Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

6. oldal Olvasóktól - Olvasóknak 1995. május 15., hétfő A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A kis kék könyv hiteles története A közelmúltban számító­gép-kezelői képesítésünkkel (kis kék könyv) zsebünkben (kezünkben, szatyrunkban) tértünk meg otthonunkba. Bizonyítványunkon ott dí­szelgett iskolánk, a Szent-Györgyi Albert Gim­názium nagybecsű körbé­lyegzője. Boldog hazatérésünket azonban egy vizsga életképei előzték meg. Ugyanis negyedik évfolyamunk taposása közben döbbentünk rá arra, hogy az évek során felhalmozódott tu­dástartalékunk eléri a nemzet­közi szabványban meghatáro­zott „igen nagy mennyiségű tu­dástartalék” szintjét, így alkal­massá váltunk akár arra is, hogy szakmát szerezzünk ma­gunknak. Először az öntvény­tisztító és kazánfűtő képesítést adó vizsgák letétele felé ka­csingattunk, de úgy vettük észre, viszonylag kevés tisztí­Anyák napi ünnepségre ké­szültek a harmadik osztályo­sok. Terített asztalokkal várták az érkező édesanyákat. Min­den anyuka asztalán egy szál tandó öntvény és fűtendő kazán hever parlagon az iskola tan­termeiben ... Számítógép vi­szont annál több! így a számí­tógép-kezelői képesítés mellett döntöttünk. Hogy ezt a megtisz­telő címet elnyerjük, el nem ítélhető módon vizsgán kellett bemutatnunk alapos tudásun­kat. Először a rettegett írásbeli tesztet írtuk meg, majd rövid ebéd után nekiláttunk, hogy birkózásra bírjuk magunkat és a gépünket a gyakorlati feladatok kapcsán. Ezek után már csak tejbegríznek tűntek a szóbeli viszontagságok. Rövidebb- hosszabb (inkább az utóbbi) vá­rakozás után kezeink közé ka­parinthattuk vágyaink bizo­nyítványát. Ekkor mind a ki­lencen megtudtuk, hogy mi va­gyunk az elsők, akinek iskolánk gimnáziumi részéből az Orszá­gos Képzési Jegyzékben nyil­vántartott szakmája van. gyönyörű szegfű volt. Könnyes, megható és ben­sőséges műsor zajlott le, amely után a közös tánc következett, ahol a gyerekek felkérték szü­Ennek nagyon örülünk. Még ma is mosolyra húzódik a szánk, ha a vizsgán eltöltött órákra gondolunk. Köszönjük! Reméljük, még sokan fognak bennünket úttörő vállalkozá­sunkban követni. Ezzel jelentő­sen megnőtt majdani elhelyez­kedési esélyünk. Persze semmi sincs ingyen. Rengeteg munka és monitor előtt eltöltött délután áll kis kék könyvünk lapjai_ mögött. A számítástechnikai fakultáció keretében 560 órányi felkészü­lési idő állt kis csoportunk ren­delkezésére, amelyet az utolsó héten még megtoldottunk egy-két egész napos pásztoró­rával. így nem csak egy érett­ségi bizonyítvánnyal gazdagí­tott bennünket a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, hanem - akárcsak a szakközépiskolák­ban szokás - szakképzéssel is. Farkas Gábor, Magyar Zsolt Balassagyarmat leiket. Aprósüteménnyel, teá­val vendégelték meg őket. Köszönjük a felkészítő osz­tályfőnöknek, Szabó Tiborné- nak, hogy ilyen csodát, szépsé­get ültetett a gyermeki tel­kekbe. Susán Jánosné Báma Együtt ünnepeltünk Egy kedves emlék a rejtvényfejtésről Ha van egy kis szabad időm, vagy éppen múlatni szeretném, előveszem azt az újságot, amelyben rejtvény van, s el­kezdem tömi rajta a fejem. Ez­zel, azt hiszem, el is árultam: mániám a rejtvényfejtés. Egyik alkalommal, amikor éppen belemerültem egy komo­lyabb rejtvény megoldásába, megáll mellettem lány unokám. De én annyira belemerültem a rejtvényezésbe, hogy észre sem vettem. Ő is furcsának találta, hogy nem figyelek fel rá, így hát kérdőre is vont:- Mit csinálsz, mami?- Rejtvényt fejtek! - elégítet­tem ki kíváncsiságát. Úgy vettem észre, nem is ér­dekelte tovább a dolog. Kicsit furcsálltám ugyan, mivel min­dig annyi kérdése van hozzám, soha nem fogy ki a miértekből. - Most ilyenje van, gondoltam, s napirendre tértem felette. Pár nap múlva úgy tervez­tem, fejtettbableves tesz az ebéd. Kimentem kertembe, s jó zsenge termést kerestem, hogy finom tegyen a főztöm. Elkezd­tem fejteni a babot. Réka uno­kámat ismét odahozta a kíván­csiság. Nézte minden mozdula­tom. Figyelme hol a kezemre, hol az edénybe hulló babsze­mekre esett.- Most mit csinálsz, mami? - jött unokámtól a már ismert kérdés.- Babot fejtek - feleltem. - Főzünk belőle jó levest. Egy kis idő elteltével, ő is nekifogott a babfejtésnek. Kis kezeivel nagyon igyekezett ki­szedni hüvelyéből a szemeket. Egy ideig csendben folyt a mű­velet, majd hirtelen tapsolni kezdett és elkiáltotta magát:- Nagymama! Nézd, meny­nyit rejtvényeztünk. Erre aztán tényleg hangos nevetésbe törtem ki. Ő pedig megszeppenve nézett, hogy mi tehet oka jókedvemnek. Mert ugye logikus: ha a rejt­vényt fejtem, akkor a babfejtés is rejtvényezés. Réka most már tizenhét éves nagy lány. Nem hiszem, hogy emlékezne erre az esetre. Ben­nem viszont a történet megma­radt egy nagyon kedves emlék­nek. Makó Ferencné Zagyvaróna Ismerje fel, hogy mi van a fotón! Május 8-ai ösz- szeállításunk képrejtvényét azok oldották meg helyesen, akik megfejtés­ként azt írták, hogy a képen Salgótarján­ban, a város­háza és az A- polló mozi kö­zött elhelyez­kedő szellőző­nyílások látha­tók. Rejtvényal­bumunk e heti nyertese: Mezei Gabriella, Vizslás, Liliom út 25. Nyere­ményét postán juttatjuk el.- Mai felad­ványunk fotója Pásztón ké­szült. Vajon, hol találhatók a képen látható kőoszlopok? Erre várjuk a válaszokat a megjelenést követő negye­dik napig. Megfejtései­ket a szerkesz­tőség bejáratá­nál, valamint a folyosón elhe­lyezett postalá­dákba is he­lyezhetik. Karády gázsi nélkül is énekelt 1948-ban Tatán éltem csalá­dommal. Egy augusztus végi napon nagy plakátokon hív­ták fel a város lakóinak fi­gyelmét, hogy Sárdy János színművész magyar nótákat és operettdalokat fog éne­kelni. A belépődíjat 10, illetve 20 forintban határozták meg. Feleségemmel már jóval a kezdés előtt ott voltunk, nehogy jegy nélkül maradjunk. Legna­gyobb meglepetésünkre az elő­adás kezdetére is csak fél ház­nyi közönség gyűlt össze. Ha visszagondolok, ez nem is volt csoda, hiszen a belépőjegy árán már egy kilogramm marhahúst tehetett kapni. Az előadás megkezdése előtt a szervező bizottság tájékoz­tatta Sárdy művész urat, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a kilátásba helyezett gázsinak csak a felét tudják adni. Ő vi­szont közölte, ezért nem haj­landó énekelni. Majd a rá jel­lemző közvetlenséggel meg­kérdezte, hogy van-e a faluban nyilvánosház? Gyorsan felvilágosították, hogy Tata nem falu, hanem vá­ros, és természetesen a kérde­zett intézmény működik. Ezt követően pár ember kísé­retében el is ment oda, ahol a lányok és a férfiak társaságá­ban, gázsi nélkül, hajnalig re­kedtre énekelte magát. Három hét múlva új csillag, Karády Katalin dalestjét hirdet­ték ugyancsak a tóvárosi mozi­ban, szintén 10 és 20 forintos belépőjegyekkel. A közönség most sem volt több, mint az előző előadáson. Amikor a mű­vésznő a függöny mögül ki­kandikált a nézőtérre, megle­pődött a kevés érdeklődő láttán. Meg is kérdezte, hogy miért vannak ilyen kevesen, amikor a mozi előtt meg hatalmas tömeg ácsorog? S amikor megtudta az igazságot -vagyis azt, hogy nem telik a kívül maradottak­nak belépőjegyre -, csendesen megszólalt:-Nyissák ki az ajtókat! Aki be akar jönni, ingyen engedjék be. Telt házat akarok. A gázsira pedig nem tartok igényt. Mucsi Lajos Salgótarján Olcsóbb gyógyszert kémek a hadirokkantak- No, most már elég! — tör fel belőlem a keserűség, melyet amiatt érzek, hogy a gyógyszerárak naponta emelkednek. Nem vagyok egyedül bánatomban. Helyi irodámban, ahol a hadi- gondozottak naponta kapnak eligazítást, mindegyik vendégem ezt panaszolja. ban részesüljenek. A hadi cse­lekményekkel kapcsolatosan megrokkantak pedig azt szor­galmazzák, hogy ők mint hadi­rokkantak, akikkel nagyon mostohán bánik a magyar ál­Nem a patikusok tehetnek arról, hogy sokat kell kérniük ARCHÍV FOTÓ Miért nem tud az állami ap­parátus olyan gazdaságpolitikát folytatni - mondogatják -, hogy legalább az élethez nélkü­lözhetetlen gyógyszereket mél­tányos áron tudnánk megvásá­rolni?! Az úgynevezett fekete vényeknek, amelyeken az orvos az ingyen gyógyszereket írja fel, egyre csökken az értékük. Saját tapasztalatomból tudom! A körülbelül hat hétre elegendő gyógyszereket, mikor megvá­sárolom, a piros és fekete vé­nyekre felírt gyógyszerek átvé­telekor azt mondja a gyógysze­rész: fizetni tetszik 2400 forin­tot. Nem akartam hinni a fü­lemnek. Márpedig így van. Ugyanis a legjobb és nélkülöz­hetetlen gyógyszerek legtöbbjét nem tehet fekete vényekre fel­írni, azokért teljes árat kell fi­zetni. Az irodámban, mely a Ma­gyar Hadigondozottak Orszá­gos Nemzeti Szövetsége (MA- HONSZ) területi irodája, a megjelent hadigondozottak se­gítséget kémek. Elsősorban azt kérik, hogy a kormány hozzon olyan jogszabályt, mely ki­mondja, hogy a hadigondozot­tak ingyenes gyógyszerellátás­lam, minden egészségre vonat­kozó ellátásban, tegyen az gyógyszer, üdültetés, gyógyke­zelés stb. ingyen kapjanak gyógyszert. Úgy gondolom, hogy mind­két kéretem jogos és méltányos. A MAHONSZ azt várja, ne tegyen ez az újabb kéretem pusztába kiáltó szó, ébredjen fel végre az a telkiismeret, mely az általuk benyújtott petíció kérdésében is, úgy tűnik, süket fülekre talált! Kamarás József a MAHONSZ főtitkára, Balassagyarmat OLVASÓINK KÉRDEZTÉK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Mikor jár vissza a munkaadói kölcsön? Olyan ügyet tárgyalt a bíróság, amelyben nemcsak a peres felek, hanem a bíróságok is vitatkoztak egymással. A felperes munkáltató köl­csönszerződés alapján 6 hó­napra 400 000 forintot adott az alperes munkavállalónak. Az alperes munkaviszonya ezt követően megszűnt. A mun­káltató fizetési meghagyás ki­bocsátását kérte a városi pol­gári bíróságtól, mivel az alpe­res a kölcsönt határidőre nem fizette vissza és kamatrésztet­tel is tartozott. A munkavállaló nem vitatta a tartozást, de ellentmondásá­ban arra hivatkozott, hogy munkaviszonya megszűnése­kor többhavi ki nem fizetett munkabér terhelte a felperest, így elmaradt munkabérét be­számította a kölcsöntartozá­sába, sőt, a munkáltató még így is tartozik neki egyhavi munkabérével. A városi bíróság gondolko­dóba esett, majd a pert hatás­körének hiánya miatt meg­szüntette és az iratokat áttette a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozva, hogy a felek kö­zötti vita a munkaviszonnyal kapcsolatos. Az izgalmas fordulat ekkor következett be. A munkaügyi bíróság is úgy találta, hogy az ügy nem tartozik a hatáskö­rébe, mert a kölcsönszerződés polgári jogi viszony és a pert az ebből eredő tartozás behaj­tása iránt indították. A hatásköri összeütközés miatt tanácstalan két bíróság ügyében a Legfelsőbb Bíróság döntött: a követeléseket szét kell választani, egy peres eljá­rásban nem tehet eldönteni azokat. A kölcsönszerződésből adódó követelés a városi bíró­ság hatáskörébe tartozik, ahol az alperes munkavállalónak vagy azt kell bizonyítania, hogy a tartozását munkavi­szonya megszűnésekor kie­gyenlítette, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a munkabéréből levonják. Egy másik peres eljárásban - immár a munkaügyi bíróság előtt - kell kérnie a részére ki nem fizetett munkabérhátralék megítélését, mivel ez a követe­lése már a munkaviszonyból eredő igény. Ebben a perben a munkálta­tónak kell bizonyítania, hogy a keresettel ellentétben, minden járandóságát megkapta a munkavállaló. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása nyomán a bíró­ságok munkához láttak ... dr. Lajer Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom