Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-18 / 90. szám

4. oldal 1995. április 18., kedd Balassagyarmat És Környéke BALASSAGYARMAT, RÁKÓCZI ÜT 18. - TEL: 35-311-140 Fogadónap csütörtökön Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen keresik fel ba­lassagyarmati szerkesztősé­günket. Az elmúlt napok azt bizonyítják, érdemes volt megnyitni irodánkat. Akik esetleg még nem tudnák: a Rákóczi út 18. szám alatt va­gyunk, ott ahol korábban az ATI működött. Mindenkit szívesen látunk, és arra biztatunk, keressen meg bennünket. Várjuk ötle­teiket, javaslataikat, az eset­leges kritikáikat. Számunkra a legfontosabb az olvasó. Apró- és keretes hirdetéseiket is fel­adhatják szerkesztőségünk­ben, de a lapterjesztéssel kap­csolatos gondjaikat is meg­oszthatják velünk. Örülnénk, ha mind többen jönnének az irodánkba azzal a céllal, hogy megrendeljék a Nógrád Me­gyei Hírlapot. Igyekszünk ki­szolgálni olvasóinkat. A szerkesztőség vezetője, Adám Tamás csütörtökönként reggel kilenc órától egy óráig tartja fogadóóráit. Nyitott szerkesztőséget szeretnénk működtetni, ami azt jelenti, hogy hétköznapo­kon, munkaidőben bármikor betérhetnek hozzánk. Várjuk azokat is, akik kedvet éreznek az újságíráshoz. Szívesen vesszük tájékoztatásukat. Három aranyat tervez Tiszteletet parancsoló ered­ménysorozatot produkált Fülöp Attila a elmúlt évek alatt. Hely hiányában eltekintünk a teljes lista közlésétől. Attila a gyar­mati Balassi Gimnázium har­madik osztályában koptatja a padot. Érettségi után a testneve- jlési egyetemre szeretne menni. Sport- és tanulmányi eredmé­nyei feljogosít­ják arra, hogy bizakodjék. Addig azon­ban sokat kell még gyalo­golni, nagyon sokat.-Pár ered­ményt említs meg!- Kétszer nyertem or­szágos bajnok­ságot. Leg­utóbb csak második let­tem. A békés­csabai nem­zetközi verse­nyen első he­lyezést értem el, de több nemzetközi versenyt is megnyertem. Az Ipoly gya­loglógálán is győztem, Budapest bajnoka is voltam.- A tavalyi évben sokat baj­lódtál sérüléssel?- Sajnos, az elmúlt évem ráment a sérülésemre. Nem tud­tam teljes egészében az edzésre koncentrálni. Szerencsére már túl vagyok az egészen.- Hogy sérültél meg?-Egy edzés kellett csupán hozzá. Nyáron ketten edzet­tünk, kétszáz métereket men­tünk, jó erős tempót diktáltunk, az biztos. Emlékszem, szeles idő volt. Egyszer azt vettem észre, hogy meghúzódott a lá­bam. Sehogy sem akart elmúlni a sérülésem. Végig jártam a megye összes orvosát. Persze a legjobb orvosság az ilyen sérü­lésre a pihenés.-Milyen viszonyban vagy a többi sportággal?-Járok tornára, hogy minél nagyobb esélyem legyen az Fülöp Attila kétszer nyert országos bajnokságot egyetemre bekerülni. Szeretem a labdajátékokat és az atlétikát.- Idei terveid?- Két országos bajnokságot szeretnék nyerni. De csapattal együtt inkább hármat.- Megjött az étvágyad? -Nagyon készülök, ha nem jön közbe sérülés, úgy érzem, sikerülni fog. —A legkeményebb ellenfeleid?- Igazán nagy ellenfelek a szlovák gyaloglók.-Attila, milyen időben gya­logolsz szívesen?- Az a legjobb, ha nincs szél. Nincs titok, csak kemény munka Az élet hozta magával, hogy a berceli Romhányi Tibor magán- vállalkozásba kezdett. Korábban autószerelő mesterként dol­gozott a közeli városban. Aztán megbetegedett, a főnök meg nem hitte, hogy valóban megromlott az egészsége. Kenyértörés lett a vége. Majd egy gyümölcsöző vállalkozás Bercelen. Ma már korszerűen felszerelt műhelyekben gyógyítják az autókat, ahol Romhányi Tibor a főnök.- Hogyan indult a vállal­kozás?- Nagyon keservesen. Először is elad­tam az 1500-as Ladámat, de ez kevés lett volna az induláshoz. Sokat köszön­hetek Holes Imrének, a ta­karékszövetke­zet igazgatójá­nak, aki félmil­liós kölcsönnel támogatott. Összeszedtünk minden fillért a családban.- Mikor kezdődött?-Hét éve. Itt egy hatalmas szemétdombon kívül nem volt semmi, elkezdtük építeni az első műhelyt. Még kész sem volt teljesen, amikor már egyet­len szerszámos ládával javítot­tam az autókat.- Ehhez képest fantasztikusai fejlődött a cég! Mi a titok?- Nagyon sok munka van ebben, napi tizennyolc órát dolgoztam. Tehát maga a munka a titok, na és persze a becsületesség. Gyakorlatilag Romhányi Tibor: Óriási pénz kell ehhez a vállalkozáshoz folyamatosan gyarapodtak az ügyfeleim.- Honnan jönnek?-A környéken nincs autó­szerelő, harminc kilométeres körzetben nem találni ilyen üzemet.- A javításon kívül mivel fog­lalkoznak még?- Kialakítottunk egy komoly vizsgabázist is. Számítógépes gázelemzőtől kezdve minden létező technikát behoztunk. Vizsgáztatjuk is a járműveket.- Hány alkalmazottja van?- Tizenhárom.- De látok itt tanulókat is. Miért vállalja a képzésüket?-Mi lenne a szakmával, ha senki nem vállalná fel a taní­tást?! Az állami cégek alig ké­peznek tanulókat. Őszintén szólva, ráfizetéses az oktatás, mégis foglal­kozni kell ve­lük. Tudom, a tizenegy tanu­lómból három marad csak a szakmában. Őértük érde­mes, általában itt is maradnak a műhelyben.- Nyereséges a vállalkozás?-Igen, de a nyereséget én minden évben beforgattam, fejlesztettem a céget. Eddig még nem vet­tem ki semmit a vállalkozásból.- Hogyan tovább?-Ebben a gazdasági hely­zetben túl nagy reményeket nem lehet táplálni. Megpróbá­lom tartani a szintet. Az elkö­vetkező öt évben kivárok, és ha jó irányba mozdulnak el a dol­gok, következhet a bővítés.- Újra elkezdené?-Óriási pénz kell ehhez a vállalkozáshoz. Akinek van fölösleges 60 milliója, biztos, hogy nem ebbe fekteti. Én sem csinálnám. Más kérdés, ha már belefogtam, húzni kell az igát. Meddig bírja még a szeméttelep? Balassagyarmat szeméttelepe sem környezetvédelmi, sem technológiai szempontból nem felel meg a szabályoknak. Arról nem is beszélve: mi lesz, ha elfogadják az új törvényt és szigo­rodnak a szabályok?! De talán még ennél is nagyobb gond, hogy másfél év múlva betelik a tároló. A közelmúltban a képviselő- testület is foglalkozott a kér­déssel. Kiderült: nagyfokú tö­mörítés esetén a betelt tábla ki­tétele elodázható a duplájára, így legfeljebb három évig bírja még a telep. Ehhez persze a fő­hatóság jóindulata is kell: hogy szemet hunyjanak a nem meg­felelő talajvízvédelem és a ki­csiny védőtávolság felett. Csesztve nem enged Az elmúlt években megin­dult az új lerakó beruházásának előkészítő munkája. Készültek tervek, dokumentációk, kör­nyezetvédelmi hatástanulmá­nyok. A szóban forgó terület Csesztvéé. Az ottaniak viszont nem adták áldásukat az ötlet­hez. Több hazai, helyi és kül­földi vállalkozó különféle aján­latokkal bombázta az önkor­mányzatot. Tényleges pályázat kiírására azonban mindmáig nem került sor. Ez némiképp érthető abból a szempontból, hogy körülbelül háromszáz mil­liós beruházásról van szó. Két lehetőség Mi a megoldás? Egyrészt, hogy valamely más telepre szállítják a szemetet, piaci ára­kon. Számításba jöhet Salgótar­ján, Vác és Aszód. A másik lehetőség, hogy a rendelkezésre álló, még nem teljesen kész dokumentáció alapján országos, nyílt pályáza­tot írnak ki, pontos műszaki fel­tételekkel. A a városatyák is tudják, komolyan csak az utóbbi változat jöhet számí­tásba. Egyértelmű, hogy csak így juthatnak állami pénzekhez, így biztosítható hosszabb távon a város kommunális hulladéká­nak elhelyezése. Veszélyes monopólium A testület legutóbb abban hatá­rozott, hogy megbízza Tőzsér Zsolt alpolgármestert: az új kommunális hulladéklerakó előkészítésére országos, nyílt pályázatot dolgozzon ki és hir­dessen meg. Ez terjedjen ki a lerakó megtervezésére, engedé­lyeztetési eljárására, a megépí­tésre. Beleértendő a terület megszerzése, s a városi hulla­dékgyűjtés és -kezelés hosszú távú üzemeltetése is. Még egy megszigorítást tartalmaz majd a pályázat: a jelenlegi szemétte­lepet addig kell működtetni, amíg az új el nem készül. Nánai Gábor, a Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatója elmondta: a szemétkezelés mo- nopolizálása komoly veszélyt rejt magában, ugyanis a tulaj­donos úgy állapítja meg a díja­kat, ahogy akarja. Rossz példa akad elég ebben az országban. Balassagyarmat és környéke Röviden Balassagyarmat Hackbrett címmel kezdődött egy koncertsorozat hazánk­ban. A program keretében svájci művészek mutatják be sokoldalú tudásukat. A cimbalom virtuózai április 18-án 19 órakor lépnek fel a Rózsavölgyi Márk Zene­iskola nagytermében. Terény - Ezen a vidéken is igen nitrátos az ivóvíz, habár amióta eljutott a köz­ségbe a vezetékes ivóvíz, nem sokat törődnek a fenti­ekkel a lakók. Idáig száz- hatvanan éltek a kínálkozó lehetőséggel: ugyanis eny- nyien kötötték be a vizet há­zaik helyiségeibe. Bércéi - A munkanélküli­ség tetten érhető ebben a községben is. Nem kis ter­het jelent az önkormányzat­nak a jövedelempótlós munkanélkülieknek járó pénz előteremtése. Jelenleg hetvenhárman részesülnek ilyen támogatásban. Nógrádkövesd - Nyolc település fogott össze, hogy megvalósulhasson a gázbe­ruházás. Már elkészült a ge­rincvezeték hetven száza­léka. Nagy érdeklődés mu­tatkozik a községben a könnyen üzemeltetbető ve­zetékes gáz iránt. A felmé­rések szerint a lakosság két­harmada igényli ezt a szol­gáltatást. Családonként öt­venöt ezer forintba kerül a bekötés. Galgaguta - Eddig ked­vező lehetőséget teremtett az állam az önkormányza­toknak azzal, hogy a köz­hasznú munkások bérének jelentős részét magára vál­lalta. Sajnos, az egyre szigo­rúbb gazdálkodás miatt mostanra csökkent a támo­gatás. A helyi önkormány­zat mégis alkalmaz köz­hasznú munkásokat. Most éppen ketten tisztítják a jár­dákat, árkokat. Állásajánlatok a térségben Mátyás Gm., Bgy.: 30 fő var­rónő, 13-15 ezer forint; Gevege varroda, Becske: 15 fő varrónő, 9-15 ezer forint; Munka- és Védőruh., Bércéi: 14 fő varrónő 9-12 ezer forint; Faker Bt.,Szügy: 3 fő faipari gépmunkás, 14-24 ezer, 3 fő szegező, 14—24 ezer forint; Nyéki Ákos, Bgy.: 1 fő autósze­relő, 14—20 ezer forint; J+K Kft., Sztár Hotel, Bgy.: 2 szakács, bér megegyezés sze­rint; Nationale Nederlanden Bizto­sító, Bgy.: 8 fő pénzügyi ta­nácsadó (üzletkötő), 60 ezer fo- rint+jutalék; Szabó és Társa Kft., Bgy.: 6 fő ruhatervező, 18-25 ezer forint; Finomkötött Rt., Bgy.: 12 fő varrónő, kötő-szövő, bér meg­egyezés szerint; Salgótarjáni Konfekció Rt., Bgy.: 20 fő varrónő, 12—16 ezer forint; Bohus és Társai Kft., Bgy.: 6 fő szabó, 18-25 ezer forint; Faggyas és Társa Kft., Bgy.: 8 fő gyermekruhaszabó, 18-25 ezer forint; Compack, Bgy.: 1 mechanikai műszerész, 18—20 ezer forint; Tereprendező Gm., Bgy.: 1 fő építőmérnök, 23 ezer forint; Vadász csárda, Hont-Parassa- puszta: 1 fő lovász, bér meg­egyezés szerint; Szignó Kft., Bgy.: 1 fő víz-, gáz-, központifűtés-szerelő (tü­körből tudjon hegeszteni), 150 forint/óra; Szatmári és Fiai Kft., Bgy.: (Je­lentkezni a Vöröskereszt helyi­ségben) - 5 asztalos gépm., 1 gépmester, 1 üzemvezető, 8 gépbeállító szm., 5 leszedő, 12 500- 20 ezer forint; Ecsettel a kezében érte el a halál Egymást érik a tárlatok, ki­állítások Ba­lassagyarma­ton. Április 10-én, hétfőn nyílt meg a he­lyi Rózsavöl­gyi Márk Ze­neiskola galé­riájában Beszkovszki István festő­művész poszt­umusz élet­mű-kiállítása. Beszkovszki István 1950. február 23-án született Rom- hányban, és itt érte el őt a korai halál tavaly októberben. Beszkovszki István: Vízpart munka közben, ecsettel a ke­zében. A kiállítás gerincét al­kotó, mintegy ötven képet élete utolsó két és fél hónapjá­ban festette. A zsúfolásig megtelt terem­ben családta­gok, barátok, tisztelők előtt Radnóti Mik­lós alkalomhoz illő, szép sorai után, Kanyó András gyö­nyörű fuvola­játéka terem­tette meg az érzelmi alapot Pénzes Géza spontán előadott megnyitóbe­szédéhez. A szónok keserű, de fegyelmezetten visszafogott indulattal beszélt a művész embert próbáló életéről, az al­kotóvá válás erőfeszítéseiről, a hitről, amely életben tartotta a holnap reményét a hétközna­pok gondjait viselő emberben, művészben. Kondor Bélát idézve, így fogalmazott: „Az alkotó, te­remtő ember, igyekszik jelet hagyni maga után...” Beszkovszki Istvánnak ez sikerült. Azt, hogy kinek, milyen irányt mutat ez a jel, eldöntheti magában, ha egyre szürkülő valóságunkból belép a Besz­kovszki István által teremtett világba, amit ránk hagyott, s amit köszönünk neki. Romhányi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom