Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

2. oldal 1995. június 22., csütörtök Bátonyterenye És Környéke Bátonyterenye és környéke Röviden Szorospatak - Szokatlan találkozó helyszíne volt a három hét végi napon az if­júsági tábor. A budapesti Gáspár Gabriella szervezé­sében a çia élő Gáspárok - mintegy hetvenen - adtak randevút egymásnak. Nem­csak az ország különböző városaiból jöttek, hanem külföldről, Kanadából is. A család tagjai közül számo­sán most találkoztak először egymással. Nemti - Huszonhárom bei­ratkozott gyermeket nevel­nek az óvodában, amely ezen a nyáron a szokásos két-három hét helyett egy hónapra zár be. Ez idő alatt az ANTSZ szabványainak megfelelően átalakítják a konyhát és egyéb korszerű­sítéseket is végrehajtanak. Az intézményt július 3-án zárják be. Szuha/Mátraalmás Megállapodás született a szuhai polgármesteri hivatal és a mátraalmási Gályái úti telektulajdonosok között a kisajátítással érintett terüle­tek vételáráról. Ily módon lerövidíthetik a bonyodal­mas kisajátítási eljárást, s mindkét fél jól jár. Az ön- kormányzat gond nélkül hozzáférhet az út mellett húzódó vízhálózatához, a tu­lajdonosok pedig korsze­rűbb utat kapnak. Bátonyterenye - Az Ingat­lankezelő és Kommunális Szolgáltató Kft. jelenleg 1307 lakásbérlőt tart nyil­ván. A bérlők 10,2 millió forint díjhátralékkal tartoz­nak a vállalatnak. Ennek hozzávetőlegesen az egyik fele lakbér, a másik fele vízdíj. A nem lakás célú he­lyiségek bérlői 1,2 millió fo­rinttal tartoznak. Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke Gyermekmegőrzéstől a családi házig Ádám Zsigmond Nevelőotthon, Bátonyterenye. Csaknem 130 állami gondozott - óvodás korosztálytól a 20 évesig - szociali­zációjának színhelye. Lassan leépül a hatalmas intézmény. Fű­tésrendszere például teljesen elhasználódott, lakói közül pedig mind többeket szeretnének családi házakba kihelyezni. Az Állami Számvevőszék tavaly több évre vissza­menőleg vég­zett országos vizsgálatot a nevelőotthoni hálózatban. Megállapításai nem voltak hí- zelgőek. Le­robbant intéz­mények, mos­toha nevelési és életkörül­mények, a ne­velők alacsony képzettségi színvonala. Számunkra szerencse a rosszban, hogy a hivatalos je­lentés a bá­tonyterenyei nevelőotthonról nem tartalmaz igazán elítélő megállapításokat. Sőt. íme: „Összességében az intézmény a nagy nevelőotthonok hátránya­ival küszködve végzi munkáját. A vizsgált időszakban végre­hajtott átszervezések az intéz­mény részéről többletfeladatok vállalását igényelték, melyeket színvonalasan megoldottak”.- Az elmúlt néhány év bebi­zonyította, hogy a nagy nevelő- otthonok jobbára csak a gyer­mekmegőrzéssel tudnak foglal­kozni - mondja Füzesi István igazgató. - A kikerülők szocia­lizációja döntő mértékben csak olyan fokot ér el, amely életesé­lyeiket nagymértékben csök­kenti. Tehetetlenségük, kilátás- talanságuk következtében nem tudnak beilleszkedni a társada­lomba. Egyre több az önmagá­ról gondoskodni nem tudó fia­tal felnőtt a rendszeren belül, azaz betöltötte a 18. életévét, és még itt van.-Az Állami Számvevőszék a bátonyterenyei nevelőotthonnal szemben nem olyan szigorú... Mivel magyarázza ezt?- Azzal, hogy többekkel együtt már konkrét lépéseket is Az 5. csoport tagjai otthon vannak a klubszobában fotó: -án tettünk előre. A megyei köz­gyűlés döntése értelmében hoz­záfogtunk egy új gyermekvé­delmi struktúra kialakításához. Ennek lényege, hogy a nagy nevelőotthont lebontjuk és megteremtjük a családi ház jel­legű nevelés feltételeit. Tavaly középfokú szakképesítést Füzesi István igazgató sze­rint készek a költözésre nyújtó gyermekfelügyelői tan­folyamot szerveztünk, tehát képzett felügyelők dolgoznak a pedagógusok mellett. Három lakóotthonuk műkö­dik jelenleg: Salgótarjánban, Taron és Kisterenyén. Egy-egy családi házban l5-15 gyerek él, hat felnőtt közreműködésével. Kétéves tapasztalatuk szakmai­lag és gazdasá­gilag kedvező. Nevezetesen: nagyobb bizton­ságérzetet ad a nevelteknek, személyessé vá­lik a kapcsolat, tartalmas kötő­dések alakulnak ki. Vagyis a csa­ládi ház jellegű nevelés nagyobb életesélyt teremt éppen a közös munka, a közös élmény, az átélt valóságos élet­helyzetek által. À gazdasági számítások sze­rint a családi há­zas nevelés a je­lenlegi költsé­gek 80 százalé­kába kerülhet. Pontosan persze ez akkor mérhető fel, ha nem kell párhuzamosan fenntartani a kétféle rendszert.-Belátható, hogy mindenkit nem lehet családi házban elhe­lyezni. Például életkor, szocia­lizációs és egészségügyi okok miatt. Velük mi lesz?- Számukra szükséges egy kis létszámú - 40-50 fős - ne­velőotthon fenntartása, ahol a központi igazgatóság is mű­ködhetne. A döntés végrehajtása érde­kében azt tervezik, hogy 2-3 családi házat még vásárolnak, befejezik tehát a struktúra át­alakítását. Ez a cselekvés anya­gilag is sürgős lenne. Jelenleg ugyanis nem lehet üzemeltetni a fűtési rendszert, s elképzelni is rossz, hogyan fognak ebben az épületben áttelelni. Rosszak a nyílászárók, beázik az épület. Egyelőre azonban nagy a csend és a bizonytalanság. Újabb megyei közgyűlési dön­tés kellene, s a nevelőotthon új, hosszabb távra megoldást je­lentő helyének kijelölése. Az otthon lakói és dolgozói men­nének, mielőtt még rájuk sza­kad az ég. (ok) Több közmunkást igényelnek A második negyedévben a he­lyi önkormányzatok a korábbi­nál rosszabb anyagi feltételek mellett foglalkoztathatták a közmunkásokat, ezért általában mindenütt jóval kevesebb jöve­delempótló támogatásban ré­szesülő munkanélkülit alkal­maznak. Mátramindszenten a korábbi négy helyett két köz­munkás tevékenykedik. Szuhán 26 főről csappant kettőre a lét­szám. Lucfalván tizenhármán dolgoztak, most hárman, Nem­űben ketten. A polgármesteri hivatalok vezetőinek jók a tapasztalataik. Számos olyan, elsősorban fel­újítási és környezetrendezési munkát el tudnak velük végez­tetni, amelyre egyébként nem lenne pénz, ugyanakkor a tele­pülés számára szükségesek. Azt szeretnék ezért, ha a közeli harmadik negyedévben kedve­zőbben változnának a foglal­koztatás lehetőségei. Mindszentiek találkozója A Csongrad megyei Mind- szent községben született meg 1993-ban a gondolat, hogy kétévenként találkozót szer­veznek azoknak, akik a többi, részben azonos nevű települé­sen laknak. A Kárpát-meden­cében összesen tizenhét Mindszent utótagú helység ta­lálható, közöttük olyan neve­zetes is, mint a romániai Ér- mindszent, Ady Endre szülő­faluja. A mátramindszenti önkor­mányzat az idén, június 30-a és július 2-a között újra meg­szervezi a részvételt. A mátra­iak a palóc hagyományokból szeretnének ezúttal is ízelítőt adni az ország többi részéből, illetve a Romániából és Szlo­vákiából érkezőknek. Három csoport készül a fellépésre; Orosz Józsefné vezető óvónő irányításával az asszonykó­rus, Hajas Emilné tanítónő vezetésével a Pántlika leány- tánccsoport és Varga Istvánné könyvtáros betanításában az általános iskolásokból verbu­válódott bábegyüttes. Mind­emellett kézimunkák tanús­kodnak majd a mátramind­szenti asszonyok szépérzéké­ről és kézügyességéről. Há­rom autóbusz szállítja a sze­replőket, de lesznek egyénileg utazók is. Pedagógusok emlékérme Bátonyterenye - A Pedagógus Szolgálati Emlékérem azoknak a nyugállományba vonuló taní­tóknak és tanároknak az elis­merését szolgálja, akik legalább huszonöt esztendőt töltöttek a pedagóguspályán, és az utolsó munkahelyük oktatási intéz­ményben volt. A városban ezekben a na­pokban többen is megkapták, il­Tartályos gáz, Mátraverebély - A község ön- kormányzata - hasonlóan a do- rogházaihoz - élt azzal a ked­vezményes lehetőséggel, ame­lyet a Prímagáz ajánlott azon partnereinek, akik május végéig szerződést kötnek. A döntés ér­telmében az óvodai fűtést kor­letve hamarosan megkapják az emlékérmet. A Kossuth Lajos Általános Iskolából ment nyugdíjba Stumpf Andrásné, Stumpf András és Németh Mi­hály, a Bartók Béla Általános Iskolában dolgozott Bakos Margit és Haraszti Sándorné, míg a Váci Mihály Gimnázium tantestületében tevékenykedett Tóth Norbertné. kedvezménnyel szerűsítik, s az ősztől, a vegyes tüzelésű kazán helyett, tartályos gáz igénybevételével gondos­kodnak a melegről. A Prímagáz és az alvállalkozó cégek ígérete szerint még a nyáron elvégzik az új fűtési módhoz kapcsolódó munkálatokat. Bekerültek a legjobbak közé Dorogháza - Az általános is­kola minapi tanévzáró ünnep­ségén is megdicsérték azt a négy hetedik osztályos tanulót, aki 1200 tanuló közül bekerült a legjobb harminc közé az or­szágos egyéni levelező föld­rajzversenyen. Ezen Doroghá- záról tizenkét, 6., 7. és 8. osz­tályba járó tanuló vett részt, de a nagyszerű eredmény csak a hetedikeseknek - Gembiczki Évának, Tóth Zsuzsannának, Kiss Péternek és Kis Dánielnek - sikerült. Fekete Sándor igazgató el­mondta, hogy körülbelül hetven diákjuk versenyzett valamilyen tantárgyból, s tizenkilencen be­kerültek a megyei döntőkbe is, ott azonban nem sikerült dobo­gós helyet szerezniük. Elége­detten említette, hogy három végzős tanítványuk felvételizett az igényes középiskolának tar­tott salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumba, s mind a hár­mukat fel is vették. Az iskola 146 tanulója közül mindössze hárman buktak évismétlésre, míg hat növendék pótvizsgán javíthat teljesítményén. • • Ünnep és szakmai vita Kisterenye - Az Ádám Zsig­mond Nevelőotthonban minden évben megemlékeznek névadó­jukról. Idén június 23-án, pén­teken tartják az ünnepséget. A nap programjában szerepel szakmai tanácskozás, Buda László fotóművész kiállítása, az Ádám Zsigmond-díj átadása, valamint találkozó egykori nö­vendékekkel, akik sikeresen alapítottak családot. Bérbe adták az üdülőtelepet - A szuhai önkormányzat tízéves időtartamra, a tevé­kenységi kör fenntartása mellett bérbe adta a mátraalmási üdülőtelepet. A kőépületben és a négy faházban negyven személy számára adódik kényelmes szálláslehetőség, zuhanyozók­kal, hideg-meleg vízzel. Az üdülőtelepet június elsejei hatállyal a budapesti Treer Ferenc - a Hathor Kft. vezetője - és felesége vette bérbe. Beleszerelmesedtek a tájba, és a minőségi tu­rizmus céljaira kívánják hasznosítani a tábort. Képünk virágzás idején készült. Gyógyvízzé lehetne nyilváníttatni Szinte Bátonyterenye idegenforgalmi nevezetességei közé tar­tozik a Kisterenye határában lévő forrás. Autóval, kerékpár­ral, gyalogosan hordják innen az ásványvizet betegeknek és egészségeseknek egyaránt. Az egész országban csak egy ehhez hasonló forrás található, a közeli Mátraverebély mellett. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat me­gyei munkatársának, Mátrainé Bakos Mária közegészségügyi felügyelőnek az elmondása sze­rint a vízminőséget évente egy­két alkalommal ellenőrzik. A legutóbbi vizsgálat után a mély fúrású kút megfelelő minősítést kapott, noha műszaki felülvizs­gálata indokolt lenne. Az évek alatt ugyanis a csövek oxidá­lódhattak, a víz ásványtartalma is jelentősen romlott. A nagy sókoncentrációjú nátriumhid- rogén-karbonátos ásványvíz az átlagos értéknél 1000 mg/liter­rel több nátriumot tartalmaz. A víz szabad szénsavtartalma je­lentős, bromid és kis mértékben fluorid is található benne. Az ivóvízszabvány határértékét meghaladó vastartalma miatt azonban csak víztisztító (vasta- lanító) berendezés működtetése mellett lehetne palackozni. A magas vastartalom miatt a pa­lackozott víz másodlagos szennyeződéseket okozna (a vasbaktériumok elszaporodása miatt), és esztétikai szempont­ból sem lenne megfelelő. Leginkább emésztőszervi megbetegedésekre isszák. Mindenkinek ajánlott. A hely­beliek szerint a víz jó a gyo­morra, az emésztésre, jobb ét­vágyat csinál. Több átutazó szívesen tart itt pihenőt. A fák a meleg naptól és a vad széltől is védenek. Van, aki gyerekkora óta ezt isz- sza, egy nap akár hatszor is el­jön ide. Más csak néha, ötlet­szerűen iszik, ha az útja erre hozza. Azt azonban nem szíve­sen veszi senki, ha 40-50 hor­dóval viszi valaki a vizet, és tá­volabbi településeken pénzért árusítja. Ha a kisterenyei for­rásban az önkormányzat vagy egy vállalkozó lehetőséget lát és szeretné a kutat gyógyvízzé nyilváníttatni, azt Budapesten, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósá­gon kérheti. Szanyi Nóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom