Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-08 / 106. szám

t) 2. oldal Ország - Világ 1995. május 8., hétfő Jeruzsálem - Libanoni ge­rillák Katyusa rakétákat lőttek ki Észak-Izraelre, és megse­besítettek három embert. Fel­tehető, hogy a támadást az Irán-barát Hezbollah szerve­zet emberei hajtották végre - mellesleg alig néhány órával azután, hogy Izrael megünne­pelte önálló államiságának 47. évét. Buenos Aires - Az argentin bíróság első fokon jóváhagyta az olasz hatóságok kiadatási kérelmét Erich Priebke volt SS tiszt iránt. A 82 éves Pri- ebkét azzal vádolják, hogy a második világháború alatt - 1944. március 24-én - orosz­lánrésze volt 335 olasz állam­polgár lemészárlásában. Az egykori SS-tiszt maga vallotta be, hogy vezető szerepet ját­szott a gyilkosságokban, ame­lyeket a Fosse Ardeatine nevű római út mentén található bar­langlabirintusban követtek el. Azonban azonnal hozzátette, hogy ő csak Hitler parancsát teljesítette. Oklahoma City - Befeje­ződött az Oklahoma Cityben felrobbantott épület romjainak feltárása. A tűzoltók 165 halá­los áldozat holttestét emelték ki. Két felnőtt maradványait nem sikerült megtalálni, ezért Röviden őket továbbra is „eltűntként” tartják nyilván. Washington - Néhány napr pal a moszkvai csúcstalálkozó előtt Bili Clinton amerikai el­nök a Fehér Házban rövid ideig elbeszélgetett Szergej Kovaljovval, a csecsenföldi háború egyik legfőbb ellenző­jével. Zágráb - Horvátország leg­feljebb idén őszig hajlandó megtűrni területén az ENSZ-erőket - jelentette ki Franjo Tudjman horvát elnök, aki azt is hangsúlyozta: „a horvát hatóságok akkor haj­landók tárgyalni arról, hogy az ENSZ-csapatok legkésőbb őszig állomásozhassanak az országban, ha a szerb felkelők is készek tárgyalni az elfoglalt területek horvát fennhatóság alá vonásáról”. Peking - Kínai ellenzékiek nyilatkozatban tudatták, hogy a „kommunista rezsim meg­döntésére” pártot alakítottak. A 30 alapító nyugati típusú demokráciát akar bevezetni. Bonn - Az Európa közepén fekvő Németországnak alap­vető érdeke, hogy keleti szom­szédai tartós sikereket érjenek el a demokrácia kiépítésében, a piacgazdaság megteremté­sében. A nyugati közösség most ugyanolyan nagy feladat­tal néz szembe, mint 1955 má­jusában Németország felvéte­lekor. Szkopje - A macedón ható­ságok megszüntették az or­szág egyetlen albán nyelvű té­véadóját, amely Szkopjéban működött. Az intézkedést az­zal indokolták, hogy az ERA nevű adó „engedély nélkül” folytatta tevékenységét. . Kairó - Izrael mindent meg fog tenni, hogy az autonómia Ciszjordániára történő kiter­jesztéséről szóló megállapo­dás megszülessen a július else­jei határidőig - közölte Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter, mielőtt Kairóba utazott, hogy ott részt vegyen az izra­eli-palesztin összekötő bizott­ság ülésén. - A megállapodást azonban szakaszonként és nem rögtön hajtjuk végre - tette hozzá, jelezve egyúttal, hogy a tárgyalásokon értek el haladást. Megismételte azt az izraeli álláspontot, hogy a megállapodás végrehajtásának üteme, amelynek egyik kulcseleme a hadsereg áthe­lyezése, a palesztin hatóság terrorizmus elleni harcától függ­Szolidárisak egymással a szakszervezetek (Folytatás az 1. oldalról) időszakban az alapvető munka- vállalói érdekeknek csak a munkaharc keményebb eszkö­zeivel lehet érvényt szerezni. Megállapítják: súlyos felelős­ség terheli a kormányt azért, mert üressé tette az érdekegyez­tetést, sőt annak formális szabá­lyait is felrúgta, jogosítványait csorbította. Az MSZOSZ nem fogadja el, hogy a kormány a stabilizációs döntéseivel kapcsolatban nem csupán a kompromisszumoktól, a megegyezéstől, de az MSZOSZ alternatív javaslatai­nak érdemi mérlegelésétől is elzárkózott. Többen eredetileg külön állásfoglalásban kívánták kimondani, hogy a kormány vonja vissza a többségi állami tulajdonú és veszteséges válla­latoknál kiadott bérkorlátozá­sokat, mert ez ellehetetleníti a béralkut. Végül a nyilatkozat részeként fogalmazták meg a küldöttek ezt a követelést is. A nyilatkozat a továbbiakban fel­hívja a figyelmet arra, hogy ideje lenne az egyes szakszer­vezeti konföderációknak mér­legelni a különállás valóságos .indokait, s megbeszélést kel­lene kezdeni a jövőbeni szoro­sabb együttműködés lehetősé­geiről. Végezetül arra kérik a szakszervezeti tagokat, munka- vállalókat, hogy a lehető legna­gyobb számban vegyenek részt az üzemi-közalkalmazotti taná­csi választásokon. A kongresszus több, a vita során felmerült javaslatot ha­gyott jóvá. így például, bár vol­tak, akik ellenezték, többséget kapott az az indítvány, amely szerint a nem szervezett dolgo­zók is járuljanak hozzá a kol­lektív szerződést kötő szak- szervezetek költségeihez. A ja­vaslat megfogalmazója ezt a Munka törvénykönyve módosí­tása során kívánta rendezni, de Nagy Sándor inkább azt tartotta célszerűnek, ha a szakszerveze­tek egyeztetnek erről a munka- vállalókkal és a kollektív szer­ződésben rögzítik ezen kötele­zettséget. Ugyancsak voltak el­lenzői annak, hogy már most fellépjen a szövetség a 38 órás munkahét bevezetéséért, végül azonban elfogadták. A kongresszus zárását kö­vető sajtótájékoztatón Nagy Sándor újjáválasztott elnök el- mondtá: az alapszabály módo­sításával a tagszervezetek kö­zötti szakmai, pénzügyi kapcso­lat erősítésével ütőképesebbé vált a szövetség. E változtatá­sok nélkül többen az elnökségi tagok közül nem vállalták volna a jelölést. * — Milyen hangulata volt most az MSZOSZ kongresszusnak? - kérdeztük Agner Gyulát, a me­gyei képviselet vezetőjét, aki- miután jó néhány hasonló ta­nácskozáson vett már részt- sok tapasztalattal rendelkezik.- Úgy látszik, hogy a kong­resszus időpontjával mindig ba­jok vannak. Tavaly az országy- gyűlési, illetve az önkormány­zati választások miatt halasztot- tuk el e fórumot, ezúttal pedig azért volt szerencsétlen a dá­tum, mert a kongresszus légkö­rére rányomta bélyegét a már­cius 12-ei „fekete vasárnap” ha­tása. Sok „Tibor pana- sza-szerű” hozzászólás hang­zott el, s a könnyedségre, a fel- szabadultságra bizony nem sok okunk volt. Ágner Gyula: Felértékelőd­tek a területi szervek- Milyen újdonságokat ho­zott ez a tanácskozás?-E kérdés megválaszolását ketté kell választanom. Először az úgynevezett belső, „házon belüli” ügyeinkről szólnék. Fontosnak tartom, hogy az alapszabály módosításával mű- ködőképesebb lesz a szakszer­vezeti mozgalom. Ugyanis a kongresszus megszüntette a konszenzuson alapuló döntési rendszert. Ezentúl a taglétszám arányában, hangsúlyosabban lesznek jelen az egyes szakmák szavazatai. Számunkra nem el­hanyagolható a területi szak- szervezetek szerepének felér­tékelődése sem. Jelentőségüket most már a alapszabály is elis­meri. A kongresszus természetesen nem kerülhette meg a társa­dalmi, gazdasági kérdésekben való állásfoglalást sem. Le kel­lett számolnunk azzal az illúzi­óval, hogy a szociálisan érzé­kenynek hirdetett liberális gaz­daságpolitika esetében köny- nyebb dolgunk lesz a kormány­zathoz való viszonyunkban. Az érdekegyeztetés eddigi gyakor­lata kiüresedni látszik, s ma a munkavállalók kiszolgáltatot­tabb helyzetben vannak, mint korábban. Ma ugyan létünkben nem érzünk politikai fenyege­tettséget, de a kormány gazda­sági csomagterve, a jogi kérdé­sek rendezetlensége komoly fe­szültségekkel jár.- Nem merült fel olyan igény, hogy radikálisan szakít­sák meg a kormánnyal az együttműködés eddigi formáit?- Várakozási álláspontra he­lyezkedtünk. Megvárjuk, hogy a parlamentben milyen döntés születik a stabilizációs prog­rammal kapcsolatban, hogyan veszik figyelembe a szakszer­vezetek módosító indítványait.- Önnek mennyire tűnt egy­ségesnek az 53 tagszervezetet számláló MSZOSZ?-Sajátos módon az érdek- képviseletek számára elfogad­hatatlan Bokros-program iránti ellenszenv összerázta a szak- szervezeteket. Előtérbe kerül az összefogás, az együttes cselek­vés igénye, erősödik a moz­galmon belüli szolidaritás ér­zése. Tisztában vagyunk vele, hogy a vasutasok példája nem egyedi eset. Bármelyik szak­mával előfordulhat, hogy érde­keinek érvényesítése céljából kénytelen kemény eszközökhöz is nyúlni. Azt szeretnénk, ha az MSZOSZ-en kívüli szakszer­vezetekkel, konföderációkkal is erősödnének kapcsolataink és esetenként közösen lépnénk fel. Cs. B. KALONDÁN MAJÁLISON ÜNNEPELTEK Veszélyben az őszi határnyitás Tisza Attila, Ipolytarnóc polgármestere (balról) elsőként látta el kézjegyével a nyilatkozatot. Mellette Papp Sándor, Kalonda polgármestere Papp Sándor, Kalonda pol­gármestere mindemellett meg­jegyezte, hogy a pozsonyi hiva­talos szervek múlt heti látoga­tása számára azt sejteti: „ve­Négy és fél éve kezdte szor­galmazni a szlovákiai Kalonda és magyarországi szomszédja, Ipolytarnóc, hogy közös hatá­rukon megnyíljon az állandó átkelőhely. Kezde­ményezésüket más Ipoly menti falvak is támogatják, s együt­tes akaratuknak kü­lönböző módon han­got is adtak már ne­megyszer. Szándékuk újabb megnyilvánulásaként tegnap a kalondai majális zárónapján nyilatkozatot adtak ki. Megfogalmazták ebben, hogy megelé­gedésükre folyik a helyi átkelőhelyen álló épület felújítása, s a munka augusztus végére befejeződik. Az átkelőhely felújítás alatt álló épülete szélyben van az ez év őszi megnyitás.” Pénzügyi fedezet hiányára hivatkozva ugyanis a közlekedési és a belügyminisz­tériumnak vannak bizonyos fenntartásai. Ezért is érzik szükségét a környékbeli községek, hogy egyetértésüket, közös tervüket újfent megerősítsék, és ezt a magyar, illetve a szlovák kor­mányfővel is tudassák. Összejövetelük a nyilatkozat aláírásával ért véget, azonban a vártnál kevesebben látták el kézjegyükkel az írást. Valószí­nűleg a távol maradottak ebbéli nézete sem változott, ezért őket a napokban kérik fel az alá­írásra. Otímár Sándor, Tőrincs pol­gármestere itt jelentette be, hogy Alsósztregova és Busa fa­luvezetőivel nemrégiben hiva­talosan is indítványozták: a szlovákiai Ráróson szintén lé­tesüljön határátkelő. Úgy vélik, hogy az alsósztregovai termál­fürdő és a Madách-emlékhely léte kellő indok erre. (m.j.) FOTÓK: BÁBEL LÁSZLÓ Magyar Állampapír Diszkont Kincstárjegy Egerben jegyezhető: A Lánchíd 2000 Befektetési Alapnál: Észak-Magyarországi Regionális Képviselet, 3300 Eger, Érsek u. 8. Telefon: (36) 428-330, 428-708 Jegyezhető: 1 - 3 - 6 - 12 hónapos futamidővel. Az egy éves kincstárjegy hozama: Nettó évi 34 % Garancia feltételek: valamennyi MAGYAR ÁLLAMPAPÍRra és azok kamataira soha el nem évülő állami garancia érvényes. Értékpapírszámlán tarthatók, a befektetőnek magát az érték papírt nem kell őriznie, így az nem veszíthető el és nem tulajdonítható el. A diszkont kincstárjegy a legmagasabb hozamú államilag garantált értékpapírt é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom