Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10-11 / 134. szám

6. oldal Mozaik 1995. június 10., szombat Gazdag múlt után bizonytalan jövő előtt a Palócföld Bobál Gyula Kojnok Nándor Baranyi Ferenc dr. Praznovszky Mihály dr. Horváth István Pál József FOTÓ: GYURIÁN Különös a Palócföld című folyóirat sorsa, hiszen sokféle szüle­tésnapja van. Az első szám - füzetnyi formátumban - 1954-ben jelent meg. A másodikra két évet kellett várni. 1960-tól antoló­giaként látott napvilágot, aztán évi egyszeri megjelenésű folyó­iratként. 1967-től (amióta a mai, 29. évfolyam is datálódik) évente négyszeri, 1973-től pedig hatszori megjelenésű lap. Nem véletlen, hogy az Ün­nepi Könyvhéten rendezett an­két - Évforduló után, illetve év­forduló előtt - címet viselte. Hiszen a negyvenediken - ’54- től számítva - már túl van a lap, a harmincadikon - ’57-től - még innen. Hit és bátorság Mindenesetre kitűnő ötlete volt valakinek, hogy egybehívja a főszerkesztőket egy kis emlé­kezésre, baráti beszélgetésre. Kilencen voltak eleddig, Csukly László már nincs az élők között. Csizmadia Géza és Kassai Végh Miklós a megyén kívül él s nem jelent meg a rendezvényen. Ha­tan viszont megtisztelték a kö­zönséget és elmondták Nóg- rádhoz, a laphoz, egymáshoz fűződő élményeiket, en.«.' i két. Elsőként -kronológiai sor­rendben - a lapalapítónak is te­kinthető Bobál Gyula kapott szót. ízes nyelvi fordulatokban gazdag, előre megírt beszédé­ben jól jellemezte az ötvenes évek közepi társadalmi, politi­kai atmoszférát, amelyben a legelső szám megjelent. El­mondta, hogy hit és bátorság kellett az ötlethez éppúgy, mint a megvalósításhoz. Az alkotó vénájú emberek, az újságírók mellett az akkori megyei újság munkáslevelezőinek volt nagy szerepük a Palócföld életre hí­vásában. Megemlítette többek között Czinke Ferenc, Manga János, Szabó Károly nevét, akik ott bábáskodtak a születés kö­rül. Elmesélte, hogy László Gyula professzor „kezdetnek nem rossz” megállapítással biz­tatta a szerkesztőket. A hatvanas évek korszakát - Csizmadia Géza és Csukly László helyett is - Kojnok Nán­dor jellemezte. Ő is alaposan felkészült adatokkal, tényekkel, anekdotákkal. Gerelyes-korszak Felidézte: az egyik korabeli pénzügyi vezető furcsállotta, hogy a szerzők még honorári­umot is kapnak, nem hogy örülnének, hogy egyáltalán megjelenik írásuk. Kojnok Nándor értékelte a Gerelyes Endre, Jobbágy Ká­roly, Vihar Béla nevével fém­jelzett, innen elszármazott írói nemzedék szerepét a folyóirattá válásban. Méltatta az itt élő képzőművészek (Farkas And­rás, Iványi Ödön, Mustó János, Pataki József, Réti Zoltán, id. Szabó István és mások) mun­kásságát és a megyében ottho­nosan mozgó Feledy Gyula, Raszter Károly, Somogyi József stb. tevékenységét, a lapszer­kesztés tudatossá válásának fo­lyamatát. A ’73-al kezdődő korszakról, Végh Miklós távollétében Pál József, aki akkoriban munka­társként került a laphoz, ele­mezte. Érzékeltette a lap törté­netében a folyamatosság és a megújulás dialektikáját. El­mondta, hogy ebben az idő­szakban játszódott le Magyar- országon a kultúra decentralizá­lása, a vidéki folyóiratok meg­erősödése. Valóságfeltáró irodalom A sajátos irodalmi áttörés a Pa- lócföldben is éreztette hatását, annak ellenére, hogy ekkor a lap elsősorban valóságfeltáró, szociográfiai, szociológiai ka­rakteréről volt nevezetes. Oly­annyira, hogy számos szerzőjét az Élet és Irodalomban és az írószemmel kötetekben is kö­zölték. Ekkor indult a Palóc - föld-kiskönyvtár sorozat, amely számos helyi írónak adott fórumot. A lap rendezvé­nyein neves vendégek, rangos írók jelentek meg. Baranyi Ferenc szűk két esz­tendőt töltött a lap élén a nyolc­vanas évek közepén. Főváros­ban élő ember lévén is szívesen vállalta ezt a munkát, mert sok barátja, korábbi élménye kö­tötte a megyéhez. Mint mondta, két alapvető célt igyekezett megvalósítani: a genius loci, a hely szellemének érvényesíté­sét és a szélesre tárt kapuk gya­korlatát. Az utóbbit a szlovákiai kapcsolatok éppúgy jelezték, mint a különböző népek iro­dalmából közreadott összeállí­tások. Elmondta, hogy soha semmi konfliktusa nem volt a megyei politikai vezetéssel és sikerült egy kulturált baloldali lapot szerkesztenie. A Palóc­földnél töltött időt önmaga számára a lapcsinálás iskolájá­nak tekinti. Aggodalmát fejezte ki, hogy manapság csökkent a humán kultúra ázsiója. Praznovszky Mihály ugyan­csak elsősorban arról beszélt, hogy számára mint értelmiségi ember számára mit jelentett a Palócföld egyáltalán s az a megtisztelő megbízás, hogy két éven át főszerkesztőként je­gyezték a nevét. Utalt a lap jel­lege körüli vitákra is, amelyek­ben ő ellenezte, hogy ez a „pa­lóc” folyóirat a modem magyar _ irodalom egyik fóruma legyen. Helyi értékek szolgálata Dr. Horváth István az 1988. 1. számtól az 1989-es 3. számig volt a lap főszerkesztője. Utalt ennek a változásokat előkészítő időszaknak a vitáira, amelyek a Palócföldet is érintették. Bár sikerült nógrádinak maradni, az Ablak rovat tovább folytatta a kitekintést is. Számos helyi és megyén kívüli alkotó ekkoriban csatlakozott a laphoz. Pál József, aki hetedik éve irányítja a szerkesztést -köz­ben négy évig országgyűlési képviselő is volt-, úgy vélte, hogy a lap mindig tisztességgel szolgálta a helyi kultúrát, Ma­dách, Mikszáth örökségének őrzését, az értékek felszínre ho­zatalát. (Erről a jelenlévők a Metrum szavalókör előadá­sában meg is győződhettek.) Bár mostanában veszélyek fe­nyegetik a megjelenést, remél­hetőleg meghallgattatnak az S.O.S jelek. Csongrády Béla Milyen a brémai muzsikusok hangja? A kormányprogrammá vált Bokros-csomag elfogadás után nehéz helyzetbe került a társadalom többsége, mert a kemény intézkedések széles rétegeket sújtanak. A kényszerű szociális elvonások miatt csökken a kormánypártok politikai hitele a vá­lasztók előtt. Elégedetlensége miatt számos szavazó az ellenzéki pártokhoz közeledik, ahogy ezt a folyama­tot a közvélemény-kutatások adatai is jelzik. Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy ilyenkor a polgári ellenzéki pár­tok kihasználják kedvező hely­zetüket és közös programot hirdetnek, polgári szövetséget alakítanak. Magyarországon mégsem így történik. Elhaló polgári szövetség Május végén az MDF országos gyűlése minden ellenzéki párt egysége, együttműködése mel­lett foglalt állást. Miért ellent­mondásos ez az álláspont? El­sősorban azért, mert eredetileg a „Polgári Szövetség” ruháját a Fidesz, a KDNP és az MDF tes­tére szabták. Torgyán József kisgazdapártjával különösen a Fidesz nem kívánt azonos öltö­zetbe bújni. A kisgazdák radi­kális kirohanásai változatlanul taszítják a mérsékeltebb szava­zókat. A FKGP és Torgyán Jó­zsef előretörése mostanra szem­látomást megingatta a másik két konzervatív párt vezető kö­reit. Korábban a KDNP nyitott látványosan a kisgazdák irá­nyába, s most az MDF is fel­adta félig-meddig az elzárkó­zást. Ilyen helyzetben a polgári szövetség gondolatával a Fi­desz nagyjából egyedül maradt. Egy párt pedig önmagával aligha alkothat szövetséget. Mit kínál akkor a másik megoldás? Torgyán jelszavainak, ígére­teinek, bírálatának makacs is­mételgetésével egyre népsze­rűbbé válik a közvélemény előtt. Kezére játszik a kormány sokak által elhibázottnak tartott politikája. (Közvélemény-kuta­tások szerint a megkérdezettek négyötöde utasítja el a Bok­ros-csomagot.) Kisgazda előretörés Torgyán közben minden bajra azonnali „megoldásokat” ígér, tankok és bankok ellen egy­forma hévvel hadakozik. Szavaiért nem kell helytállni, hiszen nincs kormányon. A kisgazdapárt vezére a többi el­lenzéki párttal is csak úgy haj­landó együttműködni, ha azok átveszik a torgyáni politikát. Ez pedig egy jobboldali radikális, nemzeti politizálást jelentene. Mind több kereszténydemok­rata és fórumos politikus haj­landó elfogadni ezt a szélsősé­ges irányvonalat. Az MDF-ben legutóbb maga a volt minisz­terelnök, Boross Péter javasla­tára szavazta meg a küldöttek többsége a kisgazda radikáli­sokkal való szemérmes, burkolt együttműködés keresését. Aligha kétséges: a befolyá­sosabb kisgazdapárt vezetné az alakulgató jobboldali pártkoalí­ciót. Az MDF és a KDNP az együttesben a másod-harmad hegedűs szólamát játszhatná, a fiatal demokraták pedig nem csatlakoznának ilyen zenekar­hoz. A zenekar pedig minden lenne, csak nem polgári, nem mérsékelt előadás. Torgyán zavaros szimfóniá­jához máris nyíltan csatlakozik néhány jobboldali politikus, új­ságíró. Még nem tudni bizto­san, hogy Schamschula képvi­selő úr vezérkereső buzgalmá­ban melyik pártban találja meg a jobboldal Nagy Karmesterét. Bencsik szerkesztő úr rajta is túltesz: az SZDSZ-t akarja ki- seprúzni a magyar élet minden területéről. (Debreceni József ezt a törekvést Csurka István hírhedt eszmei alapvetéséhez hasonlítja teljes joggal.) Me­gyénk MDF-es küldöttei állító­lag egységesen támogatták Schamschula György törekvé­seit és megválasztását. Min­denki azért nem fogja őket a jobbra előzésben követni. Jobbos másodhegedűsök Elválnak az utak! Annyi azon­ban bizonyos, hogy Nógrád megyében nehéz különbséget tenni a kisgazdák, illetve a má­sik két konzervatív párt között. Nagyon egymásra találtak az urak a „tankok és bankok” elle­nében. Netán SZDSZ-es, fide- szes szövetségeiket is kisöprik a megyei közgyűlésből? De hogyan lesz akkor többségi demokrácia? Netán a demokrá­cia felfogásukban a torgyáni többséget jelenti? Elgondolkod­tató kérdések, aggasztó kilátá­sok ... Könnyebb ma a kormánypo­litikát elutasítani, mint másik járható utat találni. Sokaknak nem tetszik a kormányzat által kijelölt útvonal, mert útközben belezuhanhatnak a szociális szakadéknak nevezett vala­mibe. Ez azonban egyáltalán nem lehet indok arra, hogy a mesebeli brémai muzsikusok módjára iázva meginduljunk a ködben. Várni kell a szépséges gyönyörű tisztulást, de a tiszta hang aligha a jobbra bolyongó brémai muzsikusok felől érke­zik __ Ú V ÍZIÓ Talán már Önök is találkoztak a Samsung új reklámfilm­jével, ez a titokzatos BIO-TV-re hívja fel a figyelmet. Vajon mitől olyan különleges és új ez az eljárás, mi teszi egyedülállóvá a teljesen új technológiával kifejlesztett képcsövet? Erre próbálunk meg olvasóinknak választ adni. A Samsung Electronics, amely Dél-Korea legnagyobb vállalatcsoportjának a legjelen­tősebb tagja, mindig is nagy hangsúlyt fektetett a fejlettebb, modernebb technológiák kidolgozására. Eves beruházásainak 8 százalékát fordítja a Samsung kutatás- és fejlesz­tésre, több ezer kutatót foglalkoztat annak érdekében, hogy egyre jobb minőségű és a környezetre egyre kúmélőbb hatású termékek kerüljenek forgalomba. 1991-ben merült fel először a kutatók körében, hogy egy újfajta technológiával kelle­mesebbé és talán egészségesebbé lehetne tenni a televíziózást. Időt, pénzt és energiát nem kímélve közel 3 év alatt sikerült kidolgozni egy forradalmian új eljárást, amelynek segítségével mind a környezetet, mind a televíziónézők egészségét megvédhetik. Az egyedülálló eredmény a Samsung biokerámiájának köszönhető. A képcsövet egy speciális kerámiaréteg fedi, ez jótékony hatású, u.n. távoló infravörös sugarakat bocsát ki magából. Kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a távoli infravörös sugarak jóté­kony hatással vannak az élő szervezetekre, elősegítik a növények és az állatok növeke­dését. Ugyancsak segítik az anyagcseréi? valamint a bőr nedvességtartalmának helyreál­lítását. Teszteredmények bizonyítják, hogy a virágok például hosszabb ideig virágza­nak, ha BIO-TV elé helyezik őket. A BIO-TV továbbviszi a Samsung televíziók hagyományosan jó minőségét. Gyártásá­nál a kerámiával borított képcső mellett a Samsung eddigi legkorszerűbb technológiai eredményeit is felhasználták. A képernyő sötétített, ami a kellemetlen fényhatások ki­szűrésével tisztább, élesebb képet biztosít. Nemcsak a kép, a hang minőségére is nagy hangsúlyt helyeztek a Samsung szakemberei: a hangzás magas színvonalú, sztereó. Nagyszámú programozható csatorna, szép kidolgozás teszi még élvezetesebbé a televí­ziózást a BIO-TV-vel. Jelenleg is folyik a Samsung BIO-TV szabadalmaztatása az Egyesült Államokban, Ja­pánban és még 11 másik országban. A BIO-TV színes képcsöve valószínűleg mér­földkő lesz a világ képcső-technológiájában. A hazánkban forgalomba kerülő BIO-TV-t, akárcsak a Samsung számos televízióját itt gyártják Magyarországon, a jászfény szarui televíziógyárban. Harminc másodpercen­ként készül el egy-egy Samsung televízió. A termékmennyiség 70 százaléka nyugat-eu­rópai országokban talál gazdára. A BIO-TV kiváló minőségét az is garantálja, hogy a Samsung magyarországi gyára nemrégiben teljesítette az ISO 9002 Nemzetközi Minőség-biztosítási rendszer követel­ményeit, amely a futószalagról lekerülő termékek állandó, jó minőségét biztosítja, (x) Bilecz Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom