Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

1995. május 11., csütörtök Középiskoláról - Középiskolára 7. oldal SULIGALA: Bemutatkozik a bátonyterenyei Fáy András ISZSZI Névadónkról... Az előző tanévig - amikor is­kolánk felvette a Fáy András nevet - én magam sem tud­tam névadónkról, munkássá­gáról. Mikor felvetődött a névvá­lasztás kérdése, akkor ismer­tem meg ennek a nagyszerű múlt századi magyar ember­nek az életét. Majdnem a feledés homá­lyába veszett személyisége, pedig megyénkben, Jobbá­gyiban volt birtoka. A Nóg- rádhoz való kötődés, valamint a reformkori politika, az okta­tás, a tudomány és a kultúra terén végzett kimagasló tevé­kenysége miatt esett a válasz­tás az ő nevére. Az alábbiakban néhány sorban felelevenítem életét, munkásságát. Fáy András nemesi család­ban született 1786-ban, isko­láit Sárospatakon, Pozsony­ban, Pesten végzi. Aktívan kapcsolódik be a politikai életbe, 1835-től Pest várme­gye országgyűlési követe, a 40-es években az ellenzéki kör egyik vezetője. Erre az időszakra tehető írói munkás­ságának kiteljesedése is, bár első ismert művét 1832-ben írja, Bélteky ház címmel, mely az első magyar társa­dalmi regény. Már a húszas években is írogatott. Képvise­lőként sokat foglalkozott a nemzeti nyelv, a nemzeti szín­játszás, a magyar drámairoda­lom fejlesztésének ügyével, szoros kapcsolatba kerül gróf Széchenyi Istvánnal. Terve­ket dolgozott ki egy pesti pro­testáns iskola felállítására, szót emelt a nőnevelés ügyé­ben és az ő kezdeményezé­sére alakult meg 1840-ben a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár, amelynek aligazga­tója lesz. Segítette a Nemzeti Színház felépítését, 1845-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia helyettes elnöke. 1848-ban visszavonul, a szabadságharc leverését köve­tően csak az irodalomnak él 1864-ben bekövetkezett halá­láig. A Kisfaludy Társaság első igazgatóját méltán nevezte Szemere Pál a „haza minde­nesének” ... Kocsány Erzsébet 3. t Nem kell szégyellni ! Iskolánktól a következő tanulók értek el kiváló teljesítményt országos, illetve megyei versenyen. Szakma kiváló tanulója országos versenyen hegesztő szakmában jeles szakmunkás-bizonyítvánnyal szabadult: 1. Forgó Ferenc, 3. f osztály, 2. Mustó Csaba, 3. f osztály. Országos szakmai tanulmányi versenyen ruhaiparban jeles technikusi minősítéssel szabadult: 1. Alapi Ildikó, 5. t osztály. Szakmunkástanulók 1994/95. tanévi, megyei közismereti tantárgyi tanulmányi versenyén: Magyar irodalom: Bolyki Edina, 3. c, 1. helyezett (az orszá­gos versenyen 7. helyezett lett!), Farkas Éva, 2. c, 2. helyezett. Magyar nyelv: Verbói Edina, 3. a, 1 helyezett, Kürti Tímea, 3. a, 3. helyezett. Matematika: Aulich Anett, 2. c, 3. helyezett. „Mítosz és történelem” megyei versenyen I. helyezettek: Borsos Enikő, 4. t osztály, Csikós Annamária, 4. t osztály, Verebélyi Alexandra, 4. t osztály. Egyetlen fiú a ruhaipariban A kivétel erősíti a szabályt, avagy: nem csak a nők kiváltsága a varrás. .. Rokonszenves, szemüveges fiú ül velem szemben a ruhaipari tanmű­helyben. Az egyetlen fiú iskolánkban a technikum történetében. Csohány András, a kisterenyei Kos­suth Lajos Általános Iskola tanulója­ként végzett. Hetedik osztályban kez­dett el foglalkozni a varrással.- Hogyan kaptál kedvet ehhez a nő­ies foglalatossághoz?- Anyukámnak egy barátnője mu­tatta meg, hogyan kell géppel varmi, és nekem is megtetszett. Tervez, szab, varr a családnak és magának.-Nem unalmas olyasmiket gyako­rolni, amiket te már régen elsajátítot­tál?- Kicsit unalmas, de néha segítek a lányoknak is.-Ha jól tudom, tavasszal volt Te­re ny én egy bemutatód, ahol sikeresen szerepeltél?- Nem nagyon tetszett, hogy el kell vinnem a ruhákat, mert nem szeretem a nyilvánosságot, és nekem is beszélnem kellett ráadásul.-A tanáraidnak tetszett, amit csi­náltál?-Igen, bár sokan kételkedtek. Azt gondolták, én csak átalakítottam kicsit a már meglévő ruhákat.- Most Vannak kész terveid?-Nincsenek. Sokat kell tanulnom, nem érek rá. De szeretnék a szakmá­ban továbbtanulni, divattervezőnek készülök.- Az l. t-ben te vagy az egyetlen fiú. Jól kijössz a lányokkal?-Jóban vagyok minddel, de sokat cikiznek. Van egy-két lány, akivel már jobban összebarátkoztam.-És a tanárok?-Az osztályfőnököm szimpatikus, és bár év elején kicsit ránk ijesztettek, kiderült, hogy a többi tanár is olyan, mint amilyeneket már az álta­lánosban megszoktunk. Jól érzem itt magam. Azt hiszem, sok sikert kell kíván­nunk ennek a vállalkozó szellemű if­júnak. Legyen szerencséje és elég kitartása a tervei végrehajtásá­hoz! N. A Mátra Szelíd patakocskák, s rétek taglalják, Fák nesze, léptek, hangok beszélik a Mátrát. Egy öreg cigány, a hegyről lefelé jövet, A zsebébe helyez egy gyönyörű követ. Élete, s hazája e táj, A kővel elballag, az öreg cigány. Őzek, Atyám, őzek szökkellnek magasra, Istenem, e szépség maga a Mátra. Édesvizű patak, s benne kis halak, Az erdőben egy diák hangos dalra fakad. Leteszi csomagját, s megpihen a vándor, Megéneklé a szép Mátrát a jó öreg Sándor. Legyen az fenyves, bükkös, vagy akár tölgyes, Az én szívemnek egyaránt kedves. Itt születtem, itt élek már régen, S az örök nyughelyem is a Mátra lészen. Nyáron gyöngyvirágba borulnak a rétek, Zöldellő ágak közt is zajlik az élet. Ahányszor elmegyek, mindig visszatérek, A Mátrához visszahoz a rejtelmes élet. Virágcsokrot szedtem a mező virágaiból, S elküldöm neked arany koszorúból. Jer’ velem! menjünk, kiránduljunk egyet, úgysem láttál még ilyen szép vidéket! _________________Pilinyi Krisztián 3.sz/b K érdez is a diák Bocsó Imre igazgató úr, - aki 1975-től műszaki tanára, 1991-től vezetője intézmé­nyünknek - a következőket mondta el nekem: Az első csengetés 1949-ben hangzott el a bá­tonyterenyei ISZSZI-ben. Az első diákok Bátonyterenye bányászatára alapozva, vájár szakmát tanultak, az azonban mára elavult és alkalmaz­kodni kellett a munkaerőpiac igényeihez. Napjainkban már többféle szakoktatásban részesülhet­nek az ide jelentkezők. Az is­kola fő profilja a fa-, fém- és ruhaipari, valamint a kézmű­vesképzés. Lehetőség van a szakma mellé érettségi, illetve a „ruhásoknál” a technikusi képesítés megszerzése. Aki pedig ennyivel sem elégszik meg, az nyelvet, vállalkozási ismereteket, számítástechni­kát tanulhat, gépjárművezetői jogosítványt kaphat. Iskolánk számára az 1989-93-as évek voltak a leg­nehezebbek. A szakmai gya­korlatot biztosító vállalatok megszűnése miatt saját tan­műhelyeket- kellett kiépíteni, berendezni az iskolában. Mára függetlenedtünk a környező gazdaságtól, ám ke­ressük a szálakat új kapcsola­tok kiépítéséhez. Nyitni próbálunk külföld felé is, kapcsolataink vannak Ausztriában, Dániában, Szlo­vákiában, Ukrajnában, Fran­ciaországban, Kanadában, és most folynak tárgyalások egy tunéziai középiskolával. Intézményünket két alapít­vány segíti, a Bátonyterenye Szakképzéséért és az Esélyte­remtés Alapítvány. Jövőnket a folyamatos ok­tatás bővítésében látjuk, kör­nyezetvédelmi és idegenfor­galmi szakemberek képzését kezdjük meg ősztől. Ezt a jö­vőt csak színesíti, hogy a diá­kok szeretnek az ISZSZI-be járni, tanáraink pedig kedvvel és nagy szaktudással kezde­nek mindennap az oktatáshoz. Sok szerencsét, és szép jö­vőt bátonyi ISZSZI! Merényi Nikoletta 4. t Fáy-nap ’95 Amint az a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain is olvasható volt, az idén második alka­lommal került sor a címben említett rendezvény megtartá­sára, hiszen iskolánk az el­múlt évben vette föl a Fáy András nevet. A rövid, de témáját te­kintve komoly emlékműsor után szórakoztató szellemi ve­télkedők, sportversenyek, filmvetítések várták az iskola tanulóit. A szép tavaszi időjárás pe­dig nemcsak a kerékpárosok ügyességi vetélkedőinek és a kinti focimérkőzésnek, ha­nem a természet szerelmesei­nek, a túrázóknak is kedve­zett. Láthatóan mindenki jól érezte magát, s a délelőtti agy- tornát, a testi fáradtságot ki­pihenve a nap zárásaként Gortva és Társai suli-disco várta a táncos lábú diákokat, tanárokat. Csupán egyetlenegy szép­séghibája volt ennek a nap­nak: másnap suliba kellett menni! Cséjé CNC gépen készített palóc sakkfigurák - In­tarzia-készítésű, a megyét reprezentáló sakktábla. Minden sötét mező egy-egy önkormányzati címer. Fordított napon A tavaszi szünet előtti fordított nap mindenki számára jól si­került és felejthetetlen élményt nyújtott. Ebben különösen az 5. t érdemelte ki az osztályok elismerését, hiszen az idei suli-bulit ők szervezték. Az egész buli fénypontja ta­náraink nagyszerű produkciója volt, mintegy hangulat-alapo­zóként. Fantasztikus hangula­tot teremtettek a Pa-Dö-Dö együttes tagjai is, akik népsze­rűségénél csupán a termetük nagyobb. És ami ezután jött, az még náluk is nagyobb sikert aratott! Ugyanis Pataky Attila és „tán­cos lányai” személyesen meg­jelentek iskolánkban, felléptek egy közismert, közkedvelt dal erejéig, a „kör közepén álltak, s körbevették őket jó barátok (... és rosszak)”. Cassandra Szavaz az olvasó írták­szerkesztették Kocsány Erzsébet 3/t Csuberda Judit 1/a Merényi Nikoletta 4/t Szabó Heni 3/t és Bíró Mária 2/a Tóth Melinda 2/a Rátóti Mária 2/a száműzött zsurnaliszták. Mint a korábbiakban már jeleztük, közöljük a megyében működő középiskolák bemu­tatkozó sorozatát, az úgynevezett "sulioldalakat". A rovat az intéz­mények képviselőivel közösen megállapított sorrendben két­hetente jelentkezik. így a tanév végéig valamennyi benevezett iskolának módja lesz a nyil­vánosság elé állni. A sorozat egyúttal versenyt is jelent. A legsikerültebb írásokról, műfa­jokról szakmai zsűri dönt. Egy-egy oldalösszeállítást viszont az olvasók véleménye minősít. A legsikeresebbnek tartott iskolai bemutatkozásra a "sulioldalak" emblémájának és az intézmény nevének lapunkból való kivágásával és szerkesz­tőségünkbe küldésével lehet szavazni. Beküldési határidő az oldal megjelenését követő tíz nap. Az eredményhirdetést és a díjkiosztást majd valamennyi oldal megjelenése után rendezzük meg. A bemutatkozó iskolákkal együtt várjuk az olvasók minél több szavazatát. »*§ Fáy András ISZSZI Iskolánk ,*A” épülete - Felvétel az Ózdi útról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom