Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-21 / 93. szám
1995. április 21., péntek 5. oldal Szécsény És Környéke Kirendeltségünk hírei Szécsényi kirendeltségünkön - a Rákóczi űt 90 szám alatt, a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumában, a torony épület földszintjén - kihelyezett szerkesztőségünk vezetője, Faragó Zoltán a pénteki napokon, 9 és 12 óra között várja ügyes-bajos dolgaikkal olvasóinkat. Ugyanitt hirdetéseiket is feladhatják, a vállalkozásfejlesztési irodán, mindennap, 8-tól 15 óráig. Veszélyben a működés Szalmatercs önkormányzata 4 millió forint költség- vetési hiánnyal küszködik - ez ma sajnos, nem egyedülálló Nógrád megyében. A működés feltételei is veszélybe kerültek, ezért pályázni fognak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok állami támogatására. A községet leginkább a munkanélküliség sújtja: az 517 lakosú faluban 43-an vannak állás nélkül, és közülük már 25-en kapják a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Az aktív lakossághoz viszonyítva jóval 20 százalék felett van a munka- nélküliek aránya. BÚVÁRRUHÁT VARRNAK NÓGRÁDSIPEKEN Ahol hiány a munkaerő Palóc stílusban épült a nóg- rádsipeki varroda, a környező családi házak közül egyáltalán nem tűnik ki. A tájba illő üzem - ma már rendkívülinek tűnő - furcsasága, hogy munkaerőhiánnyal küszködik.-Pillanatnyilag 18-an dolgozunk itt — mondja Józsa Sándorné üzemvezető, aki maga is a varrógép mellől áll fel érkezésünkkor. - 1993-ban indult a vállalkozás, és egy műszakban dolgozunk.-A varrodák többsége munkaerőhiánnyal küszködik.- Mi sem vagyunk kivételes helyzetben: még körülbelül tíz embert tudnánk foglalkoztatni. Meglehetősen nehéz varrónőt találni: nemrégiben ketten elmentek gyes-re, a helyükre ember kellene, de nem találunk senkit. Egyébként még szécsényi munkavállalónk is van, páran járnak Var- sányból, a többiek meg helybeliek.- Milyen bérrel dicsekedhetnek a dolgozók? — Teljesítménybérezés van nálunk, aki többet és magasabb színvonalon dolgozik, az jobban is keres ... Egyébként szerencsére meglehetősen sok munkánk van, a határidők lejárta előtt mindig nagy a hajtás. Mi csak a ruhák összevarrását végezzük, a szabász munkát máshol csinálják.- Mit varrnak éppen?- Most kezdtünk hozzá a búvárruhák készítéséhez, a fő profilunk azonban a szabadidő- és a sportruházat. Az általunk készített áru nagy része külföldre kerül, a nógrádsi- peki üzem egy budapesti cég varrodája, így erről nem sokat tudunk. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a Quelle csomagküldő szolgálatának is készítünk árut: legutóbb éppen rövidnadrágokat varrtunk. Jön a nyár, most éppen a nyári holmik a népszerűbbek, azokat fogjuk majd csinálni. Marsiczki Ildikó, Király Imréné és Bobály Antalné a külföldi megrendelésre készülő búvárruhák összeállítása közben -RTTERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETET ALAPÍT AZ ÖNKORMÁNYZAT Pénztelenül: boróka és gesztenye Európában 1995 a természetvédelem éve. A Lajtától keletre meg - lássunk csodát - idén az önkormányzatok, - ha úgy akarják - akár meg is szüntethetik a kezelésükben lévő, helyi jelentőségű természetvédelmi területeket. A közelmúltban rádióműsor is foglalkozott ezen problémával, amelyben Betz József, a Nógrád Megyei Közgyűlés mezőgazdasági és környezet- védelmi bizottságának elnöke arról számolt be, hogy szegény kis megyénkben szerencsére nem történt ilyen lépés. Az alábbiakból pedig az derül ki, hogy ellenkező példa is akad. Idős borókabokrok: Karancsságon védelem alá helyezik az élőhelyüket Karancsság önkormányzata - a maga hátrányos helyzetével, szociális és működési gondokkal küszködve, - olyan dolgokat próbál megvalósítani, ami nem pénz, hanem szervező- munka és jóakarat kérdése. A két utóbbi sem csekélység ... A falu polgármesterével, Gréczy-Zsoldos Miklóssal beszélgettünk arról, hogy mit is terveznek. Gondozatlan, de megvan- Nemrégiben pályázaton nyertünk 90 ezer forintot a vadgesztenyesor védelmére - mondja. - Ez a gyönyörű, évszázados fákból álló fasor a volt Kubinyi-Prónay féle kastélytól vezetett Ságújfalu felé. 1945-ig egyébként gyönyörű parkerdő is tartozott az úri lakhoz, de ez nagyrészt már elpusztult. A fasort azonban az elmúlt évtizedekben szerencsére nem vágták ki, de sok kárt is szenvedett azért, mert nem gondozták. Mivel a nagyobb mezőgazdasági munkagépek nem tudtak a fák között közlekedni, mellette jártak el. Azt tervezzük, hogy a pályázati pénzünkből szépen kitisztítjuk a fák környékét, és rendbetesz- szük a környezetét is. Ebben persze számítunk a lakosság segítségére is, hiszen az anyagi lehetőségeink meglehetősen korlátozottak, és egy egyesületet is szeretnénk létrehozni erre a célra. Ilyen kisebb fejlesztésekre van lehetőségünk, ami nem pénz kérdése.- A természetvédelmi hatóság támogatja az önkormányzat elképzeléseit?- A Bükki Nemzeti Park szakmai segítséget ad a munkához, - pénzük ugyanis nekik sincs. Az már eddig is kiderült, hogy a fasor kitisztítása után rönkfákat kell elhelyeznünk a talajon, hogy az erózió ne mossa le a talaj felső rétegét. Elég szomorú dolog, hogy sokan szemetet hordanak oda. Van egyébként másik tervünk is. Karancsság közelében, Csomapuszta felé egy domboldalon gyönyörű borókás tenyészik. Ezt is szeretnénk megóvni az unokáink számára. Búcsújáró hely lehetne A közelében van egy búcsújáró hely, egy Lourdesi Barlang - ahogyan errefelé mondják - egy szárazalja. Régen volt ott egy nagyon mély kút, és a régiek elbeszélései szerint a fenekén ketyegett valami. Szent helynek tartották, és május végén, a hősök vasárnapján szentmisét is tartottak ott, ahová körmenet ment a faluból. Nos, ezt a helyet is szeretnénk fejleszteni.- Van rá pénzük?- Csak olcsó, helyben is kivitelezhető dolgokra gondolunk. A falu pihenőparkját alakítanánk ki ezen a helyen. Rönkfákból például egy szabadtéri színpadot lehetne csinálni, és hasonlóan olcsó, idő- és időjárás álló szabadtéri berendezési tárgyakkal felszerelni a szenthely környékét. Lenne ennek némi társadalmi szerepe is: az egyház segítségével közelebb kerülhetnének egymáshoz az idősek és a fiatalok. Hosz- szabb távon gondolkodunk és erre a célra több helyen is lehetne pályázni. Milliós beruházásokra ugyanis aligha fog telni az elkövetkezendő időszakban. .. - A természeti környezet megóvása mellett a műemlékekre is fordítanak gondot?- Lehetőségeinkhez mérten igen! A Prónay-családnak van két síremléke a temetőben - ezek műemlék jellegűek, hasonlóan a kápolnához és egy régi feszülethez. Ezen kívül van egy régi palóc házunk is. Az említett építményeket is szeretnénk megóvni, helyi védettséget biztosítani nekik, és a már említett, tervezett egyesület gondozná ezeket is. Egyesúlettmi lesz a neved? Az alapítandó társadalmi szervezet nevét egyelőre nem találtuk ki, de a környezetvédelem szó mindenképpen benne lesz. Persze nem a név a lényeg, hanem a tagság munkája! F. Z. Szoroska, Pajta, Mocsolya... Idegen településen járva az embernek bizony gyakran meg kell kérdeznie, hogy melyik utca hol is van. A helybeliek — főleg a kisebb falvakban - rendszerint tanácstalanok, de ha név szerint megmondjuk, hogy kit keresünk, általában el tudnak igazítani. Ennek megkönnyítésére Endrefalva polgármestere, Kiss István - szabadkézzel - rajzolt egy vázlatos térképet a községről, amelyen a hivatalos utcanevek mellett szerepelnek a régi, hagyományos elnevezések is. Amint elmondta, a tűzoltók, a mentők, a rendőrség és az orvosi ügyelet kapott egy-egy fénymásolt papírszeletkét. így aztán könnyebben eligazodnak még akkor is, ha meg kell kérdezniük, hogy — mondjuk - hol van a Petőfi út, amelyet a helybeliek Pajta néven ismernek. Olyan apró olog ez, aminek megvalósítása nem igényel nagy befektetést, de segít tájékozódni a faluban - és esetleg életet is menthet. Szécsény és környéke Röviden Ságújfalu - Elmúlt heti lapszámunkban „Ságújfalu kiadványai” címmel megjelent írásunk pontatlan információt tartalmazott: a szórólapok és a kalendáriumok nem az önkormányzat, hanem a Faluszépítő Egyesület kiadványai. A megjelentetés költségeit nem a falu költségvetéséből fedezik, hanem pályázati támogatásokból oldják meg. Szécsényfelfalu - Fogorvosi körzet alakult a közelmúltban, Szécsényfelfalu székhellyel. A helybelieken kívül Endrefalva és Piliny fogfájós betegei járnak ide, de néhányan Karancsságról is érkeznek. A fogorvosi szolgálatot dr. Brumár Mihály látja el. Endrefalva - Véget ért a tavaszi szünet az általános iskolában, de addig sem volt üres az intézmény: az elmúlt héten a község három közmunkása elvégezte a legszükségesebb javításokat az épületen. A közmunkások között két kőműves és egy lakatos van. Szalmatercs - A közelmúltban a községben megalakult az önkéntes tűzoltóegyesület. A tagok létszáma 20 körül alakul, de van, aki katonai szolgálatát tölti, más Németországban dolgozik, ennek ellenére meghívták őket az április 22-i patvarci megyei tűzoltó versenyre. Nógrádmegyer - A községben pillanatnyilag a munkaképes lakosság 30 százaléka állástalan. Az ön- kormányzat egymillió forintot fizet havonta jövedelem- pótló támogatásként. Áprilistól a közmunkások száma is 30-ról kettőre apadt. Holnapi lapszámunkban Salgótarján, valamint Balassagyarmat és környéke Három a (pályázó) kislány Ságújfaluban Három ságújfalui leányzó szép sikert ért el nemrég a Város- és Faluvédők Szövetségének iijúsági pályázatán. Dénes Erika, Kollár Beáta és Lipták Enikő „Istálló volt, kultúrház lett, mi lehet még?” című tanulmánya országos első díjat kapott. A városszépítő mozgalom évszázados múltra tekinthet visz- sza Magyarországon, de az ’50-es években — mint az egyesületek többsége - elsorvadt, és csak az 1980-as évektől éledt újjá. A Város- és Faluvédők Szövetsége 1986-ban alakult meg azzal a céllal, hogy népszerűsítse, kezdeményezze, segítse a települések természeti és épített értékeinek, régi településképének megóvását. Az országban 250 ilyen egyesület működik, ezek közül mintegy 200 a szövetség tagja, - közöttük a Ságújfalui Faluszépítő Egyesület is. A szövetségnek és a tagegyesületeknek legfontosabb feladata a gyermekek, a fiatalok bevonása az értékvédő munkába, hiszen a mozgalom- számára ők jelentik a jövőt! Tavaly már a negyedik alkalommal hirdették meg az ifjúsági pályázatot, amelyre írásos pályaműveket és képzőművészeti alkotásokat egyaránt be lehetett küldeni. Milyennek szeretném látni lakóhelyemet? Lakóhelyem megőrzésre érdemes veszélyeztetett építészeti emlékei. Lakóhelyem temetőjének nevezetes sírjai. Lakóhelyem környékének védelemre érdemes természeti értékei - fenti témakörök közül lehetett választani. A pályázat fő célja, hogy a fiatalok város- és faluvédő tevékenységét megalapozza, ösztönözze őket környezetük ismert vagy kevéssé ismert értékeinek felfedezésére, bemutatására, megőrzésére. Mintegy 300 pályázat érkezett a kiírásra. A beérkezett pályázatok alapján úgy tűnik, hogy a gyerekeket a legjobban az elhanyagolt, régi, értékes épületek látványa háborítja fel, hiszen ebben a témakörben íródott a legtöbb tanulmány. A három középiskolás hölgy a már említett címmel írott pályázata - az első helyezésen kívül - egy kéthetes táborozással járó különdíjat is kapott. Egyikük a komlódtótfalui kastély helyreállítási munkálataiban vehet részt, az Országos Műemlékvédelmi hivatal „Örökségünk őrei” nevet viselő táborában. Pösténypusztán pusztul a híd - A második világháború harcainak esett áldozatul az Ipoly-híd, ami a környékbelieknek összekötő kapocs lehetne Szlovákia felé. Ismerve azonban a kisebb határátkelők helyzetét, sok értelme bizonyára nem lenne az itteni határnyitásnak. A hídpillérek ennek ellenére viszonylag jó állapotban vannak. r.t