Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

1995. június 20., kedd Bűnügy - marinko - dosszié 7. oldal Gyilkos játszmák kegyetlen mestere A Fővárosi Bíróságon dr. Varga Zoltán büntető tanácsa ma reggel 9 órakor kezdi meg a nyolcszoros gyilkossággal vádolt Magda Marinko perének tárgyalását. A tárgyalássorozat négy héten keresztül folytatódik, a bíróság mintegy 70 tanút és 11 szakértőt idézett be. Magda Marinko, akit halálosz­tónak is neveznek, tizenöt éves volt, amikor Milan Petrity, ak­kor még rendőr, egy biciklilo­pás miatt 12 napra becsukatta. Több eljárás folyt ellene lopás és betörések miatt. Megjárta a francia idegenlégiót. Mint egy különleges katonai alakulat gyilkolásra kiképzett katonája, bevetésre került Csádban. Ott az ölés mesterségét parancsra gyakorolta. Mozgatórugó a pénz Kérdés, hogy a kisstílű bű­nözőből, az idegenlégióba ka­landvágyból került fiatalem­berből hogyan lett olyasvalaki, akit sorozatgyilkosságokkal vádolhatnak? Magda Marinko vallomása azt bizonyítja, hogy a mozgató­rugó a pénz, az arany volt. El­mondja, hogy amikor az ide­genlégióból leszerelt Jo- szip Agatityot pénzzel támo­gatta. Ponto­sítja az össze­get is, 550 ezer márka. Az Agatity nevű úriember aranykereske­déssel is fog­lalkozott. Az aranyat a szer­biai háborús térségekben rabolták és azt vásárolta fel. Agatity az aranyát az ő segítségével Magyarorszá­gon értékesí­tette. . Az aranyüz­letnél is job­ban jövedel­mez azonban a fegyvercsem­pészet. Ma­rinko tevé­kenysége akkor gyorsult fel, amikor Kecskeméten megis­merte Horváth Antalt, aki ille­gális fegyverkereskedelemmel is foglalkozott. Az ilyen üzlethez azonban tekintélyesebb háttér, profi se­gítőtársak kellettek. Itt követ­kezett be életében döntő fordu­lat: Magda Marinko az egyik hírhedt szabadcsapathoz, Árkán Tigriseihez fordult. Egyezséget kötött az erdődi kiképzőköz­pont egykori parancsnokával, Zorin Macsai ezredessel. Az ezredessel, akit csak Macseknek becéztek, az egyezség Magda csikériai tanyáján 1993 novem­berében jött létre Félkatonai szervezetben Magdának voltak kapcsolatai, meg tudta szervezni a gazdagok felkutatását, de a nagy fogá­sokhoz szüksége volt kiképzett, felfegyverzett segítőtársakra. Azt azonban eddig még nem tudták megfejteni a nyomozók, hogy a zsákmány, amelynek a megszerzését nem bűncselek­ménynek, hanem harci feladat végrehajtásának tekintették, később milyen arányban oszlott meg. Magda tagja volt az Árkán nevével fémjelzett félkatonai csoportosulásnak, amelynek különböző egységei részt vál­laltak a szerb-horvát, majd a szerb-muzulmán fegyveres harcokban. Állami támogatás hiányában ezek az alakulatok önfenntartásra rendezkedtek be, ami azt jelentette, hçgy a tagjaikból alakult kisebb cso­portok Jugoszláviában és a ha­tárokon túl köztörvényes bűn­cselekmények elkövetésével te­remtették elő a szükséges anyagiak egy részét. E köztör­vényes bűntetti kör a betörések­től, rablásoktól, valutázástól és a védelmi zsarolástól egészen a gyilkosságokig terjedt. Macsek és Magda között a rendszer úgy működött, hogy a feladatokat, illetve a létszám- igényt egy Ivan Sinkovits nevű férfi, Magda régebbi barátja közvetítésével telefonon tisz­tázták. A javarészt Macsek által ki­képzett brigádtagok legtöbb­ször a zöldhatáron át közleked­tek a két ország között. Hoz- ták-vitték a fegyvereket is. Az első - még hagyomá­nyosnak tekinthető rablógyil­kosság- e megegyezés előtt, Szabadkán történt. Ettől szá­mítva, a kecskeméti gyilkossá­gig csaknem tíz hónap telt el. Magda Marinko a szabadkai gyilkosság elkövetése után Magyarországra menekült. Szállást régi barátjánál és légi­óstársánál, Dragomil (Drago) Kujundzsicsnál, annak szegedi lakásában kapott. Szegeden a Virág cukrászdában ismerke­dett meg Horváth Antal sértet­tel, akitől megtudta, hogy töb­bek között pénzbehajtásokkal és fegyver-kereskedelemmel is foglalkozik. Hangtompítós halál Kecskeméten, amikor Magda és brigádja már áldozata laká­sán volt, Horváth Antallal együtt váratlanul megjelent Magda szegedi szállásadója, volt légióstársa, Drago is, aki tőle ellopott 50 ezer márkát, zsarolta őt Fehér Ida meggyil­kolásával. Elsőként őt lőtte le a hangtompítóssal, majd átadta a fegyvert Szinicsának, mondva neki, hogy fejezze be. A Dragot és a Horváth há­zaspárt kivégző akció után Magda csak egy arany Omega órát tartott meg magának. A részletes vizsgálatok szerint a továbbiakban Magda tippadója Tamasi Attila volt, aki Marinko vallomása szerint 30 százalék részesedést kért a gazdag em­berek felkutatásáért. Ő adta a tippet Némethné M. Editnek, az agilis orosházi üzletasszonynak a kifosztására, aki az elrabolt Farkas Helga nagynénje volt. A halálbrigád Kecskeméten életben hagyta a hangtompítós hármas gyilkosság során a szomszéd szobában alvó 8 éves fiúgyermeket, de a két leánynak is meghagyták az életét. Né- methnét azonban nem kímél­ték: egy karateövvel megkötöz­ték, száját betömték - az asz- szony megfulladt. Ezt követően Szegeden, a vá­ros egyik villákkal beépített negyedében, a Bárka u. 6/b szám alatti házba hatoltak be. A helyszínt előzőleg Tamasi At­tila személyesen mutatta meg a halálbrigádnak. Skorpió mindenütt Az elkövető egy hangtompítós, 7,65 mm-es űrméretű géppisz­tolyból közelről leadott lövé­sekkel megölte Z. Nagy Bálin­tot, a feleségét és két gyerme­két, majd meg nem állapítható mennyiségű készpénzt és ék­szert eltulajdonítva, a helyszín­ről eltávozott. Hányán voltak a tettesek? Mikor és ki lőtt? Egy­előre nem tudni. Marinko ezt az akciót tagadja, de több bizonyí­ték szól ellene. Nemzetközi fegyverszakér­tői kollektíva véleménye sze­rint tény, hogy ugyanaz a Skor­pió (géppisz­toly) szólalt meg Kecskeméten, Szegeden, majd később Szabad­kán és Palicson. Nem sokkal a szegedi gyilkos­ság után Ma­rinko a szabad­kai Milan Pet- rittyel és felesé­gével, társa Szi- nisa pedig a tíz­éves fiúval vég­zett. Aznap éj­szaka érte el a halál az Agatity házaspárt is. Erre a két véres találkozóra Magda az addig elrejtett Skorpi­ójával ment. Ekkor már egyre több árul­kodó nyom és adat terelte a nyomozók fi­gyelmét Marin- kora, akinek az ellenőrzése ha­laszthatatlanná vált. Magda idegenlégiós évei alapján tudták, hogy különlege­sen kiképzett katona. Kézre ke­rítésére gyakorlatilag három le­hetőség volt. Sima idézés, kommandós akció vagy valami­lyen furfang. Alapos megfonto­lás után a nyomozók a furfang mellett döntöttek. S igazuk lett, mert tervük bevált. Január 28-án Marinko besé­tált a rendőrségre, ahol meg­kezdődött a kihallgatása. Nem tudni pontosan, hogy Magda mikor ismerte fel, hogy szaba­don már nem távozhat. A magyar rendőrséggel szo­rosan együttműködő szerb ha­tóságok gyors ütemben vették őrizetbe Marinko addig felderí­tett társait. Házkutatást tartottak csikériai tanyáján és másutt. Hasonló akciók zajlottak le itthon is. Előkerült számos ék­szer, közöttük több olyan is, amit Orosházáról Némethéktől vittek el. Felderítették az arany Omega karórának a hollétét is, amelyet a halott Horváth kezé­ről csatoltak le Kecskeméten, s amit Magda akart értékesíteni. Megtört hallgatás A nyomozók olyan ékszereket is felkutattak, amelyeket a sze­gedi cukrászcsalád lemészár­lása során vittek el. Magda Marinko az első időkben hallgatott. Ő tudná csak megmondani, mikor jött rá, hogy a játszmának vége. Akkor szólalt meg először, amikor megtudta, hogy elfogott társai mindent rákennek. Az őt kihallgató szerb és magyar ha­tóságoknak is beismerő vallo­mást tett. Magda Marinko, a halálosztó Társak és áldozatok A Terminátor ma társaival bírái elé áll, hogy egy tárgyalás- sorozat keretében számot adjanak gálád cselekedeteikről. Jugoszláviában tíz embert vádolnak a délvidéki gyilkosság­sorozat miatt, nálunk hármat. Magda Marinko mind a két vádiratban elsőrendű vádlott. Ami meglepő, a magyar fővá­rosban őrzött főgyilkost Jugo­szláviában „csak” a szabadkai és a palicsi kivégzések, össze­sen hat személy megölése mi­att ítélik el. Távollétében. Tár­sainak az említettek mellett a magyarországi - a kecskeméti és az orosházi - gyilkosságo­kért is felelniük kell. A Szegeden őrizetbe vett és letartóztatott Terminátor - a Z. Nagy-gyilkosság kivételé­vel, azt következetesen ta­gadja - részletes, feltáró, be­ismerő vallomást tett. Amit egyébként másfél hónapja visszavont. Magda Marinko vádiratait összevonták. A tizennégy ál­dozat neve: Horváth Antal, Horváth Antalné, Dragutin Kujundzsics, Némethné Már­ton Edit, Z. Nagy Bálint, Z. Nagy Bálintné, Z. Nagy Dá­niel, Z. Nagy Balázs, Milan Petries, Stana Petries, Dane Petries, Josip Agatics, Vera Agatics, Fehér Ida. Marinko Magdát tavaly feb­ruár 18-án vették őrizetbe. Kedvenc szórakozása a bör­tönben, ha éppen nem fenye­get vagy nem támad meg sen­kit, a rajzolás. Feketén-fehéren és színes­ben is csinál rajzokat. Hozzáértők tehetségesnek mondják a profi gyilkoló „művészt”, aki civilben, vég­zettsége alapján masiniszta. A vádirat fő és melléksze­replői: Marinko Magda, Sinisa Petries, Aleksandar Szekarics, Goran Sztavrics, Bozsidar Miljanics, Jovan Szredanovics - a halállégió tagjai. Továbbá: Ivan Sinkovics, Zoran Macai, Milan Stevanov, Vladimir Dragovics, Goran Bogdano- vics, Tamasi Attila, Dobnik János. Magda és társai letartózta­tása óta sokak véleménye: nem közönséges rablógyilkos­ságok történtek cirka negyven nap alatt, hanem más húzódik meg a háttérben. Eddig senki nem mert be­szélni másról, legalábbis hiva­talosan nem, mindenki nyere­ségvágyból elkövetett ember­ölést emlegetett. Egy hónapja, a szabadkai Marinko egyik börtönrajza tárgyaláson már más is el­hangzott, nevezetesen: a halál­légió parancsot hajtott végre. Magda visszavonta vallo­másait. Nem kizárt, azért, mert csalódott, lehet, valamit meg­ígértek neki, amit végül nem teljesítettek az „ígérgetők”. Az biztos, sokan nem örül­nének, ha Magda, Jugoszlávi­ában letartóztatott társaihoz hasonlóan mindenről be­szélne, amikor a bíróságon megkérdezik, hogy miért gyil­koltak? (A Kurír nyomán) Biztonsága a pápáéhoz hasonló Marinko Magda és bűntársa­inak ma kezdődő bírósági tárgyalásáról tizenhat lap­szerkesztőség, négy hírügy­nökség, öt televízióállomás, valamint a Magyar Rádió tu­dósít. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság szakemberei sajtótájé­koztatójukon elmondták, hogy a tárgyalás biztonsági rendsza­bályai a pápalátogatáskor foga­natosított intézkedésekhez ha­sonlóak. A tárgyalás színhelye a Fő­városi Bíróság második emele­tén lévő nagy esküdtszéki terme és annak környéke her­metikusan le lesz zárva. Az akkreditált sajtóképvise­lőket és azok csomagjait több­szörösen megvizsgálják. A te­remben 8.45 óráig mindenkinek el kell foglalnia a számára kije­lölt helyet. A tárgyalás mindennap 9 órakor kezdődik és 14 óráig tart, 15 perces szünetekkel. A tanácselnök kérésére a bi­zonyítási eljárás menetéről, a tanúk, szakértők meghallgatá­sáról hang— és filmfelvétel, il­letve fotó nem készíthető. Ugyancsak nem születhet azo­nosítható kép a biztonsági em­berekről sem. A tévéseket csak szerkesztők és operatőrök kép­viselhetik, technikus sem léphet a terembe. Az illetékesek a tárgyalás folytonossága érdekében min­dent elkövetnek, de erről bő­vebben nem beszéltek. Annyit azért elárultak, hogy Marinkot egy esetleges bombariadó sem mentheti meg. A bűntetőbíró személyi vé­delme valószínűleg az épületen kívül is folytatódik, bár ezen feltételezést szintén nem erősí­tették meg. ítélethozatal a tervek szerint július 17-én várható. (Blikk, 1995. VI. 14.) Magda pere Jugoszláviában A szabadkai kerületi bírósá­gon ma kezdődik a Jugoszlá­viában és Magyarországon is több gyilkossággal vádolt Magda Marinko és társai bűnpere. Az elsőrendű vádlott nem je­lenhet meg a bűntetőtanács előtt, mert a magyar hatóságok nem adták ki Belgrádnak. Felelősségre vonják viszont Jugoszláviában elfogott társait: Szinisa Petricset, Ivan Sinkovi- csot, Zoran Macsdait, Jovan Szredanovicsot, Milan Szteva- novot, Vladimir Dragovicsot és Goran Sztavricsot. Magdát a 2000 oldalas ki­hallgatási jegyzőkönyv alapján készített vádirat hat személy el­len elkövetett gyilkossággal és rablással terheli (Magyarorszá­gon további gyilkosságokat ír­nak a számlájára). Védőügy­védje a szegedi börtönben fel­vett jegyzőkönyvet „közönsé­ges önvallomásnak” nevezte, s új vizsgálat elrendelését kí­vánja indítványozni. A szerb sajtó nagy érdeklődést mutat a bűnper iránt. (Népszabadság 1995. V. 15.) Szabadkán az évszázad bűnpere Soha nem tapasztalt bizton­sági intézkedések mellett kezdődött meg tegnap Sza­badkán az évszázad bűn­pere, amelyben Marinko Magda tíz tettestársát von­ják felelősségre a tizenkét szabadkai, szegedi, kecske­méti és orosházi gyilkos­ságért. Az elsőrendű vádlott fölött távollétében ítélkezik a bíró­ság, miután a magyar hatósá­gok a belgrádi kiadatási ké­relmet elutasították. Az ügyész többrendbeli gyilkossággal és rablótáma­dással vádolta a bíróság elé vádlottakat, s különösen ke­gyetlennek minősítette a szabadkai Agatics és Petfics családok meggyilkolá­sát. Felolvasták Magdának a szegedi börtönben tett vallo­mását is, amelyben ugyan be­ismerte bűncselekményeit, de egyszersmind vallott segítői ellen is. A hajdani idegenlégiós el­mondásából fény derült arra, hogy kapcsolatban állt nagyon sok ismert szabadkai üzletem­berrel, több befolyásos helyi politikai és közéleti személyi­séggel. A védők hátrányos megkü­lönböztetésnek vélték, hogy a biztonsági szolgálat emberei őket is megmotozták, Magda ügyvédje pedig azt indítvá­nyozta, halasszák el a szabad­kai főtárgyalást védence budapesti perének befejezé­séig. A kis-jugoszláv újságok érdeklődésének középpontjá­ban álló első tárgyaláson a sér­tettek hozzátartozóm kívül a fővádlott, Marinko Magda anyja és nővére is részt vett. (Népszabadság 1995. V. 16.) Az összeállítást szerkesztette: Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom