Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-10 / 108. szám
1995. május 10., szerda Hazai Körkép 3. oldal Lesz telefon Szandán A községben egyelőre nincs távhívásos telefonközpont. A helyi karbantartó csoporttal ezért az önkormányzat kialakíttatott egy központot a művelődési ház egyik használaton kívüli helyiségében. A tervek szerint a Matáv 600 állomás ellátására alkalmas központot telepít a községbe, amelyet a szerződés szerint július 31-ig kell átadniuk rendeltetésének. Az ígéretek szerint azonban május végére elkészül a beruházás. Otthonra lelhetnek az idősek Mohorán - az egész megyéhez hasonlóan - bizony észreveszik a közmunkások hiányát. Fajcsik József, a falu polgármestere adott tájékoztatást a jelenlegi helyzetről - és a lehetőségekről.-Tavaly 15 közmunkásunk volt - mondja -, s jelenleg hármat alkalmazhatunk. Az állástalanok száma 50 körül van, a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásában pedig 47-en részesülnek, a faluban 977-en élünk, az aktív népességhez képest ez tekintélyes arányú munkanélküliség, 20 százalék felett van. Meg kell mondanom, hogy bármit is mutat ki a statisztika, de emelkedik a munkanélküliek száma. Helyben szinte lehetetlen elhelyezkedni. Egy-két beruházás lesz ugyan, de ezek még nem indultak el. Szép tervek azonban vannak: ha minden jól megy, lesz itt benzinkút, részben magyar, részben pedig külföldi tulajdonban. A falu szélén - Szent Gellért otthon néven - idősek apartmanházát tervezi felépíteni egy budapesti cég. Az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészültek: lesz ott kápolna, fodrász, orvosi rendelő, fekvő elhelyezés, üzletek, s a lényeg, a 120 férőhely. Ha ez az otthon beindul - akár az építés, akár az üzemelés - bizonyára jó pár helybéli is munkát talál ott. Európa emlékezzen! Ezekben a napokban Európa, az egész világ a fasizmus felett aratott győzelemre emlékezik. Európában 50 esztendővel ezelőtt ért véget az embertelen pusztító világháború - mondta Puszta Béla, Salgótarján polgármestere a városházán tegnap délután rendezett győzelem napi emlékünnepségen. A polgármester kiemelte: 1995-ben a háború győztesei és vesztesei együtt ünnepük meg, hogy véget ért az emberi történelem legnagyobb méretű pusztítása, világégése. Hangsúlyozta, hogy a hitleri Németország és a H. világháború tragikus tapasztalatait soha nem szabad elfelejteni, ahogyan nem szabad a diadal örömét és nagyszerűségét sem. Az egyiket azért nem, mert a népeknek soha többé nem szabad engedniük, behódolniuk az „erős hatalom” eszméje kísértésének. A diadal tapasztalatát pedig azért nem, mert bizonyítja, hogy a népek szabadságvágya, az embertelenség ellen összefogó nemzetek bátorsága, elszántsága mindig legyőzi a démoni zsarnokságot. Nekünk önmagunk miatt, az európai népek békés jövője miatt kell megünnepelnünk május 9-ét. Azért, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg a XX. század szörnyűségei. Szavait azzal folytatta, hogy nincs iszonyatosabb fenyegetés Európára, a jövőre nézve, mint a fasizmus, a nacionalizmus újraéledése. Nemcsak azért, mert a világ különböző területein most is az értelmetlen öldöklésnek vagyunk tanúi, tehetetlen kortársai, de azért is, mert a térségünket jellemző gazdasági gondok között a veszélyesen terjedő szegénység, nyomorúság között, a kilátástalanság fenyegetettségében újra megjelenhetnek a tébolyult eszmék hirdetői, akik el akarják hitetni, hogy az „erős hatalom” majd minden bajra gyógyírt teremt. A magunk nevében kimondhatjuk, hogy miránk számíthat a béke. Mi barátságban és egyetértésben akarunk élni minden szomszédos néppel, nemzettel. Az ünnepi beszédet követően a Metrum Versmondó Kör tagjai zenés irodalmi összeállítást adtak elő. A városházáról a résztvevők a Főposta épületéhez vonultak ahol a Holocaust áldozatainak emlékére állított emléktáblánál folytatódott az ünnepség.Dr. Horváth István múzeumigazgató emlékezett meg az áldozatokról, majd a hivatalos és társadalmi szervek elhelyezték koszorújukat az emléktáblánál. Ismerkedtek a nyomdával - A reklámanyag- és az újságkészítés nyomdai folyamatával ismerkedtek tegnap Salgótarjánban, a Maruzs Print Kft.-nél a lapunk által is támogatott marketing-reklámügyi tanfolyam résztvevői. Képünkön Kerényi László műszaki vezető (balról) és Maruzs István cégvezető (mellette) tájékoztatják az érdeklődőket. Kikaptam a kardot... és többször lesújtottam (Folytatás az I. oldalról) Szép pénzzel jöttem haza. Kellet is az önálló lakásunkhoz, ahová kézen fogva mentünk el a feleségemmel, meg a fiammal. Már velünk volt a pici lány is.- Hogyan éltek ezután? Nagyot sóhajt.- Nem telt el sok idő, megjelent az anyósom, s valósággal hozzánk költözött. S ezután pokol lett az élet. A fiamra rengeteget panaszkodtak, én meg rendszerint elkalapáltam őt. A gyerek a szüléimhez menekült, s ők nem is engedték vissza. Bántott a dolog, de talán jobb volt így. A bajok akkor kezdődtek, amikor a feleségem megbetegedett. Sokkal türelmetlenebb, elviselhetetlenebb lett. Kiabált, ordítozott a gyerekkel. Témát váltunk.- Igaz, hogy különféle fegyvereket is készített?-Igaz. Régi könyveket forgattam, legutóbb a japán művészetekkel foglalkoztam. A vadász ismerőseimnek szívesen készítettem fegyvereket, tőröket. Magamnak szinte egyet sem tartottam meg. Újra a családi életre váltunk.- A bajok akkor jöttek, amikor engem is többször szabadságra küldtek. Az anyagiak miatt is többször vitáink adódtak. Én a pohárhoz nyúltam. Menekültem az italba, hogy a lelki feszültségeimet feloldjam. Ez azonban nem volt megoldás. Vállaltam az önkéntes kezelést is, de csak vergődtem.- A felesége segítette?- Nem. Amikor hazamentem a munkából, nem köszönéssel fogadott, hanem azzal, hogy „lehelj rám!”. Erre fogtam magam és visszafordultam.-Mikor jutottak el a válás gondolatáig?-Ez azért nem volt ilyen egyszerű, mert a sok veszekedés mellett is én ragaszkodtam a feleségemhez. A vergődésemben odáig jutottam, hogy a saját életemre törtem. A dolog nem sikerült. Viszont a feleségem bejött a kórházba és közölte velem, hogy elválik. Én még ekkor is reménykedtem, hogy együtt maradunk. Akkor az asszony is visszakozott és még egyszer megpróbáltuk.- Sikerült...?-Sok változás nem történt. Én gyógyszereztem magam, noha többször nem vettem be, mert annyira elkeseredtem, hogy a pohárhoz nyúltam. Olyan egyezséget akart velem kötni, hogy csak akkor állítjuk vissza a házastársi közösséget, ha naponta megszondázhat, és az első alkalommal, ha iszom, elválunk. Elkeserítő volt ez.- Mi történt azon a tragikus reggelen?-Az anyám megkért, hogy vigyem el a fodrászhoz. Akkor már náluk laktam, a közös lakásba ritkán mentem el. Mivel vezetnem kellett, nem vettem be a gyógyszert, és elvittem az anyámat. Hazafelé beugrottam a lakásra, hogy meglocsoljam a virágokat. Ekkor vettem észre, hogy a több ezer forintért megjavított televízió és néhány bútor eltűnt a a lakásból. Hazamentem és idegesen mondtam az apámnak. Meg azt is, hogy ezt nem hagyhatom, megyünk a holmikért a feleségemékhez. Eszembe jutott, hogy a sógoromnak fegyvere van, ezért én se mehettem oda egy bugylibicskával. Ismerve agresszív természetét, egy olyan kardot vettem magamhoz, amely évek óta a sarokban állt.- Önvédelemből vitte magával?-Nem gondoltam erre, de nem mehettem oda mégsem védtelenül. Amikor odaértem, meghallottam a lányom hangját, aki éppen kifelé jött a nagyanyjával. Az iskolába vitte volna. Az apám is ott állt mellettem, amikor szóltam az anyósomnak, hogy a televíziót elvitték a lakásból, de vigyék vissza a helyére. Ő azonban indulatosan válaszolt, hogy őt nem érdekli. Menjek az útjából. Félre tolta az apámat, s továbbment, miközben rólam azt hajtogatta, hogy a szemtelen, mocskos disznó, ide merte tolni a képét. S csak ment. Az agyamban felment a vér, odaugrottam az ott álló gépkocsihoz, hogy elővegyem a kardot. Állítólag az apám meg akart ebben akadályozni, de nem tudott. Kikaptam a kardot, az anyósom után szaladtam, és nem tudom hányszor, lesújtottam. Csak azt észleltem, hogy elesik. Erre újra felé csaptam. Nem tudom hányszor. Akkor, amikor megláttam, hogy vérzik, kiesett a kezemből a kard. Nagyon megijedtem, valósággal pánikba estem.- Beült az autójába?-Igen, de azt nem tudom, hogyan mentem haza. Megálltam, kinyitottam a kaput, de meg sem kíséreltem, hogy behajtsak az udvarba. Bementem, kitettem az asztalra a személyi igazolványomat és vártam. Akkor már hallottam a rendőrkocsi szirénázását. Jött az apám, akitől megkérdeztem, mi történt az anyósommal. Azt mondta, hogy meghalt, de vele megöltem őt is meg az édesanyámat is. Megérkeztek a rendőrök. Előre nyújtottam a kezemet, hogy rátegyék a bilincset.- Gyűlölte az anyósát?- Nem gyűlöltem. Mélységesen megbántam amit tettem. Tulajdonképpen itt, a rendőrségen döbbentem rá teljes valóságában, hogy mit tettem. Pádár András Fotó: Bábel László Tízmilliót fizet a gyár Pásztó - Az Unimill Kft.-nek (az épületelemgyárnak) tízmillió forintot kell az önkormányzat kasszájába május 21-ig befizetnie - döntött tegnap a város képviselö-testülete. A pásztói önkormányzat kép- viselő-testülete dr. Dobro- voczky István polgármester javaslatára egyperces néma felállással adózott a győzelem napja 50. évfordulója alkalmából a hősök és az áldozatok emlékének. A városi sporttevékenység önkormányzati formáiról ezúttal nem döntöttek a képviselők. A szabadidőpark hasznosítására pályázni kell. A parkot szakaszosan alakítják ki. A sportcsarnok, amely magában foglal küzdőteret, konferenciatermet, szoláriumot, szaunát, szépségszalont, kereskedelmi és vendéglátó egységeket, csak hosszabb távon készülhet el. Ugyanez vonatkozik a kempingre, mely az igényes és olcsó diákturizmust kívánja szolgálni. A csónakázótónak több szerepe lenne: javítaná a park levegőjét, mikroklímáját, olcsón megoldaná a park locsolását. Szerepel még az elképzelésekben a hegyoldalon kialakítható szánkó- és síoktatópálya és bizonyos kulturális rendezvények szabadtéri lebonyolítása. Adomány beteg gyerekeknek Az Aranyág című televíziós jótékonysági műsorban csaknem 44 millió forint értékű adomány ígérete érkezett a kórházak gyermekosztályainak támogatására. Nógrádból is számosán ajánlottak fel kisebb-nagyobb összegeket. íme. Gyermekekért Alapítvány, Madzsar József Megyei Kórház, gyermekosztály (Salgótarján) 20 000 forint, Ferenczi Bélámé (Somoskőújfalu) 10 000 forint, Három Testőr Vagyonvédelmi Kft. (Balassagyarmat) 10 000 forint, Sípos és Társai (Balassagyarmat) 10 000 forint, Koni Bt. Autósiskola (Nógrád) 10 000 forint, Bilók Sándor (Pásztó) 3000 forint, Keresz- tesné (Rétság) 3000 forint, Nagy Lászlóné (Nagybátony) 1000 forint, Sztanó Ferencné (Nógrádkövesd) 1000 forint, Kovács Imre (Salgótarján) 1000 forint, dr. Varga Tiborné (Salgótarján) 1000 forint, Varga István (Salgótarján) 1000 forint, Gut Sándor (Nógrádmar- cal) 500 forint, Tóth László (Balassagyarmat) 500 forint, Bacsa Péterné (Bátonyterenye) 500 forint, Szanyi Jánosné (Salgótarján) 500 forint, Fenyvesi Sándor (Hasznos) 500 forint, Kaszás Jánosné(Szécsény) 500 forint, Kadlót Adám (Salgótarján) 300 forint, Ajtai Bernadette (Salgótarján) 100 forint. A szervezők továbbra is várják az adományokat a Népjóléti Minisztérium Áranyág elkülönített számlájára, vagy az országszerte elhelyezett perselyekbe. / Érdekesség! Az örök fiatalság csodaszere Aktuális! Dolgozhat a gyerek? AZ ÖRÖK FIATALSÁG CSODASZERE SMINK ÖT ÉVRE A BÜNTETŐ ARANYKÉZ Mindenről, ami érdekli a nőket: A büntető anyakéz Menyasszony-divat Smink öt évre Fényképészből űrhajósné Csöppnyi ragyogás Gondenyhítő - hatvanon túl Szemünk világa GYÖNGY Magulya Pál: „Nem gyűlöltem az anyósomat!”
