Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-07 / 82. szám
4. oldal Mozaik 1995. április 7., péntek Készülődnek a hegyközségek Az egri borvidéken megkezdték a hegyközségek megalakításához szükséges bejelentkezést a gazdálkodók. A 15 községet és Eger városát magában foglaló területen mintegy 10 ezer családot érint a hegyközségi törvény végrehajtása. Mindezt Bakondi Endre, a hevesi megyeszékhely polgármesteri hivatalának illetékes munkatársa közölte azon az Egerben megtartott sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a törvény végrehajtásának előkészületeit. Mint elmondta: a gazdák tájékoztatására, a Egri Bortermelők Egyesületének segítségével megjelentettek egy kiadványt Hegyközségi Híradó címmel. A négyoldalas lapot - amely tartalmazza a törvénnyel kapcsolatos legfontosabb információkat - minden érdekelthez eljuttatták. A brosúrához bejelentőlapot és válaszborítékot is csatoltak. A tájékoztatón többek között elhangzott: a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Egri Állomásán immár három éve folyamatosan számítógépre viszik a 4000 hektár szőlőterü- letű borvidékkel kapcsolatos adatokat. A bejelentkezőlapokon szereplő információkkal együtt egyedülálló adatbázissal rendelkeznek majd a borvidékről. Ez egyebek mellett a Hegyközségi Tanács működését is segíti. Bakondi Endre azon véleményének adott hangot, hogy a hegyközségek megalakulása mind a kistermelők, mind a nagy gazdálkodók nyereséges tevékenységét szolgálja. a Sikertelen év van az AV Rt, mögött Nem volt sikeres a tavalyi év az Állami Vagyonkezelő Rt. számára - állapította meg az 1994. évi adatok alapján az igazgatóság. Az elmúlt évet az ÁV Rt. 45 milliárd forint nyitó készpénzállománnyal kezdte. A vagyonkezelő 7,9 milliárd forint készpénzbevételre tett szert, 4,2 milliárd forintnyi bevétele származott osztalékból, egyéb forrásokból pedig 10 milliárd forint. Szükség volt továbbá 17 milliárd forint hitel felvételére. Az ÁV Rt. tavaly 36 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe közvetlenül, 16 milliár- dot pedig a központi alapokba. Egyéb kiadása 15 milliárd forint volt, vagyonkezelésre 11 milliárd forintot fordított. Záró pénzállománya 7,5 milliárd forint. Az ÁV Rt. 1995. évi tervéről a június 30-áig esedékes közgyűlés után adnak tájékoztatót. Lascsik Attila azonban elmondta, hogy a tervek nagyságrendileg megegyeznek az 1994. évivel. A bevételek nagyban függnek attól, hogy az AV Rt. portfoliójába tartozó s nagy stratégiai cégek privatizációja sikerül-e. Ezek teszik ki ugyanis az ÁV Rt.-hez tartozó vagyon 80 százalékát. Elvileg mintegy ezer milliárd forint vagyon privatizációját teszik lehetővé az érvényes törvények, ezek eladása azonban a kereslettől is függ. LUIS BEAURDIN Elfogott szökevények (XVI/2.) Az udvar levegőjét a különböző ordítások és káromkodások jellemezték; őrmesterek berekedtek, bakancsok patkói csattogtak a kőkockákon, fegyverek csapódtak a kulacsokhoz, amint a légionista oldalán találkoztak. Az óriási udvar egyik sarkában Brebis őrmester állította össze a pelotonját, amellyel el kellett indulnia. Az öreg afrikás martalóc irtózatosan izgatott volt, mert tíz kényszer- munkára ítélt fegyencet kellett átvennie a fogdától, és elkísérnie, illetve beosztania a pe- lótonjába. Az öreg nem tudta megérteni, hogy a fegyencte- lepre induló banditáknak miért jár fegyver, éppúgy, mint a többieknek. Szerinte lánccal és golyókkal a lábukon kellett volna ezeket a sivatagon végighajtani. A szabályzat ellen azonban még Brebis sem tehetett semmit, és így magánszólamokban igyekezett lázadozni a fennálló rend ellen.- Pimasz börtönvirágok, társadalom dögkeselyűi! - ordította. - Mozogjatok, igazodás balra, na, talán segítsek, bitangok! A legények követték a parancsot, igazodtak, szemmel mérték ki a fél lépés távolságot, aztán várták a további buzdítást. Pillanatokig csend volt, mert Brebis nagyság szerint állította össze az első sort, a fegyencek a második sorban állottak. Minden légiósnak nehéz a felszerelése, a fe- gyenctelepre indulóknak azonban duplán nehéz volt. Még az öt- meg nyolcévi kényszermunka is nyomta az agyukat. Ez volt a legnehezebb. Végre a nagyság szerinti beosztás is sikerült, és Brebis ismét végignézett a társaságon. Hallgatott, de nem tudta szó nélkül megállni.- Sakálfajzat - ordította -, ha a vasúton valamelyik pi- maszkodni talál, akkor személyesen lépek bele a gyomrába; vigyázzatok hát, banditák, mert a sivatagi útra jóféle szöges cipőt vettem fel! Megértettétek! - ordította, de úgy nézett rájuk, mintha menten nekik akart volna ugrani.- A droit, marchez! A peloton megindult a kapu felé, az őrmester tisztelgett a kapuőrség előtt, a legénység szíjat húzott. Irány a pályaudvar volt, ahol az őrmester a jegypénztárnál még kiengedte kissé a torokhangjait, mire két barna málházó ijedten ejtette el a rábízott koffereket. Szerencsére a barna ország minden részéből szedett-vedett tömeg hamar elfelejtette Brebis bariton hangját, és így a peloton gyorsan elérkezett a számára fenntartott kocsikhoz. Az úton nem történt sok baj, Brebis őrmester még néhányszor kilátásba helyezte a gyomorba sétálást, a végén azonban minden zavar nélkül megérkeztek Sidi el Abbesbe, a végállomásra. Innen pihenés nélkül kezdték meg a menetelést a sivatagba. Egy darabig ment minden rendben, az emberekben még sok tartalék erő tárolódott. Csak, amint ezt elhasználták, jöttek a bajok. Feloszlott a rend, mindenki ott ment, ahol akart, illetve, ahol tudott, a puskát úgy vitték, ahogy a legjobbnak vélték; az őrmester dühöngött, megkergült vadorzóknak nevezte el őket, de fegyelmezni ezt a társaságot már nem lehetett. A vándorlás több kisebb-nagyobb pihenőtől eltekintve, négy napig tartott. Az út elején a nappali forróságban pihentek, csak éjszaka meneteltek. (Folytatjuk) MUTASD MEG AZ ÍRÁSODAT, ÉS MEGMONDOM, HOGY KI VAGY! Az írás térbeli elrendezése Az írásmű úgy kerül szemünk elé, mint valamely festmény, vagy kész mű. Olyan szemléleti álláspontot foglalunk el vele szemben önkéntelenül is, mint amikor először látunk egy rajzot, műalkotást, amely a síkban helyezkedik el. Á szépen elrendezett írás kedvező benyomást tesz. Az ember összértékelésére azonban nem világít rá. Ami a beszédre vonatkozik, az áll az írásra is. Az írás áttekinthetősége a kifejezőkészségre, a gondolkodásmódra és az önállóságra utal. Ha igaz, hogy az írás alkotó munka, akkor el kell fogadnunk, az írás természetéből fakad: az ember azt önkéntelenül is olyan módon helyezi a világba, ahogyan saját magát. Igyekszik kifejezésre juttatni, hogyan helyezi el önmagát a térben, milyen a viszony - önmagával, a környezettel, a világgal. Az írás térbeli elrendeződésének sajátosságai a beírt felületnek a be nem írt felülethez való viszonyában (margó, szóközök), vagyis a tagoltságban mutatkoznak meg. A tagoltság annak a kifejezése, hogyan tart rendet az ember élményanyagában, gondolat- és érzelemvilágában, mozgásos megnyilatkozásaiban. Akinél szellemi vagy érzelmi zűrzavar mutatkozik, aki nem törődik azzal, hogy fellépése milyen hatást kelt, az nem tisztázta személyének a térben való elhelyezkedését, és arra sem fektet súlyt, hogy írásműve tagolt legyen. A tagoltság értékelésénél figyelmünket arra irányítjuk, hogy milyen a margó, mekkorák a sor- és szóközök, s mindezek a jelenségek milyen össz* «""V M.W /w^i h í _ ___t D r. Lépőid Józsefné hangban állnak a rendelkezésre álló papírfelülettel. Értékeljük azt is, hogy a tagoltság magától értetődő, természetes-e vagy mesterkélt, erőszakolt. Margónak nevezzük azt a szabadon venal elledl a szót = leértékeli órimjgíl, gyámkodásl úszlön P' ftfhövonalali - viccelődés! kedv ( nyelewformájú hurok - JmWkus tehetség f csomóson középen « szívós, alapos nagy hurok balra s búnk« sfteretre f fent és lent kihegyezett = szúrós alkat, kegyelten vétó alakú lisórést s bosszúvágy, teztflnei is kergetik falul hárcmjzOgtslű hurt* z Iwts dWrrtás f hajlékony - karúll a knnlrontáclái ï egyszerű sitôt t* gyors = gyorsaság, de nem körútiéitImö t élhOtfás b koncertrti, kezdeményét kettétöri vonal z sokk-követ keunéry Htöttflfl hurok = érzékiség Minden definíció állítása igaz, de kiolthatja, gyengítheti, erősítheti egy következő, vagy egy előző maradt papírfelületet, amely a papír szélei és a beírt terület között keletkezik. így van: felső, alsó, bal és jobb margó. A gyakorlottan, természetesen író személy esztétikai okból is gondoskodik margóról, amivel az írásmű formai megjelenését akarja kiemelni. A kép is hatásosabb kerettel, az írás is formailag tökéletesebb, ha szegélyezve van. Viszont egy kép hatását is leronthatja egy rosszul megválasztott keret, ugyanúgy az írásmű formailag másképp mutatkozik meg a nem hozzá illő margókkal. A bekezdésnek nincs jelentősége, ugyanakkor a margónak annál több van. A felső és alsó szegély csekély jelentőségű, a t tnkW i tu-cW^KÁ.^ f f\M iHáAUAv ' lAu M *u » V-V jobb és bal margó viszont sokkal fontosabb. Érdekességként említem: a túlzottan bizalmatlan emberek a papír alsó széléig írnak - vagy levágják a be nem írt felületet - ez belső tudatalatti félelemből táplálkozik. A margó sok mindent megmutat, a jellem főbb motívumait nem, mert nem mozgásos jelenség. 1. A bal margó a papír alja felé haladva egyenletesen nő. Gyors írásról, lendületről árulkodik. Lehet türelmetlen vagy valamitől ideges. Agilis, eleven, ha az írás nagy, széles, és nem szaggatott, akkor köny- nyelmű, pazarló típus. (1. ábra) 2. A bal margó a papír alja felé haladva egyenletesen szűkül. A lassú írás velejárója általában ez. Óvatos, megfontolt. Főleg apróbetűs írásnál a zsugoriság jegye. (2. ábra) 3. A normál méretű papíron a bal margó kisebb, mint másfél centiméter. Az óvatoskodó, beosztó emberre jellemző; magyarázata a külvilágtól való tartózkodásban keresendő. (3.ábra) 4. Nincs vagy csak egy-két milliméteres bal margó található. Ez a nyugtalanság jele. Kicsinyességre is vall. 5. A bal margó 3 centiméter körül van: ez jó formát és szépérzéket mutat. Az így író embernek másokhoz való viszonya is kifogástalan. 6. Egyenetlen jobb oldali margó: ha az egyik sor a lap széléig ér, a másik pedig visz- szamarad, akkor a kötődés és az elkülönülési tendencia váltakozására utalhat. Határozatlan, miként viszonyuljon a külvilághoz. 7. A jobb margó teljes hiánya: ez bizalmatlan, tartózkodó embert mutat. 8. A széles jobb margó azt mutatja, hogy az így író fejlett bíráló érzékkel rendelkezik. Kissé kritizáló típus, de a mércét önmaga számára is magasra teszi. Dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő J r! VJ. r^A/cn-t* , IVI t 1. ábra 2. ábra 3. ábra Mohi-ügyben; sokkoló pozsonyi pálfordulás Az EBRD illetékeseinek dühödt reagálását váltotta ki Szlovákiának az a terve, hogy a nyugati cégeknél 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot tévő Skoda Praha cseh céggel fejezteti be a mohi atomerőművet - jelentette az AP. Mark Tomlinson, az EBRD szakértője, aki közreműködött az eredeti beruházási csomagterv összeállításában, sokkolónak nevezte a pozsonyi pálfordulást, s kijelentette: az atomerőművet vagy az eredeti tervek szerint fejezik be, vagy pedig az EBRD egyetlen fillér támogatást sem folyósít a beruházáshoz. Mátyás király Gömörben járt Közismert olvasóink körében, hogy hajdanvolt jó királyunkról, Mátyásról rengeteg monda és legenda él a nép ajkán. A hagyomány szerint a sajógömöri szőlőhegyen kapáltatta meg Mátyás király az urakat. Mátyás emlékét ebben a Sajó-menti községben szobor őrzi, amely Holló Barnabás alkotása. Talapzatán Garay János sorai olvashatók. A sajógömöri polgárok büszkék a Mátyás-szoborra. Azt mondják, Közép-Európá- ban csupán két, Mátyás királyt ábrázoló szobor található; az egyik Erdély szívében, ahonnan a Hunyadi család származott, Kolozsváron, a másik pedig a Nógrád megyéhez közel eső Sajógömö- rön. S mint azt a helyi általános iskola igazgatójától, Shiller Páltól megtudtuk, az alsó és felső tagozatos osztályok tanulói gyakran tartanak honismereti, magyar irodalom, történelem és kömyezetisme- reti órákat a Mátyás-kertben. Nemcsak azért, mert a hely csupán öt percnyi járásra van az iskolától, hanem egyéb elgondolásból is. Más ugyanis az egész hangulata az ilyen óráknak. Az iskola igazgatója büszkén tájékoztatott arról is, hogy a szobor talapzatán mindig van virág. Ballagáskor például a búcsúzó gyerekek többsége a Mátyás-szobornál hagyja a szülőktől, barátoktól és ismerősöktől kapott csokrokat. (farkas) Büszkék rá a helybeliek PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótaiján tojás 8 Ft/db 8 Ft/db 8.50-9 Ft/db 8-9 Ft/db burgonya 70 Ft/kg 70 Ft/kg 60-80 Ft/kg 80 Ft/kg sárgarépa 70 Ft/kg 60 Ft/kg 40-60 Ft/kg 80-100 Ft/kg petr. gyökér 80 Ft/kg 70 Ft/kg 50-60 Ft/kg 80-120 Ft/kg vöröshagyma 60 Ft/kg 50 Ft/kg 40-50 Ft/kg 50-65 Ft/kg fokhagyma 150 Ft/kg 140-150 Ft/kg 140-160 Ft/kg 140-160 Ft/kg fejes káposzta 90 Ft/kg 90 Ft/kg 90 Ft/kg 100 Ft/kg kelkáposzta 100 Ft/kg 90 Ft/kg 80 Ft/kg 150 Ft/kg karfiol 220 Ft/kg 200 Ft/kg 170 Ft/kg 250 Ft/kg karalábé 120 Ft/kg 50 Ft/kg 50 Ft/kg 50 Ft/kg paradicsom 240 Ft/kg 250 Ft/kg 260 Ft/kg 250-350 Ft/kg zöldpaprika 15-45 Ft/db 15-35 Ft/db • 20-35 Ft/db 25-40 Ft/db uborka 160 Ft/kg 150 Ft/kg 140-150 Ft/kg 150 Ft/kg narancs 120 Ft/kg 130 Ft/kg 130 Ft/kg 129 Ft/kg banán 130 Ft/kg 130 Ft/kg 135 Ft/kg 140-159 Ft/kg alma 70-120 Ft/kg 70 Ft/kg 60 Ft/kg 100-129 Ft/kg
