Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

Falubolondjai lesznek ?! Cserhátsurányban ezekben a hetekben töltötte be tizen­nyolcadik életévét egy rokon­szenves, jó szándékú fiatal­ember, akit úgy is neveznek: Csaba, a naptárak számbűvé­sze. A középsúlyos értelmi fo­gyatékosokat gondozó intézet falain túl is híre van a már- már szenzációs képességnek, hogy Csaba kapásból képes megmondani bárkinek, hogyha mondjuk 1967. július 22-én született, az pontosan szombati nap volt abban az évben. Honnan tudod - kérdezi az ember automatikusan, hiszen egy másodperc alatt ezt ki­számítani teljesen képtelenség lenne. Csaba mosolyog és a mosolyából az következik csupán, hogy ó óvodás kora óta rajongással szereti a nap­tárakat. Szereti és gyűjti a ka­lendárium-ritkaságokat is, meg a legegyszerűbb reklám­feliratú kártyanaptárakat is. Ez a szenvedélye. így szá­mára semmi különös nincs abban, hogy az időpontok, dá­tumok környékén kisebb-na- gyobh varázslatokra képes. Autistáknál jellemző különle­ges képességgel elámítja a beszélgető partnereit: minden válasz tökéletes. Minden vá­lasz bravúr, amit legszíveseb­ben megtapsolna az ember. De egy súlyos kérdésre - amit viszont a rokonszenves ifjú számbűvész tesz fel, nincs jó válasz. Mi lesz velem, igaz­gató úr? Mi lesz Csabával és hasonló korú társaival, akik _egy . fieyelöotthon családias, meghitten vonzó közösségé­ben fogyatékosként is komoly tudást szereztek, s természete­sen emberi igényük alakult ki arra nézve, hogy az intézetben megszokott életminőséget, hétköznapi kultúrát, rendet holnap is érezhessék maguk körül, hogy továbbra is bíz­hassanak sajátos tanultságuk biztonságában, folytonossá­gában. Ezért drámai tehát a kér­dés: mi lesz velem, igazgató úr, amikor betöltőm a 18. évemet, amikor vissza kell menni a faluba, s el kell bú­csúzni a védelmező közösség­től. A család, amelyik vissza­várja, befogadja, lehet nagy kedvességgel ígéretes, de hol­nap meg azután csak tökéletes kétségbeesés helyzete. A jellemző szegénység, már-már nyomorúságos élet­viszonyok között a falu nem lehet oltalmazó. A család nem lehet megtartó-védelmező. Előbugyborékol a kocsmák vonzása, éles, tiszta fények helyett, szeretet helyett patta­násig feszül majd a minden­napos megalázásokból követ­kező türelmetlenség: miért? S miért nem? Miért nincs többé jó változás, okos szó, segítség, simogatás? S miért csak csöndes, belenyugvó le­pusztulás van? A falubo­londja állapot határán? A fa­luvégi csöpp házak mészrán- cain lehet majd virágok emlé­két keresni? Hol vannak az igaziak, s hol vannak az em­berek, akik eddig segítettek? Erdős István Öi^íisÍíttSlÁ . # , > Hajsza a tejpor után is lehet .te^p^hól i^ ^het tejet j^tnijiap az egyik borozóban falusi ismerősömmel múlattuk az időt egy-egy kisfröccsöt szopogatva. Meghánytuk-vetet- tük a nehéz megélhetőségi lehe­tőségeket. Egyszer csak a közelünkben beszélgető két falusi atyafi szó­váltására figyeltünk fel. A ma­gasabb arról beszélt, hogy az egész várost felhajtotta már tej­porért, de egyetlen üzletben sem kapott. Mire a másik meg­jegyezte: ő is megjárt vagy öt­hat üzletet, de nem kapott. Erre a társaságban lévő isme­rősöm így szólt: vajon miért ke­resnek ezek tejport, hisz' isme­rem őket, falumbeli gazdák, akiknek jól tejelő teheneik van­nak. A falunkbeliek is tőlük vá­sárolják a frissen fejt tejet. Nos, miért keresik ezek a gazdák a tejport? Ezt az olva­sók fantáziájára bízom. Mucsi Lajos Salgótarján BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. július 18., kedd Él és működik a Galgamenti Áfész Kishíján „végzett,, az áfészekkel három évvel ezelőtt megho­zott szövetkezeti törvény. Nehéz idők következtek ezután, és bizony nem kevés azoknak a fogyasztási szövetkezeteknek a száma, amelyek nem tudtak megbirkózni a nehézségekkel. A nógrádkövesdi ABC-ben is egyre jobb az áruellátás A túlélő egyike a magyamán- dori székhelyű Galgamenti Áfész. Mikus András elnököt kérdeztük az elmúlt esztendők gondjairól, a jelenlegi helyzet­ről és a jövő kilátásairól. Elaprózódott a vagyon-Akárcsak a többi áfészre, ránk is drasztikusan hatott a szövetkezeti törvény. Többszőr módosították, így állandó bi­zonytalanságban éltünk. Ez mindenki számára rossz, de gazdálkodó egységekre nézve nagyon veszélyes lehet. Egyes politikusok a szövetkezetek szétverését tűzték ki célul, mondván: az átkos szocializ­mus egyik képződménye. Csakhogy nem szocialista ta­lálmányról van szó, hiszen az első szövetkezet még a múlt század végén jött létre Angliá­ban. A nehéz időszakban a ha­zai érdekképviseletek mellett jelentős támogatást kaptunk a Fogyasztási Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségétől. Sajnálatos azonban, hogy mindezek ellenére a törvény olyan intézkedések meghozata­lára kényszerített minket, me­lyek hátrányosan érintik nem­csak a szövetkezetét, hanem hűséges tagságunkat is. Például a szövetkezeti vagyon törvény szerinti leosztása a tulajdon nagymértékű elaprózódásához vezetett. Sajnos, ez a folyamat az öröklődés miatt még ma sem állt meg.-Az áfészeknél tehát hason­lóan oszlik el a tulajdon mint a részvénytársaságoknál. Miért baj ez?- A kisrészvényes tisztában van vele, hogy nincs betekin­tése a tulajdon működésébe. A szövetkezetnek ellenben más a lényege. Itt a tulajdonos magá­énak érzi a vagyon egészét. Napi kapcsolata van a szövet­kezettel és így látja a meglévő problémákat. Az elaprózódás a tagok elfordulásához, végső esetben pedig egy-egy szövet­kezet felbomlásához vezethet. Erkölcsi tőke- Az önöké nem bomlott fel.- Megértette a tagság a gond­jainkat. Megértette, hogy a sa­ját érdeke is a szövetkezet tal­pon maradása. Teljes mellszé­lességgel mellettünk maradtak a tagok. Amivel tudtak, segítet­tek bennünket.- Miben nyilvánult meg a se­gítség?- Mindenekelőtt erkölcsileg támogattak bennünket. Ez a mai világban milyen jelentős támaszt jelent. Az anyagi segít­ség is számottevő volt, például az árualapok feltöltése érdeké­ben célrészjegyet vásároltak.- Mikor si­került átesniük a holtponton?-Tavaly indult meg a kedvező válto­zás. Ez év vé­gén már egyér­telmű volt, hogy kilába­lunk a kátyú­ból: csaknem másfél millió forint adózat­lan nyereségre tettünk szert. Az infláció el­lenére az áru­alapok mér­téke megfelel a forgalom igényeinek.- A lehető legnagyobb nyereségre tö­rekedtek?- Falvakban működünk, felmértük a lehetőségeinket, nem akartunk maximális nyere­séget elérni. A tisztességes megélhetésért dolgozunk nap mint nap. Egyébiránt ez a poli­nek be a nyugati kereskedelmi láncok. Inkább a hazai magán- vállalkozókkal és gazdasági társulásokkal kell megküzde- nünk. A tiszta eszközökkel való versengést hasznosnak tartjuk, serkentően hat munkánkra.-Csak ilyen „serkentők" vannak a piacon?- Igencsak megérezzük a fe­ketekereskedelem hatását. Nemrég az egyik fő árucsopor­tunkról, a ruházati termékekről kellett lemondanunk. Nem tud­tuk felvenni a versenyt a hami­sított márkákkal és a bóvlival. Kedvező kilátások- Milyenek az idei kilátások?- Előreláthatóan 30 száza­lékkal növekszik az árbevéte­lünk az előző évhez képest. Eb­ből következően jelentős beru­házásokat terveztünk. Részt ve­szünk a gázprogramban. A ber- celi italboltot, a cserháthalápi boltot és az italboltot szándé­kozunk helyreállítani. Meg­kezdtük a hűtőkapacitásunk felújítását. Jelentősnek tartjuk az Országos Pro-Coop-hoz tör­ténő csatlakozást, hiszen ezáltal kedvezőbb áron szerezhetjük be termékeinket és a nélkülöz­hetetlen reklámtevékenységünk is olcsóbb lesz. Szinte havonta rendezünk vásárlási akciókat, a Az áfész egyik legújabb boltja a berceli ABC tika kifizetődő, hisz' azáltal, hogy nem szöknek égbe az ára­ink, nemcsak tagságunk, hanem a többi vásárló esetében is ár­mérséklő szerepet töltünk be. — Kik a vetélytársaik?-A falvakba nem igen tör­tagságnak pedig külön ked­vezményeket nyújtunk, főként ünnepekkor. Vevőinknek ér­demes látogatni boltjainkat, hi­szen naponta található nálunk olyan áru, amely minőségben és árában kedvező. Tanuló évét tölti a balassagyarmati strand Alig csobbantak vízbe a lubickolok a balassagyarmati strandon, máris kérdések és panaszok tömkelegé érkezik a gyarmati sport- létesítmények vezetőjéhez, Horváth Bélához. Nem csoda, hisz' még csupán a kísérleti évét éli az intézmény, most derül ki, ho­gyan lehet a legkedvezőbben üzemeltetni a pancsolóhelyet. zet: meghosszabbítják a nyitva tartást. Egy órával hamarább tárják ki a kapukat a vendégek előtt és egy órával később zár­nak. így két legyet ütnek egy csapásra: a „délutánosok” is ki­Hamarosan meghosszabbítják a strand nyitva tartását Senki sem elé­gedetlenkedett a jegyárakkal, sőt, sokan épp' azon csodálkoztak, hogy száz forin­tért egy egész napon keresztül élvezhették a hűs vizet. Kal­kulált a sportlé­tesítmények ve­zetője, s kide­rült, ha ilyen idő lesz továbbra is, s ennyien láto­gatják a meden­cét, akkor nem kell emelni a je­gyek árát. Annál na­gyobb felzúdu­lást keltett, hogy aki nyitáskor lé­pett be a kapun, többet fizetett, mint aki a dél­utáni fürdőzést választotta. En­nek oka az volt, hogy a délután jövők kevesebb ideig élvezhet­ték a vizet, így nekik csupán nyolcvan forintba került a be­lépő. Rövidesen változik a hely­lubickolhatják magukat, s azok sem panaszkodnak majd, akik kevésnek tartották a napi nyolc­órás nyitva tartást. Rendezni akarnak egy másik gondot is: a hivatásos úszóok­tató mellett mások is hirdettek oktatást. Befizettetik a gyerek­kel a belépődíjat, majd kifizet­tetik a tanítás költségeit. Nem feltételez semmi csúnyát Hor­váth Béla (adó, tb. stb.) csupán törvényesíteni kívánja a strand területén folyó oktatást. Szer­ződések születnek, és kizárólag a sportlétesítmények vezetősé­gén keresztül lehet majd magán órákat adni. Néhányan érdeklődtek afe­lől, hogy reggel hat órakor, munkába indulás előtt, miért nem lehet úszni. Sajnálatos, de a vegytisztítás és a gépek csu­takolása, valamint a medence kipucolása épphogy reggelre befejeződik. Nem is éri szó a ház elejét: egészségügyi szempontból minden az előírásoknak megfe­lelően történik. Csöndesen jegyezte meg Horváth Béla: a szakmai ellen­őrzésen túl, a hétköznapi szem­lélőnek is feltűnik a strand ren­dezettsége. Külön öröm, ha egy külföldi vendég dicséri az in­tézményt. Pláne, ha az illető úr, precizitásáról híres némethon­ból érkezik. Több igénylő visszalépett Egyházasdengeleg - Evekkel ezelőtt hetven polgár kérte a telefon bekötését, és ki is fi­zette az ellenértékként kért összeget. Azóta többen úgy döntöttek, hogy visszakérik pénzüket, mert nincs türelmük kivárni, amíg a Kelet-Nógrád Coom teljesíti az akkor vállalt kötelezettségét. A telefon be­kötésének ígért határideje egyébként már régen lejárt. szobamérleg Kedves Olvasó! Hétfőtől szombatig mindennap megmutatunk egy számot - amelyet közjegyző jelenlétében sorsoltunk ki -, sa hat nap elteltével egy előfizetői kódot kapunk. A kód tulajdonosa, ha a hét minden napján rendelkezett előfizetéssel, megnyerte a heti nyereményt. Ha Ön nyert, akkor jelentkezzen a 32/31 &455-ÖS telefonszámon ! Jó játékot kíván Önnek a Nógrád Megyei Hírlap!

Next

/
Oldalképek
Tartalom