Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-30 / 151. szám

1995. június 30., péntek Hazai Körkép 9. oldal Fő cél a mérleghiány és az infláció mérséklése Készül a jövő évi költségvetés A kormány legfontosabb gazdaságpolitikai törekvése a fizetési mérleg hiányának további csökkentése és az infláció érdemi le­szorítása - összegezte a jövő évi költségvetés irányelveit Bokros Lajos pénzügyminiszter, aki tegnap a kormány ülése után a kabinet állásfoglalásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. A jövő évi gazdálkodás irányelvei a kormány munka- programjának szerves részét alkotják - mondta a miniszter, a célok közül kiemelve a bel­földi megtakarítások, a beru­házások és a felhalmozás számottevő növelését. A kormány elő akarja segí­teni, hogy a magyar gazdaság mielőbb megfelelhessen az Európai Unió által támasztott feltételeknek. Ezek közé tar­tozik például, hogy a költség- vetési hiány ne haladja meg a bruttó hazai termék 3 száza­lékos szintjét, a felhalmozott államadósság pedig ne legyen több a bruttó hazai termék 60 százalékánál. Ez persze több év programja - jegyezte meg. A miniszter rámutatott: a stabilizációs intézkedési cso­mag nélkül az idei deficit a brutto hazai termék 10, az ál­lamadósság pedig annak 70 százaléka körül alakulna. A deficit visszaszorítását a kor­mányzat elsősorban a külke­reskedelmi mérleghiány csök­kentésével, a kivitel növelésé­vel kívánja elérni. Ösztönözni fogják a tőkebeáramlást és el­sőbbségük lesz az infrastruktu­rális, az oktatási és a környe­zetvédelmi beruházásoknak. Különleges nyaralási lehetőségek is kínálkoznak a tehetősebb szülők gyerekeinek. Ezek egyike Európa első igazi mongol jurtatábora a kismarosi Express üdülőfaluban. A berendezés eredeti, ám a komfort európai, fotó: diósíimre Átlagosan háromezer forint a támogatás Kis pénz, kis üdülés Végképp elmúlt a szakszer­vezeti beutalók ideje, a tá­mogatott üdülésé azonban nem. Munkavállalói jogon munkanélküliek és nyugdí­jasok is hozzájuthatnak kedvezményes jegyekhez a SZOT-beutalók rendszeré­nek bizonyos elemeit alkal­mazó Hunguest Rt.-nek az ország különböző részein működő irodáiban. A hozzájárulás mértéke fe­jenként, egy hétre legfeljebb ötezer forint. Államilag tá­mogatott üdültetési jegyekkel az idén összesen 230 000 fel­nőttet és 10 000 gyereket vár­nak a Hunguest szállóiba - a Balaton-parton és Egertől Sopronig. Igaz, júliusra és augusztusra már nemigen van hely. Kivételek a 7-19 év kö­zötti fiataloknak szervezett gyermektáborok. Közülük legolcsóbb a tóalmási, itt egy hétre személyenként teljes el­látással 5400 forint az üdülés. A kedvezményes nyaralás lehetőségével zömmel a kis­pénzűek élnek - többségük az úgynevezett 7 éjszakás, fél­panziós turnust veszi igénybe. Egy-egy ilyen jegy, támoga­tás nélkül, fejenként 9000-15 000 forintba kerül, az üdülés helyszínétől függően. Az átla­gosan 3000 forintos hozzájáru­lás jövedelemigazolás bemuta­tása után kapható. Egy négy­tagú családnak tehát az egyhe­tes üdülés legalább 35 000-40 000 forintjába kerül, (takács) „Alkotmányos tüske a közigazgatás körme alatt” Mindannyiunk szószólója, az ombudsman Az Országgyűlés mai plenáris ülésének napirendjén szerepel az ombudsmanok megválasztása. A jelöltekre hatpárti egyetér­tés után tett javaslatot a köztársasági elnök, s az illetékes par­lamenti bizottságok is támogatták Gönczöl Katalin ajánlását az általános szószólói, Polt Péterét az általános helyettesi, Kal­tenbach Jenőét a kisebbségi, valamint Majtényi Lászlóét az adatvédelmi biztosi posztra. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmados támogatását kell elnyerniük. Az ombudsmanok - szószólók a fejlett demokráciákban. A ne­vünkben, helyettünk őrködnek az állampolgári jogok tisztelet­ben tartásán, s bejelentéseink nyomán, vagy saját tapasztala­taik alapján fellépnek a vétségek, a sérelmek ellen, támogatják igazságkereső törekvéseinket. Feladatkörük szerteágazó: ki­vizsgálnak és észrevételeket tesznek, jogsérelmeket orvosol- tatnak, s ha joghézaggal talál­koznak, befoltozását kezdemé­nyezik a törvényhozásnál. Nem bíróságként működnek, hanem az állampolgári jogok képviselőiként gyakorolják megtisztelő, ám ugyanakkor roppant felelősségteljes jogkö­rüket. Akkor is hozzájuk for­dulhatunk, ha sérelmesnek vélt döntéssel találkozunk a köz- igazgatásban. Különlegesen szép felada­tuk, hogy őrködjenek az állam- polgári jogok tiszteletben tartá­sán a katonaságnál, a betegek, az elítéltek, a szigorú fegyelmű testületekben dolgozó állam­polgárok körében. Á bizottsági meghallgatások alkalmával a most megválasz­tásra váró jelöltek is meggyőző tanújelét adták elkötelezett fele­lősségérzetüknek. „Az élet min­den területén síkra kell szállnunk a diszkriminációk eltüntetéséért. Makacsnak és következetesnek kell lennünk, nem hagyhatjuk, hogy észrevételeinket a hivatalok figyelmen kívül hagyják.” Más-más szavakkal ugyan, de ebben a szellemben szóltak tennivalóikról. Ezzel egyidejű­leg azt is bizonyították, hogy a nehézségekkel, a realitásokkal is tisztában vannak. A többi kö­zött arra is rámutattak, hogy le­hetségesek és várhatók is konf­liktusok a hivatalok és a szó­szólók között. Küldetésük lényegének meg­ítélésében is összhang volt kö­zöttük a bizottságok előtt. Gönczöl Katalin így fogalma­zott: „Ellensúlyozni szeretnénk a hatalmi gőgöt és szilárdan ki­állunk az állampolgári jogok mellett.” Polt Péter azt hangsú­lyozta: az ombudsman alkot­mányos tüske a közigazgatás körme alatt. Gönczöl Katalin intézmé­nyes eszközökkel kívánja az ál­lampolgári jogok kultúráját fej­leszteni, szövetségesének tartja a sajtót és a nyilvánosságot. Kaltenbach Jenő úgy véli: a hatalom humanizálása az egyik legfontosabb feladat. (FEB) A megtakarítás az oktatásügynél marad Megszűnő „TOK”-ok nyomában Ősz elejére várható a közoktatási törvény módosítása, amivel egyben lezárul a tankerületi oktatásügyi központok - a TOK- ok - rövid pályafutása is. A már nyilvánosságra került kor­mányzati döntés szerint a két esztendeje létrehozott intéz­ményhálózat feladatainak egy részét az önkormányzatok, más részét pedig a különböző pedagógiai intézetek veszik át. Az országban 8 középszintű szakmai szolgáltató szervezet alakult ki, amelyeknek évi költ­ségvetése elérte a 240 millió fo­rintot. Teendőik közé tartozott egyebek közt a közoktatási in­tézmények listájának, a vizs­gáztatók névjegyzékének elké­szítése; közreműködtek az érettségi vizsgák és vizsgabi­zottságok szervezésében és összehasonlító tantervelemzé­sek készítésében. (Ez utóbbi feladathoz azonban a nemzeti alaptanterv koncepciójának vál­tozásai miatt érdemben nem­igen tudtak hozzákezdeni.) Mint a közoktatási tárca tan­ügy-igazgatási főosztályán megtudtuk, a szervezet - amelynek létjogosultságát már születésekor megkérdőjelezte a pedagógusok tekintélyes há­nyada - felszámolására lénye­gében készen vannak a tervek. À minisztérium megítélése sze­rint a központok szakmai fel­adatait az Országos Közokta­tási Intézet, valamint a fővárosi és a megyei pedagógiai intéze­tek hiánytalanul képesek lesz­nek elvégezni. A gazdátlanul maradó igazgatási funkciókat az önkormányzatok jegyzői, fő­jegyzői hivatalai szintén min­den nehézség nélkül átvehetik. A TOK-ok megszűnésével fölszabaduló csaknem ne- gyedmilliárd forintot nem vonja el a költségvetés, a pénz az utódintézményekben marad. A központokban foglalkoztatott mintegy 130 szakember mun­kájára igényt tartanak a peda­gógiai intézmények, illetve az önkormányzatok. D. G. A tarifák az égig nőnek? Matáv-árak és -tervek - a telefonvonal túlsó végérái Tőlünk nyugatra a telefontársaságok általában a szolgáltatá­sok körének bővítésével növelik bevételeiket. Nálunk, mint azt e napokban is tapasztalhatjuk, főként áremeléssel. De miért ilyen drágák nálunk a telefonbeszélgetések? A kérdést a Ma­gyar Távközlési Vállalat illetékesének, dr. Nyevrik Emíliának, az árosztály vezetőjének tettük fel.- Megítélés dolga, hogy drága- e vagy sem - hangzott a válasz. Tudjuk, hogy a kispénzű tele­fonálóknak nehéz megfizetni. Ám nemzetközi összevetések alapján állíthatjuk: a fölemelt beszélgetési díjak sem sorolha­tók a magasabb kategóriába; lényegében a nemzetközi átlag­ár körül mozognak. A díjtételek növelésében közrejátszik, hogy vállalatunk sem tudja függetleníteni magát az infláció hatásától. Mi a ko­rábbi döntéseknek megfele­lően, az előző évi ipari termelői árakhoz igazodunk, díjaink nem a fogyasztói árak változá­sát követik, így mérsékelteb­ben, az idén összesen 10,2 szá­zalékkal nőnek. A tarifák emelését az is ma­gyarázza, hogy a Matávnak - az igények ismeretében — nagy­szabású fejlesztéseket kell vég­rehajtania. Ezek ütemére jel­lemző, hogy míg a nyolcvanas években átlagosan 30-40 ezer új állomást kapcsoltak be, ad­dig mostanában legalább évi 270-300 ezret. (FEB) Termékdíjak Termékdíjat fizetnek októ­bertől az első forgalmazók, a felhasználók, illetve az importálók a gumiabron­csok és a hűtőberendezések után. Az üzemanyagok után eddig is kötelező volt a ter­mékdíj, esetükben csak a ta­rifa emelkedik október else­jén 1,20-ról 2 forintra lite­renként. A csomagolóeszközökre és az akkumulátorokra jövő év január 1-jétől vonatkozik a termékdíj-fizetési kötele­zettség, a gyógyszerek cso­magolóanyaga pedig egy év haladékot.kapott. Az új gumiabroncsokra 30, az importált, használt gumiabroncsokra 120 forint a termékdíj kilogrammon­ként. A hűtőberendezések esetében a térfogattal ará­nyos, 120 literig darabon­ként 600, 250 literig 1080, efelett pedig 2800 forint. A csomagolóanyagok termék­díja az anyagtól függ, kilo­grammonként 2 és 10 forint között. Az akkumulátorok után kilónként 38 Ft a tarifa. Az orosz adósság Pál László ipari és kereske­delmi miniszter és Jakov Urinszon, az orosz gazda­sági miniszter első helyet­tese csütörtökön Budapes­ten tárgyalt a két ország gazdasági-kereskedelmi együttműködéséről. Az idén az év első négy hónapjában a magyar export meghaladta a 182 millió, az import pedig megközelítette a 641 millió dollárt. A két­oldalú forgalom csökkent az egy évvel korábbihoz ké­pest, a magyar passzívum pedig növekedett. Tárgyaltak az 1990 előtt keletkezett államadósság sorsáról is. Mint ismeretes, az akkori Szovjetunió mint­egy 1,6 milliárd dollárnak megfelelő transzferábilis rubel adósságot ismert el. Ennek törlesztése már az elmúlt években megkezdő­dött; Oroszország jelentős összegű haditechnikai szál­lítmányokkal fizetett. Jelenleg még körülbelül 900 millió dollárra tehető a ki nem fizetett államadós­ság. Ennek fejében orosz cégek hajókat, kombájno­kat, teherautókat szállíta­nak, és részt vesznek a bu­dapesti metróépítésben. Szóba került az 1991 után felgyülemlett 113 millió dolláros orosz kereskedelmi tartozás is, ám a részletek nem ismeretesek. Felismerte a szegedi szemtanú Magda Marinkót „Nem felejtem el a tekintetét!” A szegedi cukrász, Z. Nagy Bá­lint házába 1994. január 23-ról 24-ré virradó éjszaka hatoltak be a rablógyilkosok. Hangtom- pítós fegyverrel álmában lőtték fejbe a férfit, feleségét és a két - 10 és 17 éves - fiút. Ezt a szörnyű eseményt idézték fel a tanúk csütörtökön a Fővárosi Bíróságon, Magda Marinko és társainak büntetőperében. A cukrász rokonai, alkalma­zottai közül többen elmondták: meglepő volt, hogy Z. Nagy Bálint nem jelent meg reggel az üzletben. Takarítónőjük sem tudott bejutni a lakásba. Fur- csállva a dolgot, a tanúk a nap folyamán többször elmentek a család lakásához és már dél­előtt értesítették a rendőrséget is, mondván, megdöbbentő a négy ember „eltűnése”. Este­felé az aggódó rokonok - egy hosszú létráról a hálószobaab­lakon betekintve - felfedezték Z. Nagy Bálint holttestét. Csak ekkor, már az éjszakai órákban hatoltak be a rendőrök a házba. Magda Marinkónál a későb­biekben több olyan ékszert is találtak, amely Z. Nagyné tu­lajdona volt. Erről azt állította, hogy az ékszereket a cukrásztól vásárolta. A fővádlott a tárgyaláson durva kirohanásokat intézett a bíró ellen, aki rendreutasította, majd ismét kivezettette. Jelen­léte ekkor egyébként sem volt kívánatos, mivel az újabb tanú, Z. Nagyék szomszédja a szem­besítés mellőzését kérte. O a gyilkosság estéjén látta Magda Marinkót egy piros autóban, amely hosszú ideig a közelben parkolt. Marinko félelmetes tekinte­tét soha nem felejtem el! - mondta az asszony. Férjével együtt hallották a lövések tompa zaját és a lakásriasztó néhány szaggatott jelzését, de mivel a férfi beteg volt, és éj­szaka lévén nem mentek ki ala­posabban körülnézni. „A Halálosztó” természete­sen továbbra is tagad, s kitart amellett, hogy ő a szerb titkos- szolgálat megbízásából követte a tetteseket. A másodrendű vád­lott védője a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjének és több magas beosztású rendőr­nek tanúként történő kihallga­tását kérte a bírótól. N. ZS. A gyulai HISZI-MAP Kft. térképkiadó hasznos ötlete, hogy egy-egy országrészről részletes atlaszokat készít. Az első kötet Békés megye valamennyi településének térképét tartalmazza, ezt követi a Balaton 43 helységét bemutató Balaton Atlasz, fotó: feb/bodó Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom