Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

1995. május 22., hétfő 5. oldal Balassagyarmat És Környéke Gyomirtás a vasút mentén A MÁV váci pályafenntartási főnöksége^ május 18-án az Aszód-Balassagyarmat kö­zötti, valamint a Balassa- gyarmat-Ipolytamóc közötti vonalszakaszon vegyszeres gyomirtást végez. Ugyanezt a munkát a Ba- lassagyarmat-Vác és Diós- jenő-Romhány között egy nappal később végzik el. A permetezés a vágánytól 4-5 méter távolságig hat. A gyomirtott területen harminc napig legeltetni, illetve onnan takarmányozni tilos. A vegyszeres gyomirtás időpontjában, valamint utána pár napig a méheket ajánlott elzárni. De más állatokat sem aján­latos legeltetni. Falugazdász négy településen A település megművelhető földterületeinek kilencvenöt százaléka kárpótlás és a földnevesítések során ma­gánkézbe került. Ezen területből 1000 hektárt a helyi termelőszövetkezetben művelnek közösen. A területe­ket teljes egészében megművel­ték. Zömüket burgonyával, ga­bonafélékkel és olajos növé­nyekkel ültették be. A községben jelenleg ötven taggal működik a helyi gazda­kör, Nándori Kázmér elnök ve­zetésével. A település lakói to­vábbra is igényt tartanak a fa­lugazdász munkájára. Igényük kielégítésére Szondái József minden hétfőn este 18 órakor tartja fogadóóráit. Cserhátsurá- nyon kívül Herencsényben, Szandán, Magyamándorban is ellátja a feladatokat. Fogászat Herencsényben Az egészségügyi alapellatast Cserhátsurány székhellyel old­ják meg évek óta. Most Heren­csényben fogorvosi rendelőt alakítottak ki, ahol a szügyi fogorvos heti két alkalommal, A balassagyarmati Palóc Mú­zeum és a Palóc Ház nyitva tartása augusztus 31-éig: 10- től 16 óráig, hétfőn zárva. Előre bejelentett csoportokat munkanapokon (hétfőtől pén­tekig) nyitva tartási időn kívül is fogadnak. Előzetes egyezte­téssel szaktárlatvezetés kér­hető. Az idegenforgalmi (tájé­koztató) szintű tárlatvezetés díjmentes. kedden es csütörtökön délutáni rendeléssel biztosítja a heren- csényi és surányi emberek fo­gászati szakrendelését. így jelentős kiadástól kímé­lik meg a lakosok pénztárcáját. Belépődíj: felnőtteknek 50 forint, diákoknak, nyugdíja­soknak 25 forint. A mozgáskor­látozottaknak, és a hat éven aluli gyermekeknek a kiállítás megtekintése ingyenes. Június 9-én új időszaki kiállí­tás nyílik Hevesi szőttes cím­mel, amelynek anyagát a He­vesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékeiből válo­gatták össze. BALASSAGYARMAT, RÁKÓCZI ÜT 18. - TEL.: 35-311-140 Fogadónap csütörtökön Mindenkit szívesen látunk ba­lassagyarmati szerkesztősé­günkben, és arra biztatunk, keressen meg bennünket. Vár­juk ötleteiket, javaslataikat. Az esetleges kritikáikkal is bátran jöjjenek. Apró- és ke­retes hirdetéseiket is feladhat­ják szerkesztőségünkben, de a lapterjesztéssel kapcsolatos gondjaikat is megoszthatják velünk. Természetesen na­gyon örülnénk, ha mind töb­ben jönnének az irodánkba azzal a céllal, hogy megren­deljék a Nógrád Megyei Hír­lapot. A szerkesztőség vezetője, Mám Tamás csütörtökönként reggel kilenc órától egy óráig tartja fogadóóráit. Nyitott szerkesztőséget szeretnénk, hétköznapokon, munkaidő­ben bármikor betérhetnek hozzánk. Várjuk azokat is, akik kedvet éreznek az újság­íráshoz. Szívesen vesszük, ha a városban és a környező te­lepüléseken történtekről tájé­koztatnak bennünket. Nem a vállalkozó gazdák tollasodnak Magyarnándor határában műveli a földet Németh József. Bérmunkát végez saját traktorával a másodállású vállalkozó. Mint mondja, nem könnyű a vállalkozók élete sem. Drága az üzemanyag, felveri az óradíjat. Nem olcsó a gyomirtó szer sem.- Mennyiért vásárolta a trak­tort?- Kimondani is sok: 510 ezer forintért vettem a gépet. Persze ehhez jött még a forgalmi adó.- Új?- A használt traktoroknak is magas az ára, ráadásul sokkal több baj van velük. Úgy gon­doltam, akkor már inkább újat veszek.- Ki van használva?- Hát... Húsz hold földje van az asszonynak, ha nincs egyéb, azt művelgetem. Ekkora darabot kézzel nem lehet meg­dolgozni.- Mit ültet a sajátba?- Már az árpát elvetettem. Öt hektár búzát ültettem, és lesz vagy három hold krumpli.-A burgonyának ugyancsak jó ára van manapság!-Mondok én magának va­lamit. Tavaly termeltem krump­lit, vagy kétszáz zsákkal vittem eladni, amikor kiszedtük a földből. Higgye el: 25-26 forin­tért adtuk kilóját.- A kisegítő gép is az öné?- Persze. A kombinátort öt­venezer forintért vásároltam. Van ekém, vetőgépem. Önma­gában nem sokat érne a traktor.- Igénylik a bérmunkát?- Nem mondhatnám, hogy sok a munkám, mert sokan a gazdasággal műveltetik a föld­jüket. Németh József új traktort vásárolt Fotó: R. T.- Miért?- Mert olcsóbbak.- Azt gondolná az ember, hogy a szövetkezet drágábban dolgozik, mint egy apparátus nélküli vállalkozó.- Azért olcsóbb a közös, mert sokan feketén dolgoznak. Én ötezerhatszázért szántottam egy táblát, sok gázolaj elfogy holdanként. Az is igaz viszont, hogy a szövetkezetnek a nagy Rába gépei háromszor akkorát elfognak egyszerre, mint én. Ez csökkenti a költségeket.- Nem ol­csó mulatság a gazdálko­dás.- Tavaly 1500 forintba. került egy li­ter gyomirtó, most kétezer forinttól is többe kerül. Legalább há- romszor- négyszer kell permetezni. A gázolaj ára is az egekig szökött. Nem éri meg gaz­dálkodni. So­kan azért nem csinálják, mert rengeteg a ráfizetés.-A boltok­ban is drága minden.- Én csak azt nem ér­tem, hogy a fenébe lehet az, hogy egy má­zsa búza ezer forint. Élviszem a vadkerti malomba, megőrlik öt­százért. Tehát húsz-huszonkét forintra jön ki egy kiló liszt. Nem értem, hogy lehet ebből hatvannyolc forintos kenyér! Már csak az a kérdés, ki tolla- sodik meg ezen. (ádám) „Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki” Az áprilisi, májusi esőzésekkel országszerte beindult az éti csiga gyűjtése és eladása. A települések környékén elterülő fü­ves területeken sokszor lehetett vödörrel, szatyorral a kézben bóklászó embereket látni. Balassagyarmaton is legalább annyian szedték a csigát, mint másutt. A téma szakértőjét, Berki Lászlót kérdeztük, aki a fémiparnál dolgozik.- Hol található a legtöbb csiga?- A parlagon hagyott szeme­tes részeket érdemes megláto­gatni. De jó vadászterület a sző­lős is. Kizárólag csak a nagy csigát szabad összeszedni, mert a kicsit át sem veszik, és akkor nincs biztosítva az utánpótlás. Hajnalban a legjobb kimenni, és esőben lehet a legtöbbet szedni. Egyébként a csigákat tenyészteni nem lehet, mert egy idő után elpusztulnak.- Mennyi volt a legtöbb, amit szedett egy nap?- Idén 70 kg, de régebben volt, hogy egy mázsát is szed­tem.- Az átvételi árral elégedett?-Az induló 120 forintossal igen, de a legutóbbi 70-es már nem smakkol. A városban működő átvevő­helyek közül a Kossuth utcait kerestük fel. A vállalkozó Deme Zoltán távollétében fele­sége, Melinda asszony foga­dott. Az udvaron felállított lá­dákban útra kész állapotban voltak az összegyűjtött csigák.- Mióta csigáznak?- Már négy éve foglalkozunk az éti csiga átvételével. Az árut a férjem hordja el teherautóval Veresegyházra. Úgy tudom, a végcél Görögország.- Sokan hoztak csigát?- Rengetegen, mert sok a munkanélküli, és jól jön nekik is egy kis plusz pénz.-Jól jövedelmez ez a tevé­kenység?- Nagyon jól. Mint sejtettük, a város köz­ismert természetvédője, Gyenes Szilárd nem rajong a csiga sze­déséért. Véleményét az Ipoly Unió magyarországi titkárának, dr. Tardi Jánosnak az Országos Természetvédelmi Hivatal ál­lamtitkár rangban lévő elnöké­nek írt levelében is megfogal­mazta. Ebből egy rövid idézet: „Vizsgálják felül a jelenlegi esztelenül folyó éticsiga-gyüj- tést. A jelenlegi kontingens ér­dekcentrikus, minden valóságot nélkülöző (vagy elferdítő) po­puláció-felmérésen alapulhat.” Gyenes szerint veszélyezte­tett a faj fennmaradása. Való­színűleg a populáció-felmérés is az egész ország területére ké­szült, holott minden megyében más és más a helyzet. Gyenes Szilárd nem érti, hogy ha a Ma­gyar Közlönyben az éti csiga védetté lett nyilvánítva, miért adnak ilyen nagy mennyiségre kiviteli engedélyt.Tresó Gábor Balassagyarmat és környéke Röviden Cserhátsurány - A falu közepén lévő tavacskára kü­lön horgászegyesületet ala­pítottak a helybeliek. A tag­ság 50 fő körül van, és en­nek a fele ifjúsági horgász. A tavaszi haltelepítés már megtörtént, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is négy mázsányi élő hal került a vízbe. Terény - A község önkor­mányzata korábban 15 közmunkást alkalmazhatott, de ez a létszám idén há­romra csökkent. Közülük tízen szorulnak majd a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására. Csitár - Az önkormányzat idén szeremé folytatni az öregek napközijének kivite­lezési munkálatait. Az épü­let már tető alatt van, és a közeljövőben számítanak a Népjóléti Minisztérium anyagi hozzájárulására. Mohora - A településen megkezdődött a a közép- és nagynyomású gázvezeték kiépítése. Eddig 147 háztar­tás rendelte meg a bekötést, ami mostanáig lakásonként 50 ezer forintba került. A jövőben ez az összeg 80 ezer forintra emelkedik. Debercsény - Hiányos a falu költségvetése, ezért az önkormányzat állami támo­gatásra pályázott. A pénzt a szomszédos községekkel közösen fenntartott intéz­mények fenntartására kíván­ják fordítani. Herencsény/Cserhátsu- rány - A két község közös telefonközpontot kap: május 22-én, azaz ma adja át ren­deltetésének a Matáv a 600 távhívásos készülék ellátá­sára alkalmas létesítményt. Holnapi lapszámunkban Rétság és környéke Nem mindegyik gyermekből lesz híres, úgymond, profi művész Csendben, minden látványosságot mellőzve jött létre három évvel ezelőtt a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolá­ban a képzőművészeti tagozat. Az eredmények elég egyértel­műen bizonyítják, érdemes volt belevágni az úttörő vállalko­zásba. Pénzes Géza tanárral beszélgetünk.- A kezdetekhez képest mi változott?- Egyértelműen bebizonyo­sodott, hogy szükség van az ilyen képzési formára. Azóta már Diósjenőn is beindítottunk egy kihelyezett tanszakot.- Mennyi gyerek tanul Gyarmaton?- Az idei tanévben 55-en iratkoztak be a képzőművészeti szakra. 17-en fakultatív művé­szetet is tanulnak.- Mintha tű! csendben dol­goznának?- Nem olyan nagy baj, hogy nincs körülöttünk nagy felhaj­tás. Habár tagadhatatlan, hogy energiánk jelentős része megy el azzal, hogy egyáltalán meg­ismertessük a tagozatot a vá­rosban. Az újtól kicsit mindig idegenkednek az emberek.- Szakmai tapasztalatok?- Az biztos, hogy nem min­den tanulóból lesz művész. A gyerekek kisebbik hányada te­hetséges, de ettől függetlenül érdemes dolgozni. Én már most látom, hogy három-négy gye­rek a művész pályán köt ki. Akikből nem lesz művész, azokból lesz majd képzőművé­szetet szerető, értő fiatal.- Nincs féltékenység az isko­lákban tanító kollégáiban?- Szomorú, hogy egyesek vetélytársat látnak az iskolában. Pedig mi senkitől nem veszünk el gyereket. Viszont mi hatéko­nyabban oktatunk, mert sokkal több órában tanítjuk a rajzot.- Csak rajzot tanulnak a diá­kok?-A tanterv elsősorban kép­zés jellegű. Igazából mi a tehet­séggondozásnak azt a formáját vállaltuk fel, hogy a végzősök közép- és főiskolai felvételét segítsük.- Szeretnek itt lenni a gyere­kek?- Azt tapasztalom, hogy igen. Van, akit alig lehet haza- küldeni.- Drága mulatság a tagozat? Molnár Lászlót felvették a képzőművészeti középisko­lába. Képe: Ezredforduló- Amikor indultunk, azt mondtuk, hogy az alapvető fel­szerelést mi biztosítjuk. Ma már nincs erre lehetőség, mert nagyon magasak az árak.- Rendelkeznek megfelelő te­remmel?-Egy szénraktárt alakítottak át rajzteremnek. Nincs elég fény, meg kicsi is. Nem tudjuk elhelyezni benne a nagyobb eszközöket, a nyomóprést, a ta­nári asztalt.- Kiállításokat rendeznek?- Persze. A záró kiállításunk május 30-án lesz, ahol száz ké­pet rakunk ki a falra. A §ok al­kotás nem jelenti azt, hogy minden gyerek képe bekerül a válogatásba. Csak az arra ér­demes rajzok szerepelnek a tár­laton. Szerencsére van miből válogatni. Á. T. Vitéz Zsuzsa (13 éves) is a tagozaton mélyítette el tudását. Linómetszetének címe: Ipoly Hevesi szőttes a Palócban

Next

/
Oldalképek
Tartalom