Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-03-04-05 / 129. szám

2. oldal 1995. június 3., szombat Salgótarján És Környéke Salgótarján és környéke Röviden Ajnácskő-Cered - Holnap Ajnácskőn rendezik meg a III. gömöri magyar kulturá­lis ünnepélyt. Ez alkalomból reggel 8-tól este 8 óráig megnyitják a Cered-Tajti határátkelőt. A ceredi pol­gármester vezetésével dele­gáció utazik a határ túlolda­lára, hogy gazdasági kérdé­sekről is tárgyaljanak. Salgótarján - Az északi forduló kiváltásáról és a gazdaságosabb járatszerke­zet kialakításáról váltottak eszmecserét június 1-jén az önkormányzat és a Nógrád Volán Rt. képviselői. Egyetértettek abban, hogy az utasok érdeke az elsődle­ges. Éppen ezért kérdőíve­ken szondázzák meg a pol­gárokat az utazási szokása­ikról és igényeikről, s a vé­lemények összegzése után visszatérnek a témára. Zabar - A három megye határán elhelyezkedő köz­ség aszfaltozott útszakasszal gazdagodott ezen a héten. A mintegy 600 méternyi köz­utat hárommillió forint rá­fordítással építette meg a Strabag Hungária Építő Rt. Cered - Az iskolában folyó németnyelv-oktatás tovább­fejlesztése érdekében az ön- kormányzat nyelvi labort szeretne létesíteni az intéz­ményben. Az ehhez szüksé­ges anyagi eszközök előte­remtéséhez a helybeli me­zőgazdasági szövetkezet is hozzájárul. Kazár - Az általános iskola valamennyi végzős diákja továbbtanul szeptembertől. A többség szakközépisko­lába jelentkezett. Az oldalt szerkesztette Kolaj László Keddi lapszámunkban Rétság és környéke Szénbányászból tehénpásztor Pál Vilmos kutyái: Csupi és Majzi meg a tehenek GYURIÁN TIBOR FELVÉTELE Etes és Karancsalja határában, a Rausi-dűlőben legeltetett ta­lálkozásunkkor Pál Vilmos. Az Etesen lakó, 71. évében járó, még jó erőben lévő férfi 33 évig vájár volt. Úgyszólván Nógrád megye valamennyi aknájában dolgozott. Aztán mesterséget váltott, s huszonhat éve pásztor. A csorda a karancsaljai Ju­hász Jánosé. Vigyázójának nincs tehene. Reggel 8 óra táj­ban hajtja ki a jószágokat, s este hatig rétről rétre tereli „őket”. Hűséges segítőtársai munkájá­ban a pulik: Csupi és Majzi. Vilmos bácsi nem tartja könnyű életnek a pásztorko­dást, hiszen egész nap mennie kell az állatok után, mégis sze­reti. A sötétség birodalmában eltöltött évtizedek után öröm látnia a napot, jól esik friss le­vegőt szívnia. (lukács) Két év alatt megduplázzák a termelékenységet a tarjáni acélárugyárban Látszik a fény az alagút végén „Nem a gyorsvonat jön szembe, hanem már látszik a fény az alagút végén” - jellemezte cégük helyzetét Hopka László vezér- igazgató. Nos, a számok is a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. fel- emelkedését mutatják: az árbevételt 28, a termelékenységet 50 százalékkal gyarapították, a veszteséget pedig a felére csökken­tették tavaly, a korábbi évhez képest. Ami hasonlóképpen na­gyon lényeges: sikerült megőrizni a fizetőképességet.- Az idén a kilábalási folya­mat felerősítése a célunk - mondta a vezérigazgató. - A gazdálkodásban már pozitív eredményre számítunk. Az éves mérleg ennek ellenére negatív lesz, mert jejentősek a kamat­terhek. Szerencsére a hitelek visszafizetését sikerült 1998-ig átütemezni. Növelik a kivitelt Az acélgyáriak következetes piacbővítésbe kezdtek. A múlt esztendőben az egykori hazai vevők visszaszerzését szorgal­mazták, az idén pedig a külföldi értékesítések gyarapítására he­lyezik a hangsúlyt. A csövek, a bevonatlan és horganyzott huzalok, a szegek, a kovácsolt termékek iránt mind élénkebb az érdeklődés Nyugat-Európában. Németor­szágban, Belgiumban, Francia- országban, újabban Svájcban találnak vevőre a jó minőségű, kedvező áron eladható gyárt­mányok. Szlovéniába is szállí­tanak a salgótarjániak.- Szeretnénk a tavalyi kivi­telt megduplázni - jelentette ki Hopka László. - Vagyis a 31 ezer 165 tonnás termelésnek a Hopka László: nyereséges lesz a gazdálkodásunk húsz százalékát akarjuk or­szághatárainkon túl eladni. Szigorú pénzgazdálkodás Az előrelépés másik lehetséges forrása a belső gazdálkodás to­vábbi szigorítása. Mérséklik a költségeket, s az ésszerűség ha­táráig visszafogják a kiadáso­kat. Ahhoz, hogy bővíthető le­gyen a kivitel, nem csak a szál­lítási határidőket kell maradék­talanul betartani, de a fizetőké­pességben is megbízhatónak kell mutatkozni a külföldi part­ner előtt. A szervezet korszerűsítése szintén fontos feladat. A jelen­legi létszámot, a 910 dolgozót már csak kis mértékben lehet csökkenteni: elsősorban az im­produktív, a nem termelő terü­letekről várhatók elbocsátások. Ugyanakkor minőségi cserékre a gépek mellett is szükség van.-Lényegesnek tartom, hogy végre saját erőből fejleszthe­tünk - jegyezte meg a vezér- igazgató. - Termékfejlesztésre, az információs rendszer korsze­rűsítésére 50 millió forintot fordítunk. Július végéig a gyáregysé­gekben bevezetik a nemzetközi minőségi szabványt. Alkalma­zásával bővíthetők az üzleti kapcsolatok, hiszen a gyártmá­nyok a magasabb követelmé­nyeknek is megfelelnek. Jobb munkáért több bér A társaság a múlt évhez viszo­nyítva árbevételét 42, termelé­kenységét 61 százalékkal kí­vánja növelni az idén. Két év alatt tehát megkétszereződik az egy dolgozóra jutó termelés az acélárugyárban. Mit profitálnak ebből a ko­hászok? Hopka László válasza:- Az inflációt ugyan nem tudjuk ellensúlyozni, de átlago­san 42 százalékkal több pénz jut a fizetési borítékba. (kolaj) Tarján „leg”-es középiskolája A salgótarjáni Dolgozók Középiskolája nemrégiben jutott túl fennállásának ne­gyedszázados évfordulóján. Az intézmény már több ezer - nagyrészt munka mellett tanuló - diákot bocsátott szárnyra.- Igazgató úr, hová so­rolná az iskolájukat? - kér­deztem dr. Bozó Gyulát, aki­nek a tanév végén jár le öt­éves kinevezése.- A többi középiskolával egy szintre helyezem. Hang­súlyozva persze iskolánk sajá­tosságait. Felvállalunk olyan feladatokat, amelyeket más iskolák nem tudnak megtenni.- Például?- A hátrányos helyzetű, a munkanélküli vagy az úgyne­vezett későn érő, ezért jelen­tős lemaradásokkal küszködő fiatalok oktatása és nevelése. Kevesen tudják, hogy intéz­ményünk Salgótarján legné­pesebb középiskolája. Az 1994/95-ös tanévre beiratko­zottak száma több mint 700 volt, s évente közel 100-an érettségiznek itt.- Miként vonná meg az el­telt öt esztendő mérlegét?- Több területen előre lép­tünk, az iskola javuló színvo­nalon működik. Több a tehet­séges hallgató, akik képessé­geiket főleg a képzőművészet terén bizonyítják. A felnőttok­tatásban jártas, egyetemet végzett tanáraink hivatásuk­nak érzik az itteni munkát.- Mit csinálna másként, ha elölről kezdené az igazgatást?- Még következetesebben képviselném az iskola és a ta­nulóifjúság érdekeit.- Hogyan látja iskolájuk jövőjét?- Mivel iskolánk iránt az érdeklődés változatlanul je­lentős, optimista vagyok. Hallgatóink létszámának csak kismérvű csökkenését várjuk. Jól bevált tagozataink - gim­názium, szakmunkások szak- középiskolája, közgazdasági, kereskedelmi és ezek kiegé­szítő tagozatai - mellett új formák kialakításán is fárado­zunk. Még nagyobb hangsúlyt akarunk adni a hátrányos helyzetű és a munkanélküli fiatalokkal való foglalkozás­nak, a tehetségek gondozásá­nak, az oktató-nevelő munka színvonala emelésének. Sze­retném hinni, egyszer önálló épületünk is lesz. P. A. Felújítják a templomtornyot - Megkezdték a megközelítően 100 éves karancsaljai templom tornyának felújítását. A szükséges pénz előteremtéséhez az egyházi támogatáson túlmenően a hívek is adakoztak, fotó: gyuriAn Kész az út és a járda Karancskeszi- ben, a templom melletti kanyar­ban elkészült az úttest és a járda. A Strabag cég által végzett munka csaknem kétmillió fo­rintba került. Az útalapból 1,3 milliót adtak, az önkormányzat hozzátett 400 ezret, s a közúti igazgatóság is hozzájárult a költségekhez. A járókelők már balesetveszély nélkül közle­kedhetnek a Fő út e szakaszán. Közérzetéről faggatta Kazárt az országgyűlési képviselő Kevés a pénzem, de azért jól vagyok Családi falunap Zabaron nagy a készülődés. Egy hét múlva családi falu­napot rendeznek. Kovács Béla polgármester, Báli Pé­ter jegyző is csak úgy meg­jegyzi beszélgetés közben, mi is lesz itt június 11-én, mire készül a község apraja- nagyja. Semmi izgalom, idegeskedés, kapkodás. Kiderül, hogy a faluna­pon nagy gyermekshowra lehet számítani, a sportpá­lyán ügyességi játékokban jeleskedhet felnőtt és fiatal. Kerékpárverseny lesz, meg kispályás labdarúgó-mérkő­zés. Ha minden sikerül, rendőrségi bemutatót is tar­tanak. Országgyűlési képvi­selőt várnak a településre. A napot bállal zárják, ahol ki­csik és nagyok együtt ropják majd a táncot. Öt éve elváltam, illetve itt hagyott valaki, a közös va­gyonon azóta sem tudtunk megosztozkodni. Az 1995- ös választáskor csalódnom kellett, de aztán talpra áll­tam. Sajnos, én is fogyok, pedig a létfenntartó szer­veim szívósan dolgoznak. De a legnagyobb bajom az, hogy kevés a pénzem. Hitelt vettem fel, s úgy tűnik, nem utoljára - „felelt” a hogylété- röl faggatózó kérdésre nem­régiben Kazár község. Aki a mintegy kétezer lelket számláló falut közérzetéről kérdezte helyszíni látogatása során: Boldvai László ország- gyűlési képviselő. Nem először tett ilyet. A korábbi hetekben járt már a Kis-Zagyvavölgyben és Cereden is. Volt, ahol tény­leges kéréseket jegyezhetett fel, másutt vitás ügyek elsimításá­ért folyamodtak hozzá. Egyes helyeken beszámoltak minden­ről, amire kíváncsi volt, más te­lepüléseken csupán sejtették vagy teljesen rábízták, minek az érdekében járna el, keresné meg azokat a kiskapukat. Kazár pár hónapos önkor­mányzatának vezetőjétől, Mol­nár Katalin polgármestertől egyebek mellett arról szerzett tudomást, hogy kevés a pénz a gázberuházásra. A hitelfelvétel­től azért ódzkodnak, mert már történt ilyen, a visszafizetés az ezredforduló utánig fog tartani. Mindemellett a vezetés igyek­szik megoldani az örökölt gon­dokat. így például pontot akar­nak tenni a Mátraszelével való, ’90 óta tartó vagyonmegosztási vita végére. Nemrégiben végre megállapodást kötöttek ez ügy­ben a képviselő-testületek. Az általános iskolára ráférne az anyagi segítség. Eszközei, felszereltsége azért sem lehet kifogástalan, mert már hétszer betörtek ide, s persze a tettesek nem üres kézzel távoztak. Mi lesz a Seniorral? - A rendkívül jó piaci feltételekkel rendelkező, magánosításra váró helyi gyáregység mintegy két­száz dolgozója erre a kérdésre szeretne választ kapni. Szán­déknyilatkozatukat már benyúj­tották: meg akarják vásárolni a részvényeket, de a tulajdonos Budapest Bank még nem adott választ. (Mihalik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom