Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
1995. június 13., kedd Pénz - Piac - Gazdaság 7. oldal Keddenként: az agrárkamara életéből Pongrácz József, az elnökség tagja A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrár- mérnöki diplomát. Üzemgazdaságtanból és mezőgazdasági szakigazgatásból külön szak- képesítéssel is rendelkezik. Dolgoztam állattenyésztőként, növénytermesztőként, általános agronómusként, majd főagronómusként - mondja. - 1978 óta a tolmácsi, illetve a rétsági szövetkezet vezetője, elnöke vagyok. Munkám során a háztáji kistermelésre kiemelt figyelmet fordítottam. Az agrártermelésben dolgozók megbecsülése, elismerése alacsony. A kormány agrár- programja nem valósult meg. Mit várok az agrárkamarától? Melyek a fő problémák? Mi ezekre a megoldás? A mezőgazdaságban nincs értékarányos árrendszer. Ma nyugati költségekkel dolgozunk, hozzájuk viszonyítva 50 százalékos felvásárlási árakkal. Hiányzik érték- és árarányosan mintegy 50 százalékos támogatás. Ezt az ellentmondást matematikailag sem lehet feloldani. így a magyar agrártermelés nem lesz versenyképes. S ebben teljesen mindegy, milyen lesz az üzemelési forma. A tulajdonviszonyok rendezetlensége nyomán a szövetke- zet-ellenesség változatlanul létezik - még a mezőgazdasági szakemberek körében is. A megoldás érdekében összefogásra lenne szükség. Ebben az agrárkamarának jelentős feladatai vannak. A kamara hatékony működése érdekében szükség lett volna érdekképviseleti törvényre, amely tisztázná a jogosítványokat az FM, a MOSZ és az agrárkamara között. Szerintem a megyében is tül sok különféle szervezet működik: az FM-hivatal, az agrárkamara, a Teszöv - és még nem beszéltünk a terméktanácsok, választmányok helyzetéről. Ez így túl bürokratikus, és megosztja a termelőket. Az eddig ismertetett problémák csupán vázát jelentik a fennálló gondoknak. Ahhoz, hogy az ország belső élelmiszer-ellátását és az évi a három-négy milliárd dollár exportbevételt biztosítani tudjuk, szükséges, hogy a kormányzat elismerje az agrárágazatban dolgozók, munkáját. El kell végre dönteni, hogy szükség van-e a megye mezőgazdaságára. Ha igen, akkor a feltételeket biztosítani kell. Ha nem, akkor az egyéb, például a megélhetési és foglalkoztatási gondokkal járó következményeket vállalni kell. Változatok művelési ágakra, kedvezőtlen adottságú területeken Nógrádi települések a „66” között Bizonyára az információhiány az oka, hogy a gazdálkodók nem használják ki a kínálkozó lehetőségeket, és nem mindenki veszi igénybe a kedvezőtlen adottságú termőföldek állami támogatását. Érdemes tudni, hogy akik bankszámlával rendelkeznek, közvetlenül az Állami Fejlesztési Intézettől kapják meg a pénzüket, akiknek viszont nincs, az agrárkamarán keresztül intézhetik a dolgot. A kedvezőtlen adottságú termőföld hasznosításához állami támogatás adható. Azért is hívjuk fel ismételten a föld- használók figyelmét, mivel nagyon gyorsan közeledik az igénylés végső határideje (1995. június 30.) Van rá 78 millió forint Megyei összesenben 66 település külterületiföld-hasz- nálói jogosultak a támogatásra szántó, szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú földrészlet után 1 850 Ft/ha, gyep földrészlet után 700 forint hektáronként. Az összes támogatható hektár 56 053 ha, kifizethető támogatás 78 000 000 Ft. Nem hivatalos számítás szerint az elmúlt évben csak 75-80 százalékban éltek ezzel a lehetőséggel a gazdálkodók, (ez mintegy 15 millió forintos kiesést jelent.) Célunk, hogy a legteljesebb mértékben, a jogszabályi feltételeknek megfelelően legyen az állami támogatás hasznosítva. Elterjedt olyan hír, hogy aki támogatásban részesül, annak kötelező a kamarai tagság. A törvény szerint továbbra is a társas vállalkozások, az egyéni és mezőgazdasági vállalkozók kötelezően kamarai tagok, de önkéntes tagság előnyökkel járhat. A tagdíj szerinti mértékű, a legmagasabb kategória a nettó árbevétel 2 ezreléke, a minimális tagdíj 2 400 Ft/év. Ki fizeti a gazdát? A támogatást igénylő lapok a helyileg illetékes falugazdász szakembernél, illetve a kamara mezőgazdasági bizottságának elnökénél vehetők át, akik segítenek a kitöltésben és elvégzik a törvényben előírt ellenőrzést, és javaslatuk esetén továbbítják az igénylést a kamarához. Az Állami Fejlesztési Intézet a kifizetéseket közvetlenül elvégzi azon gazdálkodóknak, akiknek bankszámlájuk van, ennek hiányában a kamara fogja lebonyolítani a kifizetéseket. A támogathatók névsora Az alábbi községek föld- használói részesülhetnek támogatásban: Báma, Bátonytere- nye. Becske, Bér, Bokor, Ce- red, Cserhátsurány, Cserhát- szentiván, Csesztve, Deber- csény, Dorogháza, Egyházas- gerge, Endrefalva, Etes, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Hont, Hugyag, lliny, Ipolytamóc, Karancsalja, Ka- rancsberény, Karancskeszi, Ka- rancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kisecset, Kis- hartyán, Kozárd, Kutasó, Le- génd, Litke, Lucfalva, Magyar- géc, Márkháza, Mátramind- szent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagylóc, Nemti, Nógrádmar- cal, Nógrádmegyer, Nógrádsi- pek, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Salgótarján, Sámsonháza, Sós- hartyán, Szalmatercs, Szanda, Szécsényfelfalu, Szécsénke, Szente, Szilaspogony, Szuhá, Terény, Vizslás, Zabar. Dr. Halaj Ignác Népi mondások, hiedelmek: Szent Iván-éj Növényvédelem a burgonyaföldeken Ha Keresztelő Szent János-nap (24-e) előtt a kakukk jókor elkezdi a szólást, olcsó lesz a gabona, ha később kezdi, drága lesz. Keresztelő Szent János napja előtt, ha esik, négy nap esik. Keresztelő Szent János, más néven Szent Iván napjáról több hiedelem is szól. E nap a fény és tűz ünnepe. Előestéjén sokféle apró tüzeket gyújtanak, amelyeken a fiatalok - szerelemvarázsló dalokat énekelve — többször átugranak. Az idősebbek meg tüzes karikákat gurítanák le a lejtőkön, hogy lelkűk a tűzben megedződjön, és Szent Iván bevilágítsa életük útját. A Szent Iván-éji tüzek különben gyógyító, termékenyítő és gonoszűző ereje is van. Szent Iván napja az őszi répa és retek vetésének is kedvez. A néphit szerint e napon szakad meg a búza töve, közeleg az aratás. Épp ezért, akik ekkor nem Iván, hanem János napját tartják, kivonulnak a rétre, mezőre, kosárból lakmározni, ma úgy mondanánk: piknikezni. A burgonyabogár elleni védekezésre ma már számos - eltérő hatóanyagú és hatású - növényvédő szer áll a gazdálkodó rendelkezésére. Míg az imágók tömeges betelepedésekor a viszonylag olcsó piretroidok (Fendona, Decis stb.), vagy egyéb, hosz- szabb hatástartamú készítmény (Bancol, Padan, Eka- lux, Zolone, Thiodan stb.) eredményesen használható, a tömeges lárvakelés időszakában már inkább a - ma még kevésbé ismert - kitinszinté- zis-gátló készítmények (Match 050 EC, Nomolt 15 SC, Aim 120 EC, Ekox 100 EC) alkalmazásával lehet jelentősen fokozni a hatékonyságot. Ezzel együtt a gombabetegségek elleni védekezést is ajánlatos elvégezni. A kistermelőknek ajánlható a Bogár kombi ampullás kiszerelésben a Fendona 10 EC+Nomolt 15 SC kombinált csomagolása. NT A A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Mély vízben a pezsgő Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igényeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múltán már a londoni és a New York-i tőzsdén szerepelni vele? Erre példa a veresegyházi Pharmavit. A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Kamara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a korábbi szervezet feladatai közül a gazdasági érdekképviseleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funkciókat tartotta meg. A szövetség pillanatnyilag 64 tagszervezetet tömörít a gazdasági élet különböző szféráiból, ezért a szövetségek szövetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűződik egy szakmai szervezetnek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ágnest, az MMSZ szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba kerülhet - válaszolta a szóvivő -, amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövetség országosan képviseli tagjait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rendszeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazdaságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készítünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szövetség pártoktól független. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszer- gyár Rt. vezérigazgatója tölti be. N. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,26 Osztrák schilling 12,69 USA-dollár 125,29 ECU (Európai Unió) 164,83 A közelmúltban új gyárat avattak Veresegyházán, a Pharmavit telephelyén. Az új létesítmény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tabletták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novemberében alakult egy befektető csoport 66,5 millió forintos alaptőkéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Áz építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdődött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből indult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőrzést kezd a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáznia, miért nem teljesítette hozamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már bizA vállalat életében fordulópontot jelentett, amikor többségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhetett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógyszerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek hatóanyagát már nem védi szabadalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesztésének és a termék megismertetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyanebben az évben megkezdte termékei exportálását. A jó üzletpolitikának köszönhetően 1994-ig négy országban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Románia) saját vállalatot alapítottak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnamban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 százatos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő körültekintés, hiszen a Pillér alapoknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI áttekinti, mi volt az alapok létrehozásának a célja, ehhez megfelelő eszközök álltak-e renlékos dinamikával nőtt: 1990- ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamosan 8-ról 42-re nőtt termékeinek száma. 1995-ben az árbevétel közel 40 százaléka külföldről várható. 1994-ben kiderült: a termék- fejlesztés megnövekedett igényeihez kicsi a fejlesztőkapacitás. Szükség volt tehát a bővítésre, ami viszont jelentős tőkebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést hajtottak végre, s részvényeik tőzsdei bevezetésével nyilvános részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névértékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegyzésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a külföldi leányvállalatok fejlesztéséhez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyártókapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. delkezésükre, jogszerű és gazdaságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótlólagos anyagi támogatásban részesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbefektetők érdekében. Vizsgálat a Pillér ingatlanalapok ügyében Szunyókáló hatóság? Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s magát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal nagyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visz- szafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más kárán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Am mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyítják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett társaság útón-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mivel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szervezetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnövekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érkezett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munka- vállalói érdekképviselet. Ezeken a helyeken - főként korábbi mezőgazdasági szövetkezetnél, valamint kisebb társaságoknál - a bérfejlesztésről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dolgozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növelésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 százalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 százalék közötti mérték 102 helyen szerepel, 20 és 25 százalék már csak 19 megállapodásban, a 25 és 30 százalék közötti átlagkereset-növelést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkereset-növelésről pedig három szerződést kötöttek.
