmarcal, Őrhalom. Keletről Szécsénynél, nyugatról Balassagyarmatnál rekedt meg a fejlődés. Ennélfogva ezek a települések hosszú időn keresztül az elmaradott nógrádi falvaknál is elhanyagoltabbak voltak. Két éve kezdtek felzárkózni: elsőként a Matáv mozgolódott a térségben, bekötötték a telefont. Az ivóvíz bevezetésével felmerült a gázhálózat kiépítésének gondolata is. Patvarc azon nyomban lépett, ám a többi településen csak az utolsó pillanatban döntött úgy az önkormányzat, hogy igénybe véve az állami támogatást, bekötik a gázt. Balga Sándor, Iliny, Csitár- Nógrádgárdony, Őrhalom jegyzője megelégedett a kivitelezővel, a Tereprendező Gmk.- val, ugyanis a cég a kitűzött határidőn belül, augusztus vége előtt befejezi a szerződésben vállaltakat. Tavasszal kezdtek beruházni a települések, akkor a lakosság ötven százaléka jelezte ’ csatlakozási szándékát. Néhány hónap elteltével véget ért a magasnyomású vezeték építése, mely fordulópontot jelentett az érdeklődésben: hatására egyre több helybeli csatlakozott. A belső bekötések is rövidesen befejeződnek: ma már a településeken élők nyolcvannyolcvanöt százaléka bekapcsolódott a programba. A lakossági befizetésekből és az önkormányzatok hozzájárulásából sikerült fedezniük az összköltség felét. Az építés gyorsan haladt, ugyanis a lakosság nagy része megértő volt. Ennek ellenére történtek komoly szóváltások. Egyik alkalommal tehén esett az árokba, máskor néhány élelmesebb helybéli lakos a portáján is munkákat akart elvégeztetni a szakemberekkel. Az apró gondok azonban nem zavarták a kivitelezőt: mára már a térség legtöbb udvarán beköthető a korszerű fűtési módhoz szükséges gáz. Kíváncsiskodó -Élővonal Mihaiik Júlia rovata - Telefon: 32-316-455 Új állás, új félelmek - A megélhetés csapdái Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy egyéni gondjaikkal kapcsolatos kíváncsiskodó kérdéseit, észrevételeit. A 310-589-es telefonon naponta, 10-től 13 óráig kereshetik szerkesztőségünket, de személyesen és levélben is fordulhatnak hozzánk. Ugyanezen a számon üzenet- rögzítőnk éjjel-nappal hívható, az így jelzett panaszokat folyamatosan jegyezzük. Tarján! „pénzügyek” Pásztói olvasónk szemtanúja volt annak az esetnek, amely nemrégiben a salgótarjáni Főposta egyik ablakánál zajlott le. Egy idős néni szeretett volna megszabadulni régi pénzérméitől, de udvariatlanul kioktatták, hogy a posta nem pénzváltó hely. Szerencsére kollégája helyesen járt el, s teljesítette azt, amit az asszony kért. Balázs Zoltánná útlevélkérő lapot vásárolt, s a régi ötvenesét nem cserélték újra. Az embereket úgy tájékoztatták az illetékes szervek a rádió és az írott sajtó segítségével, hogy év végéig a postahivatalokban beváltják a forgalomból kivont pénzt. A postának nyilván nem örvendetes, hogy pluszmunkát rónak rá, de kénytelen eleget tenni kötelezettségének. Az állampolgárok többsége elfogadja azt is, ha előbb hangzik el a tömegek tájékoztatása, mint az érintett szerv felkérése vagy utasítása a feladat elvégzésére. (Nem szólva arról, ha pontatlan a híradás. Hasonló történt nemrégiben az útlevélkérelem drágulásának bejelentésekor. Az első hírek ugyanis nem szóltak arról, hogy az áremelés nem érint minden korosztályt, s csak augusztusban lép életbe. Már másnap pótolták a hiányt, mivel megindult a kérelmezők áradata...) Feltéve, ha a hivatalos értesítés hiányát megfelelő módon közük vele, s esetleg azt is hozzáteszik, hogy későbbi időpontban keresse fel a postát ebből a célból. Munkavállalás buktatói Bátonyterenyei, állástalan telefonálónk jövedelempótló támogatást kap. Felesége bedolgozó, két gyermekük van. Géplakatos ma „hasznavehetetlen” a szakmája, de nem csak ez a gondja. Elmondta, hogy szerinte a jövedelemhez juttatott munkanélküliek ódzkodnak munkát, vállalni, mert attól félnek, egy-két hónap alatt a felajánlott új munkahely is megszűnik, s elvesztik az anyagi juttatás lehetőségét. A másik buktató: ha nem fogadják el a felkínált állást, elvonják tőlük a támogatást. Tehát ma ebben az országban nincs, ami igazából a munka- helykeresésre ösztönözné az állástalanokat! 1 fir:- * Hat egy *\ H M szám - nyeremén éti NYEREM y! ÉNY: szobamérleg 1 Kedves Olvasó! 1 Hétfőtől szombatig mindennap megmutatunk egy számot [ - amelyet közjegyző jelenlétében sorsoltunk ki -, sa hat nap 1 elteltével egy előfizetői kódot kapunk. A kód tulajdonosa, 1 j ha a hét minden napján rendelkezett előfizetéssel, | I megnyerte a heti nyereményt. Ha Ön nyert, akkor I jelen tkezzen a 32/316-455-ös telefonszámon 1 Jó játékot kíván Önnek a Nógrád Megyei Hírlap ! A M ÏJ Al N 2 ( YERÖS2 ) 5 2 S§ ? A: Ilyen szép, dús virágokat hozott az akác
