Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

i 1995. június 26., hétfő Pénz -Piac - Gazdaság 7. oldal Tucatnyi üzem a gyáriparosok megyei szövetségében Tőke nélkül nincs szerkezetváltás Nógrád megyében 12 cég tartozik a Gyáriparosok Országos Szövetségének helyi szervezetéhez - tudtuk meg dr. Szabó Ist­ván megyei elnöktől, aki főfoglalkozásban a salgótarjáni szék­helyű Silco Minőségi Acéltermékek Kft. ügyvezető igazgatója. A Providencia Nógrád megyében is jelen van Nyugat-európai szintű szolgáltatás A Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. 1989 őszén ala­kult Budapesten. Az egymilliárd forintnyi alaptőkéből az Erste Allgemeine Generali 78 százalékban, a Postabank és Takarékpénztár Rt. 5 százalékban, egy osztrák magánrész­vényes két százalékban, a Magyar Posta Vállalat tizenöt szá­zalékban részesedik. Az Erste Allgemeine Generali Ausztria egyik legnagyobb biztosító társasága. Több mint százéves tapasztalatait, a piac- gazdaság viszonyai között ki­alakított korszerű üzleti stra­tégiáját leányvállalatként hasznosítja a Providencia, s így Magyarországon egyedül­álló know-how birtokában in­dul az ügyfelekért folyó ver­senyben. Célja, hogy olyan nyugat-európai színvonalú, korszerű szolgáltatást nyújt­son a biztosítás terén, amely alkalmazkodik a megváltozott gazdasági követelményekhez és egészséges konkurenciát te­remt ebben a szférában. Megyei vonatkozások A részvénytársaság az ország egész területét lefedő hálóza­tot működtet. Ennek része a salgótarjáni kirendeltség, amely 1991-ben kezdte el te­vékenységét hat személlyel. Jelenleg huszonegy főfog­lalkozású munkatárs dolgozik Nógrád megyében. A cég 1993-ban Balassagyarmaton is fiókot nyitott. Ez évi tervükben szerepel az ügyfelek magasabb színvo­nalú kiszolgálását szolgáló ki­rendeltségbővítés, korszerűsí­tés, a létszám növelése jól képzett, rátermett üzletkötők alkalmazásával. A Providencia Rt. a biztosí­tási üzlet minden ágát felöleli, ennek megfelelően ipari nagyvállalatoktól a magánvál­lalkozásokig minden nagyság­rendben eleget kíván tenni ügyfelei igényeinek. Tevékenységi körét két nagy csoportra lehet osztani, a vagyonbiztosításra és a sze­mélybiztosításra. A vagyonbiztosítások több témakör szerint csoportosítha­tók: ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások biz­tosítása mindenféle kocká­zatra szállítmánybiztosítás belföldi és nemzetközi szállítmánybiztosítás CMR biztosítás (fuvarozói felelősségbiztosítás) elektronikus adatfeldol­gozó berendezések biztosítása gépbiztosítások és elekt­romos gépbiztosítások építés- és szerelésbiztosítás felelősségbiztosítás általános polgárjogi fele­lősségre vonatkozó biztosítás termékfelelősség biztosí­tás környezetszennyezési fele­lősség biztosítás üzemi baleset felelősség- biztosítás A személybiztosítás körébe a következő biztosítási fajták tartoznak: utasbiztosítás (bel és kül­földi) vegyes életbiztosítás kockázati életbiztosítás tőkebiztosítás balesetbiztosítás Ki szeretnénk emelni a va­gyonbiztosítások közül a csa­ládi otthon nevű lakásbiztosí­tást, amely magában foglalja: árvíz, felhőszakadás, jégverés, vihar, villámcsapás, tűz, betö­rés és igény szerint egyéb más biztosítási kockázatokat is. Bízunk abban, hogy a Pro­videncia Rt. salgótarjáni ki- rendeltségének általános be­mutatkozásával megfelelő ké­pet kapott Ön rólunk. Igyek­szünk ügyfeleink igényeinek maximálisan megfelelni. Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. Tőzsde-évforduló - Göncz-levél-Természetesen a legnagyobb létszámot foglalkoztató cégek tartoznak ebbe a körbe, azok, amelyek az elmúlt évek gazda­sági nehézségei ellenére talpon maradtak - mondta az elnök.-Ez a tizenkét iparvállalat viszont a megye gazdaságában meghatározó szerepet játszik. Két fő irányelv- Mit tehet a megyei szövet­ség a rendkívül nehéz helyi gazdasági helyzet javításáért?- Két fő irányelvet követünk. Egyrészt mindenképpen kez­deményező szerepet vállalunk a megye ipari struktúrájának át­alakításában, a piacképesség javítására. Álláspontunk szerint a tőkeemeléses privatizáció is döntő szerepet játszik, hiszen a megye legnagyobb versenyhát­ránya az alacsony tőkeellátott­ság miatt jelentkezik. A privati­zációban fontos partnerek a megyei és a városi önkormány­zatok. Minél előbb szükség van egy pontos vagyonkataszterre, ugyanis a lehetséges befekte­tőknek is tudniuk kell, hogy hol milyenek az adottságok. Ez vo­natkozik a munkaerő ellátott­ságra, az épített környezetre, az infrastrukturális adottságok ki­használására, és még sok más egyébre is.-Mi a másik sürgető fel­adat?- A térség legnagyobb prob­lémája -azt hiszem, hogy ez közismert - a munkanélküliség. Szeretnénk a kormányzat egyetértését is megszerezni a jelenlegi támogatások igazsá­gosabb elosztásához. Az elgon­dolás összhangban van a kor­mányzati megnyilatkozásokkal, csak éppen a gyakorlat mutat mást: a rászorultság elve ugyanis nem érvényesül...- Nem többlettámogatást szeretnénk, hanem igazságo­sabb elosztást. A gazdasági és politikai vezetés nem vesz fi­gyelembe alapvető dolgokat, például azt, hogy az elkövetke­zendő években melyik ország­részben milyen gazdasági bajok jelentkezhetnek. Bizonyos mér­tékű munkanélküliség ugyanis mindig lesz, de a támogatásra és a fejlesztésre nagyobb szük­ség van ott, ahol kedvezőtlen változás várható.-Ezen alapelv nélkül Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád gaz­dasága aligha lendíthető fel. Pillanatnyilag ugyanis a kevés vajat úgy elkenjük a nagydarab kenyérre, hogy a végén senki­nek sem jut vajaskenyér ... Plusztámogatás igénye- A megyei elnökség azt az eretnek állásfoglalást fogal­mazta meg, hogy Nógrádnak plusztámogatásra van szük­sége, és ez az állami juttatások rendszerének gyökeres átalakí­tását követeli!- Reméljük, hogy a racioná­lis, a támogatás elvét követő el­gondolás nem süket fülekre ta­lál.- Milyen rendezvényeik vol­tak megalakulásuk óta?- Legutóbb például egy dán kereskedelmi delegáció járt ná­lunk, megkezdődött tehát a párbeszéd az észak-európai or­szág gazdasági szakembereivel, és már ez is eredmény. Szakta­nácsadó cégek is rendszeresen részt vesznek a megbeszélése­inken. Természetesen a külön­féle megyei szervezetek , a munkaügyi tanács, a vállalko­zói képviseletek, a koordiná­ciós tanácsok és a bizottságok munkájából is kivesszük a ré­szünket.- Akiknek bármilyen közük is van a gazdasághoz, azokkal kapcsolatban vagyunk. Az ál­lami szervekkel és az országos elnökséggel is rendszeresen konzultálunk. Együtt a kamarával- Mik a terveik a közeljövőben?- Valamennyi tagunk a nagy energiafelhasználók közé tarto­zik, ezért részt fogunk venni az „Energiaipar Hatékonysági Fó­ruma” elnevezésű rendezvény- sorozaton. Olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyek lénye­gesek a mi szempontunkból is, és ebben a nehéz helyzetben lévő térségben különösen fon­tos és meghatározó az energia­ipar helyzete.- A budapesti rendezvények mellett Salgótarjánban is lesz hasonló fórum, az alternatív energianyerés lehetőségeiről.- Munkájuk során kikkel mű­ködnek együtt?-Amint már említettem, a gazdasági élet minden szereplő­jével tartjuk a kapcsolatokat, de különösen fontos partnerünk a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az is igaz, hogy lehetetlen szétválasztani: hol ér véget a gyáriparosok szövetsé­gének hatásköre, és hol kezdő­dik a kamaráé. Szerencsére a kapcsolat nemcsak napi, hanem személyes is: íme a kis megye előnyei! Faragó Zoltán Magyarországon az értéktőzsde a piacgazdaság nélkülözhetet­len részévé vált. Meghatározó szerepet tölt be a privatizáció­ban és jelentős a piac iránt a külföldiek érdeklődése is. Ezt állapította meg Göncz Árpád köztársasági elnök is a Budapesti Értéktőzsde megala­kulásának 5. évfordulója al­kalmából rendezett konferenci­ához írt levelében. Az értékpapír-piacon az árfo­lyamok ’93 végén, illetve ’94 elején érték el a legmagasabb szintet. Azt követően - kisebb megszakításokkal - folyamatos csökkenés tapasztalható. Változás előtt a takarékszövetkezeti szövetség Tulajdonosi kontroll kell Jelentős szervezeti változás előtt áll az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség, amely ma tartja közgyűlését. Célja, hogy a szövetkezetek felett jobban érvényesüljön a tulajdonosi ellenőrzés, mert ez a hatékony és törvényes működés egyik legfontosabb feltétele. A takarékszövetkezetek szol­gáltatásait egyre többen veszik igénybe országszerte. Ezzel magyarázható, hogy szerveze­tük az utóbbi időben jelentősen szélesedett. A fejlődést jól jel­lemzi az a tény, hogy a takarék- szövetkezetek taglétszáma eléri az 1 millió 700 ezret. Az országban 2650 szövet­kezeti fiók működik. Ezek immár 1100 településen teljes körű banki szolgáltatást nyúj­tanak. Az országos betétállomány 10, a hitelállománynak pedig 14 százalékát a takarékszövetkeze­tek kezelik. Ez a pénzmennyiség már bizalmat tükröz és jelentős tőkeerőt is képvisel. A szövetkezetek a jövőben korszerűsíteni kívánják szolgál­tatásaikat. A modernebb ügy­félszolgálat elősegítéséért ki­építik az információs rendszert. Fontos tény, hogy az idén a ta­karékszövetkezeteknél is lehet bankkártyával fizetni. A szövetség mai közgyűlé­sére olyan javaslat készült, hogy szűnjék meg a jelenlegi egyszemélyi vezetés. A mos­tani elnököt, Gergely Sándort válasszák meg a szövetség fő­titkárának. Az elnöki és az alel­nöki tisztség betöltésére pedig három-három jelölt közül vá­laszthat a tagságot képviselő 220 küldött. Számuk százszorosára is nőhet Konferencia a nyugdíjpénztárakról Szeptember elejére széles körű szakmai egyetértést kí­ván kialakítani a pénztártör­vény tervezett módosításának ügyében az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Fel­ügyelete. A pénztárakat a törvény non­profit civil szerveződéseknek tekinti. Ez a megfogalmazás alapelveiben helyesnek bizo­nyult. Az egyéves gyakorlat alapján azonban szükséges né­hány kiegészítés, amely még pontosabban helyezné el a pénztárakat az önkéntes biztosí­tás intézményrendszerében. Egy év alatt 117 önkéntes pénztár alakult, ezekből 105 a nyugdíjpénztár. További 78 ka­pott már működési engedélyt - mondta el Nesztor Tamás, a pénztárfelügyelet elnöke a té­máról szervezett konferencián. A pénztárak 1995-ben taglét­számukat és bevételeiket több mint százszorosára kívánják növelni. Az ilyen méretű „rob­banás” növekvő terheket ró a felügyeletre, amely a költségve­tési megszorítások következté­ben többé kevésbé működés- képtelen. Emiatt kevesebb se­gítséget tud nyújtani az alakuló pénztáraknak. Ez viszont káros, mert a nyugdíjpénztárak az inf­lációs politika ellen fellépő, egyik legfontosabb hazai lobby-csoporttá. válhatnak. Városi csúcs Településfejlesztők világtalálkozója Dr. Lackó László, a Magyar Közigazgatási Intézet pro­fesszora, a HABITAT kelet- közép-európai regionális szervezetének irányítója. Őt kérdeztük, vajon mivel fog­lalkozik a HABITAT?-A HABITAT az ENSZ- nek 1976-ban, 130 szakem­ber és politikus részvételével megalakított településügyi szervezete - mondta. - Hat régiója működik, közülük Budapesten a Kelet-közép- európai Információs Köz­pont, amelyhez a volt népi demokráciák és a három bal­tikumi állam tartozik. Az emberi településeken általában szembetűnőek a szorongató társadalmi prob­lémák, a szegregáció, a töme­ges szegénység, a közegész­ségügyi és a közellátási ne­hézségek. De fokozódó gon­dot jelent a lakáshiány, az egészséges ivóvízellátás, a csatornázás, a hulladékok el­helyezése is. Ilyen természetű nehézségeink nekünk is van­nak, de ezek eltörpülnek az ázsiai, afrikai vagy közel-ke­leti gondok mellett. A lakáspolitikáról, a telepü­lésfejlesztésről, az energiata­karékos építkezésről, a hulla­dékgazdálkodásról ajánláso­kat teszünk közzé, tanfolya­mokat támogatunk, konferen­ciákat rendezünk. Irodánk szoros kapcsolatot tart a régió államaival. A közelmúltban Budapes­ten találkoztak a tagállamok­nak az emberi településekért felelős miniszterei. 1996. jú­nius 3-14. között Isztambul­ban Városi Csúcs címen vi­lágtalálkozót rendeznek a te­lepülésfejlesztési szakembe­rek részvételével. A konfe­rencia alapját azok az elemzé­sek és jelentések képezik, amelyeket a tagállamok készí­tenek saját helyzetükről és 2020-ig terjedő terveikről. Koós Tamás Czipin és Partner: túl sok az adminisztráció Adathiányos vezetés? Magyarországon sok üzem­ben máig rendkívül sok az adminisztratív teendő, ami gátolja a munkaidő gazda­ságos kihasználását. A ter­melőüzemekben is adat­gyűjtéssel és papírmunká­val töltik a munkaidő 30 százalékát. Ez áll a Czipin és Partner osztrák termelékenységi ta­nácsadó cég elemzésében, melyet 20 magyar iparvállalat vizsgálata alapján készített. Sok vállalatnál a régről meg­maradt formanyomtatványo­kat használják, noha már azt sem tudják, mi a céljuk. A vállalatok információs rendszerének ésszerű hierar­chiáját sem alakították ki még, ezért azután sokszor a felső vezetők sem a megfelelő adatokat kapják kézhez. A vállalati információáramlást pedig még mindig a „papír szentsége” uralja. Verseny a legjobb vezetőkért Kapósak a menedzserek Követelmények a nagy fizetésért Ma már mind természete­sebb, hogy „fejvadász” cégek kutatnak fel és közvetítenek ki vezetőket a nagy cégek­nek. A gazdasági szaklapok­ban és üzleti tájékoztatók­ban is mind gyakrabban ta­lálkozhatunk a hazai, illetve külföldi központokkal mű­ködő munkaerő-közvetítő cégek magyar, esetenként idegen nyelvű hirdetéseivel. A sajtó hasábjain rendszere­sen olvashatjuk e cégek irá­nyítóinak interjúit, tanácsait és előrejelzéseit a vezetői munkaerőpiac alakulásáról. Az év legsikeresebb üzletembe­rei között szintén gyakran sze­repelnek a vezetőket felkutató cégek igazgatói. Eredményes­ségük azzal is magyarázható, hogy növekszik a legjobb veze­tők megtalálásának árfolyama, s bizonnyal megjósolható, hogy a jövőben még nagyobb ver­seny alakul ki értük. Ez persze nem helyettesíti a vevőkért, a megrendelőkért folytatott küz­delmet. Aki új vezetőket keres, an­nak először a saját maga szá­mára pontosan meg kell fogal­maznia, milyen követelménye­ket állít a keresett, általában magas fizetésű menedzserei elé. Ezután világos megbízatást kell adnia a felkért „fejvadá­szoknak”. S még akkor is nyitva marad a kérdés: vajon biztos-e, hogy e követelmé­nyeknek egyedül csak a kívül­ről hozott, „importált” vezetők képesek a legjobban megfe­lelni? Igen valószínű, hogy a to­borzás mellett, esetleg helyette, képzéssel, tréninggel a meglevő irányító gárdát is célszerű fel­készíteni, ráhangolni a megfo­galmazott követelmények telje­sítésére, a gyorsan változó fel­adatok megoldására. E cél elérésére a fejlett or­szágokban már jó ideje kiala­kult az az oktatási folyamat, amelyet az angolszász világban „action leaming”-nek, csele­kedve tanulásnak neveznek. Német ajkú alkalmazói pedig projekttanulásnak hívnak. Énnek az a lényege, hogy a tanulás, a tréning a menedzsert alkalmazó vagy alkalmazni kí­vánó vállalat aktív közreműkö­désével történik. Ebben a kép­zési formában az a siker titka, hogy a cég életében fontos, de nem sürgős feladatok megoldá­sára koncentrálnak, olyanokra, amelyek 10-20 hónap múlva ül- tethetők át a gyakorlatba. Az is fontos, hogy ne csak a végcélt, hanem a közbeeső konkrét lépések megtervezé­sét is a résztvevők kötelessé­gévé tegyék. Ennek hiányában ugyanis még a legjobb straté­gia is halálra van ítélve. Nél­külözhetetlen a cég tényleges vezetőinek bevonása a folya­matba, legalábbis egy ízben a program félidején. Ez azt is jelenti, hogy itt nem egy előre elkészített, hanem nyitott folyamatról van szó, amelyet a résztvevők maguk formálnak. S eközben maguk is formálódnak, mégpedig a me­nedzseri tevékenység felfogá­sában elsősorban: nem őrmes­terként. hanem edzőként akar­nak majd viselkedni. — Kik lesznek az ilyen progra­mok első megrendelői nálunk, s kik lesznek képesek megélni ennek a képzésnek a szervezé­séből? Ez nyitott kérdés. Bácskai Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom