Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20-21 / 117. szám

6. oldal Mozaik 1995. május 20., szombat A VICC fOÉNJA ELSŐ RÉSE VERŐI ISMERT OPERÁ­JA EUVESU LET EOYEOE SÓVÁ­ROG KISSÉ KOMORI MŰVÉ­SZET- TÖRTÉ- NfcSZ TÁR­GYAK KÖZÖT­TI TÉR­KÖZ 5ÄT LEMEZ ÁRU SZEGÉ LYE ARRA­FELÉ! ISKO­LAI TÁRGY V V V V V V V Vf' PÁRO­»iPEu SZÜLÉK > / \, TOROK > SZÍNÉSZ »styAm SPANYOL ÉPÍTÉSZ > RECEPT TAN­SIS5 > ÓVODA > Tggr >- . h MASLI­DARABI ALKA­LOID KÁRPÁT UKRAJ­NAI FOLYÓ > ARIZO­NAI Sl­*AIA4 > ANNUS^ KA , ./ FRANCIA GÖRÖG 3ETU > PAN TÁRSA MUZSIKA > ! LINDÁ­MÉN— TŰM KÜL­re. ITAL HEGYEN hallani (LISZT) MINT A- OARARI > A POÉN 1 RÉSZE VÉN* *IZŐJI > j ERŐ­SEN KÍVÁN > FÉRFI— *£y. ARRA A HELYRE > TOQO fél­városa művészi STÍLUS > ■HEGEN NŐI NÉV > RAV GÚLA ÉLET > JELEN­TÉSÉ: FÚL > SZÁLFA TER­METfl ___ M AGOT HINT _ > FOCISTA t ZOLTÁN HANGZÓ, KIEJTVE > SZÍN­PADI SZENDE > NÓTA fVti" Mfc R. BE ­CÉZVE > FOLDTE RÜLET VÉDETT LEGELŐ > PADLÓ RÉSZEI > TÁPLÁL OROSZ KALA- FÁC ir VE TO > HOSSZÚ 100 ■fcïA­FELELET > LITER ROMÁ­NIAI VÁROS > MJLFOL 01 SÖR­MÁRKA > SERTÉS HÍMJE ÉRCZÖ­ZÓVÍ­Zl— > v DUNA­ZUG RÉSZÉI > SZÓK UT CACSKA KOPÁR. SIVÁR > Y BAL­ZSAM KRITI­KUS tAMJRÁSI > OLASZ AUTÓ JEL > ZENEI FÉL­HANÇ EHHEZ HASONLÓ > KELETI FFINÉV > ÁRPÁD. BEC > QOTOVAC HŐSE SZOK­NYA HORTO­JELZŐJE > SPANYOL EXKI­RÁLYNÉ LÉTEZIK > V BRAZIL ÁLLAM Üfo > V FÉRFI­NÉV * t NYAKME LEGITŐ SIEMENS > BALKÁNI LÉGI­TÁRSA > (à-|2>­V ? ■ Jó megfejtések - szerencsés nyertesek Fenti rejtvényünk megfejté­sének beküldési határideje: május 25. Május 12-ei keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Ké­rek még egy korsó sört, de ha lehet, ezúttal finomabban. A jó megfejtést beküldők közül az alábbiaknak kedvezett a szerencse: Géczy József, Nóg- rádmegyer, Rákóczi u. 34., Kiss György né, Karancskeszi, Szőlő u. 9., Szabados János, Ipolyszög, Fő u. 40. Könyju­talmaikat postán küldjük ki. * A Hány tüskéje van a sün­disznónak? című gyermekrejt- vény (hatezer) megfejtői közül Sejben Csaba, Kisbárkány, Béke u. 30. kap könyvjutalmat. FÉRFIAK KÉRIK A NŐKTŐL - TÍZ PONTBAN Kevesebb hisztit, több megértést Mire vágynak a férfiak? Mi az, amit nem mindig monda­nak ki, mert nem akarják megsérteni szívük csücskét, de mégis jólesne nekik?- A nő ne mázolja ki magát vastagon! Egy régi, férfiak körében is­mert, tréfás mondás szerint az agyonfestett nő a legjobb kerí­tés: elriasztja a férfinépet.- Ne siránkozzék szegényes ruhatára miatt! Nincs egy rongyom, amit felvehetnék! - mondogatja a nők nagy része. Ez olyan mon­dat, amitől a férfiak a falra tud­nának mászni.- Ne gondolja, hogy a férfi csupán a nő játékszere! A férfiak mindig csak egyre gondolnak - mondják a nők. A csábításhoz mindig kettő kell - hangzik az urak válasza. Szexo­lógusok megdöbbentő megál­lapításra jutottak ezzel kapcso­latban. E szerint a civilizált or­szágokban élő hölgyek egy ré­sze ugyancsak kívánós.- A nő is hívja meg a férfit vacsorára! A hölgyek nagyon szeretik meghívatni magukat valamely jó hírű étterembe vagy meghitt vendéglőbe. Miközben elrebe- gik óhajukat, gyakran megfe­ledkeznek a közös vacsora anyagi oldaláról. A férfiak vá­lasza: időnként ti is meghívhat­tok minket! Ezáltal még nem éreznénk magunkat csökkent értékű teremtménynek.- A nő menjen időnként meccsre is! A férfiak fantasztikusan bol­dogok lennének, ha párjuk időnként elkísérné őket ked­venc csapatuk fontos meccsére. Ha ezt egy nő egyszer sem te­szi, nagyon rosszul esik férjé­nek.- A nő ne emlegesse állan­dóan a fogyókúrát! Bár a legtöbb nő, ha külön­böző mértékben is, de ad ma­gára, mégsem kell, hogy min­den finomabb falat láttán a dié­táját emlegesse és mérlegre áll­jon.- Ne hasonlítgassák férjei­ket másokhoz! A férfiakat nagyon bántja, ha társuk hosszú kommentár kere­tében máshoz hasonlítgatja őket. Az urak többsége tudja: nem biztos, hogy külseje alap­ján a nők bálványa lehet. Nem is akar szívtipró lenni. Csak olyan, amilyennek szeretik.- A nő ne anyáskodjék! Ne higgyetek anyátoknak, ha azon sopánkodik, hogy a lánya sokkal jobbat érdemelt volna, mint a jelenlegi férje - kérik a férfiak. Akkor sem higgyetek neki, ha azt állítja: egy nő első­sorban a konyha tündére kell hogy legyen. A férfiak azt sze­retik, ha önálló lényként fogad­ják el őket s nem kisgyerekként kezelik.- Ne forogjon kizárólag a gyerek körül a világ! Az első trónörökös érkezése kétségtelenül központi ese­mény, mégsem jó, ha azután a nő életét kizárólag a gyerek tölti ki s férje annyira izgatja csak, mint egy albérlő.- A nő ne fújjon fel minden apróságot! A nők egy része nagyon sze­ret bolhából is elefántot csi­nálni s túldramatizálja a helyze­tet abban a reményben, hogy azáltal érvényesítheti akaratát. SJÉCSÉNYI, SALGÓTARJÁNI, PÁSZTÓI TÁRLATOK UTÁN DABASON Ács Irén művészfotói Izraelről A május 21-étől 27-éig tartó dabasi művészeti napok egyik kiemelkedő jelentőségű prog­ramjaként nyílik meg Acs Irén fotóművész „És járj az utakon amelyekre szíved van, az után amiben szemed gyönyörködik” - Képek Izraelből című kiállí­tása vasárnap a dabasi Kossuth Művelődési Központban. A fotókiállítást Ember Mária író, újságíró nyitja meg, köz­reműködik Papp János szín­művész és Fancsali István (gi­tár). Ács Irén 1924-ben született Szécsényben. Tizennégy éves korában lett fényképészinas, majd mint segéd Budapesten, Székely Aladár híres Váci utcai műtermében dolgozott. Az Or­szág-Világ című lap fotóripor­tere volt 1959-től évtizedeken át, a lap megszűnéséig. Hat fo­tóalbuma jelent meg. Önálló kiállítása volt 1978-ban feuda- pesten, a Műcsarnokban, 1980-ban a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban, 1984-ben a salgótarjáni Nógrádi Törté­neti Múzeumban, 1986-ban a Pásztói Galériában, 1991-ben Párizsban, az UNESCO és a Magyar Intézet rendezésében, 1992-ben a tihanyi apátság­ban, 1993-ban a budai várban, 1994—ben Jeruzsálemben és Tel-Avivban. Számos díj tulajdonosa, 1964-ben a World Press Photo, 1978-ban az Izvesztyija díját nyerte el, 1985-ben Palócor­szág című könyvét nívódíjjal tüntették ki. Képei nagy részét a Nemzeti Múzeum Legújabb- kori Történeti Múzeumának fo­tótára őrzi, a 70 ezer darabból álló gyűjtemény feldolgozása a Soros Alapítvány támogatásá­val folyik. (bte) ÚJRA MOHORÁN LÁTHATÓ A NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJÁRA KÉSZÜLT ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁS Tolnay Klári élete a színészmesterségben teljesedett ki Vannak emberek, akikhez duplán kegyes a sors. Nemcsak te­hetséggel áldotta meg őket, hanem hosszú élettel is. Tolnay Klári közéjük tartozik, hiszen tavaly nagy szeretettel ünnepelte őt az ország 80. születésnapján. Ekkor Mohorára, gyermek­kora kedves helyszínére is ellátogatott. Az életpályájáról ké­szült kiállítás az elmúlt napokban ismét visszakerült a község művelődési házába s minden szombaton és vasárnap 15-től 17 óráig látogatható. Egyéb időpontokat a községházán előzetesen kell egyeztetni. A kiállítás további vándoroltatása a művésznő engedélyével lehetséges.-„Nagyon rossz nem voltam. Túl sok adósságot nem halmoz­tam föl. A színészmesterségben teljesedett ki az életem. Min­dent megkaptam benne, ami szép. Talán érdemeim fölött is. Ám a magánéletem sikertelen volt. Szerelmek, férjek, házas­ságok, gyereknevelés, mind­mind kudarcot hoztak. Semmi más nem vigasztal, mint a hit, hogy amiért mindez járt nekem, visszafizethetem a következő életemben.” A vastaps nem fárasztja- A közönség rajongása bizo­nyára kárpótolja mindenért. Olyan születésnapi ünneplése aligha volt színésznőnek, mint amikor tavaly a nyolcvanat kö­szöntötték.- Én semmit nem szeretek, ami nem a színpadon történik. Nincs az a vastaps, nem hívhat­nak annyiszor függöny elé, hogy az fárasztó legyen. De a közszereplés, a hivatalos jelen­lét nehezemre esik. Úgy látszik, mindez együtt jár a nyolcvan évemmel. De azért úgy elgon­dolkodtam, mi van körülöttem.- Szeretik magát. Erről van szó.- Tudom. Érzem. Örülök neki és boldoggá tesz, csak az az érzésem, hogy úgy ki va­gyok belezve, mint a fagyasz­tott csirke. Semmi újat nem tu­dok mondani.- Pedig a közönségnek joga van Tolnay Klári után érdek­lődni. Számomra mindig szem­forgatásnak tűnt, ha valaki a népszerűség terheiröl szóno­kolt.- Igaza van. Mindig az angol királynőre gondolok, aki szelíd mosollyal az arcán fog kezet száz emberrel valamilyen foga­dáson, több tucat kitüntetést tűz ismeretlen mellekre, ezerszer nyit meg, avat föl valószínűleg anélkül, hogy pontosan tudná, miről is van szó. De hát angol királynő csak egy van. Ilyen ál­lással ez jár. Á színész sem őrizgetheti maradéktalanul a magánéletét. Szeret egyedül lenni — Valószínűleg egyszerűen ar­ról van szó, hogy a népszerűség nem csupa csillogás, felhőtlen öröm, boldogság.-Nem akarok nyafogni, de megtörténik, hogy teljesen is­meretlen emberek fölhívnak, ta­lálkozót kémek, meg tanácsot, mintha én valamivel többet tudnék a világról, mint más. Nemrég Szlovákiából keresett föl egy nagyon makacs hölgy, és elmondta családi élete meg­próbáltatásait. Biztosan ő is tisztában volt vele, hogy igazán segíteni nem tudok. Legfeljebb meghallgatom, s attól, hogy ki­beszéli, legalább megkönnyeb­bül. Én meg mondom a bölcs mondatokat, amelyekről ponto­san tudom, semmit nem olda­nak meg, és picit szégyellem magam. Ez nyilván attól van, hogy nem színésznőként va­gyok otthon.- Ez mit jelent? Slafrokot, hajcsavarót, zsíros krémet?-Szó szerint: nem. Lénye­gében: igen. Szeretek takarí­tani, a virágaimat öntözni, ma­tatni régi fényképek, papírok között. Élni a magánéletemet. És gatyában vagyok. Nem sze­retem, ha ilyenkor látnak.- Mit szokott főzni? ^ - Van egy szakácskönyvem. Ősrégi. A nagymamám nagy­mamájáé volt. Fantasztikus re­ceptek vannak benne. Csak számítógép kell hozzá. Mind­egyik úgy kezdődik, hogy végy tizenkét tojást. Állandóan visz- sza kell számolnom, hogy mi­ből mennyi kell két tojás ese­tén.- Két tojás? Az egyszemélyes étel lehet csak! És a vendégek?- Nagyon ritkán fordulnak meg nálam. Egyetlen sógornőm van, aki időnként velem ebédel. Egyébként magamnak főzöge- tek. Szeretek a konyhában for­golódni. És nagyon szeretek egyedül lenni, el tudom magam foglalni. Rengeteg könyvem van, amit újra kell olvasni. Ta­lán Mária mondta,hogy nem elég olvasni, újraolvasni kell!-Ha hihetek a pletykának, ön soha nem élt nagy lábon. Ünnepelt színésznő létére ez szokatlan.-Mit ért azalatt, hogy nagy lábon? Négykezes Mensárossal- Fényes társaság, pezsgős va­csorák, rajongók ostroma.- Édes Istenem, nem. Az éle­tem, még a szórakozásom is mindig valahogy a színházhoz kötődött. Régebben egy-egy forgatás befejezése után a film stábja összejött, vagy premier után a társalgóban koccintot­tunk. De a társaságot soha nem szerettem. Sokan vannak, isz­nak, kiabálnak, igazán senki nem kíváncsi másra, csak saját magára. Női dolgok pedig soha nem érdekeltek. Ha barátra lel­tem, rendszerint férfi volt. Ha keserű hangulatom volt, többet segített a meditációval eltöltött fél óra, mint a belvárosi vásár­lás. Vagy leültem - mondjuk - Mensáros Lacival a zongorához négykezest játszani, esetleg megfejtettünk együtt egy német keresztrejtvény. Ő is olyan pol­gári nevelést kapott, amilyet én, ahol illet nyelvet beszélni, mu­zsikálni, a világ dolgairól tudni. De ő már évek óta igazoltan tá­vol van. Mint sokan mások. Ha csak egyetlen barátja is van va­lakinek, az többet ér bármilyen nagy társaságnál. Igaz, elég ké­sőn ébred az ember erre a föl­ismerésre.- De ön ünnepelt csillagként nehezen birkózhatott meg a to­lakodó meghívásokkal.- Nehogy azt higgye! Ko­rábban az őzikeszemű Tolnay persze ki volt téve számtalan csábításnak. Nem számoltam, de legalább száz magyar film­ben játszottam. Amikor egyet- egyet befejeztünk, Keleti Már­ton, Fényes Szabolcs ragaszko­dott, hogy a Fészekben együtt ünnepeljünk. De az én hintóm- ból sohasem fogták ki a lova­kat. Sok fiókja van- És mostanában?- Maradt a színházi büfé.- Egy koccintás?- Vagy kettő.- Mit szeret?- A konyakot.- Valami finom franciát?- A büdös magyart. De ná­lam minden inkább múlt idő. Ha az ember elég sokáig él, szinte minden megtörténik vele.-Említette, hogy szeret régi holmik között matatni. Talált valami elfeledett, valami emlé­kezetes tárgyat, ereklyét?- Miket kérdez?! Nincsen történet nélküli levél, szalag, hímzés, semmi. A dolgoknak a velünk való kapcsolatuk miatt van egyáltalán értelmük. Sok fiókom van. Oda dugom, ha va­laki fényképet küld, amit tud­tom nélkül, rólam készített. Vannak ott hozzám írt levelek is, és sok minden, de nem va­gyok múltban élő, abban váj- káló csoroszlya. M. T. Tavaly Mohorán, népviseletbe öltözött vendéglátóival

Next

/
Oldalképek
Tartalom