Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 11., csütörtök A kereskedelmi és iparkamara életéből Mottó: Igyekezz mindig olyan embereket felfogadni, akik többet tudnak nálad! Az önmagukban bizonytalan munkaadók előszeretettel al­kalmaznak olyanokat, akik A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kérte fel az ECEME ’95 kiállítást szervező svéd cég a magyar gazdaság nem jelentenek a számukra kihívást. Minél tehetségesebb embereket alkalmazol, annál kollektív megjelenésének meg­szervezésére. Az ECEME ’95 célja a svéd és a kelet-európai országok közötti üzleti kapcso­nagyobbak az esélyei annak, hogy segítségükkel felvirá­goztatod a vállalkozást. latok fejlesztésének elősegítése. Felhívjuk tagvállalataink fi­gyelmét, hogy a részvétel lehe­tőségéről Helembainé Reményi Zsuzsa (kamarai szervező, tel.: 153-3853) ad tájékoztatást. Gazdasági kapcsolat a vikingek földjén Gajdár Géza, a munkabizottság elnöke 1962-ben, ipari tanulóként került a Volán jogelődjéhez, majd munka mellett elvégezte a gépipari technikumot és a közlekedési műszaki főisko­lát. A vállalatnál több mun­kakört is betöltött, jelenleg a részvénytársaság főmérnöke. . - A kereskedelmi és iparka­mara az alapvető feladatokon, sok tanulsággal, túl esett - mondja. - Van érvényes alap­szabály és tagdíjfizetési rend­szer és az elnökség is működő, munkaképes testületté formá­lódott. Nagy szükség lesz a jö­vőben is az újszerű kérdések higgadt kezelésére, a más me­gyékből szerzett tapasztalatok, illetve a saját szakmai, gazda­sági ismeretek egységesítésére. Fontosnak tartom, hogy a szakmai, gazdasági és regioná­lis érdekek ne állítsák szembe egymással a kamara tagjait. Szerintem folyamatosan érté­kelnünk kell a kamara szerve­zetének és testületéinek belső viszonyait és arányait, és ha le­Munkaképes az elnökség hét, akkor fokozatosan oldani a szervezés során kialakult el­lentmondásokat. Ilyen például az is, hogy egyik vállalkozó tagdíja akár a százszorosa is le­het a másénak, de mindenki csak egy szavazati joggal ren­delkezik. Mindenképpen pozitív do­log, hogy a regisztráció szelek­tálja a valós és a fantom vállal­kozásokat. Folyamatos érdek­érvényesítési lépéseket is meg kell tennünk, és tisztázó egyez­tetéseket kell folytatnunk a kü­lönböző ágazati minisztériu­mokkal a deklarált kamarai jo­gosítványok megszerzésére. Természetesen ügyelni kell a belső viszonyok formálására is. Megítélésem szerint szükség van a türelemre, az érdekütköz­tetésre, mert a szegénység maga alá gyűri a szociális vív­mányokat, a vállalkozási felté­teleket és értékrendeket. A ka­mara elnökségében a munkabi­zottság vezetésére kaptam megbízást. Alapfilozófiánk, hogy a szakképzés kérdéseiben profi szakemberek alakítsák ki álláspontjukat. A javaslatok társadalmi, gazdasági megszű­rését a kamara elnöksége végzi, így az élenjáró gondolatok és az értékes szakmai tapasztala­tok nem vesznek el. Bemutatkozik a nógrádi gazdaság 1995 áprilisának végén a kamarai tagdíjbevallási ívek kiküldé­sével egy időben Berenténé dr. Kurucz Erzsébet titkár levelé­nek kíséretében kiküldtük valamennyi kamarai tagunknak azt az ismertetőt, amelyben tájékoztattuk, hogy a tagdíjfizetésük arányában milyen lehetőségük nyílik a kiadványban való meg­jelenésre, illetve bemutatkozásra (melléklet szerint). Az alábbiakban vázolnánk a kiadvány tartalmi felépítését: 1. Borító (figyelemfelkeltő, esztétikus, lakkozott kivitel), 1. és IV. oldal kamara, II. és III. oldal értékesítendő reklámfelület, 2. Bevezető - Berenténé mint kamarai titkár, Tóth Sándor mint elnök. 3. Bemutatkozás - elnökség, tisztségviselők. 4. Bemutatkozás - az iroda. 5. Nógrád megye bemutatása 6. Városok bemutatása - be­fektetési ajánlások (Salgótarján, Balassagyar­mat, Pásztó, Szécsény, Rétság, Bátonyterenye). 7. Nógrád a külföldiek sze­mével (pl.: KNC, Avonmore). 8. Tematikus tárgymutató 9. Cégmutató 10. Kamarai tagok reklám megjelenése. II. Fizetett hirdetések 1. A kiadvány paraméterei: Körülvágott méret: 164x238 mm (vágott B5 méret). Terjedelem: 160+4 oldal. Példányszám: 2000 darab. Formakészítés: 96 oldal fo­tózható eredeti, 64 oldal 2000 n/o.+ színb. 2. Nyomás: Belív színszáma: 4+4, 1+1. Nyomási eljárás: íves ofszet. Anyaga: a/ 115 gr. F. műny., b/ 115 gr. F. műnyomó, 64 old., 80 gr ofszet 96 old. 3. Borító színszáma: Nyomási eljárás: íves ofszet. Anyaga: 250 gr műnyomó karton. Főbb alapelvek a kiadvány elkészítésénél: 1. Színvonalas, igényes meg­jelenés és kivitel. 2. A bevezetők, bemutatko­zók és hirdetések megjelennek magyar, angol és német nyel­ven a kiadványon belül. 3. A nyomdai előkészítés és előállítás költségének csökken­tése, az irodai lehetőségek ki­használása mellett, árajánlatké­résekkel egybekötött piackuta­tást végzünk a kiadvány kivite­lezésére. 4. Hasonló színvonal és ár­ajánlat esetén a Nógrád megyei ajánlat elsőbbséget élvez. 5. A vállalkozóknak saját tagdíj-kategóriájukban a jelent­kezési díjon kívül térítésmentes megjelenést biztosítunk. 6. Lehetőleg valamennyi működő vállalkozás és cég be­kerüljön a kiadványba. 7. A hirdetési lehetőségek biztosítása és reklámozása, az egyes városok szponzorált be­mutatkozása segítse a színvona­lasabb és takarékosabb megje­lenést. 8. A jelentkezések pozitív visszajelzése esetén a kiadvány készüljön el 1995 harmadik ne­gyedév végére. AZ INDUSTRIA ’95 SZAKVÁSÁRON Szász-magyar vállalkozói fórum Az Industria ’95 szakvásárhoz kapcsolódóan szász-magyar vállalkozói fórumot szervez május 25-én a Szász Szabad Állam Magyarországi Képviselete Budapesten. A gazdag programban töb­bek között plenáris ülés is sze­repel, ahol Pál'László ipari és kereskedelmi miniszter, dr. Kajo Schommer szász gazda­sági és munkaügyi miniszter, dr. Király Attila drezdai főkon­zul, valamint a szász gazdaság számos további jeles képviselő­jének az előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A délután folyamán egyéni tárgyalásokra nyílik lehetőség a német résztvevő cégek képvise­lőivel. Ezek a gazdasági szerveze­tek a következő tevékenysége­ket végzik: mélyépítés, kom­munális szolgáltatás, műanyag­feldolgozás (nyomócsövek), készülékgyártás, elektronika, riasztóberendezések, mérés- technika, szerszámgépelemek, bányaberendezések, szerelő- és szállítószalagok gyártása. A fórumon a részvétel IN­GYENES! Az előadásokhoz és a megbeszélésekhez tolmácsokat biztosítanak. Részletes program és a né­met cégek adatai kamaránknál rendelkezésre állnak. Jelentkezési határidő: 1995. május 15. Banki hitelek állami garanciavállalás mellett Az elmúlt napokban Nógrád megyében járt dr. Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Salgó­tarjánban és Béren találkozott a mezőgazdasági termelés meg­határozó szereplőivel. A községben kértem meg, hogy válaszol­jon a megye agrár dolgozóit érdeklő kérdéseimre. Sürgető lakásszövetkezetek Az elkövetkező tíz évben mintegy 150 ezer házgyári la­kást kell felújítani, amely rendkívüli anyagi terheket je­lenthet az ott élők számára. A lakásfelújítások kérdés­köre volt az egyik legfonto­sabb napirendi pont a La­kásszövetkezetek Országos Szövetségének soros évi köz­gyűlésén Budapesten. Emel­lett tárgyaltak a lakás-, ga­rázs-, üdülő- és nyugdíjas- ház-szövetkezetek működési feltételeiről. A jelenlévők sérelmezték, hogy a kormány a lakás-, ga­rázs-, üdülő- és nyugdíjas- ház-szövetkezetek működé­séhez nem biztosít kedvező feltételeket. A szükséges jogi háttér hiányát vetették fel. Vé­leményük szerint meg kellene alkotni a jelzálogra, az előta- karékosságra, az építési tá­mogatásra vonatkozó törvé­nyeket, rendelkezéseket. Farkas Tamás, a LÖSZ el­nöke elmondta: jelenleg egy panellakás közepes méretű felújítása mintegy 600 ezer forintba kerül. Ennek anyagi fedezetét azonban a lakásszö­vetkezetek nem tudják bizto­sítani, mivel a kötelező felújí­tási alapból elsősorban kisebb pótlólagos és értéknövelő fel­újításokat végeztek el. A szükséges összegnek csupán a 10 százalékával rendelkez­nek. Rendkívül sok a lakász- szövetkezetek kintlévősége. Jelenleg már meghaladja a félmilliárd forintot. Új szö­vetkezeti építkezésre az el­múlt években nem került sor, gyakorlatilag a szövetkezeti lakásépítés megszűnt Ma­gyarországon. A LÖSZ el­nöke ezért tartotta fontosnak, hogy mielőbb elkészüljön a kormány lakásgazdálkodásra vonatkozó cselekvési prog­ramja. Rendezetlen vámjogok- A megye mezőgazdasági nagyüzemi vezetőinek bizonyos köreiben olyan vélemény ala­kult ki, hogy az ágazatban ed­dig lényeges változás nem kö­vetkezett be. Ezzel ellentétes vé­lemény is fellelhető? Vállalkozási lehetőségek- Az ágazat irányításában az eddig túldimenzionált politikai szempontok már nem érvénye­sülnek, helyettük a szakmai és a hatékony finanszírozás megte­remtésének lehetőségeit kíván­juk biztosítani. Az elmúlt négy évben bekövetkezett árualap­csökkenés részben arra vezet­hető vissza, hogy erőszakolt szervezeti átalakulásokra került sor, valamint az induló egyéni vállalkozások nem rendelkez­tek kellő tőketartalékkal. A támogatási rendszer azon irányba kell hogy hasson, ami a kiszámíthatóságot, tervezhető­séget jelenti, és törvényi szabá­lyozással rögzíti a fejlesztési irányokat, amely a minőségvál­tásban, az exportorientáltság­ban és a megfelelő belső ellá­tásban kell hogy prioritást kap­jon. Az ez évi agrártámogatási struktúra az állatállomány mi­nőségi bővítésére, a nagyobb léptékű beruházások és fejlesz­tések beindítására, a termelte­tési és integrátori rendszerek pénzügyi hátterének megterem­tésére irányul. Minden terme­lési típusnak kínálunk vállalko­zási lehetőséget, a legoptimáli­sabb termelési volumen és a legjobb jövedelmezőség mel­lett. Azzal az illúzióval viszont le kell számolni, hogy a tartósan életképtelen termelők további állami pénzekhez jussanak. Fo­kozott figyelmet fordítunk a re­organizációra, a kihasználatlan termelési infrastruktúra újra­hasznosítására. Az ágazat tá­mogatási szintje az előző évi­hez képest 20 százalékkal emelkedett, melynek felhaszná­lása elsősorban a piacképes termékek előállításának irá­nyába halad. Természetesen mindig vannak, akik az adott támogatási lehetőségekből ki­maradnak, ezért az ágazatot hi­báztatják. Olyan pályázati rendszert dolgozunk ki, amely objektív mérőszámok alapján dönti el, mely termelő milyen előnyöket élvezhet. Üzletpolitikai cél- Az érintettek határozottan ál­lítják: a bankok nehezen minő­síthető magatartása akadá­lyozza az ágazat tevékenysé­gét?-A pénzintézetek a pénzin­tézeti törvényből adódó kötele­zettségeik miatt nem tudnak el­tekinteni az adósminősítés, s ezzel összefüggésben a hitel vizsgálatainak szektorsemle­gességétől. A megnehezült gazdasági körülmények, illetve a megemelt bruttó kamatok kö­vetkeztében az agrárágazatba tartozó egyes ügyfelek az ala­csony jövedelmezőség, illetve költségviselő képesség miatt nem érik el a hitelképesség mi­nimumát. Ezt ellensúlyozandó a kormányzat lehetőséget ad 10 százalék pontos kamattámoga­tásra. Ez költségcsökkentési ol­dalon segíti a mezőgazdasági termelőt a tevékenységének gazdaságossá tételére. Minőségi igények 1995. január 1-jétől az őszi búza, rozs, az őszi árpa és a ku­korica termelésének anyagkölt­ségeit finanszírozó hitelből a vetésterület hektárjára számítva 16 ezer forintig ad állami ga­ranciát. Az integrátorokon ke­resztül történő hitelezés segít abban, hogy a termelők azon köre is bevonható legyen a hite­lezésbe, akik eddig nem voltak hitelezhetők. A pénzintézetek hitelkihelyezését nehezíti a banki forráshiány is, mivel a jegybank szűkíti a bankrend­szer likviditását. Ennek ellenére a bankok nyi­latkozata szerint az agrárágazat finanszírozását üzletpolitikai céljaik között szerepeltetik, melynek összege 1994-hez ké­pest 1995-ben emelkedik.- A FÁK piacairól „dalolva" kivonultunk. Milyenek most a lehetőségeink, milyen terméke­ket kívánnak tőlünk, milyen fi­zetési garanciákat ígérnek, il­letve milyennel rendelkeznek?- A FÁK piacairól kiszorul­tunk. A szétesett világhatalmon létrejött államokban nincs még valuta, fizetőképesség, szerve­zettség stb. Termékeink iránt erősödött a minőségi kritérium, az egyes tagországok import­szabályozási rendszere nehezíti exportunkat. Ennek ellenére 1994-re a teljes agrárkivitelünk 20 százalékkal növekedett, s el­érte a 337 millió USD-t. Ezzel Németország mögött Oroszor­szág a második helyet foglalta el, messze megelőzve Olaszor­szágot, Ausztriát, Franciaor­szágot. Ebből is látszik, hogy nem kell visszacsempészni ma­gunkat, mivel már ott vagyunk. Hosszú távú megállapodásra törekszünk. Ezen a piacon az ügyletek megkötése, a fizetési garancia nagyobb figyelmet követel. Távlatilag a piacot perspektivikusnak ítéljük meg, még akkor is, ha pozícióinkat az Európai Unió országaiból alacsony áron importált, erősen szubvencionált termékek jelen­tősen rontják. Ráadásul az előbb említett országok hosszú lejáratú hitelre adják áruikat, amit mi nem tudunk vállalni. Falugazda és tanácsadó- Mi lesz a falugazdászok sorsa, különös tekintettel a szaktanácsadói szolgálat to­vábbi fenntartására ?- A kormány határozata alapján a falugazdász-hálózatot (650 fő) 1995 második fél évé­től átadjuk az agrárkamarának. A részletekről jelenleg is foly­tatjuk a tárgyalásokat. Nincs szoros összefüggés a falugaz­dászok sorsa és a szaktanács- adó szolgálat között. Az előb­biek elsősorban a rendeletek, jogszabályok közötti eligazo­dást segítik, hogy a gazdálko­dók minél pontosabban ismer­jék lehetőségeiket, a játéksza­bályokat. A szaktanácsadó rendszer vállalkozóként mű­ködő szolgáltatást jelent. A ré­szükről benyújtott pályázatok elbírálásakor a minisztérium fi­gyelembe veszi az agrárkamara véleményét is. Várhatóan a szaktanácsadói rendszerben alapvető változás nem lesz, a gazdálkodók ugyanúgy, mint eddig, igénybe tudják venni munkájukat, segítséget és eh­hez pénzügyi támogatást kap­nak. Venesz Károly A vámügyi perek tapasztala­tai című konferencián a bírák és a vámügyi szakemberek egyetértettek abban, hogy munkájukat nagymértékben nehezíti a terület jogi szabá­lyozásának ellentmondásos­sága, és egyaránt szükséges­nek tartották a vámtörvény mielőbbi elfogadását. Bár az összes bíróságon megtámadott közigazgatási ha­tározat közül csak mintegy 2 százaléknyi a vámügy, mégis nagy a jelentőségük, mert a perértékek összege egyes becs­lések szerint meghaladja a 30 milliárd forintot. A bírák a vámszervek munkáját jónak ér­tékelik, de több hiányosságra is felhívták a figyelmet. Kifogá­solták, hogy a vámszervek olyan esetben is elmarasztaló határozatot hoznak, ha egy autó benzintartályában háztartási tü­zelőolajat találnak az ellenőrzés során. Ilyenkor ugyanis bizo­nyítani kellene azt is, hogy a vásárló tudatosan vett jövedék alól elvont terméket. A vámjogszabályok tekinthe­tők az államigazgatási szféra legrendezetlenebb területének. Ennek ellenére a magyar vámi­gazgatási jogalkalmazás nem rosszabb az európai átlagnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom