Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

1995. május 16., kedd 5. oldal Rétság És Környéke Nyarat váró készülődés - Bánkon már a szebb na­pokra készülnek. Hamarosan kinyit a szerződéses formában üzemelő strand. Nyolcvan ággyal várja a vendégeket az ön- kormányzat tulajdonában lévő Tó motel. A száz fő elhelye­zésére alkalmas faházas tábort már rendszeresen felkeresik az osztálykiránduláson lévő diákok. Az időjárás egyelőre a fürdőzők helyett csak a horgászoknak kedvez. Legénden is lesz gáz DIÁKOTTHONI NAPOKAT TARTOTTAK SZÁTOKON Növekszik a fogyatékos gyermekek száma Egyáltalán nem volt örömteli a hangja Kovács Gábornak, a megyei közgyűlés alelnökének a szátoki általános iskolai diák­otthonban tartott tanácskozáson. A diákotthoni napok elneve­zésű rendezvényen tájékoztatta az érdeklődőket a megyei in­tézményhálózat jelenéről és jövőjéről, azon belül kiemelten a gyógypedagógia helyzetéről. Korábban nyolc település fo­gott össze a Rétság és Balas­sagyarmat vonzáskörzetében, hogy megépítsék a térségi gázhálózatot. Amint azt Szavlik Zoltántól, Legénd polgármesterétől meg­tudtuk, nagy érdeklődés mutat­kozott a községben is e fűtési A nőtincsi Naszályvölgye szö­vetkezet állattenyésztése a tejhasznú szarvasmarha-ága­zatból és a juhászatból áll. Az utóbbi 3,7 millió forintos árbevétel mellett veszteséggel zárta az elmúlt évet. Ennek egyik oka volt, hogy ü nyáj­/ ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt., Rétság: - 6 fő ügynök, fi­zetés jutalékos rendszerben, 15-50 000 forintig. Alkalma­zási feltétel: érettségi bizonyít­vány. Korall Csempe Kft., Rom­hány: 6 fő géplakatos, mód iránt. A családok mintegy hetven százaléka igényelte ezt a szolgáltatást. A háztartáson­ként! bekötések 55 ezer fo­rintba kerülnek. Ennek 15 szá­zalékát visszakapják a lakók. Valószínűleg a következő fű­tési szezonban már a gázt hasz­nálhatják az igénylők. egyesítés miatt eladott több mint 400 leselejtezett anyajuhot csaknem 800 ezer forint ráfize­téssel tudtak értékesíteni. Ez­után már hiába volt jó ára a te­jesbáránynak, az alacsony sza­porulat nem volt képes ellensú­lyozni a nyáj veszteségeit. 25-30 000 Ft, 1 fő elektromos műszerész, 25-30 000 Ft, 40 fő betanított munkás, fizetés 12— 30 000 Ft-ig. Balassa Ruházati Kisszövet­kezet, Balassagyarmat: 10 fő varrónő, kereseti lehetőség 12 000 forint. Bevezetőjében szólt az oktatási törvényről. Egyebek között el­mondta, hogy az önkormányza­tok egyik alapvető feladata az iskolák életképességének a megőrzése. Az utóbbi időben gyakorlat lett, hogy a kisebb te­lepülések pluszként a gyógype­dagógiai feladatokat is felvál­lalták. A nehezebb gazdálko­dási körülmények miatt azon­ban ezekről az önként vállalt feladatokról igyekeznek le­mondani. Sajnos a megyei önkor­mányzat is felkészületlen ezek­nek a feladatoknak az ellátá­sára. A költségvetés hiánya mintegy 300 millió forint, s így a fenntartó megváltozása esetén sem várható a területen javulás. Terjed az alkoholizmus A települések nehézségei abból is adódnak - mondta az alelnök -, hogy többségük felelőtlenül gazdálkodik. Mivel csökken a gyerekek száma, így a kis isko­lák sorsa várhatóan megkérdő­jelezhető. A nagyobb települé­seken is osztályok összevoná­sával, pedagógusi állások meg­szűnésével kell majd számolni. A gyógypedagógia területén nem ilyen egyszerű a helyzet. Ugyanis a gyerekek csökkené­sével arányosan nem csökken a fogyatékosok száma. A tapasz­talatok szerint a szülők élet­módja sok esetben veszélybe sodorja az utódaikat. Az előadó aggodalommal szólt arról is, hogy ismét terjed az alkoho­lizmus. A megyei helyzetet illetően elmondta, hogy egyes kistele­püléseken megdöbbentően ma­gas a fogyatékos gyermekek száma. A kisebbségi önkor­Rétság kulturális és művé­szeti életének fejlesztésére és az új kezdeményezések támo­gatására a városi önkor­mányzat ebben az esztendő­ben kulturális alapot hozott létre. Erre a célra a képviselő-tes­tület idei költségvetési rendele­tében 200 ezer forintot hagyott jóvá. Az illetékesek abban re­ménykednek, hogy ez az összeg év közben a saját forrásból és egyéb bevételekből némileg még növekedhet. A korábban meghirdetett nyilvános pályázaton elsősor­mányzatoktól titokban azt vár­ták, hogy megalakulásukat kö­vetően a nevelési területen igyekeznek segíteni. A tapasz­talatok szerint azonban csak eggyel több lett azoknak a szervezeteknek a száma, akik pénzt követelnek maguknak. A személyi feltételekről Ko­vács Gábor elmondta, hogy ke­vés a szakképzett gyógypeda­gógus a megyében. Több olyan település van, ahol nem szak­ember foglalkozik a sérült gye­rekekkel. Igen sok helyen a ta­karékosság is veszélyt jelent. A családokban is baj van A vitában felszólalt Babicz Ist­ván, a szátoki intézet igazga­tója. Többek között elmondta, hogy néha már azt is eredmé­nyesnek tartja, ha meghallgat­ják panaszát. Tapasztalataik szerint sok esetben kerül be fo­gyatékosként az otthonba a gyerek, holott nem vele, hanem a családjával van baj. Nincs ban a kulturális cél tartalmi fel­adatainak megvalósításához le­het az alapból támogatást kérni. A tervezett tevékenység meg­valósítási formája nem kötött. Egyebek között lehet egyéni alkotótevékenység, öntevékeny művészeti csoport, közösségi életet fejlesztő, vagy közösségi életteret teremtő elképzelés. Egyes esetekben az anyagi tá­mogatáson kívül az önkor­mányzat rendelkezésére álló helyiségek használatba adásá­val is segítheti a pályázót. A támogatás elnyeréséhez szükséges pályázatok beadása olyan szegény család, amelyik ne lenne jobb a legkiválóbb in­tézetnél, de sok olyan család akad napjainkban, amelyiknél a legrosszabb intézet is jobb. El- keserítőnek tartotta azt a tényt, hogy nem érzelmi indíttatásból vállalnak egyes nevelőszülők gyereket, hanem elsősorban a saját maguk megélhetési formá­ját igyekeznek biztosítani ezzel. Nehéz a beilleszkedés Tapasztalatai szerint ma már a települési önkormányzatok in­tézményeiben egyre több he­lyen vannak korrekciós osztá­lyok, ám ezek többségére nem a szakszerű foglalkozás, hanem inkább a gyermekmegőrzés a jellemző. Egyféle mesterkedések ezek, mert egy-egy ilyen osztály lét­rehozásával nem kell elküldeni a pedagógust, másfelől pedig ekekre a gyerekekre a maga­sabb állami támogatás miatt van szükség. Nincs megoldva az intézetekből felnőttként ki­kerülők elhelyezkedése, társa­dalmi beilleszkedése sem. Mások elmondták, hogy ezekből az intézetekből sokszor éppen a fogyatékos gyerekek szorulnak ki. folyamatos, de az értékelés, el­bírálás évente csak két alka­lommal történik az önkor­mányzat sport, kulturális és művelődési bizottsága leg­utóbbi ülésén megválasztott négytagú kuratórium által. Az elbírálásban egyenlő eséllyel vesznek részt a pályá­zók, azonban a tartalmilag azo­nos művek közül előnyben ré­szesül az, amely a már működő tevékenység fejlesztését szol­gálja, nagyobb közösség műve­lődését, képzését tervezi. Ugyanez vonatkozik arra is, ha más forrásból is kap a pályázó. Rétság és környéke Hírek Bánk - Hamarosan jobb körülmények közé kerül a hosszú ideje zárva tartó községi könyvtár. A körül­belül ötezer kötet a polgár- mesteri hivatalban kap majd helyet. Jelenleg a helyiségek kialakításán, festésén dol­goznak a szakemberek. Várhatóan három hét múlva fogadja az olvasókat az új helyen a közművelődési in­tézmény. Újdonság, hogy a szlovák nyelvű köteteknek, dokumentumoknak egy kü­lön részt biztosít az önkor­mányzat. Borsosberény/Nagy- oroszi - A Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezeté­nek világnapi ünnepségén a napokban tízezer forintos vásárlási utalványt kapott jutalmul a borsosberényi ál­talános iskola. A nagyoroszi intézmény képviselői pedig háromezer forint értékű utalványt vehettek át. Keszeg - Évente csaknem félmillió tonnányi követ bá­nyásznak ki a Dunai Ce­ment és Mészmű Kft. helyi kőbányájában. Igen keresett építőanyag az itt termelt kő. Egyebek között nagy meny- nyiséget használnak belőle útépítésnél, de vásárolják családi házak alapjainak ké­szítéséhez is. A legapróbb őrlemény pedig állattartók körében kedvelt, a tojós tyúkok ásványi keverékét is kiegészítik vele. Rétság - Korábban a helyi termelőszövetkezet ipari részlegének meghatározó egysége volt a ma önálló gazdasági egységként mű­ködő Műmark Kft. Jelenleg három műszakban ötvenhá­rom embert foglalkoztatnak. Tavalyi árbevételük elérte a 80 millió forintot. Holnapi lapszámunkban Pásztó és környéke RÁKÓCZI ÚT 20-22.: HÍRLAP-SZERKESZTÖSÉG Fogadónap keddenként tője minden kedden 9-13 óráig fogadja az olvasókat a polgármesteri hivatal épüle­tében (Rákóczi út 20-22.). így ma is várja a városban és von­záskörzetében lakó érdeklő­dőket kérdéseikkel, közér­dekű javaslataikkal. Ugyanitt lehetőség van hirdetés feladá­sára és a lap előfizetésére is. Hasznosul a melléktermék Álláslehetőségek a térségben Kulturális alap - az alkotómunka támogatására A gyerekeknek is volt kedvükre való elfoglaltságuk. Készülnek a honfoglalás évfordulójára Nógrád község a megye névadója, egykor székhelye is volt, ősi település. A helybe­liek lelkében talán azért is él annyira élénken a honfoglalás koráig visszanyúló emlékek tisztelete. Ősrégi vár...- Azon a helyen már a honfog­lalás előtt is vár állt, melyet a kvádok építettek - mutat Pi­roska János polgármester a romjaiban álló, de ma is lenyű­göző látványt nyújtó vár felé. Annak a helyére emelték ké­sőbb a bolgárok várukat és ne­vezték el Novigrádnak, azaz, új várnak. A vár már a honfoglaló Ár­pád idejében fontos szerepet kapott, olyannyira, hogy ké­sőbb még Anonymus is említést tesz róla. A nemzeti királyság megalapításával a király bir­toka lett a vár és környéke, amely elsősorban jó stratégiai helyzetének köszönhetően fon­tos szerepet kapott. A róla elnevezett várszerke­zetnek és a megyének a köz­pontja lett. Török kézen A XII. század végén a váci püspök tulajdonába kerül. 1544-ben elfoglalták a törökök, ötven évvel később őseink visszafoglalták, majd ismét tö­rök kézen volt. A krónikák sze­rint 1685-ben villám csapott az öregtoronyba, ahol a puskaport tárolták. Azt követően a vár védhetetlenné vált. A törökök felgyújtották és kivonultak be­lőle. À vár soha többé nem épült újjá és így a település is elvesztette jelentőségét.- Úgy hírlik, már készülnek a honfoglalás 1100. évfordulójá­nak megünneplésére?- Mi már pár évvel ezelőtt valóban elkezdtük a felkészü­lést az évforduló méltó megün­neplésére. Úgy gondoltuk, a te­lepülésen felállítandó jelképek és emlékművek különbözőkép­pen kötődnek az egész magyar­ság, illetve a helybeli emberek múltjához. Emlékoszlop fából Mindenekelőtt a honfoglalásra emlékezve, mi szeretnénk egy obeliszket állítani a község egyik kiemelkedő pontjára. Képletes értelemben mondom az obeliszket, mert az fából lenne, amelyet egy helyi fafa­ragó készítene el. Ebbe bele­vésnénk a magyar történelem legnevezetesebb évszámait. Azaz, a viharos események dá­tumait, hiszen többnyire mind ilyen volt. Vannak más elképzelések is, mint például a tatabányai Salló István művészé, aki igen nagy szeretettel foglalkozik a hon­foglalási emlékmű gondolatá­val. Tervezett művének illuszt­rációja szerint a tölgyfából fa­ragott emlékoszlop tetején egy koronás fő lenne, melynek egyik keze a kardon, a másik pedig a biblián nyugodna. Kopjafák a zászlóknak Az előbbi a védelmet, az utóbbi a kultúrát jelképezné. Az osz­lopot egy bekerített rész emelné ki, ahol a lépcsőfeljárónál ugyancsak fából faragott két ma­gyar harcos állna. A sarkoknál egy-egy kopjafa, amelyek ünnepé­lyes alkalmakkor tartanák a zászló- rudakat, azokon két Árpád-házi és két mai állami zászló lenne. Az emlékmű köré 63 írásos faoszlop kerülne. Ezeken a mai megyék mel­lett bevésnék a a trianoni békekö­téskor elvesztett vármegyék neveit is. Az emlékművet a történelmi Ma­gyarország határ­vonalait ábrázoló alacsony cserje A tervezett emlékmű illusztrációja fogná körül. Lapunk rétsági szerkesz­tőségének vezetője, Surányi János új­ságíró, az oldal [ szerkesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom