Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

4. oldal Riport Publicisztika 1995. április 1., szombat Száz nap, amely nem rengette meg Nógrádot Amikor a Nógrád Megyei Közgyűlés eltelt száz napjáról ilyen hangzatos cím alatt szólunk, nem a politikai földrengést hiá­nyoljuk. Úgy hiányozna a megyének egy megrázkódtatás, mint szociálpolitikusnak a Bokros-program. Senki sem várt csodát a szokatlan körülmények között újjáalakult nógrádi önkor­mányzattól, mégis helyben járásnak tűnik a tisztelt közgyűlés hosszú menetelésének eddigi száz napja. Országos feltűnést keltett de­cember 22-én az ötpárti polgári koalíció bejelentése, a közgyű­lési elnök megválasztása. Me- gyeszerte kiábrándulást okoz az önkormányzat azóta tartó téb- lábolása, a pozíciók miatti csendes iszapbirkózás, az első sorsdöntő intézkedések haloga­tása. A baloldali közgyűlési el­lenzék a döntéseket nem akadá­lyozza, mert kisebbségbe jutott. Képviselői ötven év után elő­ször tanulmányozzák önmagu- kon a megyei ellenzéki pozíció hatásait. Véleményük szerint az ötpárti, négyelnökös, egy sza­vazattöbbségű polgári koalíció természetellenes, életképtelen, bukásra ítélt képződmény. Az ellenzék ilyeneket szokott min­dig mondani, viszont eddig a többség megbuktatására nem tett lépéseket. A megyét kor­mányzó többség visszaveri a vádakat, mondván: éppen a szocialista-munkáspárti balol­dal szerves egysége hívta életre a polgári összefogást. Nógrád közvéleménye azonban a párt- politikai vitákra kevésbé kíván­csi: a választók tájékoztatást és döntéseket várnak! Nyilvános politizálást Nehéz helyzetből indulhat el a megyei önkormányzat: jó 300 millió forint a költségvetési hi­ány, működésképtelenség és erődállapot fenyeget. Ekkora válságban csakis a nyílt beszéd segíthet, mert a pénz úgysem lesz több, viszont mindenkinek tudnia kellene, mire számíthat. Az állapot felmérése, a viszo­nyok tisztázása, a célok nyilvá­nos rangsorolása a legelső le­hetséges teendő. A hatalomra jutott pártoktól és az általuk megválasztott vezetőktől éppen a közös célokról, a vállalható programokról tudhat minded­dig keveset a nyilvánosság. Alig esett szó a polgári pártok programjainak összehangolásá­ról. Érthetetlen, hogy december óta sem kap kellő nyilvánossá­got a megyei program, a terve­zett intézkedések sorának, üte­mének bejelentése. Ha netán még mindig nincs ilyen egyez­tetett cselekvési program, az baj. Ha mégis van, miért nem kerül úgy a nyilvánosság elé, hogy mindenki tájékozódhas­son, tisztán láthasson? Ilyen ha­logató hallgatásokkal lehet el­Arra kér a miniszter asszony, segítsük elő a közmunkások foglalkoztatását - lebegteti előttem a papírt Bér község polgármestere. - Meg is ten­nénk, úgy éljek, de olyan szi­gorításoknak vetik alá a rend­szert áprilistól, hogy minden törekvésünk hiábavaló. Maczó Lászlót rég ismerem, nem olyan ember, aki levegőbe beszél. Húzza is elő a másik le­velet, hogy nyomatékot adjon a szónak. Pecsétes írás, a megyei munkaügyi hivatal küldemé­nye. Három oldalon részletezi, milyen feltételek mellett fog­lalkoztathatók ezután a köznek munkásai. Egyaránt sújt mindenkit- Ötszáz lakosonként vehe­tünk fel egyetlen embert, s an­nak költségeit sem a tavalyi 90-10, hanem csak 50-50 szá­zalékban vállalja át a központi foglalkoztatás-politika. Mihez kezdjek hát most? Nyolc osz­tályt végzett - ha végzett - em­berekről van szó, javarészt se­veszíteni a közvélemény meg­előlegezett bizalmát, mielőtt még bármit cselekedett volna érdemben a közgyűlés. Érdemi információk hiányá­ban találgatások, rémhírek, tó- dítások keringenek másodrangú ügyekről. A későbbi bukás ko­rai előjele, ha a közvélekedés szerint az önkormányzat első­sorban önmaga „megszervezé­sével” törődik. Most fizetések­ről, tiszteletdíjakról, költségté­rítésekről ne is essék szó... Tar­talmi kérdés viszont, hogy mennyibe kerül az új testület működtetése és mit is csinál a pénzéért a közgyűlés. Az ellen­zéki kritika szerint a többszörö­sébe kerül a réginél. Talán így van, talán nem - mindenesetre az emberek pontosan akarják ismerni a tényeket. Milyen hatásköröket gyako­rol önállóan a három főállású alelnök? Melyiküknek melyik szakapparátusi, intézményi ve­zetők felelősek? Ezzel kapcso­latban hogyan vizsgálja felül a régi működési hibákat az új ve­zetés? Senki nem követelt tud­óinkkal fejeket, mindössze látni szeretnénk a megye működésé­nek rendszerét, a szükséges vál­toztatások irányát. Száz nap el­teltével illene Nógrád Megye Közgyűlésének önmagát (ko­molyabban véve) figyelmeztet­nie: nyilvánosabb, áttekinthe­tőbb viszonyokat akar látni mindenki a megyei politikában! Kié a többség hatalma? Nyilvánossághiány miatt sűrű homály fedi a megyét kormányzó többség belső erő­viszonyait, az egyes pártok tényleges hatalmi befolyását. Amiért ez a nyilvánosságra tar­tozik, az személyi hatásköri döntések érthetetlen késlelteté­sével, botrányos javaslatok ki­szivárgásával indokolható. Minden eddigi jelentősebb zavar a koalíción belüli legy- gyengébb párt embereinek ak­cióira vezethető vissza. Előbb egy megyei pártlap önkor­mányzati támogatásának köve­telése miatt jut lehetetlen hely­zetbe a közgyűlési elnök. Utána nem tudjuk, ki akar alelnök lenni: az exelnökjelölt vagy az alelnökjelölt. Később megtud­juk, hogy van frakcióvezető, ám még nem alakult meg a frakció. Most a következőt gédmunkásokról, akiknek utolsó mentsvára volt a köz­ségben végzett ároktisztítás, a park gondozása. Ha most elbo­csátjuk őket — mi másra is gon­dolhatok -, egy darabig mun­kanélküli segélyen tengődnek majd, azután meg jönnek vissza hozzánk, hogy jövedelempótló támogatást kapjanak. Kocsmá- zás lesz a dolog vége, naphosz- szat semmittevés, meg a kezel- hetetlenség. Mondja meg, mi­hez fogjak? Őszintéknek tűnnek a pol­gármester szavai: belülről jö­vőknek: nincs rá okom, hogy kételkedjem bennük. Nógrád megye Szabolcs-Szatmár-Be- reggel civakodik a munkanél­küliségi ráta második helyezé­séért, de amit most hallok, egyaránt sújtja nemcsak ezt a kettőt, de az ország valamennyi megyéjét, s ki ne hagyjam va­lahogyan a székesfővárost. gondoljuk: aki a párt nevében megyei elnöknek készült, hirte­len pártsemleges közigazgatási vezetőjelöltté vált. Megalapo­zatlan, megindokolhatatlan ez a hatalmi nyomulás: éppen a leg­bizonytalanabb legitimációjú, támogatottságú szövetséges ve­szélyezteti túlméretezett ambí­cióval a szövetség működését. Ez pedig a megye kormá- nyozhatósága, vezetési stabili­tása szempontjából senkinek sem használ. Előbb-utóbb belső szakadáshoz is vezethet a ha­talmi egyensúly megbontásá­nak kísérletsorozata. A megyei többségben egyformán óriási politikai felelősséget vállalt vá­lasztás előtt az SZDSZ, illetve a KDNP-FKGP frakció. Ráadá­sul egyikük a közgyűlés elnö­két, másikuk a közgyűlés leg­fontosabb, legnehezebb terüle­teit felügyelő alelnökét adja. A Fidesz a súlyának megfelelően, lojálisán viselkedik a koalíció­ban a nagyobb partnerekkel. Akkor miért éppen a legsúlyta­lanabb nógrádi polgári párt vi­selkedik úgy már az első száz napban, mintha nem tudná, hogy valójában kié a polgári hatalom többsége és a többségi hatalom terhe? Nyitott és érdekegyeztető Dicséretes szemléletváltozás kezdeti jelei tapasztalhatók a megyei önkormányzat és a te­lepülések kapcsolataiban. A megye csak érdekegyeztető te­rületi központ, nem hatalmi centrum - mondja a közgyűlési elnök. Remélhetőleg majd cse­lekedni is ugyanígy fog hivatali évei során, miközben az ország kormánya a megyék hatáskörét a települések rovására növeli. Várhatóan jelentős közintéz­mények kerülnek emiatt kény­szerből a városi önkormányza­tok kezeléséből ismét a megye- Bevált-e a közhasznú mun­kások foglalkoztatásának rend­szere? — kérdem Honthy Évát, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettesét.- Be. Egyértelműen be.- Akkor hát miért törekednek a visszaszorítására? - húzom elő immáron én is a hivatal le­velének másolatát. Ezren utcára kerülhetnek- Sajnálom, hogy ki kellett küldenünk ezt a levelet. Higgye el, nem jókedvünkben tettük. 1994-ig kell visszamenni, hogy maradéktalanul megért­sük a dolgot. A hivatal tavalyi idevágó kerete 552 millió forint volt. Ennek java részét a köz­hasznú munkások foglalkozta­tására szánták. A mennykő no­vember 29-én csapott a rend­szerbe, amikor közölték: a munkaerőpiaci bizottság állás- foglalása alapján nem annyi az kezébe. Patinás városi kórhá­zak, középiskolák, kulturális in­tézmények utaltatnak a megye alá, s ezáltal egész városi von­záskörzetek, 50-100 ezres la­kosságú térségek alapintézmé­nyeinek sorsáról nem helyben, hanem megyei fórumokon dön­tenek. Ilyen döntések kény­szerű átvállalása a megyei ön- kormányzat terheit és felelős­ségét növeli, de elegendő köz­ponti juttatást nem kap hozzá. Olyan kevés a költségvetési támogatás, hogy pénz híján el­kerülhetetlen néhány kényszer- amputáció. Nem mindegy: egészséges, megtartható, vagy nélkülözhető testrészeket vág-e le a megyei fűrész. Tarjánban csattog a fejsze, Pásztón, Szé­csényben, Gyarmaton dőlhet a fa, s a falvak fejére hullhat a forgács, szemébe vághat az ág. Holnap talán már egyik városi kórház, néhány középiskola és számtalan községi iskola, kul- túrház megtartásáról, visszafej­lesztéséről kell a megyei képvi­selőknek nehéz szívvel, de tiszta fejjel és kézzel dönteni. Tisztázta-e már a várhatóan fájdalmas, mégsem pusztító ha­tású kényszerhatározatok alap­elveit száz nap alatt a megye vezetése? Ajánlatos az elvek tisztázása azért is, mert koráb­ban a megye és a települések között indokolatlanul éles csa­ták zajlottak. Nem a települési önkormányzatok hibájából hú­zódott el a megyei vízműrend­szer szétosztása, a telefonháló­zat fejlesztésének gyorsítása. A felelős mindig elveszett, de a károk megmaradtak. Meg fog­nak ismétlődni a tévedések, a károkozások, ha a hibás döntési mechanizmusokat nem változ­tatja meg az új önkormányzat. Senki sem lehet elnéző az ilyen vizsgálatokban, mert ,nagyvo­nalúságával” egész falvak, tér­annyi, hanem 130 milliócskával kevesebb. S az esztendő utolsó havának elején kell megtudnia a hivatalnak, hogy éves költ­ségkerete csak háromnegyede az eredetileg beígértnek! Szám­lák, kötelezettségek, vállalá­sok! Nem kell hozzá különle­ges képesség, hogy megjöven­döljük, amit egyébként is tu­dunk már!- Nógrád megyében hány ember utcára kerülését ered­ményezheti a változás?- Csak a tavalyi év utolsó negyedének adatát mondom - néz bele az igazgatóhelyettes az irataiba -, ezerháromszáz em­bert foglalkoztattunk köz­hasznú munkákon.- Nincs több kérdésem. A Roosevelt térre menjen, aki a Munkaügyi Minisztériu­mot keresi a Duna bal partján. Az a főosztály pedig, ahol a közhasznú munkások ügyeit Ín­ségek létérdekeit veszélyezteti. Érthetetlen lenne a megyei önkormányzat hivatalainak vál­tozatlan formájú működtetése. Jogos állampolgári elvárás, egyben modem szakmai kihí­vás a megyei közigazgatás szolgáló és szolgáltató jellegé­nek erősítése. Semmi nem in­dokolhatja a megyei önkor­mányzat nagy szakigazgatási hivatalainak teljes mértékű koncentrálását a megyeszékhe­lyen. Szolgáltató közigazgatás Sürgetően szükséges néhány városban kis létszámú igazga­tási, tanácsadó, szolgáltató me­gyei hivatalok, kirendeltségek telepítése. A megyei közigazga­tás nem tudja különben jól el­látni önmaga kö­telező feladatait: Növekvő utazási költségek mel­lett a helyi ön- kormányzatok­nak és az állam­polgároknak is hátrányos, ha sokan és sokszor utaznak fölösle­gesen. Szolgáló szellemű és szolgáltató jel­legű, korszerű megyei köz- igazgatás nem teremthető az elavult centrali­záció (és hata­lomkoncentráció) megőrzése mellett. Aki ebből új megyeszékhely­vita provokálására következ­tetne, előbb gondolja végig az állampolgárok elvárásait, igé­nyeit és a megye valós igazga­tási érdekeit. A megyei hatal­mat gyakorló polgári pártoknak az is elemi érdekük, hogy figye­lembe vegyék a rájuk szavazó választók területi megoszlását. Szavazataik többségét mind­egyikük Balassagyarmat, Szé- csény, Rétság, Pásztó körzeté­ben szerezte! Ehhez képest a megyei közgyűlésben indoko­latlanul nagy a városi képvise­lők aránya, a községi képviselet szinte eltörpül. Önhibáján kí­vüli születési rendellenessége minden megyei közgyűlésnek, hogy a parlamenti többség aka­ratából pártlistás választás önző vágyában fogant. Marad lega­lább a becsületbeli kötelesség: ne szoruljanak háttérbe a kép­viselőt nem delegáló kisebb te­lepülések érdekei. Az önkor­mányzat munkabizottságaiban sem hemzsegnek a falusi értel­miségiek, a pártfüggetlen szak­tézik, a második emeletén van az üvegpalotának. Olyan lift működik ottan, hogy beleszédül az ember feje. Pénzt ígér a minisztérium Szendrényi Péter főosztály- vezető előtt nem ismeretlen a probléma, s cseppet sem örül, hogy ilyen ellentmondásos a rendszer. Igyekszik is leszö­gezni: kiemelten támogatják a közmunkások foglalkoztatását.- Már megbocsásson, de ezt hívja ön kiemelt támogatásnak, hogy behatárolták az alkal­mazható közmunkások számát és lecsökkentették a hozzájáru­lás mértékét?- A támogatás természetesen csak a mindenkori lehetőségek figyelembevételével értendő. A tavalyi év 90-10-es részaránya extra támogatás volt: ha ettől egy kicsit visszalépünk, talán még nem nevezhető tragédiá­emberek. Hat párt hű káderei foglalják a helyeket, viszik el a közpénzeket. Szakértelmüket jó pár esetben becsületsértész- számba menne firtatni... Nógrád megye önkormány­zati, politikai vezetése a válasz­tók akaratából gyakran válto­zik. Közigazgatási apparátusa szinte változatlan, ami termé­szetesnek mondható. Gond ab­ból adódhat, ha a választott ve­zetők és kinevezett szakmai fő- hivatalnokok hatásköre egybe­mosódik, viszonyuk összezava­rodik. Olyan külön szakma a korszerű közigazgatás, amely nehezen visel el ilyen ellent­mondásokat. Ma Nógrádban, az ország legkisebb, legszegé­nyebb megyéjében sok a főál­lású vezető. Négy választott fő­állású politikus mellett minden szakmai vezetői funkció válto­zatlanul hagyása átfedésekhez, ütközésekhez vezet. Korántsem biztos, hogy szakigazgatási ve­zetők leváltása az egyedül üd­vözítő megoldás. Száz nap után ideje lenne a négy elnöknek és a főjegyzőnek sürgősen tisz­tázni a hivatali felállást, külön­ben joggal támad bizonytalan­ság és bizalmatlanság a szak­mai apparátusban. Apparátusok és vezetők A megye közigazgatási ap­parátusának nincsen feje: hi­ányzik a végleges főjegyző. A pályáztatás elhúzódása a „sut­togások és sikolyok” füllesztő légkörét erősíti. Nógrád igazga­tási szakembereinek, jogásztár­sadalmának, értelmiségének megsértését jelenti ez az eljá­rás. Ha a közgyűlés többsége hibás politikai megfontolásból nem talál a Börzsöny, a Cser­hát, a Karancs vidékén megfe­lelő nógrádi szakembert, dönté­sét várhatóan egy egész megye intelligenciája fogja elutasítani. A főjegyzői állás pártsemleges, politikamentes, felelős szakmai kulcspozíció. Illene végre min­den tekintetben alkalmas nóg­rádi főjegyzőt választani Pa­lócországban! Mivel a politiku­sok is emberek, az ő tévedései­ket, gyarlóságaikat is el kell vi­selnünk. Nógrád Megye Köz­gyűlésének tagjai, vezetői száz nap alatt végzetes hibát nem vé­tettek. A döntések halogatása és a közvélemény tájékoztatásá­nak elhanyagolása azonban sú­lyosan kifogásolható. Elhamar­kodottan mégse marasztaljuk el a jóra való restség főbűnében a képviselőket. Bizonyosan el­érendő további hibák közben remélhetőleg még eredménye­ket is elkövet(het)nek. Bilecz Endre nak. De visszakérdezek - emeli föl az ujját -, biztos ön abban, hogy a központi alapokból erő­teljesen támogatott közhasznú foglalkoztatásnak kell megol­dania Nógrád megye munkae­rőpiaci problémáit? Igaza lehet a főosztályveze­tőnek, én magam rá is bólinta­nék készséggel, de a Nógrád­ban utcára kerülőket ez aligha vigasztalja. Ha csak az nem nyújt némi reményt, amivel még ezután egészíti ki mon­dandóját Szendrényi Péter:- Törekvésünk azért nem hi­ábavaló. A két levél ellentmon­dását csökkenti, hogy közel 70 milliós kiegészítő forráshoz ju­tott a közelmúltban a megye foglalkoztatás-politikája, s re­mélhetőleg még nincs vége: áp­rilisban vagy májusban újabb pénzek érkeznek Nógrádba. Ezek összege azonban lega­lább olyan bizonytalan ma még, mint azoknak sorsa, akik épp tőlük várják a megváltást. Ha nem bizonytalanabb még annál is... Hubai Grúber Miklós Közmunkássors: kocsmázás, semmittevés? Szavaz a megyei közgyűlés. Képünk az alakuló ülésen készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom