Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-19 / 167. szám

Alvilági csetepaté este Salgótarján - Hétfő este két fiatalember sétálva igyekezett a Zöldfa úton a város felé. Az egyikük a környék alvilágának közismert alakja, aki eddig számos cselekményben mindig elkövetőként szerepelt. Az erős szürkületben szemből hirtelen öttagú társaság bukkant fel. Amikor közelebb értek egy­máshoz a két fiatalember közül az egyik futásnak eredt. Nem jutott azonban messzire, mert utolérték, és úgy istenigazában elkezdték verni. Nem sokkal a verés után az esti homályból előbukkant egy erősen italos férfi is, aki némi kérdezősködés után ugyancsak behúzott néhányat a földre ha­nyatlott alaknak. Mire az feltá- pászkodott, mindenki eltűnt a környezetből. Az illető valaho­gyan elbotorkált egy telefonig, és feljelentést tett a rendőrsé­gen, hogy megverték és elvet­ték az óráját és két darab bizsu- gyűrűjét. Az URH-s járőr és a forró- nyomosok hajnalra már előkerí­tették az ügyben szereplőket, s megkezdték a bonyolultnak lát­szó cselekmény szálainak ki­bogozását. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elpáholt sértettnek és a verő társaság tagjainak korábbi dolgok miatt volt elszámolniva- lója egymással. • • Ónálló estje lesz Fábrynak Salgótarján - Nem akármilyen műsorral rukkolnak elő a József Attila Művelődési Központban működő Kert üzemeltetői. Bu­dapesten óriási sikerrel, no és dugig telt házzal megy Fábry Sándor önálló estje, amit pén­teken 21 órától a tarjáni közön­ség is megtekinthet. A fantasz­tikus nyelvtehetséggel bíró humorista-filozófus őrült haho­tára és pironkodásra várja az ínyenc nézősereget. Zenél az egri Loug Step együttes. 1995. július 19., szerda SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap Zöldi László jegyzete Erősebb párt gyorsabban hajt G ál Zoltán balesete ürü­gyén jó kis elméletet rity- tyenthetnénk a koalíciós pár­tok baleseteiről. Arról a je­lenségről, hogy a választások nyomán hatalomra kerül egy hármas vagy kettes pártszö­vetség, s mintha csak a végzet garázdálkodna, az erősebbik párt káderei nyakra-főre bo­rulnak az árokba. Emlékezzünk csak a tavaly nyáron megbukott konzerva­tív koalíció vezető erejére, az MDF-re. Szürke eminenciása, az ügyvezető Lezsák Sándor kétszer is fölborult az autójá­val, egyszer még ellenzéki ko­rában, később pedig, szinte napra pontosan fél évtizeddel ezelőtt, a csabai országúton sodródott az árokba. Aztán a Trianont kutató szegedi törté­nész, a Honvédelmi Miniszté­riumban államtitkároskodó Raffay Ernő száguldott száz­hatvanas sebességgel egy em­léktábla felavatására - szol­gálati kocsija kerekén nem ki­lazultak a csavarok? Nem sokkal később az akkoriban belügyminisztereskedő Bo- ross Péter suhant az eszter­gomi hercegprímáshoz, bele is fordult az árokba. Balsai Istvánnak, az akkori igazság­ügyminiszternek, a karambo­lügye még most sem zárult le; a bíróság változatlanul vizs­gálja, hogy esetleg pirosban hajtott át az egyik budai útke­reszteződésen. Manapság semmi sem ma­rad titokban, mert az újság­írók mindent kikurkásznak, de még a legügyesebb riporterek sem tudnak arról, hogy az előző kormánykoalícióhoz tartozó kereszténydemokraták vagy pláne a harminchatok­hoz tartozó kisgazdák közül bárki is karambolozott volna. Választási győzelmüket még meg sem ünnepelték a szocialisták, máris aggódhat­tak elnökükért. Alig több mint egy esztendeje, hogy Horn Gyula karambolozott Miskolc közelében, hónapokig hordta utána azt a bizonyos koronát. Aztán következett a szintén szocialista párti honvédelmi miniszter, Keleti György, aki a saját maga vezette gépko­csit törte össze Tatabánya kö­zelében, még szerencse, hogy ő legalább sértetlen maradt, íme, most az országgyűlés szocialista párti elnökének Debrecen és Miskolc közt be­következett karambolja. Há­rom halott és súlyos sebesül­tek, Gál Zoltán megúszta né­hány karcolással. S kórházi magányában talán eltűnődik: a koalícióból miért csak a szocialistákat éri baleset? Egyszer már a szabaddemok­raták is megkockáztathatnák a gyorshajtást. Megyei Körkép BATONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Adódtak percek, amikor még azt is megbánta, hogy megszületett - 1. rész Francia földre sodorta a kalandvágy Ebből lett a cserebogár; már kisgyermekként szerette a gép­pisztolyt, no meg a szoknyát Ugyanúgy elszaladnak itthon is a napok, mint az idegenlé­gióban. De micsoda különb­ség van a kettő között! Mások gondoskodnak (és másmilye­nek is) a programokról, a szabadidőről, s nem keli az embernek megcsipkednie magát, hogy elhiggye: létezik még. Amott kemény katonai kiképzéssel, frontszolgálattal telt el az idő, itthon a barátok, a haverok meglátogatásával, édes semmittevéssel. I. T. égy év és két hónap tá­voliét után taposta újra a meg­szokott hazai utat. A Karancs alján nevelkedett, s 21 éves ko­ráig ott élt. A padlóburkoló szakmát tanulta ki, ám igazából nem szerette. Másra, változa­tosságra, izgalomra vágyott. Pincérnek állt. Szorgoskodott a salgótarjáni Dab-sörözőben, le­ruccant a Balaton partjára, stí- rolta a tihanyi, a földvári biki­nis lányokat, de a kíváncsiság mindig csak nyugatabbra húzta. Nyolc hónapig Németország­ban pincérkedett, s némi nyelv­tudást is felszedett magára. A nagy kaland, amire évek óta várt, a múlt év derekán kö­vetkezett be. Május végén szinte a semmivel vágott neki az országhatárnak. Irány Fran­ciaország, az idegenlégió. Senki nem tudta, hova ment, hol tartózkodik. Szülei és test­vérei a szép, tágas családi ház­ban idegeskedtek. Hónapokig nem érkezett semmi hír. Míg­nem augusztusban „hírnök jő pihegve”, s jelentette: a srác a francia idegenlégióban szolgál. Nosza lett epe riadalom, még nagyobb idegesség. A szervezet ugyanis nem éppen a finomsá­gáról ismert; senki emlékezeté­ben nem úgy él, mint valami­féle kisdedóvó vagy nyájas le­ánynevelő intézet. A család szerette volna meg­tudni az igazat, az anya bement hát a területileg illetékes hadki­egészítő parancsnokságra. Pon­tosat nyilván nem tudtak mon­dani, de megnyugtatták a zakla­tott mamát: „Nyugodjon meg, asszonyom. A fia nem volt ka­tona. S ha itthon nem vették be a seregbe, akkor hogyan vehet­ték volna be az idegenlégióba.” Márpedig bevették. Később levél is tudatta már. Most pedig itt beszélgetünk a szülői házban. Három hét sza­badságra érkezett, miután eredményesen letöltötte a sza­rajevói szolgálatot, ahová fran­cia ENSZ-békefenntartóként került. Megemberesedett, meg­komolyodott. Mielőtt elment, 62-63 kilót nyomott, vékony- dongájú legénynek számított, most pedig erős, 80 kilós férfi. Ne csodálkozzunk. Óriási fizi­kai és pszichikai terheléseken ment át az elmúlt jó egy eszten­dőben. Gyomorütés, pofonok, rúgás - a hétköznapi érintkezés megszokott formái a légióban. Nincs visszabeszéd. Csak pa­rancs van - és a teljesítése. Per­sze - nyilván jól átgondolt eleme ez a kiképzésnek - el­húzzák a mézesmadzagot az újonc előtt. Az egyik kiképző egyszer csak megkérdezte: „Ki akar kimenni egy kicsit vissza, a civil életbe, a mamához, a telt keblű lányokhoz?” Egy lengyel önkéntes jelentkezett, s abban a minutomban kapott egy akkora pofont, hogy utána már nem mert jelentkezni; de senki fia, aki szemtanúja volt az eset­nek. (ok) (Folytatjuk) Szarajevóban öt hónapot töltött ENSZ-békefenntartóként Hírek Kevés ingatlan Ecseg - Igen kevés forga­lomképes ingatlana van az önkormányzatnak, ami megnehezíti, hogy megfe­lelő épületet ajánljon fel a netán ide kívánkozó vállal­kozóknak. A testület tulaj­donában lévő épületek alap­területe 100-400 négyzet- méter között váltakozik. A listán szerepel a volt párt­ház, az áfészkocsma-helyi- ség és egy lakás. Kastély díszek Ságújfalu - A Faluszépítő és Művelődő Egyesület a pályázaton nyert pénzéből a Kubinyi-Prónay kastély homlokzati részéről hiányzó díszeket pótolja. A megvá­sárolt faanyagból az egyesü­let két tagja elkészítette az ablakokat díszítő faragvá- nyokat. Fiatal kiállítók Magyarnándor - Ezúttal is kiállítással ér véget a fiatal alkotók többhetes, neves nógrádi művészek által ve­zetett táborozása, melyet jú­lius 25-én 16 órakor a mű­velődési házban nyitnak meg. A nagyközönség ifjú rajzolók, festők, szobrászok és agyagozók munkáit te­kintheti meg. Táborozó „csellengők” Szendehely/ Ösagárd/ Rét­ság - A három településről összesen tíz gyerek nyaral a salgótarjáni „Csellengő gye­rekek” táborában, amelyet a Magyar Vöröskereszt me­gyei vezetése szervezett meg. A táborban július 17- 23-ig pihenő gyerekek költ­ségeit az önkormányzatok vállalták. Új vizesblokk Egyházasdengeleg - Az ál­talános iskola volt pedagó­gus lakásában az új tanév kezdetéig kiépítik a vizes­blokkot. Az ehhez szüksé­ges pénzt a költségvetési tervben biztosították. „ Traffipax Ma 14-22 óráig Pásztón és környékén, a 21. sz. főúton Pásztó, Mátraszőlős és Job­bágyi külterületén, Szur­dokpüspöki és Pásztó belte­rületén; 16-24 óráig Rétsá- gon és környékén várhatnak műszeres sebesség-ellenőr­zést az autósok. Két nemzet fiai egy csónakban Az Ipoly életteret nyújt a kihalófélben lévő' fajoknak is Visszatértek mentőútjukról azok a szlovák és magyar fiatalok, akik eltökélték, hogy lefelé csordogálva az Ipolyon, felmérik a folyó völgyének természeti érté­keit. Kutatásaik során nem csupán a kincseket vették számba, hanem komoly vizsgálatokat is végeztek. Két nemzet ifjai indultak út­nak az Ipolyon majd két hete, hogy demonstrálják, kívánatos lenne a közös érdekekért együtt működnie a szomszédos országoknak: Szlovákiának és Magyarországnak. Az Ipoly Unió szervezte akció célja az volt, hogy felmérje az Ipoly életterét, mindenekelőtt az ipolyszögi égerlápot. Olyan kutatásokat végeztek a túrán résztvevő fiatal zöldek, melyeket már évekkel ezelőtt meg kellet volna tenniük az il­letékeseknek: felmérték, hogy milyen kapcsolat van a folyó és a láp között. Az eredményeket eljuttatták a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz, amelynek szakemberei az adatok alapján megteszik a szükséges lépése­ket: a szabályozás utáni gyor­san lezúduló vizet í'enékkü- szöbbel fékezik. így torlasz ke­letkezik, mely megfogja a fo­lyammal ömlő iszapot. Az ily módon kialakuló természetes gát valamelyest kárpótolhatja a természetet a meggondolatlan, romboló beavatkozások okoz­ta igen súlyos károkért. A túrázók legfontosabb fel­adata az volt, hogy mérésekkel megállapítsák, hová kerüljenek a gátak. Miután megtörténtek a vizs­gálatok, a fiatalok egy része tovább „csörgött” a folyón, hogy felmérje a még szabályo­zatlan területek élővilágát. A legnagyobb meglepetés a dré­gelyi és parassai folyószakasz között érte őket: hat fekete gó­lyát találtak egyetlen telephe­lyen. Mi ennek a jelentősége? Ezzel bebizonyosodott, hogy a folyó élettere menedé­ket biztosít olyan fajok szá­mára, amelyek Európában ki­halófélben vannak. Osztályvezető-váltás a salgótarjáni városházán Nem riasztják a nehéz feladatok Hétfőtől új vezetője van a tarjáni városháza oktatási, kulturá­lis és sportosztályának: Bratinka Gábor feladatkörét Pelléné Czene Csilla, a Bolyai János Gimnázium igazgatóhelyettese vette át. Dr. Petercsák Zsolt jegyző tájékoztatása szerint Bra­tinka július 14-én közös megegyezéssel távozott hivatalából. Egy gyakorlatias, fiatal nő bú­csút mondott az alma mater irányításában való részvétel­nek, s a közvetlen iskolai neve­lést a hivatali székre cserélte. Látszatra ez történt Pelléné Czene Csilla életében egy fon­tos döntés után, melyhez termé­szetesen gondolkodási időre volt szüksége.-Mi volt az, amit hossza­sabban kellett mérlegelnie?- Hogy meg tudok-e felelni a feladatnak. Más szóval: létezik- e olyan stílusváltás, amely a vá­rosvezetés elvárásaival és a sa­ját elképzeléseimmel jól össze­egyeztethető.- Az intézmények életében megindult folyamatok kapcsán érez-e szorongást a további, már önre váró népszerűtlen in­tézkedések, s főként ezek elfo- gadtathatósága miatt?- Megtervezett, kiszámít­ható. Kulcsszavai ezek ennek a szerteágazó tevékenységnek. S úgy gondolom, a szűkítések ki­fejezés hiányosan jellemzi mindazt, melyet az intézmé­nyeknél végre kell hajtani. Az ésszerűsítés a pontos megjelö­lés, hiszen ez azt is magában foglalja, hogy az egyik oldalon történt elvonást - ugyanannál az ágazatnál - egy másik olda­lon visszaépítem a tevékenység előnyére.-Ha jól gondolom, meglá­tása szerint a kedvezőtlen lépé­seket megfelelő előkészítéssel elfogadhatóvá lehet tenni...-Igen, ez a véleményem, s hozzátenném: fontos az előze­tes szakmai párbeszéd. Én vi­szont optimista vagyok, és azt gondolom, hogy a nehéz hely­zet ellenére ebben a jelentős és szép ágazatban nem csak ilyen tennivalók várnak rám, tudva, hogy az iskolaügy és a kultúra területe egy város életének, megtartó erejének rendkívül lé­nyeges tényezője. (mj.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom