Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. április 25., kedd Ha kedd: agrárkamarai körkép Dr. Szabó Ervin, az etikai bizottság elnöke Az ELTE állam- és jogtudo­mányi karán szerzett jogász diplomát. Negyvennégy éves. Ervin fia szintén jogásznak készül, Violetta lánya az idén kezdi meg középiskolai ta­nulmányait.-Több mint 20 éve dolgo­zom a mezőgazdaságban: a megyei érdekképviseleti szö­vetségben, illetve az érsekvad­kerti téesz jogtanácsosaként te­vékenykedtem. 1980-tól a mo- horai Drogunion Gyógynö­vényforgalmazó Részvénytár­saság elnök-igazgatója vagyok. Az etikai bizottság elnöke­ként az érdekképviseleti szer­vezetek bevonásával ki kell dolgoznom - a bizottság tagjai­val együtt - a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat. Ezután figyelem­mel kell kísérnünk e szabályok és a törvényben megfogalma­zott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelke­zések érvényesülését. Valljuk Lobbizzon az agrárkamara! meg őszintén, ez az eldurvult, a tisztességes emberi és erkölcsi normákat semmibe vevő világ­ban nem tűnik könnyű és hálás feladatnak. A kamarai etikai szabályok megsértése esetén különböző intézkedéseket tehet az etikai bizottság: határozat­ban figyelmeztet és ennek nyil­vánosságot is biztosít. Külön figyelmet kell fordí­tani a fogyasztók érdekeit sértő gazdasági tevékenységet foly­tató, és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hímevét sértő vagy veszélyez­tető tagokra, ugyancsak tör­vényben meghatározott jogo­sítványok alkalmazása mellett. Az agrárkamarától azt vá­rom, hogy ne az egyre jobban burjánzó állami bürokrácia újabb megnyilvánulása legyen, hanem a tudatosan megszerve­zett termelés és forgalmazás profi szervezete. Az elmúlt években létbizonytalanságba taszított és bűnös módon tönk­retett magyar mezőgazdaság kapja vissza rangját, életterét és esélyét arra, hogy ne csak a vá­rosi lakos asztalára adjon enni­valót, hanem a vidéknek is biz­tos megélhetést jelentsen! Az agrárkamara is lobbizzon Nóg- rád megye gazdasági hátránya­inak kiegyenlítéséért! Néphit és régi mondások Szent György és Szent Márk nevéhez nagyon sok babona és népi mondás kötődik: Ha a Szent György-virág bőven terem bőségre, ha nem, drágaságra mutat. Ha Szent György a vetésben varjakat lát, az aratás kései és rossz lesz. Ha azt akarja, hogy sok kotlója le­gyen, gyűjtsön össze Szent György-nap hajnalán három vakondoktúrást és dobja be a kutricába. Szent György-nap, mikor hasad a nap, akkor csi­nálja a fészket a kotló alá. Amennyi ideig szólnak a bé­kák Szent Márk napja előtt, annyi ideig hallhatnak azután. Ha Szent Márk napján a füle­müle hallgat, változó tavaszt je­lent, ha énekel, jó tavasz lesz. Szent György napján mentek hátaslóval az erdőbe az asszo­nyok füvet szedni: ilyen füvek­ből főztek annak, aki megfázott vagy megtekeredett. Galliába mentek Nógrád megyei küldöttség utazott e héten Franciaor­szágba. A delegáció tagja Frisch Oszkár, a megyei közgyűlés alelnöke, Bállá János, a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola igazgatóhelyettese és dr. Musztács László, a megyei agrárkamara alelnöke. Lá­togatásuk célja az ottani mezőgazdasági oktatás csa­ládi-szakiskolai rendszeré­nek tanulmányozása. Arzén a dohányban? Az indiai dohánytermelők a füstölni- és rágnivaló dohány grammjába 2,4 mikrogrammig terjedő arzént is kevernek - ál­lapították meg a Pandzsáb ál­lambeli Ludhiana orvosi egye­temének tudósai. A dohányter­melők az arzénnak általános erősítő és a nemi vágyat ser­kentő hatást tulajdonítanak. Az Egészségügyi Világszer­vezet tanulmánya szerint az igen kis mennyiségben jelen­lévő arzén nem ártalmas, na­gyobb mennyiségben azonban mérgező és rákkeltő is. Jobb lehet a vállalkozásoknak A kormány előterjesztést fogadott el a devizatörvényről. A je­lenleg hatályos devizajog több mint 20 éve elfogadott törvénye­rejű rendeletén alapul, a folyamatos módosítások ellenére ma már elavult. A törvényre azért is szükség van, mivel a kormány szándéka az, hogy a vállalkozások számára megteremtse a li­berálisabb devizaműveletek lehetőségét. A tervezet megalkotásakor fontos szempont volt az is, hogy az egyes nemzetközi szervezetekhez (például OECD) történő csatlakozásunk egyik alapvető kritériuma a de­vizagazdálkodás liberalizálása és a. forint meghatározott szintű konvertibilitásának deklarálása (az IMF VIII. cikkelye). A nemzetközi pénzvilág akkor ismer el egy nemzeti valutát konvertibilisnek, ha az adott or­szág a fizetési mérleg folyó té­teleinél nem tesz különbséget belföldiek és külföldiek között, ha egységes valuta (deviza) ár­folyamokat alkalmaz, valamint nem vesz részt más országokat diszkrimináló valuta-megálla­podásokban. Főbb alapelvek: 1. Szabaddá válik a belföl­diek konvertibilis devizavásár­lása. Természetes személyek esetében a turistakeret megma­rad, de utazási irodákon keresz­tül forintért korlátlanul vásá­rolhatók majd a turisztikai szolgáltatások. Új lehetőség: a külföldön tar­tózkodó magyar turista Ma­gyarországon vezetett forint- számlájának terhére devizát utaltathat át a neki külföldön szolgáltatást nyújtó cég javára. Bővül azon jogcímek köre, amelyekre szabadon lehet kon­vertibilis devizát vásárolni: például külföldi gyógykezelés, tanulmányi költség, peres ügyek stb. Megszűnik a deviza- számlán tartás kötelezettsége, a magánszemélyek összegkorlá­tozás nélkül tarthatnak birto­kukban devizát, és azt el is ajándékozhatják. 2. Szabaddá válik a belföl­diek külföldön történő kötetlen tőkebefektetése is, abban az esetben, ha az így megszerzett részesedés aránya meghaladja a 25 százalékot. Engedélymentes lesz a vállalkozó külföldön tör­ténő hitelfelvétele, amennyiben a futamidő meghaladja az 1 évet. 3. A vállalkozások számára is megszűnik a konvertibilis devizabevétel eladásra való fel­ajánlásának kötelezettsége, he­lyébe a hazautalási kötelezett­ség lép. 4. A külföldiek legális bel­földi foglalkoztatásából szár­mazó adózott jövedelem meg­határozott hányadát, valamint a konvertibilis valuta beváltásá­ból származó és egyúttal fel nem használt forintot konverti­bilis valutára átválthatjuk vagy külföldre átutaltathatják. 5. Aki Magyarországról OECD országba vándorol ki, összegkorlátozás nélkül kivi­heti vagyoni értékét, a belföldi ingatlan értékesítéséből szár­mazó - forint átváltásával szer­zett devizát, valamint - devi­zára átváltva - a kivándorlása előtt legalább egy évig lekötött betétben lévő forint-megtakarí­tását. Fontos alapelv, hogy a devi­zatörvény ne korlátozza a hatá­lya alá tartozó tevékenységeket. Abban az esetben viszont, ha valamilyen jogszabály enge­délyhez köti a devizavásárlás­sal kapcsolatos tevékenységet, a devizaműveletek is csak en­gedélyek birtokában végezhe­tők. A tervezet szerint a törvény tiltja a devizával történő fize­tést a belföldiek között. A ha­zautalási (hazahozási) kötele­zettség magánszemélyekre is vonatkozik, tehát továbbra sem megengedett a deviza külföl­dön tartása. A törvénytervezet korlátozást túlnyomórészt csak azoknál a tőkeműveleteknél tart fenn, amelyek döntően befolyá­solhatják az ország pénzügyi egyensúlyát. Ez nem haladja meg a nemzetközi szervezetek által is elfogadható mértéket. A törvényjavaslat országgyű­léshez történő benyújtása előtt már csak kisebb szövegponto- sító, kodifikációs munkálatok szükségesek. CSAK LESZERZŐDVE ÉRZI BIZTONSÁGBAN MAGÁT A TERMELŐ Magángazdálkodó a kamarában Amikor Farkas Jánossal először találkoztam, éppen az endre- falvai termelőszövetkezet elnöke volt. Később az őrhalmi tsz-ben, majd a Novo Flóra Gyógynövény Kft.-nél dolgozott. Folyamatosan állt át a magángazdálkodásra. Gondoltam, hogy nem találom otthon, hiszen a megkésett tavasz minden gazdál­kodót kiszólított a „birtokára”. Valóban így volt, a felesége iga­zított el - bár kételkedett, hogy megtalálom - a Hugyag melletti Burjasnak nevezett területen. Ennek ellenére nem volt nehéz rábukkannom a vetésre jól előkészített tábla mellett. Éppen a vetőgéppel szorgoskodott. Rövid pihenőt javasolva kértem, hogy válaszoljon néhány kérdésemre.- Épp a napraforgót kezdjük vetni a 25 hektáros területre — mondja. - A fiaim segítenek. Szabolcs, aki a szécsényi me­zőgazdasági szakközépiskolá­ban, majd a gyöngyösi gazda­képzőben tanult, szereti és érti is a szakmát. Koméi ugyancsak mezőgazdasági szakközépisko­lába járt, de neki más elképze­lései vannak, inkább a katonai pálya felé vonzódik.- Ezek szerint családi vállal­kozásban gazdálkodnak?- No, nem egészen. Szabolcs önállóan 45-50 hektáron gaz­dálkodik. Ő is, én is rendelke­zünk gépekkel. Aztán, ha szük­séges, összedolgozunk. Szenvedélye a lovaglás- Korábban lovairól, lovas tudományáról volt híres. Tart-e még a szenvedélye?- A szenvedély, azt hiszem, örökös, de mást diktál az élet. A lovazás csak hobbi lehet, ami­hez nagyon sok pénz kell. Ha­vonta találkozunk a Palóc lo­vaskor tagjaival, ott éljük ki magunkat, meg időnként terü­leti versenyekét, fogatverse­nyeket is rendezünk. Jelenleg csupán egy csikós kancám van. Tervem, hogy szerzek még egyet, hogy fogatolhassak.-Ezek szerint nem a lovak jelentik a megélhetés forrását. Mi a gazdálkodás fő profűja?- A növénytermesztésre épül ' minden: 45 hektáron őszi és ta­vaszi kalászost, 3 hektáron bur­gonyát termelek az előbb emlí­tett napraforgó mellett. A ka­száló és a rét 18 hektárt foglal el, a többi legelő, ugyanis rövi­desen növendék szarvasmarha­állományt szeretnék beállítani. Hozzávetőlegesen 120 hektá­ron gazdálkodom. Szerződéses biztonság Hogy szívesen-e? Az eredmé­nyeim biztatóak, hiszen az el­múlt évben a búza 62 mázsát, a tavaszi árpa 43 mázsát adott hektáronként. Mindenre szer­ződöm, mert csak így érzem biztonságban magam.-Ebben a térségben mennyi lehet a hasonló gazdálkodók száma?- Miután az agrárkamara „Őrhalom és környéke” mező- gazdasági bizottságának elnöke vagyok, így pontos adatokkal rendelkezem. Száz hektár fö­lötti területtel 14 magángazdál­kodó rendelkezik • a környező településeken. Főleg Patvarcon, Csitáron és Marcaliban hango­lódtak rá az egyéni gazdálko­dásra. Persze több egyéni gazda is él e környéken, de kisebb te­rületet művel. Jó volna, ha ők is tartoznának valahová, ha a ka­mara befogadná őket is a tagjai sorába.- Úgy gondolja, hogy igé­nyelnék ezt?- Mi az hogy! A mezőgazda­ság nincs jó pozícióban. Senki nem képviseli érdekeinket. Ál­landóan növekednek a biztosí­tási és adóköltségek. Emelik az energia, a vetőmag, a műtrágya - és a végtelenségig sorolhat­nám, hogy még miknek az - árát. Én úgy gondolom, hogy a termeltetőket is be kellene vonni az agrárkamarába. A megbeszéléseinken részt kel­lene vennie a gabonaipamak, az IC (Agroker)-nek és a többi mezőgazdasággal kapcsolatos cégnek. A termelők igénylik a folyamatos tájékoztatást. Mindegy, hogyan: sajtón ke­resztül, vagy külön a kamara tá­jékoztató kiadványával, a lé­nyeg, hogy használható infor­mációkhoz jussunk. Hiányzik a piaci ismertető, nem ismerjük a legújabb jogszabályokat, a pénzügyi lehetőségeket. Az előadások, a tájékoztatók is elsősorban a nagyüzemeknek szólnak, őket segítik. A mos­tani konstrukció alig segíti az egyéni gazdálkodást. Ráér-e a gazdálkodó? Családi vállalkozásban nincs arra idő, sem lehetőség, hogy a piaci, pénzügyi, könyvelési fel­adatokban szakértőén járjon el a gazdálkodó. Én nagyon sokat várok az agrárkamarától és bí­zom benne, hogy megerősödve, mielőbb eleget is tesz ezen el­gondolásoknak. Közben a fiúk elkészültek a vetőgép beállításával, föltöltik a tartályokat napraforgó vető­maggal, és indulhat a munka. Sikeres vetést kívánva búcsú­zom Farkas Jánostól és fiaitól. Ivitz Zoltán Nem vált be a támogatási forma A kormány hatályon kívül he­lyezte a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá vá­lásának támogatásáról szóló 1993-as jogszabályt. A program iránt az érintettek kezdetben nagy érdeklődést mu­tattak, a támogatás igénybevétele azonban messze elmaradt az elő­zetes várakozástól. 1994-ben pél­dául mindössze 461 fő kötött hi­telszerződést a pénzintézetekkel. A program működésében az alapvető gondot a foglalkoztatási eszköznek más támogatási for­mával való szoros összekapcso­lása jelentette. Az odaítélés egyik feltétele ugyanis az volt, hogy az érintett vegyen igénybe támoga­tást a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból vagy a reorganizációs kormányprogram keretében is. E két forrásból csak úgy juthatott pénzhez az ügyfél, ha megfelelő saját erővel, vagy banki háttérrel rendelkezett. E feltétel teljesíté­sére viszont a munkanélküliek többsége képtelen volt. További problémát jelentettek: a hitelintézetek vonakodása a tá­mogatás kezelésétől, az ingatlan jelzálogjog szabályozásának anomáliái, s a munkanélküliek nem szívesen váltották ki az ugyancsak kötelező feltételként előírt vállalkozói igazolványt. A program tehát nem érte el célját. Ez indokolta a rendelet ha­tályon kívül helyezését. Ugyan­akkor ennek a be nem vált támo­gatási formának a megszüntetése nem érinti a mezőgazdasági vál­lalkozások ösztönzésének más jogszabályokban rendezett konst­rukcióit. A kormányzati szervek további, e réteg támogatására al­kalmasabb eszközök kimunkálá­sán is dolgoznak. Azon ügyfelek esetében, akik­nél a kérelem elbírálását felfüg­gesztették, természetesen folyta­tódik az ügyintézés. Ez 120 fel­függesztett eljárást érint. A beér­kező további kérelmeket a kor­mányrendelet - a kihirdetését kö­vető 8. napon történő - hatályba lépéséig elbírálják. Túl erős a jen - Japánban stoptáblákkal tiltakoztak a jen árfolyamának további emelke­dése ellen. A folyamatért az Egyesült Államokat teszik felelőssé. A jól előkészített felvonu­lásban a szakszervezeti dolgozók vettek részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom